Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-31 / 299. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Idén ez zavarta a tévénézőket Pozsony. Idén a legtöbb panasz a vulgáris kifejezések és a túl sok reklám miatt érkezett a Frekvenciatanácshoz (RVR), közölte Miloš Mistrík, a szervezet elnöke. A nézők gyakran panaszkodtak arra, hogy az ifjúság védelméről szóló rendel­kezések sérülnek, sok a trágárság, a szex és az alkohol. „Fő­ként a Hotel Paradise, a Farm, és a Házasodna a gazda című műsorokban” - mondta. Sok panasz érkezett a külföldi és hazai, trágár kifejezéseket tartalmazó slágerek miatt is. „A harmadik leggyakoribb panasz a túl hosszú, illetve túl gya­kori reklámblokkokkal kapcsolatos” - tette hozzá a tanács elnöke. Sokan nehezményezték azt is, hogy a tévék nem tart­ják be a műsoridőt, nem elég komolyak a híradások, ala­csony a műsorok színvonala. (SITA) Megszűnik két déli adóhivatal Pozsony. A takarékosság jegyében a központi adó- és vámhivatal januártól hat kirendeltségét szünteti meg, ebből kettőt Dél-Szlovákiában, konkrétan Diószegen és Füleken. A diószegi feladatát a galántai, a fülekiét pedig a losonci veszi át. Olyan kirendeltségeket szüntetünk meg, amelyek legfel­jebb 20 kilométerre vannak egy másik fiókintézettől, és minden esetben legfeljebb 10 munkatársat csoportosítunk át a megszűnő kirendeltségről - olvasható a 2012 januárjától gyökeres átszervezésen és összevonáson áteső adó- és vám­hivatal állásfoglalásában. (SITA) Az állami jelzáloghitel új határa Pozsony. Januártól csak az a 35 év alatti juthat állami ka­mattámogatású jelzáloghiteihez, akinek a havi jövedelme nem haladja meg a bruttó 1019,20 eurót (december 31-ig 1030,90 euró a határ). Az összeghatár negyedévente módo­sul és mindig az aktuális nemzetgazdasági átlagbér 1,3-szo- rosának felel meg. A házaspároknál és az élettársi kapcsolat­ban levőknél az összeghatár 2038 euró. A legfeljebb 50 ezer euróra vonatkozó és 5 évig érvényes kedvezményes jelzá­loghitei kamattámogatása 3 százalékpont, azaz az ügyfél tényleges hitelterhe csupán 1-2 százalék, hiszen napjaink­ban a jelzáloghitelek döntő többségét 5 százalék alatti ka­mattal adják. A bankok információi szerint az ügyfelek köré­ben kedvelt az állami támogatású jelzáloghitel, például az Általános Hitelbank (VÚB) szerint a nálunk felvett lakás célú hitelek 54 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. (SITA) Még nem tudni, jön-e jövőre a pápa Pozsony. Még nem dőlt el, ellátogat-e Szlovákiába XVI. Be­nedek pápa 2013-ban - közölte Ivan Gašparovič államfő, aki Szlovákiába invitálta a Szentatyát. Gašparovič abból az alka­lomból hívta meg, hogy Cirill és Metód 1150 éve lépett a mai Szlovákia területére. Az államfő elmondta, ugyanebből az al­kalomból Csehország is meghívta a pápát. „Az a gond, hogy a Szentatya a következő évben eléggé leterhelt. Elsősorban a Rio de Janeiróban esedékes ifjúsági találkozóra koncentrál. Még nem mondtak végleges nemet, de nem szerepelünk a prioritá- sok listáján”-mondta aszlovákköztársasági elnök. (TASR) A Smer az utolsó pillanatban puhított a miniszter javaslatain Čaplovič feleslegesen riogatott Pozsony. Sem a leendő leve­lező tagozatosoknaknem kell félniük, séma több he­lyen oktató főiskolai taná­roknak. A Smer képviselői a parlament decemberi ülé­sén „puhítottak” az okta­tásügyi miniszterjavaslata­in, az államfő pedig a na­pokban aláírta a törvényt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dušan Čaplovič (Smer) már vagy fél éve hangoztatta, hogy januártól 3-ról négy évre hosszabbítja a levelező tagoza­tos alapfokú képzések (Be.) ta­nulmányi idejét, az oktatókat pedig korlátozni fogja abban, hogy hány helyen taníthatnak. A javaslatokat az ősz folyamán a kormány is jóváhagyta. Mindezek ellenére a decemberi ülésen a smeres többségű par­lament olyan módosításokat eszközölt, amelyek gyakorlati­lag az eddigi állapotot őrzik meg, minimális változtatással. A miniszter azt javasolta, hogy a levelező tagozaton 3-ról 4 évre emelkedjen az alapfokú képzés hossza, a mesterképzés pedig 2-ről 3 évre. Ezt viszont