Új Szó, 2013. január (66. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-02 / 1. szám, szerda
12 Régió - Csallóköz és mátyusföld - hirdetés ÚJ SZÓ 201B. JANUÁR 2. www.ujszo.com Ünnepi emlékülést tartottak a Parlamentben 100 éve alakult meg a magyar cserkészet ÚJ SZÓ-HÍR Budapest. 1912. december 28-án tartotta alakuló ülését a Magyar Cserkészszövetség. A 100. évforduló kapcsán ünnepi emlékülést tartottak a magyar cserkészszövetségek képviselői a Parlament felsőházi dísztermében. Kövér László házelnök levélben köszöntötte a magyar cserkészeket, és kiemelte, hogy rájuk mindig számíthatott az ország és a nemzet. Köszöntőt mondtak a Magyar Cserkész- szövetség vezetői, a határon túli magyar cserkészszövetség képviseletében Lendvai-Lintner Imre, valamint videóüzenetet küldött Luc Pannisod, a Cserkész Világszövetség főtitkára. Az ünnepi ülésen megjelentek cserkészek Magyarországról, a határon túli magyar közösségekből és a nyugati szórványból is. A találkozó után a résztvevők koszorút helyeztek el a Kálvin téri református templomnál, ott, ahol 100 évvel ezelőtt megtartotta alakuló ülését a Magyar Cserkészszövetség. A nap végén a Magyarság Házában ünnepi ülést tartott a magyar cserkészszövetségeket tömörítő Magyar Cserkészszövetségek Fóruma. 1913-ban, a szövetség hivatalos megalakulása után sorra alakultak a cserkészcsapatok országszerte, tavaly májusban pedig megalakult az első csapat Szlovákiában is, Komáromban, amely egyben a Magyar Cserkészszövetség első vízicserkészcsapata. (szmcs-p) Tucatnyi bevetésük volt a tűzoltónak Konténerek égtek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nyitra. Mozgalmas szüvesz- terük volt a tűzoltóknak Nyitra megyében: éjfélig 12 bevetésük volt. Viliam Pánsky kerületi szóvivő tájékoztatása szerint először egy özdögei (Mojzesova) háztető, majd egy menyhei (Podhorany) illegális szemétlerakat oltásához riasztották őket. A gyűgyi gyógyfürdőben egy túlsúlyos páciens áthelyezésénél segítették ki a mentőket, Aranyosmaróton egy személygépkocsit, Léván, Zsitva- újfalun és Nyitrán egy-egy konténert kellett oltani, Léván pedig egy lakás kinyitásánál is segítettek. Több közlekedési baleset is történ a megyében az év utolsó napján: Nyitrán, Komáromban, majd Garamköves- den; ez utóbbi helyszínen három sérültje volt az ütközésnek. Az idei első bevetés Aranyosmaróton volt, ahol szintén egy konténer gyulladt ki. (vm) A környezetvédők az élőhelyek megóvását szorgalmazzák Mérlegen a bősi vízerőmű Dunaszerdahely. Több mint két évtizede, 1992. október 23-án került sor csehszlovák részről a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer úgynevezett C-variánsának megvalósítására, ami a gyakorlatban a Duna vizének elterelését jelentette. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az évforduló kapcsán a szakmai és a laikus közönség mérlegre tette a vízmű hoza- dékát, illetve káros hatását. A bősi vízerőmű nemcsak Szlovákia, hanem Közép-Euró- pa legnagyobb vízügyi beruházási projektje is. Megépítéséről Magyarország és Szlovákia 1977-ben írt alá szerződést, ám a munkálatok megkezdése már az 1980-as, 90-es években tiltakozások sorozatát váltotta ki. Alexander Zinke, a Természet- védelmi Világalap (WWF) volt kelet-európai koordinátora szerint azért, mert „a vízlépcső üzembe helyezésének közvetlen és közvetett hatásai gyakorlatilag felszámolják vagy redukálják az itt található ökológiai értékeket”. Ján Babej, az Euro- lánc polgári kezdeményezés egykori tagja 1991-ben úgy fogalmazott: „nem szeretnénk megérni, hogy öt, legkésőbb tíz év múlva ugyanúgy siratjuk a Csallóközt, ahogy most a Felső- Nyitra vidékét, Jolsva, Garamszentkereszt környékét, az Árvát és sok más tönkretett vidéket”. A vízmű megítélése a felvízcsatorna térségében fekvő falvakban is különböző. Fenes Iván, Bős polgármestere úgy vélte: a bősi erőmű megépítése megváltoztatta a település lakosainak életét. „Egyik hoza- déka, hogy több hősinek ad munkát, évente látogatók ezreit vonzza ide, illetve megóvja a térséget az árvizektől” - közölte. Számlájára írja viszont azt, hogy az építkezés során elfoglalt földterületek tulajdonviszonya mind a mai napig rendezetlen. Hasonlóképp vélekedett Álló Donát, a lds-csalló- közi Vajka polgármestere, aki elmondta: a helyieknek az eltelt húsz évben inkább a vízerőmű negatív hatásaival kellett szembesülniük. „A fel- vízcsatorna által elfoglalt területek után a mai napig senki nem fizet ingatlanadót, ami a községi költségvetés számára jelentős érvágás” - mondta. Mikuláš Huba, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek parlamenti képviselője úgy vélte: a bősi vízmű időzített bomba. „A Duna önszabályozási folyamatát műszaki megoldásokkal próbáljuk helyettesíteni, ami hosszú távon kockázatos - nem beszélve a felvízcsatornában lerakódó, káros anyagokat tartalmazó hordalékról, amellyel egy idő után nem fogunk tudni mit kezdeni” - közölte. A képviselő - civilben természettudós - úgy vélekedett: bár a bősi vízmű érdekes projekt, „előfordulhat, hogy újabb húsz év elteltével már üzemen kívül lesz, és óriási gondokat fog okozni”. (TASR, la) A huszadik évforduló előtt a szlovák kormány kihelyezett üléssel tisztelgett (Somogyi Tibor felvétele) ANNO Pozsony 1968 karácsonyán és 1984 karácsonya előtt (Képarchívum)
