Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-04 / 279. szám, kedd
Segít megőrizni a talaj nedvességét, hatékonyan véd az erózió ellen, és késlelteti a gyomok kelését www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 4. Művelettakarékos talajművelés A vetőkultivátorra alapozott növénytermesztési technológia (Archív felvétel) A talajművelésben az észszerűség mindig fontosabb szempont, mint a pillanatnyilag elvégzett munka tetszetőssége. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy ebben soha ne az esztétikum játssza a főszerepet. Tudni kell ugyanis, hogy minden egyes elvégzett művelet 10-15 mm vízveszteséggel is együtt jár. ISMERTETŐ Ismeretes, hogy a talaj vízgazdálkodása a fizikai állapotától függ, ha ez kedvező, akkor a termőtalaj alkalmas a csapadékvíz befogadására és tárolására. Még az aszályos időjárás okozta károk is nagy biztonsággal enyhíthetők ott, ahol nincs a felszín alatt tömör záróréteg, és a talaj egy része tarlómaradványokkal borított. A szántóföldi növénytermesztésben nemcsak elméleti felismerés, hanem már régóta gyakorlati tapasztalat, hogy ha az elővete- mény tarlómaradványait a talaj felszínén hagyjuk, akkor az csökkenti a talajnedvesség veszteségeit. Sőt, ha a talajba keverjük, növeli annak szervesanyag-tar- talmát. A művelés során mindenképpen alkalmazkodnunk kell a talaj kötöttségéhez, annál is inkább, mivel a költség- és talajkímélő művelés minden kötöttségi érték mellett megvalósítható. Ha az erős kötöttség a sok talajmunka eredményeképpen sem enyhül, akkor a feltalaj fokozatos mélyítésével érdemes próbálkozni, így ez a réteg alkalmassá válik nagyobb mennyiségű csapadék befogadására. Az altalaj tömö- rödését időnkénti mélylazítással lehet megszüntetni, mindenképpen törekedni kell azonban a menetszám csökkentésére. A laza talaj magasabb víztartalma ellenére is jól művelhető. Nem tanácsos feleslegesen bolygatni vagy levegőztetni és - a többnyire - kis mennyiségű szerves anyagot elvesztegetni. A vetőkultivátorra alapozott növénytermesztési technológia alacsony műveletszám és kis energiafelhasználás mellett is biztosítja a növény számára a megfelelő talajállapotot. A művelettakarékos talajművelés már a betakarításnál kezdődik, ahol a szármaradványók megfelelő aprítása és a kombájn utáni egyenletes terítés alapvető fontosságú. Ez a művelet segít megőrizni a talaj nedvességét, hatékonyan véd az erózió ellen, és késlelteti a gyomok kelését. Mindezek eredményeként egyszerűbbé válik a műtrágyázás és a sekély mélységű vetés. A vetőkultivátoros művelés azért számít talajkímélő műveletnek, mert talajtakarást végez a vetősávok között, javítja a talaj vízbefogadó képességét. A műveletek összevonása, kombinálása folytán így kevesebbet bolygatjuk a talajt, ezáltal csökkentjük a visszatömörödést, elkerülve egyben a taposás okozta káros hatásokat. Agronómiái előnyei, hogy mérséklődik a talajfelszín elhordhatósága, javul a talaj biológiai tevékenysége, hordképessége és kultúrállapota (hajlam a beérésre, vízállóbb szerkezet). Nem utolsósorban pedig javul a művelhetőség, vagyis szélesedik az a „nedves- ségállapot-tartomány”, amiben jó minőségű talajmunkát lehet végezni, elenyésző rögösödés és porosodás mellett. A vetőkultivátor hagyományos technológiával előkészített területeken is nagy teljesítménnyel használható. Magágykészítés, vetés, műtrágyázás tehát egy menetben történhet. A vetőkultivátor használata száraz években is - a lehető legkevesebb vízveszteséggel - megfelelő vetési és kelési eredményt biztosít. Csapadékos őszi időszakban is - a