Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-07 / 5. szám, hétfő
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2013. JANUÁR 7. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Állampapírok a lakosságnak Pozsony. A lakosság számára kibocsátott államkötvények, amelyekkel az államadósságot szeretnék finanszírozni, évente akár 150-200 millió eurót hozhatnának a szlovák államkasszának - nyilatkozta Peter Kazimír pénzügyminiszter, aki szerint a pénzügy már dolgozik a projekten. A tárcavezető szerint az egésznek csak akkor van értelme, ha nem egyszeri kibocsátásban, hanem egy hosszú távú programban gondolkodnak. A kincstárjegyekhez valószínűleg a postahivataloknál juthatunk majd hozzá, Kažimír szerint ugyanis a bankokon keresztül történő terjesztés túl drága lenne, a kincstárjegy ráadásul a bankok számára konkurens ter- méknekszámít. (SITA) Egyre kedvezőbb a jelzáloghitel Pozsony. Szlovákiában még soha olyan olcsón nem kínálták a bankok a jelzálog- hiteleket, mint tavaly novemberben - derül ki a pénzügyi szolgáltatásokat közvetítő Fincentrum társaság elemzéséből. Eszerint 2012 utolsó előtti hónapjában az ilyen hitelek átlagos kamata 4,28 százalék volt, míg az elmúlt év elején 5,16 százalék volt az átlagos kamatszint. így.nem csoda, hogy a bankok az euró 2009-es bevezetése óta havi szinten tavaly novemberben folyósítottak a legtöbb lakáshitelt. A fogyasztási hitelek átlagos kamatszintje ugyanakkor az októberi 13,9%-ról novemberre 14,3%-ra nőtt. A fogyasztási hitelek esetében 13,5% alatti kamatszintre legutóbb 2010 decemberében volt példa. (SITA) Több mint 8 ezer új munkahely Pozsony. A SARIO befektetésösztönző ügynökség tavaly 18 projektet zárt le, további 14-et pedig a gazdasági tárcának továbbított véleményezésre. A lezárt projektek együttesen 466 millió eurós befektetést jelentenek Szlovákiának; aminek köszönhetően 3200 új munkahelyet hozhatnak létre. A gazdasági tárcának továbbított projektek további 800 millió eurós beruházással és 5 ezer új munkahellyel számolnak. A legtöbb beruházás Nagyszombat, Kassa, Besztercebánya és Zsolna megyébe érkezik, az ágazatok közül pedig továbbra is az autóipar vezet, amit a fém- feldolgozás és az elektronikai ágazat követ. (TASR) Még több a bedőlt hitel Budapest. Magyarországon tavaly nyáron a háztartások hiteleinek 16,3 százaléka volt reménytelen, legalább 90 napos csúszásban - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete legfrissebb kockázatelemzési kiadványának adataiból. Ez azt jelenti, hogy minden hatodik háztartási hitel problémás. A romlás oka egyértelműen a devizaállomány: ez teszi ki a teljes háztartási hitelportfolió 58%-át, és itt a rossz hitelek aránya egyre rosszabb. Ugyanakkor á forintalapú jelzáloghitelek között is minden tizedik van 90 napnál nagyobb késésben. (MTI) Késik a cseh euróbevezetés Prága. Az euró bevezetéséhez szükséges négy maast- richti feltételből tavaly Csehország kettőt nem teljesített - derül ki a cseh jegybankjelentéséből. A múlt év elején 10-ről 14 százalékra emelkedett a kedvezményes áfa, Csehországnak emiatt nem sikerült teljesítenie az árstabilitási kritériumot. Hasonlóan áll Csehország a költségvetési fegyelem terén is. Vezető cseh politikusok és bankárok szerint Csehországnak jelenleg nem is érdeke, hogy gyorsan csatlakozhasson a komoly problémákkal küszködő euróövezethez. A legkorábbi lehetséges dátumként most 2020-at emlegetik. