Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-08 / 6. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 8. Agrárkörkép 17 A helyes növényi sorrend betartása az eredményes növénytermesztés alapja Monokultúra és vetésváltás A monokultúrás termesztésnek megvannak a veszélyei (Archív felvétel) A növényvédelmi törvény rendelkezései Feladatok és jogkörök ISMERTETŐ Az utóbbi időszakban a szakemberek között is egyre gyakrabban kerül szóba a monokultúrás és a hagyományos termesztés- technológia közötti egyensúly fenntartása, illetve ennek a megbomlott egyensúlynak a visszaállítása. ÖSSZEFOGLALÓ Térségünkben a monokultúrás termesztési technológiákban elsősorban a kukoricáé a vezető szerep. A különböző termesztéstechnológiai rendszerek alapján többnyire több éven át ugyanazon a területen termesztik. Napjainkban azonban a délről egyre nagyobb intenzitással teijedő amerikai kukoricabogár elleni agrotechnikai jellegű, preventív védekezés érdekében ma már nálunk is nagyon sok termelő kényszerül rá a vetésváltásra, ha meg akaija védeni a termést. Az ország intenzív kukoricatermesztő körzeteiben az említett kórokozó gyors és erőteljes terjedése egyre hangsúlyozottabban veti fel a hatékonyvédekezés szükségességét. A kukoricabogár lárvája ugyanis elsősorban a növény gyökerén fejlődik ki, ugyanakkor a virágporral táplálkozó imágók szívesen keresik fel a kukoricaállományok szomszédságában virágzó napraforgót, és ha már ott vannak, szép számmal oda is petéznek, a napraforgó talajába. Ezért ha ilyen esetben, a következő évben a napraforgót követően kukorica kerül a területre, itt is „gyökérféreg” okozta kártétel tapasztalható. Egyes vélemények szerint a kukoricabogár lárvája különböző egyszikű vad és termesztett növények gyökerén is kifejlődik. A szakemberek ezzel összefüggésben arra is figyelmeztetnek, hogy ha a kukorica vetésváltása mellett a termesztők nem ügyelnek kellően a többi növényfaj agrotechnikai elveinek és köA növények növekedése és fejlődése meghatározott hőmeny- nyiség és hőbehatási időtartam mellett folyik, ezért nemcsak az abszolút hőmennyiség, hanem annak időbeli megoszlása is meghatározó. A mérsékelt égöv alatt a fény- és hőviszonyok periodikus jellegűek, évszakos és napi ingadozást mutatnak. A növények vetelményeinek betartására, a kukorica monokultúrás termesztését vetésváltással kiküszöbölhetik ugyan, de ezzel egyúttal más növényfajok, főleg a kalászos gabonafélék monokultúrás termesztésének bővülését is kiválthatják. Ennek minden negatív, mellékhatásával együtt. A kisebb gazdaságokban, ahol kizárólag növénytermesztéssel foglalkoznak, ez a probléma még hatványozottabban merül fel. Magyar- országi tapasztalatok alapján az ottani gazdák az elmúlt években saját kárukon tanulva tapasztalták meg, hogy ennek elkerülésére legegyszerűbb a vetésváltás. Viszont az ilyen kisgazdaságokban kevésbé van lehetőség a céltudatos és teljes körű vetésváltásra, így, ha a kukorica esetében mindig és következetesen is területet váltanak, más alternatívan termesztett növény kerül gyakrabban önmaga után. Ez a növény legtöbbször kalászos, főleg az őszi búza. így a kalászosokban ismét gyakrabban „üti fel a fejét” egy lassan már elfelejtett kártevő, a gabonafutrinka. Ennek a lárvája (a csócsároló) a kalászosokhoz ehhez alkalmazkodva életük különböző szakaszaiban különböző hőmérsékletet igényelnek, így nemcsak melegebb, hanem hidegebb periódusokat is. Egyes növények esetében például a csírázáshoz alacsonyabb hőmérséklet szükséges, műit a növekedéshez. A virágzáshoz viszont melegebb, mint a növekedéshez. Ennek megfelelően a növények földrajzi elterjedése szorosan összefügg a kötődik. Ezért ellene is az agrotechnikai védekezés, a vetésváltás a leghatékonyabb. Egyes növények monokultúrás termesztése olyan károsítok elterjedését és felszaporodását hozta magával, amelyek ma már komoly, gazdaságilag is érzékeny veszteséget okozhatnak az egyes növényfajták termesztésében. Tömeges előfordulásukkal, károsításukkal alapvetően befolyásolhatják egy-egy adott kultúra hozamait és hatékony termesztését. Kártételük akkor a legérzékenyebb, ha a termesztés során a Várositoknak tálcán kínálják fel a lehetőséget, szinte optimális feltételeket biztosítanak a fennmaradáshoz és a fejlődéshez. A haszonnövények önmaguk utáni termesztése már a második évben is üyen helyzetet teremt. Ennek ellensúlyozására állítják a szakemberek, hogy a vetésforgó keretein túl, a helyes növényi sorrend betartása az eredményes növénytermesztés alapja ma is. A termelésben a több lábon állás alapvetően nem is ökológiai, hanem ökonómiai kérdés. A hőviszonyok földrajzi megoszlásával. A tenyészidő alatti hőmérséklet döntően befolyásolja a növények termését és egyben meghatározza a termeszthető növényeket. Tenyészidőnek azt az időtartamot nevezik, ami az utolsó ártalmas tavaszi fagy és az első ártalmas őszi fagy között eltelik, tehát lényegében a fagymentes időszakot. A fagypont alatti hőmérséklet káros, és hatása többféleképpen észlelhető. Megfagyás akkor következik be, amikor a növény teste a fagypont alá hűl, és erős benne a jégképződés. A sejtplazmából kifagy a víz a sejt közötti járatokban, a plazmaszerkezetben visszafordíthatatlan károk keletkeznek. A kifagyás olyan hőmérsékleti károsodás, amelynek következtében a fagyott talajból megszűnik a víz felvétele. Ugyanakkor a száraz hideg levegő fokozza a párologtatást, és kiszárítja a növényt, kis méretű, szűk termékszerkezettel rendelkező gazdaságok, amelyek csak néhány ún. jól menő növényt termesztenek, nem képesek következetes vetésváltásra. Ezekben a gazdaságokban a termésszerkezetet elemezve kiderül, hogy többek között a termesztett növények sorából hiányoznak a takarmánynövények. Lévén, hogy nincs állatállományuk. Sarkítva és egy kissé eltúlozva akár azt is állíthatjuk, hogy a kukoricabogár elleni agrotechnikai védekezés gátja a hiányzó állatállomány. Persze ez túlzás, hiszen egyelőre még megoldást jelent a kissé költségesebb vegyszeres növényvédelem. Mind a kukoricabogár, mind a gabonafutrinka elleni vegyszeres védekezés, az inszekticides talajfertőtlenítés és vetőmagcsávázás hatékonyan mérsékli a kukoricabogár és csócsároló kártételeit. Ugyanakkor a céltudatos és következetes vetésváltásra alkalmas termékszerkezet kialakítása a gazdaságokban még mindig a leghatékonyabb megoldást jelentheti. (kukoricalap) jóllehet annak testében nem képződött jég. A kipállás olyan esetben történik, amikor a vetést huzamosabb ideig jégpáncél borítja. Ez alatt a növények lélegeznek ugyan, de mivel a jég gátolja a légcserét, idővel a növények is oxigénhiányban szenvednek, és emiatt elpusztulnak. Ugyanez észlelhető a huzamos ideig vízzel borított területeken is. Ráfagyást okoz az ónos eső, amelynek hatása részben mechanikai, részben biológiai. Ajég súlya alatt eltörnek a növényi részek, a hosszabb ideig meglévő jégpáncél alatt pedig megfulladnak. A ráfagyás elsősorban a fás növényeket károsítja. Felfagyás akkor következik be, amikor az éjszakai alacsony hőmérséklet hatására a talaj felső rétegében levő víz megfagy, ezáltal az alsóbb részektől elmozdul, a növények (főként gabonafélék) gyökerei emiatt elszakadnak. (növénylap) A növényvédelmi szakemberek és az érintett növénytermelők számára 2011. november 26-tól az új, 405/2011 sz. növényvédelmi törvény határozza meg az alapvető feladatokat és kötelezettségeket. A törvény rendelkezik a növényvédelemmel foglalkozó szervek hatásköréről, a növény- védelem területén tevékenykedő személyek kötelességeiről, a veszélyes kórokozók és kártevők behurcolásának megakadályozásáról, a növényvédelemre kifejlesztett új hatóanyagok bejegyzéséről, engedélyezéséről, használatáról, a növényvédő szerek hatásának bevizsgálásáról, és az ezzel foglalkozó munkahelyek szakmai engedélyéről, a növényvédelemben használt gépi berendezések, eszközök nyilvántartásáról, alkalmazásuk ellenőrzéséről, a törvény megszegéséért kiróható büntetésekről. A 4. § felsorolja a minisztérium által megbízott intézmény (jelenleg KMEMI - ÚKSÚP) feladatait. Nyilvántartja a vegyszerek bejegyzésével kapcsolatos követelményeket, vezeti a felhasználható vegyszerek listáját, figyeli a veszélyes kórokozókat, megjelenésüket, jelzi a védekezésre alkalmas időpontokat, kapcsolatban áll az EU bizottságaival stb. Emellett ellenőrzéseket is végez, meghatározza a büntetések magasságát. Új feladatkörrel is bővül ennek az intézménynek a hatásköre, mégpedig a légi permetezések engedélyezésével és ellenőrzésével (4. § w. bekezdés). A törvény egyik legfontosabb része a 8. §, amely a növényvédelem területén tevékenykedő személyek kötelességeit írja le. Ezek a személyek kötelesek megelőzni a kórokozók behurco- lását, elterjedését. A kórokozók megjelenése esetén eredményesen meg kell semmisíteni azokat úgy, hogy ne keletkezzenek károk sem az emberek, sem az állatok egészségében, sem pedig a környezetben. Haladéktalanul be kell jelenteniük az ellenőrző szerveknek, amennyiben különösen veszélyes (karantén) kórokozók jelentek meg, vagy terjedtek el (ezeket a 199/2005 sz. kormányrendelet jegyzi). A törvény értelmében csak regisztrált és engedélyezett növényvédelmi szereket lehet forgalmazni, a felhasználást a csomagoláson található használati utasítás szerint kell végezni, és úgy kell mozgatni ezeket a szereket, valamint a kiürült csomagolóanyagokat, hogy sem a felhasználás, sem a raktározás során ne veszélyeztessék sem a környezetet, sem az emberek és az állatok egészségét. Ezeknek a személyeknek kötelességük biztosítani a növény- egészség-ügyi feltételeket, és együttműködni az ellenőrző szervekkel a 10. és a 30. §-ban leírtak ellenőrzéséhez. Olyan növényvédelmi gépeket és berendezéseket szabad csak használniuk, amelyek a 28. § szerint vannak nyilvántartásba véve és a 30. § szerint ellenőrizve. Be kell tartaniuk a növényvédelmi szervek utasításait. A szakmai forgalmazók és felhasználók kötelesek úgy mozgatni és szállítani a növényvédő szereket, hogyne veszélyeztessék a környezetet, az emberek és az állatok egészségét, főleg a következő tevékenységek során: a raktározás, szállítás, keverés, hígítás, az üres csomagolóanyagok, maradék vegyszerekkel való manipuláció alkalmával, a tartályokban maradt keverékek megsemmisítésekor, a permetezőgépek és berendezések tisztítása során. A 10. § az ellenőrzést végző személy jogait határozza meg, nevezetesen, hogy hova, milyen helyekre léphet be, ill. milyen dokumentumokat ellenőrizhet. A 11. § a fizikai és jogi személyek regisztrációját rögzíti. A törvény további fontos rendelkezései a 29. és a 30. paragrafusok, amelyek a vegyszerek kijuttatására szolgáló berendezésekről szólnak. Erre a célra csak olyan berendezést lehet használni, amely a minisztérium által megbízott szervezet jegyzékébe be van jegyezve. Ezt a jegyzéket a megbízott szervezet köteles évente egyszer nyilvánosságra hozni. A jegyzékben nem szereplő berendezéseket be lehet jegyeztetni a törvény előírásai alapján, ezeket a kérvényezőstül számított 60. napig kell a jegyzékbe beírni. Az előző előírásokhoz viszonyítva változás történt az ellenőrzések gyakoriságában. A berendezést használata szerint, de legkésőbb 2020-ig 5 évenként, majd ezután 3 évenként kell ellenőriztetni (30. § 1 pont). A 31. § a légi permetezésekről rendelkezik, a 32. pedig a vegyszerek felhasználásához és forgalmazásához szükséges szakmai alkalmassági oklevélről szól. Az első pontban felsorolja, kik azok a személyek, akiknek ilyen oklevélre szükségük van, majd több pontban ennek a megszerzéséről rendelkezik. Fontos változás a 32. § 6. pontja, amely szerint annak a forgalmazónak, aki nem árusít toxikus (T), vagy erősen toxikus (T+) szereket, és csak a saját felhasználásra termelőknek árusít (kiskereskedelmi csomagolás), nem kell a paragrafus 5. pontjában leírt szakmai alkalmassági oklevél. A 39. paragrafus a kiróható büntetésekről szól, a 44.-ben azok a törvények, előírások vannak felsorolva, amelyek érvényüket vesztették. A földművelési és vidékfejlesztési minisztérium hirdetményeiben pontosítva vannak a törvény egyes részei: 485/2011 sz. - a növénytermesztésben használható növényvédő szerekről, 487/2011 sz. - az integrált növényvédelemről, 488/2011 sz. - a környezetvédelemről, 489/2011 sz. - a vegyszereket kijuttató gépek ellenőrzéséről, 490/2011 sz. - a légi permetezésekről, 491/2011 sz. - a nyilvántartások vezetéséről, 492/2011 sz. - a szakmai alkalmassági oklevél megszerzéséhez szükséges iskolázásokról. A 491/2011 sz. hirdetményben találhatóak azok a táblázatok, amelyekben az előző gazdasági évben felhasznált vegyszerek jegyzékét a törvényből adódóan december 1-ig az ellenőrző intézményhez (KMEMI - ÚKSÚP) el kell juttatni. (sedliakné - kmemi) (Illusztrációs felvétel) A kifagyás olyan károsodás, amelynek következtében a fagyott talajból megszűnik a víz felvétele A fagypont alatti károsodás mértéke TÁJÉKOZTATÓ