sokoldalú használhatóságból következően - a legkevesebb talajkárosítással idejében és biztonságosan vethetők az őszi kalászosok. A takarékos talajművelés megkezdése utáni második, harmadik évben pedig már a talaj vízforgalma is bizonyíthatóan kedvező irányban változik, (talajlap) Elhalasztották a szavazást a KAP reformjáról Januárban döntenek EU-1NFORMÁC1Ó Agrárkörkép - hirdetés 21 Jövő év januárjára halasztotta az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága az Európai Unió 2014-2020 közötti költségvetési időszakára vonatkozó Közös Agrárpolitika tervezett reformjának kérdéseiről szóló szavazást. A képviselők várhatóan 2013. január 23-a és 24-e között zajló tanácskozáson vitatják majd meg az agrárreform javasolt intézkedéseit. A halasztás oka, hogy a bizottság a hétéves költség- vetési időszakra jutó pénzügyi keret számainak ismeretében szeretné meghozni a döntését, ezek ugyanis meghatározók lesznek az elkövetkező időszak agrárpolitikájában. Mivel az ezzel kapcsolatos döntés, vagyis az unió következő hétéves időszakra szóló összesített költségvetés még nem született meg, a képviselők úgy tartották jónak, hogy az ebből következő agrár-költségvetési keretszámok véglegesítését is inkább megvárják. Paolo de Castro, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke kijelentette, hogy a bizottság addig nem hoz semmiféle végleges döntést a kérdésben, amíg nem lesz ismert, hogy mekkora ösz- szeg áll majd rendelkezésre a reform intézkedéseinek végrehajtásához. A bizottság elnöke azt is kijelentette, hogy a ciprusi elnökség által a közösségi költségvetésben javasolt további kiadáscsökkentő intézkedésekkel sem a bizottság, sem pedig az Európai Parlament nem érthet egyet. Nem tudjuk elfogadni, mondta Paolo de Castro, hogy miközben a mezőgazdasági termelőket arra kérjük, hogy többet dolgozzanak, vagy tegyenek többet környezetkímélő eljárások meghonosításáért, ugyanakkor a minőségi termékek előállítására vagy a vidéki térségek fejlesztésére vonatkozó támogatások csökkenjenek. A támogatásoknak legalább a jelenlegi szinten fenn kell maradniuk, ez minimális követelmény. A parlament politikai csoportosulásainak a Közös Agrárpolitika reformjával kapcsolatban leadott módosító és kiegészítő javaslatokat ez év december 15-ig kell valamilyen kompromisszumos megoldás formájában összehangolniuk, és jóváhagyásra előterjeszteniük. Ezeket már a javaslatba beépítve kapják majd meg a képviselők, amiről szavazniuk kell a január 23-24-i ülésen. Még mielőtt a reform javasolt formája az Európa Tanács márciusi strasbourgi plenáris ülése elé kerülne, a mezőgazdasági bizottság januári javaslatát a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A mezőgazdasági bizottság mindent megtesz annak érdekében, hogy a Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti időszakra tervezett reformja az eredeti elképzeléseknek megfelelően 2014. január 1-jén életbe léphessen, (eu-info) A gabonák fejlődésük szakaszaiban eltérő hőmérsékletet igényelnek A gabonafélék jarovizálódása ISMERTETŐ A gabonafélék fejlődése során a környezeti tényezők - a hőmérséklet és a megvilágítás- hatására minőségi változások mennek végbe. A generatív szervek differenciálódására főleg két környezeti tényezőnek: a hőmérsékletnek és a nappalok hosszának van hatása. Ezért a gabonafélék fejlődésében két jól elhatárolt szakasz különböztethető meg. Az első szakasz a hő- vagy „ja- rovizációs” szakasz; ezt követi a fényszakasz. A gabonafélék fejlődéséhez- vagyis a fejlődési fázisok kialakulásához - az elvetett növényeknek jarovizálódniok