nem tették kötelezővé, egy jó­váhagyott parlamenti javaslat csak azt szögezi le, hogy az alapképzés minimum 3, legfel­jebb 5 évig tarthat a levelező- söknél, a nappali tagozaton pedig 3-5 évig. Az kap diplo­mát, aki összegyűjti a 180 kre- ditpontot (ahogyan eddig). A mesterképzés idejét 2, legfel­jebb 4 évben állapították meg a levelezősöknél. A felsoroltak gyakorlati szempontból alig je­lentenek változást a főiskolá­kon és egyetemeken, véli Kom- zsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-eu­rópai Tanulmányok karának dékánja. „Emiatt szerintem se­hol nem fognak átakkreditál­tatni semmilyen szakod’ - mondta lapunknak a dékán. Hasonló a helyzet a több in­tézményben oktató egyetemi tanárokkal is. Čaplovič azért akarta heti 69 órára csökkente­ni munkaidejüket, mert úgy vé­li, minél több helyen oktat va­laki, annál gyengébb az elvég­zett munka színvonala. „A dok- toranduszokat küldték tanítani maguk helyett. Nagyon sok helyről érkezett panasz, hogy a tanárok nem foglalkoznak ele­get a diákokkal” - állítja a mi­niszter. A smeres Ľubomír Pet­rák módosításával viszont ezt is korrigálta a parlament: január­tól így legfeljebb három felső- oktatási intézménynél állhat alkalmazásban egy oktató, és ebből csak egy lehet főállás, a többi csupán mellékállás. „A munkaviszonyok száma a dön­tő. Aki akar, taníthat egy főál­lásban, és további egy vagy két helyen mellékállásban. Aki úgy dönt, három mellékállást is vál­lalhat, de akkor főállást már nem” - magyarázta Petrák. Mi­vel a heti munkaóra-korlátozás a törvényből kiesett, így az érin­tett tanárok akár heti 119 órát is letaníthatnak - mutatott rá az ellenzék. Komzsik Attila szerint a heti 69 órás korlátozás ko­moly változás lett volna, de így az oktatók nagyrészt ugyanúgy oszthatják be munkaidejüket, mint eddig. Čaplovič szerűit a rektorok ezután jobban megné­zik, hogyan teljesítenek az okta­tók. „Nem tartom kudarcnak, hogy nem ment át az eredeti ja­vaslat. A politikában ugyanis nincsenek győztesek és vesz­tesek” -jegyezte meg a minisz­ter. (SITA, TASR, vps) Egy elhagyatott vágóhíd szennyvízaknájában találta meg a holttestet a rendőrség Még élt az összevert férfi, amikor lefejezték BARTALOSÉVA Zsigárd/Sopomya. A rend­őrök december 28-án meg­csonkított holtestet találtak egy üzemen kívül helyezett so- pomyai vágóhíd szennyvízak­nájában. A szennyvíz eltávolí­tása után a fej is előkerült. Mint kiderült, az áldozat a 37 éves Horváth Dániel, aki átmeneti­leg Zsigárdon lakott, egyéb­ként vágsellyei származású. Még december 22-én tűnt el, azóta kereste a rendőrség. Utoljára egy zsigárdi szórako­zóhelyen látták, ahol több személlyel összetűzésbe keve­redett. A boncolás során megállapí­tották, hogy az áldozat még élt, amikor a fejét levágták. Renáta Čuháková, a Nyitra Megyei Rendőrkapitányság szóvivője elmondta, a brutális gyilkos­sággal három férfit gyanúsíta­nak. Egyikük 39 éves, egyes in­formációk szerint hentes. Ó annak a szórakozóhelynek a tu­lajdonosa, ahol Horváthot utol­jára látták. A férfinek már volt dolga az igazságszolgáltatás­sal. A másik két gyanúsított a tulajdonos 17 éves fia és annak 18 éves barátja. Ha bebizonyo­sodik, hogy ők a tettesek, 20 éves, vagy akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak különös kegyetlenséggel elkö­vetett emberölésért. Horváth Dániel barátnőjével nem messze lakott a falusi bár­tól, ahol utoljára látták. A szó­rakozóhelyen vitába kevere­dett, ezután brutálisan meg­verték. Ezután már senki nem látta, csak a trikója maradt a bárban. Családja és a rendőr­ség december 23-án kezdte meg a keresését. Holttestét a Zsigárdtól 25 kilométerre levő sopomyai vágóhídon találták meg. A gyilkosság indítéka is­meretlen, az áldozat rokonai sem tudtak ezzel kapcsolatban információkat adni a rendőr­ségnek. Úgy tudjuk, miután a férfit brutálisan megverték, talics­kában tolták el a bár tulajdono­sának házához, ahol a szörnyűségre sor kerülhetett, onnan vitték a holttestet So- pomyára. Egy zsigárdi nőtől megtud­tuk, sem az áldozat, sem az el­követők nem zsigárdi szárma­zásúak. A falusaik nem ismer­ték őket közelebbről, nemrég költöztek a községbe. A falu­ban az a hír is szárnyra kapott, hogy a meggyilkolt férfi roko­nai bosszúra készülnek. „A szóbeszéden kívül én sem tu­dok semmit, a gyanúsítottakról sem tudok közelebbit mondani” - mondta Baranyai Alajos, Zsigárd polgármestere. „Mindenki megdöbbent. Ilyen­re még nem volt példa nálunk, sem a környéken” - tette hozzá a polgármester. „A lakosok gyakran panaszkodnak, hogy nem kellene bárkinek megen­gedni, hogy beköltözzön a fa­luba. Ez viszont meghaladja hatásköreinket, nem szabhat­juk meg, hogy ki jöhet ide lak­ni. Az új lakosok sokszor azt a kötelességüket sem teljesítik, hogy bejelentkezzenek a hiva­talban. A vendéglátóhelyeket sem ellenőrizhetjük, annyit te­hetünk csupán, hogy korlátoz­zuk a nyitvatartási időt” - nyi­latkozta Baranyai. A férfiak zöme ma 30 évesen házasodik, a nők 27 évesen mennek férjhez, húsz évvel ezelőtt még 7, illetve 5 évvel korábban házasodtak Kevesebb esküvő, idősebb jegyespárok LAJOS P. JÁNOS (Képarchívum Pozsony. Folyamatosan csökken a házasságkötések száma, derül ki az Infostat né­pességkutató intézet jelentésé­ből. „2007-ben és elsősorban 2008-ban emelkedett a házas­ságkötések száma, meghaladta a 28 ezret, ami a legmagasabb 1993 óta. A következő három évben viszont 26 ezer alá esett vissza, 2011-ben csak 25 621 pár kötött házasságot” - írja a jelentésben Branislav Šprocha, az intézet munkatársa. Folyamatosan kitolódik az életkor is, amikor sor kerül az első házasságkötésre. A férfiak 80 százaléka már 23-38 éves korában köt házasságot, a nők 85 százaléka 19-35 éves korá­ban mondja ki először az igent. 2011-ben a legtöbb férfi 30 éves korában kötött házassá­got, míg 1992-ben a házasság- kötő férfiak átlagosan 24 éves­nél fiatalabbak voltak. A nők­nél is jelentős emelkedés mu­tatkozik, az első házasságot kö­tő nők 1992-ben még 22 éves­nél fiatalabbak voltak, míg 2011-ben a menyasszonyok át­lagéletkora már 27 évhez köze­lített. „1989-ben még 83 száza­lékos valószínűséggel elmond­hattuk, hogy a nők 27 éves ko­ruk előtt házasságot kötnek, 2011-re ez az arány már 33 százalék alá csökkent” - jelen­tette ki Šprocha. Ezzel ellentétes tendenciát mutat az idősebb korban háza­sodok aránya. „Míg 1989-ben 27 évesen vagy ennél idősebb korban csak a hajadon nők 8 százaléka kötött házasságot, 2000-ben ez az arány már 19 százalék fölé nőtt, 2011-ben pedig meghaladta a 33 százalékot” - áll a jelentésben. A múlt század utolsó évtizedé­ben a házasságkötések ha- lasztgatását figyelhettük meg, elsősorban a 25 évnél fiatalabb férfiak és a 23 évnél fiatalabb nők esetében. Šprocha szerint azonban nem látszik, hogy a korábban elhalasztott házas­ságkötésekre idősebb korban sor kerülne, vagy legalábbis ez nem mutatkozik meg a házas­ságkötések növekvő számában. Európai összehasonlításban azonban a középmezőnybe tar­tozik Szlovákia mind a megkö­tött házasságok, mind az első házasságkötéskor elért életkor tekintetében. Legidősebb kor­ban a svéd férfiak házasodnak - 34 éves korukban -, míg átla­gosan a legfiatalabbak a len­gyel férfiak, akik 28 éves ko­rukban vezetik oltár elé párju­kat. A nőknél életkor tekinteté­ben Ausztria vezet, több mint 32 évvel, míg a legfiatalabb menyasszonyokat Romániában találjuk, ahol átlagosan 25,5 évesen házasodnak a nők. Kedveltek a speciális dátumok A házasságkötés szempontjából a legkedveltebb hónap már évek óta a szeptember, a párok közel 15 százaléka ekkor háza­sodik. Az átlagosnál jobb, több mint 10 százalékos arány mu­tatkozik május és október között minden hónapban, míg télen a házasságkötések 5 százalékára kerül sor. Kivételt jelent azon­ban február, amikor majdnem a „nyári” szintre ugrik a házas­ságkötések aránya: 2011-benelértea lOszázalékot. Ez minden bizonnyal a Bálint-napnak köszönhető. A legkevesebben de­cembert tartják ideális hónapnak a házasodásra, a házasságkö­tések kevesebb mint 2 százaléka esik erre a hónapra. A speciális dátumok vonzzák a házasodókat - 2007.07.7-én 1623 házas­ságot kötöttek, ami az összes júliusi esküvő 45%-át tette ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom