Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-20 / 293. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 20. Iskola utca 17 Tanári konferencia Móricz Zsigmond halálának hetvenedik évfordulója alkalmából „Itt vagyunk itthon...” Mintegy száz pedagógus vett részt a Móricz-emlékkonferencián (A szerző felvétele) A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és társszervezői tanári konferencián emlékeztek meg Móricz Zsigmond halálának 70. évfordulójáról. A szakmai találkozó Rozsnyón és Sárospatakon zajlott november 23-24-én, és 25-én tartalmas tiszaháti tanulmányúval zárult. ÁDÁM LILLA A szervezők mindenekelőtt tisztelegni akartak az író nagysága előtt, valamint megismertetni a magyar szakosokat a legújabb Móricz-kutatásokkal, tekintettel a Napló(k) (2010, 2012) megjelenésére, a móriczi életmű feltárására, újrafogalmazására. Emellett meg akarták mutatni Móricz és Gömör kapcsolatát, a Rozsnyó ihlette írások kapcsán a helyi értékek tudatosítása, a regionális identitástudat izmosítása céljával. Az ideológiáktól mentes új Móricz-kép kialakítása a konferencia üzenetei között szerepelt. Izgalmas feladatnak bizonyult a móriczi életmű tanításának megvitatása a szlovákiai magyar alap- és középiskolákban. A fővédnökséget Szilágyi Zsófia Móricz-kutató vállalta. A konferencia üzenetét két Mó- ricz-idézet foglalja össze a legjobban, ami hívó gondolatként is szolgált: „Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén...” - tükrözi az író anyanyelvszerete- tét, kitűzi a magyarság helyét a glóbuszon. A másik: „... az írás nekem fontosabb ... az egész életnél.... az írás a virág,...” A konferencia előadói a téma neves szakértői, kutatói voltak: Szilágyi Zsófia (MTA TKI), a Móricz Zsigmond Társaság elnöke, Cséve Anna gyűjteményi igazgató (PIM), Tverdota György nyugalmazott tanszék- vezető (ELTE), Gintli Tibor tanszékvezető (ELTE), Takács Miklós, Baranyai Norbert egyetemi adjunktus (Debreceni Egyetem), Onder Csaba irodalom- történész (Nyíregyházi Főiskola), Hamar Péter irodalomtörténész (Fehérgyarmat), Szarvas Melinda doktorandusz (ELTE), Tardy Anna egyetemi hallgató (ELTE), Fenyő D. György tanár (ELTE, Radnóti M. Gyakorló Gimnázium). Szilágyi Zsófia előadásában a készülő, új szempontokat figyelembe vevő Móricz-monográfia elkészítésének nehézségeiről szólt, mert a feltáratlan anyag 70 év távlatából csak most kutatható teljes egészében. Cséve Anna Móricz. Zsigmond Naplóiról szólt hitelesen, lévén azok sajtó alá rendezője, gondozója, alapos ismerője. A Naplók rendszerességgel 1924-1942 között íródtak. Együtt olvasva a Naplót a regényekkel felejthetetlen élmény Móricz felfedezése. így érint meg bennünket Móricz szelleme, így adódik össze ember és író. Tardy Anna előadása szervesen kötődött a Naplókhoz a T ükör-kötetek révén. A T ükör- köteteket Móricz a kései olvasónak írta írókról, művészekről, akik az író közvetlen hatáskörében mozogtak és a kor ismert személyiségei voltak. Tverdota György Áldott ínség, magyar élet című előadásában a Móricz pályáját végigkísérő, műveinek gyakori motívumaként (Hét krajcár, Árvácska) megjelenő témát fejtette ki a relatív ínség - erkölcsi defektus párhuzamba állításával. Gintli Tibor Az anekdota újrahasznosítása Móricz prózájában előadásában az író prózai nyelvezetét vizsgálta. Takács Miklós Juluka monológja: a Rab oroszlán egy különös részletéről című előadásában az austini beszédaktus került a figyelem látószögébe. Onder Csaba Az újraírt Móricz előadásában Móricz műveinek a kortárs magyar irodalomra tett hatását, utóéletét vizsgálta a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház előadása kapcsán. Hamar Péter Móricz és a film című előadása az író és más társművészetek kapcsolatát foglalta össze. Móriczot élénken foglalkoztatta a mozgókép-kultúra, bár azokkal a filmekkel, amelyek