kell. A jarovizációhoz a faj és fajta igényeinek megfelelő - hosszabb vagy rövidebb ideig tartó - hőmérsékletű környezet szükséges. Az őszi és a tavaszi gabonák lényegében abban különböznek egymástól, hogy fejlődésük hőszakaszában eltérő hőmérsékletet igényelnek. A hideghatást, vagyis a jarovizációt a szakirodalom előkészítő szakasznak is nevezi, a fényszakasz pedig az ivaros (generatív) szervek differenciálódásának szakasza. Ajarovizálódás mesterségesen is kiváltható. Ennek folyamán tavasszal valamely őszi gabona (pl. búza) átnedvesített vetőmagjában a csírázást megindítják, majd a duzzadt magot lehűtik, és ezután vetik el. A gabonafélékben elsősorban a nemesítésben kísérleteznek vele. Napjainkban a jarovizálást, vagyis a vetés előtti kezelést ma már a kalászosokon kívül kiterjesztették más növényekre is pl. a cukorrépára, a gyapotra, valamint kerti vete- ményekre is. A módszer alapja az a micsurini genetikára támaszkodó felfedezés, hogy a növények meghatározott periódusokban, szakaszokban fejlődnek. A múlt század ötvenes éveiben ezzel az említett eljárással, vagyis megfelelően időzített hűtéssel próbálták meg orosz biológusok úgy lerövidíteni a búza tenyészidejét, hogy az addigihoz képest jóval messzebbre, minél északabbra tolhassák* ki a termesztését. De fel kellett hagyniuk a kísérletekkel, mert a meglehetősen mérsékelt tudományos sikerek egyáltalán nem hoztak megfelelő gazdasági hasznot. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az olyan tömegterméket, mint például a búza, sokkal olcsóbb nagyobb távolságokra szállítani, mint a számára nem megfelelő területen nagyon nagy kockázattal próbálkozni a termesztéssel. A gabonafélék jarovizálódá- sához szükséges hőmérséklet és idő alapján három csoportba sorolhatók: őszi gabonák, tavaszi gabonák, és a kettő közötti átmenet: az ún. ,járó jellegű” gabonák (ezek ősszel és tavasszal is vethetők). Az őszi gabonák alacsonyabb hőmérsékleten és hosszabb idő alatt, a tavasziak rövidebb idő alatt és magasabb hőmérsékleten jarovizálódnak. Tudni kell, hogy a tavasszal vetett őszi gabonák nem mennek szárba. A gabonafélék jarovizálódása és télálló képessége között szoros összefüggés van, mivel a már jarovizálódott gabonák fagytűrése erősen csökken. Ezért minél hosszabb valamely őszi gabona jarovizációs szakasza, annál jobb a télállósága. Az őszi- és tavaszi gabonák fotoperiodikus igénye is eltérő. Az őszi gabonák rövidhosszú nappalosok, mert fejlődésük kezdetén rövid, fejlődésük későbbi részében pedig hosszú nappalos megvilágítást igényelnek. így az őszi gabonák ősszel elvetve természetes körülmények között esnek át a jarovizációs szakaszon és azt követően tavasszal a fényszakaszon is. A tavasziak hosszúnappalosok, de vannak olyan fajok és fajták, melyek a rövidnappalos megvilágításra sem érzékenyek. A járógabonák is hosszúnappalos megvilágítást igényelnek. A hő és a fény hatására bekövetkezett változások a hajtás tenyészcsúcsában mennek végbe - szárkezdemény kialakulása, kalászdifferenciálódás stb. (gabonalap) Gyorsan növekedünk Növekedjen velünk! A világon egyre több gazdálkodó választja a KWS kukorica hibridjeit. Európában mintegy 2,5 millió hektár vetésterületen ismerik el a KWS fajták sikerét. A sikerünk titka: Európa egyik legsokoldalúbb kutatási programja, mely a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó minőségi vetőmagot nemesít. Ez az az út melynek segítségével a növekedés lehetőségét megteremthetjük minden egyes régióban. Ön mikor csatlakozik hozzánk? imesítő KWS • Sejeme budúcnosť od roku 1856 ' BP1213043
