Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-11 / 9. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 11. Kultúra 9 Akik nekibátorodnak, az olvasással párhuzamosan akár rögvest írhatnak is Tanácsok kezdő toliforgatóknak A New York-i Gotham Irodalmi Műhely oktatói arra vállalkoztak, hogy egy hasznos kis kézi­könyvet állítanak össze azok számára, akik a prózaírást komolyabban szeretnék művelni. A ta­nárok Alexander Steele- lel, az iskola dékánjának vezetésével szerkesztet­ték a Kezdő írók kézi­könyve című kiadványt. SUSLA BÉLA A szerzők rögtön a címla­pon jelzik szándékukat: Min­den, ami egy jó novellához és regényhez kell. A prózaírás leglényegesebb összetevőit taglalják a könyv­ben, fejezetekre bontva: sze­replők, cselekmény, néző­pont, leírás, párbeszéd, hely­szín és ritmus, hang, téma, átdolgozás. A könyv záró ré­szében pedig kérdéseket állí­tottak össze az egyes fejeze­tekkel kapcsolatosan. A könyv szerkesztője, Alexander Ste­ele írta az indító fejezetet, melyben az irodalommal mint a fikciók kifejezési eszközével foglalkozik. A szerző leszöge­zi, hogy § regény általában legalább nyolcvanezer szóból áll, természetesen egy átlagos terjedelmű munkát véve ala­pul. Ezzel szemben a novella nem hosszabb tizenötezer szónál. Még mielőtt az olvasó kép­zeletbeli vitába bocsátkozhat­na az amerikai irodalmárral, azonnal jön a kiegészítés: nem lehet szigorúan meg­szabni, hogy hány szóból áll­jon egy-egy novella, illetve regény. Mert születtek nagyszerű regények mondjuk 220 oldalnyi terjedelemben, és írtak novellát például nyolcezer szó felhasználásá­val is. Steele nagyon jelentős­nek tartja az ötletet egy-egy novella vagy regény megírá­sához, mondván: ezerféle öt­let lehet az alapja egy jó műnek. Victor Hugót hozza fel példaként, aki a Notre Dame című monumentális re­gényét arra alapozta, hogy egy kőbe vésve megpillantotta a sors szó görög megfelelőjét. Steeleazt javasolja, hogy „az ember arról írjon, mit ismeť’.A lényeg az, hogy az író a történetet a való életnél jobban mesélje el. A további fejezet a szerep­lők kiválasztásának fontossá­gát részletezi. Nem egyszerű a szereplőválasztás, s a jó író egyik ismérve, hogy életet le­hel szereplőibe. A szerző sze­rint ügyelni kell arra, hogy fi­gurái ne legyenek sztereoti­pek, például a rossz fiú ne mindig csak rossz fiú legyen, mert bizonyára akadnak pozi­tív tulajdonságai is. Az egyes szereplőket tetteik, beszédük, külsejük és gondolataik alap­ján mutathatja be a szerző az olvasónak. A történetek leírá­sánál egyebek között ügyelni kell arra, hogy nem szabad minden részletet belesűríteni. A nagy írók is legtöbbször rengeteg vázlattal, többszöri átírással alkották meg legje­lentősebb műveiket. Ez vi­szont nem feltételezi, hogy a vázlatnak minden egyes moz­zanatot tartalmaznia kell. „...a cselekménynek nem kell azelőtt összeállni, hogy neki­látnánk írni,” állapítja meg David Harris Ebenbach, a cse­lekményről szóló fejezet szer­zője. Nagyon hasznos a könyv negyedik fejezete is, amely a nézőpont kérdését taglalja. Ez a kérdéskör négy dolgot érint: ki beszél, a narrátor-e vagy egy szereplő, kinek a szemén keresztül látjuk az eseménye­ket, kinek a gondolataihoz férkőzhet közel az olvasó, mi­lyen távolságból szemléljük az eseményeket. A továbbiakban szó van a párbeszédek szerepéről, ter­jedelmük fontosságáról, a dia­lektusok használatáról, az időzítésről, a mondatszerke­zetekről, a metaforákról... S hogy milyen formát választot­tak a szerzők a könyv elméleti összetevőinek gyakorlati al­kalmazásához, vagyis az „azonnali” tollragadáshoz? Az