Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-28 / 297. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 28. www.ujszo.com KERT ES MŰVÉSZÉT Minden hónapban új, daliás kiállású vérmes legényen legeltethetik a tyúkok a szemüket Kakaskalendárium tyúkoknak MTl-HÍR London. Kakasképes kalendáriumot készített tyúkoknak egy brit divatfotós a Happy Egg tojástermelő cég megrendelésére. A peckes kakasdaliákat Nathan Pask fotózta, a modelleket mintegy száz tarajosból választotta ki. Tyúkólak faláról feszíthetnek a tollas legények, hogy nyugodtabbak legyenek a tyúkok, amelyek kakas közelében védettebbnek érzik magukat. A tyúkok szeme kiváló, így a tojók jó eséllyel valóban boldogabbak lesznek a kakaskalendáriumtól. A gyártató cég elsősorban kisebb baromfitartóknak szánja a kakasnaptárat, amelyen összesen 12 példány virít. Folyvást tartó fMezei és Kerti v»gj: Alit kell a' jó/aii gazdán:;', a* esztendő minden holnapjaiban, mind belső, mind külső gazdasága körül haszonnal végezni, és tudni 1 Tokéiietot taoáeMkitó minden Ágazataiban, HgrnjiiU i J Mit kelJewik a* udvarban, mulató- akonjr- akartakban, a* gyflmölcífak, ý* virágok A ... mellett,uyárbao é*tóiban, a*szólók', szán- « ; r4tA\ 4* *r«tók’ mivalésóban, $ marha\ baromfi*, itiébek* nevelésében ba- lÁtx»V es a* vadászat4 dolgaiban csalim- - tatlan előmenetellel cselekedni — löbb j % tapasztalt gazdák é* saját észrevételei «errat h Kiad* % fi EGY MEZEI GAZDA. % ksÉjv-taa - íeaetan- ieresJadése KASSÁN. Egy száznyolcvan éves hasznos kiadvány A józan gazdáknak KENÉZ BORBÁLA Igazi csemege a kertészeknek, és ami a legjobb: nem kell azon sajnakozni, hogy besze- rezhetetlen, mert az interneten is elérhető - a http://mek.oszk. hu/10700/10725/index.phtml címen. Szerzőjének nevét nem tünteti föl a kiadvány, egyik előzéklapja annyit tartalmaz, hogy Werfer Károly sajátja. Ami úgy értendő, hogy a könyv az egykori Landerer-réle nyomda új tulajdonosának, Werfer Károly- nak (1789-1846) nyomdájában jelent meg. A nyomdászdinasztia szóban forgó alapítója 1822- ben vette át a nyomdát, s Kassán az ő nevéhez fűződik a nemzeti irodalom felvirágzása; 25 év alatt 383 munkát adott ki, ebből 190-et magyarul. A könyv szerzője pedig Rumy Károly György (Karl Georg Rumy; 1780-1847) iglói születésű evangélikus lelkész, irodalomtörténész, mezőgazdász és polihisztor. A Folyvást tartó Mezei és Kerti Kalen- dáriom havi bontásban, januártól decemberig ad tanácsokat arra nézvést, hogy mikor mely munkák végzendők el a kertben, kint, a földeken, s bent, az állatok körül. Nyelvében is lenyűgöző olvasmány, nem csak a kert és a földművelés szerelmeseinek. Mostanra például ezt ajánlja:,A hernyófészkeket a fák ágairól szorgalmasan fel kell keresni és összeégetni, a fakiszek, famászók és soknemű cinkék ezen foglalatosságban a leggyorsabb segítőtársak.” (Rumy Károly György: Folyvást tartó mezei és kerti kalendárnom, vagy Mit kell a’ józan gazdának az esztendő minden hónapjaiban, mind belső, mind külső gazdasága körül haszonnal végenzi, és tudni? Kassa, Werfer Károly, 1832) Minimalista gyakorlatok, minimalista gondolatok Erősen töri a fejét a kertész, esténként diót pucol Tájainkon valamilyen különös oknál fogva úgy rendeltetett, hogy ilyenkor a természet téli álmát alussza - az ember viszont nem. Mit tehet a kertész? SOMOGYI JUHÁSZ PÉTER Természetesen kimegy, s megnézi, valóban téli álmát alussza-e a kert, hiszen talán csak babona vagy szóbeszéd. S az is lehet, hogy az idén nincs is annyira tél, az ablakon kitekintve mindenesetre ez a lehetőség sem zárható ki. Gyanús persze a nagy csönd, amely arra utal, hogy a szomszéd