még élete során készültek regényeiből (Sári bíró, 1934; Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 1936), nem volt elégedett, azt érezte, meghamisították írói szándékát. Szarvas Melinda Móricz és a Vajdaság című előadásában összefoglalta az író életművének hatását a Trianon után elszakított Délvidéken. Baranyi Norbert előadásában(A szenvedéstől a megváltásig - Szakrális nyelv és bibliai motívumok a közoktatásban szereplő Móricz- szövegekben) a Légy jó mindhalálig és az Árvácska regényeket vizsgálta abból a szempontból, helyük van-e a magyar közoktatásban, értik-e, érthetik-e a tanulók ezt a világot, Móricz bibliai nyelvezetét. Fenyő D. György Móricz Zsigmond tanítása című interaktív előadása teljesen a gyakorlatra épített. Az előadó 12 Móricz-mű alapján készített tanórai foglalkozást. Az előadásokhoz kötődő kérdések perceiben és óráiban a résztvevők kérdései arra irányultak, hogy: miért nincs jelen a konferencián előadóként hazai egyetemeink magyar tanszékéről egyetlen Móricz- kutató sem; amikor a Móricz- kánon tanításáról szó esett, hiányoztak a hazai tantervkészítők, akikkel meg lehetett volna beszélni, mely Móricz-mű ve- (ke)t lehet (miért, hogyan tanítani) besorolni az alap- és a középiskolai tananyagba a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően. A vasárnapi tanulmányút első állomása Tákos volt, ahol a konferencia résztvevői megtekintették a „mezítlábas Notre- Dame-ot”, gyönyörködtek a 77 éves Erzsiké néni anyanyelvének tisztaságában, kifejező- készsége gazdagságában. Nagyarban megszemlélték a Luby- és a Kende-kastélyt. Szatmárcsekén a csónakfejfás temetőben a Himnusz elének- lésével tisztelegtek Kölcsey sírja előtt. Tiszacsécsén, Túrist- vándiban, Milotán megszemlélték a Móriczcal kapcsolatos emlékhelyeket. A tanulmányút kiváló kalauza a Tiszahát és Móricz szakavatott ismerője, Hamar Péter irodalomtörténész volt. Tartalmas, élménydús három nap volt. A POSTA HOZTA Szakmai gyakorlaton Németországban A dunaszerdahelyi Neratovi- cei téri Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola szervezésének köszönhetően októberben lehetőséget kaptunk, hogy kiutazhassunk Németországba szakmai gyakorlatra az Ahom Hotel Am Fichtelberg vendéglátó egységébe, egy háromcsillagos szállodába. Az épület a Fichtelberg síparadicsom mellett fekszik Oberwiesenthal településen. A szálláshely szobáinak száma 388, ami arról is árulkodik, hogy nagy számú vendéget tud fogadni, főleg a téli időszakban. A környék és a kilátás nagyon szép volt. Megérkezésünk napján körbevezettek minket a hotel területén, megkaptuk az egyenruháinkat és elfoglaltuk a szállásunkat. Másnap már munkába is álltunk. Az első héten megismerkedtünk a fogadó egység éttermeivel, berendezéseivel és a higiéniai előírásokkal, majd megtanultuk az éttermi asztalok helyes terítését, a reggeli összeállítását a büféasztalon, a reggeli italok kínálását és a kávéfőzést is. Feladatunk a használt teríték leszedése volt a reggelinél és a vacsoránál, majd ezután következett az újraterí- tés. A kint tartózkodás során főként német nyelven beszéltünk, de a szlovákot és a magyart is használtuk. Az emberek itt nagyon kedvesek, segítőkészek, s azon voltak ők is, hogy a szakmánkban és a nyelv használatában is sokat tudjunk fejlődni. Egy héten öt napot dolgoztunk, a maradék két nap szabad volt. A napi kötelező munkaidő 8 óra (R. P. és K. B. archívuma) volt, amit különféle munkaosztásban dolgoztunk le. Szabadidőnkben sokat pihentünk, sétáltunk a városban, és nézelődtünk. A kiutazásunk célja az volt, hogy gyarapodjon a nyelvtudásunk, hogy megismerjünk egy teljesen új közösséget. A kint töltött idő alatt sok tapasztalatot szereztünk a szakma (a pincérkedés) területén. Ha tanácsot kellene adni a kiutazó diákoknak, akkor azt mondanánk, ők is próbálják meg, legyenek