egyes fejezetekben mindig jelzik: „Az olvasón a sor!” Ek­kor kell konkrét feladatokat megoldaniuk az olvasóknak. A könyv függeléke Raymond Carver Katedrális című novel­láját tartalmazza, mégpedig azért, mert a szerzők konkrét alkotáson akartak rámutatni valamennyi elemre, amely egy jó novella ismérve. A Kezdő írók kézikönyve értékes, hasznos összeállítás, bátran ajánlható nem csupán „zöldfülűeknek”, hanem ma­gukat már befutottnak valló „mestereknek” is. S ha a ma­gyar szakos tanítók, tanárok veszik kezükbe a könyvet, ők is rengeteget tanulhatnak be­lőle a fogalmazás- és a kom­munikációelméletről, vala­mint -gyakorlatról. A Lincoln, a Pi élete, A nyomorultak és a Szerelem kapta a legtöbb jelölést az akadémia tagjaitól Az Oscar-díj favoritjai MTl-HÍR Los Angeles. Kész az Oscar- jelöltek listája. Az Amerikai Filmakadémia tagjainak szava­zatait tegnap összesítették, a kategóriánkénti jelöltekről az akadémia hatezer tagja titkos szavazással döntött. A Lincoln, a Pi élete, A nyo­morultak és a Szerelem című filmek szerepelnek az idei Os- car-díj favoritjai között, a leg­jobb alkotásnak járó szoborért kilenc mű van versenyben. Aje­löltek listáját csütörtökön hoz­ták nyilvánosságra Los Ange­lesben. A Lincoln című film összesen 12 jelölést kapott, a Pi élete et­től eggyel maradt el. Nyolc ka­tegóriában van esélye A nyo­morultak című musicalnek és a Napos oldal című filmnek, Az Argo-akció hét, a Zero Dark Thirty öt jelölést kapott, csak­úgy, mint a Szerelem című dráma. A legjobb férfi főszereplő ka­tegóriájában Oscar-díjat kaphat Dániel Day-Lewis a Lincoln címszerepéért, Denzel Wa­shington a Kényszerleszállás, Bradley Cooper a Napos oldal, Hugh Jackman A nyomorultak, valamint Joaquin Phoenix a The Quvenzhané Wallis, a legfiata­labbjelölt (Képarchívum) Master című filmben nyújtott alakításáért. Két rekordot is hozott a női főszereplők kategóriája: Em- manuelle Riva, aki a díjátadó napján ünnepli 86. születésnap­ját, a kategória valaha volt leg­idősebb, Quvenzhané Wallis a maga kilenc évével pedig a leg­fiatalabb jelöltje. Oscar-díjban reménykedhet továbbá Naomi Watts a 2006-os pusztító cuna- miról szóló filmben, A lehetet­len című drámában nyújtott alakításáért, Jessica Chastain a Zero Dark Thirty című bin La- den-filmért, valamint Jennifer Lawrence a Napos oldalért. Nagy versenyt hozhat a ren­dezőké is: a kategória jelöltjei között szerepel Steven Spiel­berg a Lincolnnal, Ang Lee a Pi életével, Michael Haneke a Sze­relemmel és David O. Russell a Napos oldallal. Az ötödik jelölt Ben Zeitlin, A messzi dél vadjai című film rendezője. A legjobb férfi mellékszerep­lőnek járó Oscar-díj idei esélye­sei mind korábbi díjazottak: Christoph Waltz a Django el­szabadul, Philip Seymour Hoffman a The Master, Alan Ar- kin Az Argo-akció, Tommy Lee Jones a Lincoln, Robert De Niro pedig a Napos oldal című film­ben nyújtott alakításának kö­szönhetően került a jelöltek kö­zé. Ugyanebben a kategóriában a színésznők között jelölést ka­pott Sally Field a Lincoln, Jacki Weaver a Napos oldal, Amy Adams a The Master, Helen Hunt A kezelés című filmben nyújtott alakításáért és Anne Hathaway A nyomorultak című musicalért. A legjobb film idén A messzi dél vadjai, a Napos oldal, a Zero Dark Thirty, a Lincoln, A nyo­morultak, a Pi élete, a Szere­lem, a Django elszabadul, illet- ve Az Argo-akció című alkotá­sok közül kerülhet ki. A díjátadó gálát február 24-én Los Angelesben tartják. Megtalálták a Colosseum eredeti színeit Nem szürke volt MTl-HÍR Róma. Fehér, vörös és azúr­kék színű volt a római Colosse­um. Az ókori amfiteátrum