sem sürgölődik a kertjében, de tán csak elutazott. Beöltözik hát a kertész, szuszogva és komótosan, mintegy időt hagyva a kertnek, hogy azt se érje készületlen a vizit. Kint aztán, a kikövezett utacskán állva azt látja, hogy a hó elolvadt, ami jó jel. További jó jel, hogy a fű is látszik, sőt csaknem olyan látványt nyújt, mint ősszel. Ami nem túl jó jel, hogy a kabátot be kell gombolni, vagyis kellemes ugyan az idő, fagynak semmi nyoma, de azért lehetne melegebb is. A vizit első megdöbbentő részeredménye, hogy a csorba fazékban, melybe az ólról csurog az esővíz, a madárkák szomjoltója, egy fazéknyi méretű jégdarab terpeszkedik. Azt a piszok vizit neki, gondolja a kertész, s közelebbről szemügyre veszi ezt a tájidegen, rideg szerzetet. így már az is látszik, hogy nem víz felszínén lebegő szürke jegesedés, sem kisebb olvadó jégkorong a nagy vízben, mert még csak nem is mozog. Jég áll a fazékban! Némán áll a levegő tengere. Némán áll a kertész is, akárha Kanadában. De talán csak arról van szó, hogy a kertnek ez mélyebben fekvő része, s alighanem északra néző. Hanem, és ez már érthetetlen és különös: a két fülénél fogva sem mozdul a fazék. Tak tötök! - hümmögi hangosan, önkéntelenül is szlovákul, a helyzet furcsaságához mérten. Ugyanezt mondta nyáron az utcáról betévedt ember is, aki vasat gyűjtött, s akinek nem adta oda a fazekat. Késő bánat - hagyta volna elvinni a gyűjtőbe, most nem éktelenkedne itt. De még a csizma sarkára se mozdul, háromszor is bele kell rúgni, mire megadja magát. A tartalmát úgy kell belőle kiverni a járdán. Sokkal derűsebb látvány a fal melletti kis virágoskert, finom, hívogató földje akár a csokitorta. Kissé süppedős, ha az ember rálép, félő, beviszi a kertet a házba. De hát nem megy az ember a házba, még csak háromnegyed négy, és nem is sötétedik. Egy épp ott heverő kis ágacskával meg lehet piszkálni a talajt, ahol a hóvirág nyílt tavaly. Egyelőre semmi, de ez is valami. Lejjebb már biztos mocorognak a hagymák, fő az óvatosság, csak most le ne tömi semmi hajtást. Egy kis napsütés kellene már csak ide, pár óra enyhe égi derű, s ez a szélfútta hely egy-kettő fölszáradna. Most még minden maszatos lesz tőle, hiába, ilyen a csokitorta is, kenődik-kenecsesedik, ta- pad-ragad, a hűtőből kivéve már nem dermed, hanem olvad. Az enyhülésnek ezek az első megnyugtató jelei a kertészt is jóleső melegséggel töltik el. Még bátran maradhatna, hiszen alig fázik, de már látott mindent. A gruspán felé ugyan nem sokat tekingetett, mert ott még minden havas volt, de ez érthető is, azt a részt nem éri a napfény. Amúgy meg persze pusz- páng, csak ő hívja gruspánnak. Mindegy, a fazékból nagy nehezen kirugdalt jegeknek ott a leg-' jobb helye, holnapra akár el is olvadhatnak, s nem lesz a bokor alja száraz. Bemegy hát az ember, mint aki jól végezte dolgát. Egyébként meg tényleg jól végezte. Legalább az egyik fele így gondolja. Az aktív fele. Tudvalevő, hogy a kertésznek két fele van: az alkotó-tevékeny és a medita- tív-bukolikus (sajnos, egyik fele sem vonul téli álomra). Most az előbbi lett kielégítve. Ventilált egyet, ahogy a stadionokban a focidrukkerek. Sőt, rúgott is, ha nem is labdába, hanem jégbe, de aktivitásnak megteszi. Fölényes hazai győzelem a grus- pánnal szemben. Ezzel az elmélkedő része is elégedett. Végül, ha úgy vesszük, a decembernek már annyi. Márciusig csak két hónap. Enyhe tél esetén másfél. Szűk negyven nap, egy laza ramadán (perzsa kiejtés szerint: ramazán). Annyit fél lábon állva is kibír az ember, főként ha olyan kemény fából faragták, mint a kertészt. Madár járta terület (Kép: Új Szó/Kertészkedő)