bátrak, és kint tartózkodásuk alatt sokat használják a nyelvet, mert csak így tudnak fejlődni. Számunkra fontos volt ez a lehetőség, mert mindig is vágytunk arra, hogy kipróbálhassuk tudásunkat külföldön, és hogy ott dolgozhassunk. Nagyon köszönjük ezt a lehetőséget mindenkinek, aki segített ezt az álmot megvalósítani. Ruman Petra és Kristian Barbara A Pedagógusfórum ünnepi számából Eseményekkel teli év LAPAJÁNLÓ A Pedagógusfórum az ünnepek előtt duplaszámmal, 48 oldalon jelenik meg. 2012 a magyar külhoni óvodák éve volt. Ezzel kapcsolatban olvashatunk beszámolókat az egyes rendezvényekről. Pék László, a Pedagógusszövetség elnöke a 2012-es év fontosabb eseményeit összegzi a pedagógus és politikus szemével. A folyóirat a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának tagjaként adja közre az V. országos konferencia összefoglalóját is. Szemlélet- váltásra lenne szükség címmel olvashatók Fazekas Lászlónak, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének megfontolandó gondolatai. Nehéz lenne felsorolni a lapban megjelenő iskolai rendezvényekről és évfordulókról szóló beszámolókat. Néhány a sok közül: tízéves jubileumát ünnepelte a buzitai Kelepelők Gyermek Néptáncegyüttes és Citerazenekar, jövőre centenáriumára készül az ipolysági gimázium, a szenei Collegium Oecomonicum európai elsőséget ért el, továbbá egy-két iskolai rendezvényről, tanulmányi kirándulásokról számolnak be az alsóbodoki, érsekújvári és komáromi középiskolai diákok. Szkladányi Endrével, az ipolysági gimnázium nyugdíjba vonult igazgatójával Csicsay Alajos készített interjút. Képriportban mutatkozik be a Szak- kay József Szakközépiskola Kassáról, (hábé) Pedagógiisfórum '-'íEjpfc «kn* Mm, furái Imsiftt ssBökséjs A POSTA HOZTA Mesét hozott a Mikulás Nincs olyan gyermek tájainkon, aki ne várta volna december 6-án a Mikulást. Ó az, aki mindenhova eljut, mindenkit meglátogat a soha ki nem fogyó zsákjával. Még az is elhihető róla, hogy épp nálunk hagyja a ruháját, mert hiszen valamikor tisztát kell váltania! A felsőszeli Széchenyi Alapiskolában is így beszéltek az alsó tagozatos gyerekek december 6-án reggel, amikor a tanítás kezdetekor a Meseországként kialakított folyosón meglátták a karosszékre levetett Mikulás-öltözéket és a nekik címzett levelet: „Itt jártam! A Mikulás.” Miután minden gyermek helyet foglalt a folyosón, a harmadikos Horváth Zenkő felbontotta és mindannyiuknak felolvasta a kapott levelet. Benne néhány kedves gondolat, jókívánság mellett a Mikulás említést tett arról is, hogy egy zsáknyi mesét hozott a felsőszelieknek, hadd hallgassanak és olvassanak szebbnél szebb történeteket! így aznap nemcsak a csokoládé, de a mese is a Mikulástóljött. Ezzel vette kezdetét a felsőszeli kisiskolások „Egyszer volt, hol nem volt...” meseolvasási programja. A program keretében decembertől márciusig egy- egy héten újabb és újabb meséket hallhatnak a gyermekek tanítóik és a felnőttek felolvasásában. A mesékhez rövid játékok, érdekes foglalkozások is kapcsolódnak majd. Március végén pedig minden alsós osztály bemutatja-előadja a maga legkedvesebb meséjét a többieknek, amelyből mesefesztivál kerekedik. A meseprogrammal az a célunk, hogy minden gyermek hallgasson és olvasson minél több mesét, a könyv és a beszélgetés szerepe felerősödjön. Szeretnénk a szülők figyelmét is ráirányítani a mesélés és olvasás közös örömteli pillanataira. A meseolvasás által a gyermeki fantázia szárnyal, a kíváncsiság felébred, a képzelet kitárul, a figyelem összpontosul. Az első közös meseolvasás pillanatai örömtelinek mondhatók. Készülünk és várjuk a folytatást. Hiszen mesélni van mit, magyar mesekincsünk olyan gazdag, mint a Mikulás zsákja. Soha ld nem fogy, csak nyúljunk bele bátran! Pónya Zsuzsanna Kellemes hangulatban telt az első közös meseolvasás (Fotó: SZÍ AI)