res­taurálása során előkerültek a falakat fedő festékréteg ma­radványai. Hatalmas szürke kőépület­ként ismerjük, pedig a Colos­seum eredetileg színes volt. Kí­vül a fehér márványborítástól csillogott, belül pedig falait a gladiátorok vérét idéző vörös, valamint az égre és a tengerre emlékeztető azúrkék színűre festették - írta az olasz sajtó. A régészek rendkívüli felfe­dezésről számoltak be. Az első században megnyitott amfite­átrum harmadik emeletén, azon az egykori szolgálati fo­lyosón, melyet a Colosseum ókori dolgozói használtak, fes­téknyomokat találtak. A falfe­lület pár négyzetméternyi, de a vörös és a kék szín jól kivehető. A Colosseumot máshol is ez a két szín díszítette: a falakat vö­rös és fekete travertin kő borí­totta, ezt pedig kék színű azurit ásványt tartalmazó réteg fedte. A kék a feltételezések szerint leginkább a falakon a tengert ábrázoló jelenetekhez kellett. Az eddig mindig lezárt fo­lyosó restaurálása októberben kezdődött. A turisták előtt idén nyáron nyitják meg. A helyreál­lítás 80 ezer eurós költségét a római régészeti felügyelőség finanszírozza. A régészek a fo­lyosón több „falfirkát” is talál­tak, amelyeket feltehetően a 217-es tűzvész után véstek oda gladiátorok. Falioszt rajzoltak a balszerencse és az átok ellen és babérkoszorúkat, pálma­ágakat, nyilakat és kardokat a győzelem reményében. A turisták kedvéért eddig is gyakran világították meg különböző színekkel a római Colosseumot (Képarchívum) Adele fellép az Arany Glóbusz-gálán Los Angeles. A gyermekládás utáni első fellépésére vállal­kozott Adele, amikor elvállalta a szereplést a vasárnapi Arany Glóbusz-gálán. A Grammy díjas fiatal énekesnő az új Bond-film, a Skyfall főcímdalát énekli a díjkiosztón. Ez a dal is versenyben van a legjobb eredeti dal Arany Glóbusz díjá­ért, Adele nemcsak előadóként, hanem társszerzőként is jegyzi. A mezőnyben Taylor Swift Az éhezők viadalában énekelt száma, Jon Bon Jovi Stan Up Guysban előadott dala, Keith Urban Act of Valor című filmben hallható betétdala és A nyomorultak című musical Suddenly című száma verseng még a trófeáért. (MTI) Győzött a Balaton Sound Budapest. A tavalyi Sziget győzelem után idén egy másik kategóriában a Sziget Szervezőiroda legfiatalabb zenei fesz­tiválja győzött a Festival Awards Europe versenyén. A köze­pes méretű fesztiválok között a Balaton Sound Európa leg­jobbja. „Mind a cégünknek, mind a hazai fesztiválszervezés­nek nagy elismerése ez a díj, hiszen már két fesztiválunk is van, ami kategóriájában a legjobb Európában” - mondta Ge­rendái Károly, a Sziget Szervezőiroda ügyvezetője. A Bala­ton Sound az elmúlt hat év sikertörténete, a rendezvény már az első évben nagy szakmai és közönségsikert aratott és az­óta minden évben telt házas napok és egyre növekvő érdek­lődés jellemzi. Idén július 11-14. között rendezik meg Za- márdiban. (index/juk) Világpremier Rotterdamban Rotterdam. A fiatal pozsonyi rendező, Prikler Mátyás filmjét is beválogatták a rotterdami nemzetközi filmfesztivál versenyprogramjába. A Köszönöm, jól! című film a Bright Future (Fényes jövő) szekcióban indul, amely a feltörekvő tehetségek terepe. Ez lesz egyben Prikler Mátyás filmjének világpremierje is, mivel a hazai mozikba csak január 31-én kerül. A Köszönöm, jól! a rendező egyetemi vizsgafilmjének bővített változata, az alaptörténet a jelenlegi gazdasági vál­ság kisemberekre gyakorolt hatásának bemutatásával bő­vült. A negyvenperces eredeti mű több jelentős díjat nyert, és a Cannes-i filmfesztiválon is szerepelt, (juk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom