Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-22 / 295. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 22. Szalon 25 „Nem poros, unalmas olvasmány: Thuróczy krónikájától Dán Brownig iszonyúan széles a paletta" - hangsúlyozza Bíró Szabolcs Hogyan írjunk (népszerű) történelmi regényt? A könyvek mindig más könyvekről szólnak - gyakran idézett tétel Umberto Eco univerzu­mából. Ennek fényében talán nem véletlen, hogy az olasz mester egyszer- csak átírta Bíró Szabolcs világát. Olyannyira, hogy az megölte Francis W. Scottot. Maradt Bíró Sza­bolcs: dunaszerdahelyi író, könyvkiadó, műve­lődésszervező, hobbi­énekes, antikvárius. LAKATOS KRISZTINA Ferenczy László egy nagyap­jától örökölt antikváriumot ve­zet Prágában. Egy titokzatos idegen feladattal bízza meg: ku­tassa fel a templomosok legen­dák ködébe veszett könyvtárát, így kezdődik a Sub Rosa. A keresztesek elveszítették a Szentföldért vívott háborút. Bá­tor Vilmos bő két évtizedes tá­voliét után hazatér Magyaror­szágra. Magához veszi elárvult unokaöccsét, Attilát, akiből megpróbál hős és erkölcsileg feddhetetlen templomos lova­got faragni. így indul a Non no­bis, Domine első könyve, a Kelet oroszlánja. Folytatásában, Az utolsó vörös barátban a kama­raszínpadot elhagyva a nagy­történelem kulisszái közé ug­runk: Attilával mint Anjou Ká­roly első lovagjával, az új di­nasztia hatalmának megszilár­dításáért folytatott véres harcok hősével találkozhatunk. Komoly marketing áll a siker hátterében Bíró Szabolcs fent említett könyvei nemcsak minden könyvesboltban köszönnek vissza rendre, hanem az eladási listák élén is. A vitathatatlan si­ker egyik fontos összetevője nyilván az, hogy a kötetek az Ulpius-háznál jelentek meg, amely Magyarország egyik leg­nagyobb, népszerű irodalom­mal foglalkozó, komoly marke­tingapparátussal dolgozó ki­adója. És hogy mekkora út vezet Dunaszerdahelyről a magyar sikerlistákig? „Az első írói próbálkozásra ma is emlékszem: másodikos alapiskolás koromban úgy ol­dottam meg egy kis szöveges feladatot, hogy az rímre, rit­musra kijöjjön. Később az öcsémmel és az unokatestvé­remmel képregényeket gyártot­tunk: összetűztünk 10 lapot, és cowboytörténeteket írtunk, raj­zoltunk bele - meséli pályája korai kezdetéről a 24 éves Bíró Szabolcs. - Gimnazista voltam, amikor 2007-ben megjelent az első regényem. Francis W. Scott néven krimiket írtam, szám sze­rint hatot, ezek fele Frank Wil­son ex-magándetektívról szólt. Ezeket még nagyrészt magán­kiadásban jelentettem meg. Miskolcon találtam egy nyom­dát, ahol kis példányszámot is vállaltak. Csodás dolog az in­ternet. Már ekkor volt honla­pom, blogom, azon keresztül megtaláltak az olvasók. Nagy élmény volt, hogy az órák közti szünetekben jártunk a postára a barátaimmal, és feladtuk a megrendelt könyveket. Azután jött Umberto Eco. Elolvastam A rózsa nevét és A Foucoult-ingát, és valamit teljesen átírtak ben­nem. 2009 végén már tudtam, hogy Francis W. Scottnak vége, Bíró Szabolcs vagyok, Európa kultúrájáról, történelméről akarok írni.” Bíró Szabolcs első, saját né­ven jegyzett kisregénye, Az ötödik parancsolat a szerző honlapján jelent meg, bárki in­gyen letölthette. Ezt követte a Sub Rosa. „Már megírása köz­ben az Ulpius-házra gondoltam. Az első próbálkozásom válasz nélkül maradt, így a könyv a po­zsonyi Mediánnál jelent meg. Budapesten talán a titkárnőig juthatott a kéziratom; meg is ér­tem, nyilván rengeteg szerző je­lentkezik, hogy megírta a világ legjobb regényét... Amíg a lehe­tőségre vártam, kihasználtam az időt: különféle e-tanfolya- mokat végeztem, sokat tanul­tam a marketingről, a tördelés­ről, arról, milyen is egy könyv. 2011-ben azután létrehoztam a saját kiadómat, a Historiumot. Itt jött ki a Sub Rosa második, javított kiadása. A megjelenése után Kepets András, az Ulpius- ház igazgatója keresett meg az­zal, hogy olvasta a regényemet, és most már rajongómként sze­retné kiadni. Egy éjjel nem aludtam, a következő éjjel gya­korlatilag ájultan feküdtem a fáradtságtól, azután megint nem aludtam, végig zakatolt az agyam: egyrészt, hogy mekkora dolog ez, másrészt, mert hallot­tam már rémtörténeteket a szerződésekről, kötelező leadá­sokról, ami nem az én asztalom. Nem tudok parancsra dolgozni, néha magammal is nehéz ki­jönnöm. írtam egy választ, amelyben felsoroltam, mit nem tudok vállalni. Éppen kezdtem kétségbe esni, hogy mit tettem, amikor megjött az e-mail: rendben.” Beleférnek a misztikus történelmi thrillerek is Hogy a tágan értelmezett tör­ténelmi regény műfaja mennyi­re népszerű, azt a közelmúltban Dunaszerdahelyen megrende­zett HistoryCon 2012 című ren­dezvény, a kortárs magyar tör- ténelmiregény-írók nemzetközi találkozója is bizonyítja. Az írók Szalonjában 11 