Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-04 / 279. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2012. december 4., kedd . 19. oldal 20. oldal Indulnak az agrárkifizetések Az egységes területalapú kifizetésre hektáronként 173,95 euró jár 21. oldal Muveleftakarékos talajművelés Segít megőrizni a talaj nedvességét, véd az erózió ellen 22. oldal Takarmánykiegészito anyagok Karbamiddal 20-30%-ig fedezhető a kérődző állatok fehérjeszükséglete Az agrárágazat időszerű helyzetéről és a megoldásra váró kérdésekről országos információs körúton tájékoztatják a mezőgazdasági termelőket Prioritások vannak, egyelőre nincs rájuk pénz A jövő évi állami költség- vetésben javasolt agrárágazatnak szánt források nagyságát egyelőre nem tartja véglegesnek a szaktárca vezetője, de azt ígérte, hogy az ágazati prioritások érdekében a jövő év elején, amikor már pontosabb adatok állnak majd rendelkezésre az állam adóbevételeiről, megpróbálják feltölteni azokat. TÁJÉKOZTATÓ A szaktárca jövőre is a vidéki foglalkoztatottság támogatását, az élelmiszer-biztonságot és a szlovákiai termékek hazai piaci részesedésének növelését tartja a legfontosabb feladatának, egyúttal azonban nem hagyhatja figyelmen kívül az Agrárkifizetési Ügynökség információs hálózatának átalakítását, valamint a jövő évi átmeneti állami segítségnyújtás formájában ágazatba juttatandó források előteremtését sem, amellyel elsősorban a nehéz helyzetben levő állattenyésztési ágazatnak nyújtanának segítő kezet. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara által az agrártárcával közösen szervezett információs napon az ágazat időszerű helyzetéről és a megoldásra váró kérdésekről tájékoztatták a mezőgazda- sági termelőket. Az országos körút több állomásból állt, a nyugati országrész gazdálkodói számára Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter és a minisztérium illetékes vezetői Nyitrán adtak tájékoztatást a mintegy kétszáz érdeklődőnek. Milan Semančík, a kamara elnöke rövid bevezetőjében utalt arra, hogy a következő esztendőben véget ér az unió 2007-2013 közötti költségvetési időszaka, amelyre a hazai mezőgazdasági termelők zömének véleménye szerint a régi és az új tagországok közötti támogatási különbségek fenntartása volt a jellemző, s amelyet egy újabb hétéves időszak követ, amelytől eredetileg azt remélték, hogy az említett különbségek felszámolását hozza magával. Az érdekvédelmi szervezet elnöke szerint azonban a Közös Agrárpolitika 2014-2020 közötti időszakára tervezett reform- intézkedésekben megfogalmazott javaslatok nem nyújtanak biztosítékot arra, hogy 2020 után megszűnhetnek az említett különbségek, jobbik esetben 2028 után lehet erről szó. Kérdéses, hogy a válsággal terhelt szlovákiai agrárágazat mennyire lesz képes elviselni a támogatási rendszer keretében fenntartott különbségekből fakadó versenyhátrányokat. A szaktárca vezetője, Ľubomír Jahnátek bevezetőként az ágazat terméseredményeiről tartott tájékoztatót. Részletesen felsorolta az egyes termelési ágazatokban elért idei hozamokat, amelyekből kiderült, hogy a legfontosabb szántóföldi növénytermesztési szakágazatokban, többek között a szárazság miatt is, a tavalyinál alacsonyabb terméshozamok születtek. Búzából például 3,29 t/ha az országos átlag, az össztermés 2,2 millió tonna. Árpából 3,16 t/ha átlaghozamot mutatnak az országos adatok, repcéből hektáronként átlagosan 2,04 tonnát takarítottak be. A kukorica és a napraforgó termésösszegzése még nem végleges, de az előzetes számítások azt mutatják, hogy itt is alacsonyabb hozamokkal kell számolni. Még kedvezőtlenebb a helyzet a speciális növénytermesztési ágazatokban, különösen a zöldség- és gyümölcstermesztésben, ahol a folyamatos leépítések következtében a hazai szükségletektől messze elmarad a termelés szintje. Az évi alig 55 ezer tonnányi termésmennyiségből napjainkban már csak a hazai fogyasztás mintegy egyötödét tudjuk fedezni. Az állattenyésztési ágazatban tevékenykedők helyzete sem rózsás. A szarvasmarhatartás és a tejtermelés mostanában gyakrabban emlegetett problémái mellett a sertéstartók és a baromfitenyésztők is kemény kihívásokkal kénytelenek szembenézni. A szarvasmarha-állományban ugyan megállni látszik a létszám- csökkenés, sőt a tavalyi adatok alapján mintegy 4 ezerrel magasabb az állatlétszám, de az állattartók továbbra is versenyhátrányban vannak. A szaktárca vezetése a tejtermelők érdekérvényesítő képességénekjavítása érdekében fontosnak tartja az unió által kidolgozott és elfogadott azon jogszabály hazai jogrendben való alkalmazását, amelynek értelmében a tejtermelők az országos kvóta 30 százalékát kitermelni képes termelői-értékesítő szervezeteket hozhatnak létre. Már alakulóban van az a három termelői-értékesítő csoport, amely az említett szempontok szerint kedvezőbb pozícióban tárgyalhat majd a feldolgozókkal, annál is inkább, mivel az új jogszabály értelmében a feldolgozókkal kötendő szerződésekben a feleknek már egy hónappal előtte fixálniuk kell a szállítandó mennyiséget és a tej árát is. A miniszter utalt arra, hogy nemcsak a tejtermelők, hanem a többi termelési ágazat is megoldásra váró gondokkal küszködik. Szervezési átalakítások következtében többek között változás áll majd be a lovak központi nyilvántartásában is, a nyilvántartást Kistapolcsányból áthelyezik Zsolnára. A sertéshúsból már az összes mennyiség felénél kevesebb a hazai termelésből származó hús a piacon, a baromfihúsból is jelentős a. behozatal. Annak ellenére, hogy a legutóbbi statisztikai adatok alapján az állatállományok csökkenése megállt, sőt enyhe növekedés is tapasztalható, a helyzet továbbra is aggasztó. Ilyen feltételek között meg- lehetően merésznek tűnik a tárcavezetés azon elképzelése, hogy középtávon 80%-os önellátásra állítsa be a hazai agrárágazat termelési szintjét, illetve ezen a szinten biztosítsa a hazai élelmiszer-ipari termékek forgalmát a belföldi piacon. Erről és az ágazat kidolgozás alatt álló középtávú koncepciójának többi részleteiről, amit rövidesen szakmai vitára is bocsátanak, szintén véleményt mondhatnak a szakemberek és a piaci szereplők. Az állami költségvetés által biztosított támogatási források körül egyelőre szintén sok a bizonytalanság. A tárca ugyan megfogalmazta a prioritásokat, amelyekre költségvetési forrásokat kér a költségvetésből, de a tárcavezető elmondása szerint az adórendszer hibái miatt csak várhatóan februárban, márciusban lesznek pontos adatok az igénybe vehető költségvetési forrásokról. Eddig csupán az üzemanyagár költségvetési támogatására (ún. piros gázolaj) szánt összeg tűnik biztosnak, a tárcavezető az Agrárkifizetési Ügynökség információs rendszerének átalakítására szükséges összeget is nélkülözhetetlennek tartja. A miniszter bejelentette, hogy megszületett az elvi megállapodás a termőföld vásárlására nyújtandó támogatásokról. Az előrejelzések szerint jövő év júniusában érvénybe lépő modell szerint a hazai termelők kedvezményes kamatú hiteleket igényelhetnek majd a termőföld vásárlásához. A Szlovák Garancia- és Fejlesztési Bank által finanszírozandó tervezet egyik fontos jellemzője lesz, hogy a gazdáknak nem kell majd az egész parcella megvásárlására hitelt felvenniük, hanem a parcella egy részének megvásárlását is finanszírozhatják ebből a forrásból, és így társtulajdonosként a későbbiekben beleszólásuk lesz a teljes terület eladásába. Stanislav Grobámak, az Agrárkifizetési Ügynökség vezérigazgatójának az előadásából megtudhattuk, hogy a jövő évben igényelhető uniós támogatási forrásokból már csak az erdőgazdálkodásban, a vidéki turizmusban és a tanácsadásokban írnak ki új pályázatokat, ezek feltételeit vázlatosan ismertette, a részletek az ügynökség honlapján megjelenő felhívásokban lesznek olvashatók. Slávka Jánošíková, a minisztérium agrárpolitikáért felelős vezetője a jövő évi agrárköltségvetési keretszámokat ismertette (ezekről külön cikkben számolunk be). A rendezvény résztvevői a tájékoztatók után kérdéseket intéztek a szaktárca vezetőjéhez, amelyek többek között az állatállományok nyilvántartása keretében folyósítandó, valamint a számosállategységekre vonatkozó jövőbeni támogatásokra, illetve a terméktanácsok működésére vonatkoztak. Néhányan kifogásolták, hogy az üzemanyagár-támogatás összege megoszlik a növény- termesztők és az állattartók között, fontosnak tartanák az állattartók hatékonyabb támogatását. Felvetődött a termelői-értékesítő szervezetek sorsának további alakulása, a hozzászólások szerint inkább a feldolgozóiparral együtt létrehozott társulások lehetnek életképesek. Szóba került az is, hogy a különböző tanácsadói célokra kifizetett összegeket hatékonyabban is ki lehetett volna használni. Válaszában a miniszter utalt arra, hogy a jövő évi költségvetési források sorsa még nem dőlt el, és bízik abban, hogy a tárgyalásokon sikerül majd érvényesíteni a tárca legfontosabb érdekeit. A támogatások tekintetében feltételezhetően marad az állatok nyilvántartási jegyzékének (törzskönyvek) folyamatos frissítése által folyósított állami segítség, de a termésbiztosítások befizetési díjának támogatásáról vélhetően le kell mondaniuk a gazdáknak, (sz) (A szerző felvételei)
