Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-04 / 279. szám, kedd

Segít megőrizni a talaj nedvességét, hatékonyan véd az erózió ellen, és késlelteti a gyomok kelését www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 4. Művelettakarékos talajművelés A vetőkultivátorra alapozott növénytermesztési technológia (Archív felvétel) A talajművelésben az ész­szerűség mindig fontosabb szempont, mint a pillanat­nyilag elvégzett munka tet­szetőssége. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy eb­ben soha ne az esztétikum játssza a főszerepet. Tudni kell ugyanis, hogy minden egyes elvégzett művelet 10-15 mm vízveszteséggel is együtt jár. ISMERTETŐ Ismeretes, hogy a talaj vízgaz­dálkodása a fizikai állapotától függ, ha ez kedvező, akkor a ter­mőtalaj alkalmas a csapadékvíz befogadására és tárolására. Még az aszályos időjárás okozta károk is nagy biztonsággal enyhíthetők ott, ahol nincs a felszín alatt tö­mör záróréteg, és a talaj egy része tarlómaradványokkal borított. A szántóföldi növénytermesz­tésben nemcsak elméleti felisme­rés, hanem már régóta gyakorlati tapasztalat, hogy ha az elővete- mény tarlómaradványait a talaj felszínén hagyjuk, akkor az csök­kenti a talajnedvesség vesztesé­geit. Sőt, ha a talajba keverjük, növeli annak szervesanyag-tar- talmát. A művelés során mindenkép­pen alkalmazkodnunk kell a talaj kötöttségéhez, annál is inkább, mivel a költség- és talajkímélő művelés minden kötöttségi érték mellett megvalósítható. Ha az erős kötöttség a sok talajmunka eredményeképpen sem enyhül, akkor a feltalaj fokozatos mé­lyítésével érdemes próbálkozni, így ez a réteg alkalmassá válik nagyobb mennyiségű csapadék befogadására. Az altalaj tömö- rödését időnkénti mélylazítással lehet megszüntetni, minden­képpen törekedni kell azonban a menetszám csökkentésére. A laza talaj magasabb víztartalma ellenére is jól művelhető. Nem tanácsos feleslegesen bolygatni vagy levegőztetni és - a többnyire - kis mennyiségű szerves anyagot elvesztegetni. A vetőkultivátor­ra alapozott növénytermesztési technológia alacsony művelet­szám és kis energiafelhasználás mellett is biztosítja a növény szá­mára a megfelelő talajállapotot. A művelettakarékos talajmű­velés már a betakarításnál kez­dődik, ahol a szármaradványók megfelelő aprítása és a kombájn utáni egyenletes terítés alapvető fontosságú. Ez a művelet segít megőrizni a talaj nedvességét, hatékonyan véd az erózió ellen, és késlelteti a gyomok kelését. Mindezek eredményeként egy­szerűbbé válik a műtrágyázás és a sekély mélységű vetés. A vetőkultivátoros művelés azért számít talajkímélő műve­letnek, mert talajtakarást végez a vetősávok között, javítja a ta­laj vízbefogadó képességét. A műveletek összevonása, kom­binálása folytán így kevesebbet bolygatjuk a talajt, ezáltal csök­kentjük a visszatömörödést, el­kerülve egyben a taposás okozta káros hatásokat. Agronómiái előnyei, hogy mérséklődik a ta­lajfelszín elhordhatósága, javul a talaj biológiai tevékenysége, hordképessége és kultúrállapota (hajlam a beérésre, vízállóbb szerkezet). Nem utolsósorban pedig javul a művelhetőség, vagyis szélesedik az a „nedves- ségállapot-tartomány”, amiben jó minőségű talajmunkát lehet végezni, elenyésző rögösödés és porosodás mellett. A vetőkultivátor hagyo­mányos technológiával elő­készített területeken is nagy teljesítménnyel használható. Magágykészítés, vetés, mű­trágyázás tehát egy menetben történhet. A vetőkultivátor használata száraz években is - a lehető legkevesebb vízvesz­teséggel - megfelelő vetési és kelési eredményt biztosít. Csa­padékos őszi időszakban is - a sokoldalú használhatóságból következően - a legkevesebb talajkárosítással idejében és biztonságosan vethetők az őszi kalászosok. A takarékos talaj­művelés megkezdése utáni má­sodik, harmadik évben pedig már a talaj vízforgalma is bizo­nyíthatóan kedvező irányban változik, (talajlap) Elhalasztották a szavazást a KAP reformjáról Januárban döntenek EU-1NFORMÁC1Ó Agrárkörkép - hirdetés 21 Jövő év januárjára halasz­totta az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága az Európai Unió 2014-2020 kö­zötti költségvetési időszakára vonatkozó Közös Agrárpolitika tervezett reformjának kérdése­iről szóló szavazást. A képvi­selők várhatóan 2013. január 23-a és 24-e között zajló ta­nácskozáson vitatják majd meg az agrárreform javasolt intéz­kedéseit. A halasztás oka, hogy a bizottság a hétéves költség- vetési időszakra jutó pénzügyi keret számainak ismeretében szeretné meghozni a döntését, ezek ugyanis meghatározók lesznek az elkövetkező idő­szak agrárpolitikájában. Mivel az ezzel kapcsolatos döntés, vagyis az unió következő hét­éves időszakra szóló összesített költségvetés még nem született meg, a képviselők úgy tartották jónak, hogy az ebből következő agrár-költségvetési keretszá­mok véglegesítését is inkább megvárják. Paolo de Castro, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke kijelen­tette, hogy a bizottság addig nem hoz semmiféle végleges döntést a kérdésben, amíg nem lesz ismert, hogy mekkora ösz- szeg áll majd rendelkezésre a reform intézkedéseinek végre­hajtásához. A bizottság elnöke azt is kije­lentette, hogy a ciprusi elnökség által a közösségi költségvetés­ben javasolt további kiadáscsök­kentő intézkedésekkel sem a bizottság, sem pedig az Európai Parlament nem érthet egyet. Nem tudjuk elfogadni, mondta Paolo de Castro, hogy miközben a mezőgazdasági termelőket arra kérjük, hogy többet dol­gozzanak, vagy tegyenek többet környezetkímélő eljárások meg­honosításáért, ugyanakkor a minőségi termékek előállítására vagy a vidéki térségek fejlesz­tésére vonatkozó támogatások csökkenjenek. A támogatások­nak legalább a jelenlegi szinten fenn kell maradniuk, ez mini­mális követelmény. A parlament politikai cso­portosulásainak a Közös Ag­rárpolitika reformjával kap­csolatban leadott módosító és kiegészítő javaslatokat ez év december 15-ig kell valamilyen kompromisszumos megoldás formájában összehangolniuk, és jóváhagyásra előterjeszte­niük. Ezeket már a javaslatba beépítve kapják majd meg a képviselők, amiről szavazniuk kell a január 23-24-i ülésen. Még mielőtt a reform javasolt formája az Európa Tanács már­ciusi strasbourgi plenáris ülése elé kerülne, a mezőgazdasági bizottság januári javaslatát a parlamentnek is jóvá kell hagy­nia. A mezőgazdasági bizott­ság mindent megtesz annak érdekében, hogy a Közös Ag­rárpolitika 2014-2020 közötti időszakra tervezett reformja az eredeti elképzeléseknek megfe­lelően 2014. január 1-jén élet­be léphessen, (eu-info) A gabonák fejlődésük szakaszaiban eltérő hőmérsékletet igényelnek A gabonafélék jarovizálódása ISMERTETŐ A gabonafélék fejlődése so­rán a környezeti tényezők - a hőmérséklet és a megvilágítás- hatására minőségi változá­sok mennek végbe. A genera­tív szervek differenciálódá­sára főleg két környezeti té­nyezőnek: a hőmérsékletnek és a nappalok hosszának van hatása. Ezért a gabonafélék fejlődésében két jól elhatárolt szakasz különböztethető meg. Az első szakasz a hő- vagy „ja- rovizációs” szakasz; ezt követi a fényszakasz. A gabonafélék fejlődéséhez- vagyis a fejlődési fázisok kialakulásához - az elvetett növényeknek jarovizálódniok kell. A jarovizációhoz a faj és fajta igényeinek megfele­lő - hosszabb vagy rövidebb ideig tartó - hőmérsékletű környezet szükséges. Az őszi és a tavaszi gabonák lénye­gében abban különböznek egymástól, hogy fejlődésük hőszakaszában eltérő hőmér­sékletet igényelnek. A hideg­hatást, vagyis a jarovizációt a szakirodalom előkészítő sza­kasznak is nevezi, a fénysza­kasz pedig az ivaros (genera­tív) szervek differenciálódásá­nak szakasza. Ajarovizálódás mestersége­sen is kiváltható. Ennek folya­mán tavasszal valamely őszi gabona (pl. búza) átnedvesí­tett vetőmagjában a csírázást megindítják, majd a duzzadt magot lehűtik, és ezután vetik el. A gabonafélékben elsősor­ban a nemesítésben kísérletez­nek vele. Napjainkban a jarovizálást, vagyis a vetés előtti kezelést ma már a kalászosokon kí­vül kiterjesztették más növé­nyekre is pl. a cukorrépára, a gyapotra, valamint kerti vete- ményekre is. A módszer alap­ja az a micsurini genetikára támaszkodó felfedezés, hogy a növények meghatározott periódusokban, szakaszokban fejlődnek. A múlt század ötvenes éve­iben ezzel az említett eljárás­sal, vagyis megfelelően idő­zített hűtéssel próbálták meg orosz biológusok úgy lerövi­díteni a búza tenyészidejét, hogy az addigihoz képest jóval messzebbre, minél északabbra tolhassák* ki a termesztését. De fel kellett hagyniuk a kísér­letekkel, mert a meglehetősen mérsékelt tudományos sikerek egyáltalán nem hoztak megfe­lelő gazdasági hasznot. Bebi­zonyosodott ugyanis, hogy az olyan tömegterméket, mint például a búza, sokkal olcsóbb nagyobb távolságokra szállíta­ni, mint a számára nem meg­felelő területen nagyon nagy kockázattal próbálkozni a ter­mesztéssel. A gabonafélék jarovizálódá- sához szükséges hőmérséklet és idő alapján három csoport­ba sorolhatók: őszi gabonák, tavaszi gabonák, és a kettő kö­zötti átmenet: az ún. ,járó jel­legű” gabonák (ezek ősszel és tavasszal is vethetők). Az őszi gabonák alacsonyabb hőmér­sékleten és hosszabb idő alatt, a tavasziak rövidebb idő alatt és magasabb hőmérsékleten jarovizálódnak. Tudni kell, hogy a tavasszal vetett őszi gabonák nem mennek szárba. A gabonafélék jarovizálódá­sa és télálló képessége között szoros összefüggés van, mivel a már jarovizálódott gabonák fagytűrése erősen csökken. Ezért minél hosszabb vala­mely őszi gabona jarovizációs szakasza, annál jobb a télálló­sága. Az őszi- és tavaszi gabo­nák fotoperiodikus igénye is eltérő. Az őszi gabonák rövid­hosszú nappalosok, mert fej­lődésük kezdetén rövid, fejlő­désük későbbi részében pedig hosszú nappalos megvilágítást igényelnek. így az őszi gabo­nák ősszel elvetve természetes körülmények között esnek át a jarovizációs szakaszon és azt követően tavasszal a fénysza­kaszon is. A tavasziak hosszúnappa­losok, de vannak olyan fajok és fajták, melyek a rövidnap­palos megvilágításra sem ér­zékenyek. A járógabonák is hosszúnappalos megvilágítást igényelnek. A hő és a fény ha­tására bekövetkezett változá­sok a hajtás tenyészcsúcsában mennek végbe - szárkezde­mény kialakulása, kalászdiffe­renciálódás stb. (gabonalap) Gyorsan növekedünk Növekedjen velünk! A világon egyre több gazdálkodó választja a KWS kukorica hibridjeit. Európában mintegy 2,5 millió hektár vetésterületen ismerik el a KWS fajták sikerét. A sikerünk titka: Európa egyik legsokoldalúbb kutatási programja, mely a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó minőségi vetőmagot nemesít. Ez az az út mely­nek segítségével a növekedés lehetőségét megteremthetjük minden egyes régióban. Ön mikor csatlakozik hozzánk? imesítő KWS • Sejeme budúcnosť od roku 1856 ' BP1213043

Next

/
Oldalképek
Tartalom