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8123 Lengyel zloty 4,1165 Cseh korona 25,355 Magyar forint 290,95 Horvát kuna 7,5755 Román lej 4,4276 Japán jen 114,96 Svájci frank 1,2092 Kanadai dollár ' 1,2897 USA-dollár 1,3012 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint VolksbankOTP Bank 1,36-1,26 26,20-24,31 301,08-279,32 Postabank 1,37-1,28 26,09-24,33Szí. Takarékpénztár 1,36-1,27 25,95-24,51 303,35-277,23 Tatra banka 1,35-1,27 26,01-24,49 301,96-279,02 Prima banka 1,38-1,25 26,52-24,00 305,64-276,54 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta, eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az időjárás viszontagságai idén is jelentős mértékben befolyásolhatják a terméshozamokat Nehéz helyzetben a gazdák A mezőgazdasági termelőknek egyre több gondot okoz a száraz időjárás (Jón KroSlók felvétele Pozsony. Az idei évre vonatkozó gazdasági kilátások nem túl rózsásak, ami hatványozottan érvényes a mezőgazdaságra. A válság miatt a lakossági fogyasztás további csökkenésére számíthatunk, ami súlyos érvágást jelenthet a szlovákiai mezőgazdasági termelőknek is. SUSLABÉLA , A szlovákiai agrárágazatra - az európai uniós támogatásokat leszámítva - idén valamivel több pénz jut a költségvetésből, mint tavaly. A nagy megtakarítások közepette nem zártuk a legrosszabbul az elmúlt évet, a kiesés mintegy 115 millió euróra rúg, de ezek uniós pénzek, amelyeket már teljes mértékben kimerítettünk” - nyilatkozta lapunknak Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter. A tárca főbb prioritásait az idei évre még nem pontosították, de a miniszter szerint ezt eddig egyetlen tárca sem tette meg. „Az egyik legégetőbb feladat az agrárkifizető ügynökség információs rendszerének a felújítása, ha ezt nem végeznénk el, fennállna a veszélye annak, hogy 2014-től nem fizethetnénk ki a támogatásokat a mezőgazdasági termelőknek. Rendkívül fontos ugyanakkor, hogy hozzájussunk azokhoz az anyagiakhoz, amelyekkel az őstermelőket segítjük. Örülnék, ha nagyobb támogatást lennénk képesek folyósítani a sertés- és baromfitenyésztőknek, a tejtermelőknek, valamint a zöldség- és a gyümölcstermesztőknek is. Ez az év azonban a túlélésről szól majd, miközben nagyon fontos lesz számunkra az is, hogyan végződnek a tárgyalásoka közös európai agrárpolitikáról” - vallja Jahnátek. „Nehéznek ígérkezik a 2013-as év: folytatódik a gazdasági válság és a közpénzek konszolidációja, ami a fogyasztás újabb csökkenését hozhatja magával. Emiatt a mezőgazda- sági termelőkre is felettébb nehéz esztendő vár” - mondta lapunknak Stanislav Nemec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara (SPPK) szóvivője. Szerinte elsősorban az állattenyésztésnek kellene nagyobb figyelmet szentelni, megfontolt, hatékony anyagi támogatással fellendíteni az ágazatot. „Az idei évre elfogadott állami költségvetésben a kormány egyelőre nem jelölt ki külön tételeket, s ezért nagyon fontos lesz mihamarabb aktivizálni a hiánypótló támogatási eszközöket. Az idén döntő szakaszához érkezik a közös uniós agrárpolitika 2014-2020-ra vonatkozó reformcsomagjának az összeállítása. Szlovákiának olyan feltételeket kell kiharcolnia, amelyek biztosítják számára az egyenlőséget a többi állam agrártámogatásaival szemben, és így nem érik további diszkriminálások a közös európai piacon” - figyelmeztet Nemec. „Nem vagyok gazdasági elemző, a szakmámból eredő tények ismeretében azonban a 2013-as évre mérsékelt pesszimistaként tekintek. A legtöbb problémára ezúttal is az állattenyésztésben kell felkészülnünk” - nyilatkozta lapunknak Marian Uhrík, a Szlovákiai Takarmánygyártók Szövetségének elnöke. Uhrík optimistább a növény- termesztéssel kapcsolatban. „Az viszont ezen a területen is aggodalomra adhat okot, hogy az utóbbi években kiszámíthatatlanul alakult az időjárás, amely ebben az évben is nagy szerepet játszik majd a terméshozamok alakulásában, s ebből eredően a mezőgazdasági őstermelők anyagi juttatásaiban is”-vallja Uhrík. A romló gazdasági környezet mellett a legtöbb gondot a kifizetetlen számlák jelentik Vállalkozók ezrei adták vissza az engedélyüket ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A gazdasági válság miatt visszafogottabb fogyasztás, az adóterhek folyamatos növekedése és a vállalkozói környezet romlása miatt az elmúlt években több ezren adták vissza a vállalkozói engedélyüket. A helyzet ráadásul egyre romlik. Míg 2009-ben még több mint 391 ezer egyéni vállalkozó volt az országban, 2011-re ez 380 ezerre, tavaly novemberre pedig 361 ezerre csökkent - derül ki a Hospodárske noviny gazdasági napilap elemzéséből. Csak az elmúlt év első tizenegy hónapjában 14 ezren voltak kénytelenek felhagyni a vállalkozásukkal. Az engedélyek ilyen nagyszámú visszaadására 2009 óta nem volt példa. A romló gazdasági környezet mellett a legtöbb gondot Vállalkozók száma Szlovákiában Év Vállalkozók száma 2009.január 391,5 2010.január 384,8 2011.január 380,6 1 2012. november 361,2 Az adatok 1000 főben értendők a vállalkozóknak a kifizetetlen számlák jelentik. Nem egy vállalkozó ment tönkre csak azért, mert nem fizettek számára az általa elvégzett munkáért. Ez leginkább az építőiparra jellemző, Radovan Ďurana, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője szerint így nem csoda, hogy ez az az ágazat, amelyben a legtöbb vállalkozás kerültpadlóra. Az előző kormány munkaügyi minisztere, Jozef Mihál szerint a vállalkozókon nem segítenek a Fico-kormány által elfogadott és az év elején életbe léptetett intézkedések sem. „A gazdasági növekedés további lassulása és a kormány megszorító intézkedései miatt az elkövetkező időszakban felgyorsulhat a vállalkozásukat feladók száma” - nyilatkozta Tomáš Púchly, az F. A. Hayek Alapítványelemzője. Ez az államnak is súlyos érvágást jelenthet, hiszen a járulékrendszer módosításával csaknem 50 mülió eurós pluszbevételre számított a vállalkozóktól. A vállalkozások számának a csökkenésével azonban ez a terve könnyen meghiúsulhat, miközben még a munkanélküli-segélyt is kénytelen lesz fizetni a tönkrement vállalkozóknak, (mi, Hn, SITA) Igyekeznek elkülöníteni az állam számára hasznot hozó és a veszteséges tevékenységeket 2013 végére megszűnhet a Nemzeti Vagyonalap ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az év végéig megszűnhet a Nemzeti Vagyonalap (FNM), jogköreit, feladatait más szaktárcák veszik át; a gazdasági minisztérium szerint így végleg elkülöníthető az állam számára hasznot hozó és a veszteséges tevékenységek köre. Napjainkban az állam döntően az energetikában érdekelt cégek osztalékából részesül, a társaságok állami tulajdonrészét az FNM kezeli. A gazdasági minisztérium már dolgozik a vagyonalap felszámolását leve- zénylő törvénytervezet koncepcióján (várhatóan szeptemberig készül el), azzal, hogy egy kisebb utódszervezet még azért tovább vinné a folyó ügyeket. „A törvény pontosan meghatározza, a későbbiekben ki kezeli tovább a vagyonalap birtokában levő részvényeket. Felmerült az a lehetőség is, hogy energetikai holdingot hív életre az állam, s ez vinné tovább a gazdaságilag aktív állami érdekeltségű társaságok ügyét” - nyilatkozta Stanislav Jurikovič, a szaktárca szóvivője. Napjainkban a vagyonalap mintegy 2,5 milliárd euró értékű vagyontárgyat kezel, azonban a lezáratlan bírósági ügyek kategóriájában az FNM 0,5 müliárd euró nagyságrendben érdekelt. A vagyonalap felszámolása már így is késik, hiszen még Iveta Radičová kormánya idején közölte Ivan Miklós akkori pénzügyminiszter, hogy legkésőbb 2011 végére értelmét veszti az 1990-es évek nagyprivatizációit lebonyolító szervezet. A gazdasági elemzők többsége egyetért abban, a vagyonalap betöltötte küldetését, hiszen a kormány további érdemi privatizációt nem tervez. Az INEKO és az INESS gazdaságkutató intézetek azt is feleslegesnek tartják, hogy az alapot egy kisebb utód- szervezet váltsa fel. (SRo,só)