szerző volt jelen könyveivel - köztük például Bán Mór, a Hunyadiak avatott ismerője, a fantasy-irodalom- ban is utazó Fonyódi Tibor, Benkő László, a Tatárjárás-tri­lógia szerzője vagy éppen a His- torium házi „középkorásza”, Urbánszki László az asztalo­kat pedig kisebb tömeg ostro­molta. Bíró Szabolcsnak szervező­ként nem titkolt szándéka, hogy a HistoryConból rendszer le­gyen: olyan éves esemény, ahol az olvasók találkozhatnak a műfajjal, a szerzők pedig egy­mással. „Meg tudtuk mutatni, hogy a történelmi regény nem poros, unalmas olvasmány: Thuróczy krónikájától Dán Brownig iszonyúan széles a pa­letta, beleférnek a történelmi kalandregények, a misztikus történelmi thrillerek is - összeg­zi Szabolcs. - Bán Mór fogal­mazta meg találóan: egy egész­séges nemzettudatú országban nem lenne lehetséges, hogy a könyvesboltokban mindössze egyetlen sorozatot találunk a Hunyadiakról. Példának okáért Franciaországban egész más a helyzet: ha Napóleonról kere­sünk olvasmányt, a komoly életrajztól kezdve a kalendre- gényen át az ifjúsági regényekig bőven van miből válogatni.” Hogy ez nálunk is így legyen, ahhoz a Historium is igyekszik hozzájárulni. A kiadó évente pályázatot hirdet fiatal íróknak. A Sár, vér, levendula című kötet az azonos című pályázatra be­érkezett „középkori” novellák javából válogat, idén pedig no­vemberben zárult le A holló év­százada pályázat, amelynek témája a Hunyadi-család volt. Hogyan írjunk (népszerű) történelmi regényt? - teszem fel a kérdést. „Tudni kell írni - nem okvetlenül a legelmélyültebb történettudósok írnak jó törté­nelmi regényeket. Fontos a tör­ténelmi hűség-perszea határok tágíthatok a fantasy vagy a misz­tikus történetek felé. Kell hozzá kitartás - és nemcsak az íráshoz, hanem a kutatómunkához, az adatok ellenőrzéséhez is” - mondja a látszólag egyszerű re­ceptet Bíró Szabolcs. Egyébként: tippem szerint ma ő a legolvasottabb szlováki­ai magyar szerző. SZALON-SZELET A szabadságharc bizarr kísérletei Könyv. Szécsi Noémira ér­demes odafigyelni. Amit ír, az mindig érdekes - akár a „magas” irodalom, akár a ka­napén elnyúlós olvasás vágya felől közelítünk a műveihez. Szécsi Noémi akkor is érdekes, ha hangot váltott. A Finnugor vámpír, az Utolsó kentaur és a Kommunista Monte Cristo után vállaltan leszámolt az iróniával. Legutóbbi, felnőt­teknek szóló könyve, a Nyug­hatatlanok történelmi regény - a klasszikus, lassú sodrású elbeszélés dacára az ízig-vérig mai fajtából. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukása után Nyugat-Európába menekült, hányódó magyar emigránsok között járunk, hő­sei között ott van „két gyer­mekkori jó barát, egy hajdani rendőrspicli, egy szebb napo­kat látott skót nevelőnő, egy asztaltáncoltató magyar báró­nő és médiumi képességekkel rendelkező francia komornája, egy szabadságharcosokért ra­jongó angol lady, két hűséges bajtárs - és a szabadságharc kísértetei”. A hősi, romantikus történet lehetőségei mára be­zárultak, az irónia, a szelle­messég helyett pedig itt van a bizarr: ahogy a nyitó, véres no­vellaátirat végül a haszonelv alapján nyer értelmet egy csa­lád történetében, ahogy az egymást támogató honvédek melegpárrá vedlenek át, ahogy Bárdy Rudolf fogamzásgátlás­ra használja a Kossuthról szóló aktuális híreket... Amúgy pe­dig, ha egyáltalán van ilyen: a Nyughatatlanok egy figyelem­reméltó női regény. Az örök történet: Róma DVD. Sokak szerint az a vég, ha az ember sorozatfüggővé válik, hát még ha DVD-n (vagy számítógépére letöltve) szere­tettel őrizget véget nem érő történeteket. Az HBO, a BBC és a RAI 2006/2007-es közös produkciójában forgatott, két évadot számláló Róma talán bocsánatos bűnnek számít. És nem csak azért, mert elvileg a horizontunkat tágítja (azért történelemleckét nem innen kell venni), Róma históriájá­nak vízválasztóvonalához - a köztársaság végének, a csá­szárság megalapozásának éve­ibe - vezeti el a nézőt, ahol Ju­lius Caesar, a szenátus, Anto­nius, Octavianus küzd egymás­sal a hatalomért. Nem csak azért, mert párját ritkítóan lát­ványos ókori világot teremt. A Róma igazán profi munka, amely a maga műfajában meg­határozó, útmutató darabbá vált: a történelmi figurákat a ma szemszögéből is könnyen értelmezhető szándékokkal, törekvésekkel, vonásokkal ru­házta fel, a szereplők szájába adott szleng minden korosz­tálynál nyitott fülekre talált, a történetmesélést pedig még emberibbé tette a szálakat aka­ratlanul mozgató - hol össze­bogozó, hol deus ex machina- ként megoldó - közemberek, Lucius Vorenus és Titus Pullo figurájával. Tévés sorozatról van szó, amely nyilván a né­zettségért szállt versenybe (szex, vér, erőszak, ármány és szerelem), de olykor a gagyi is megbocsátható egy-egy remek képsor - például a főcímben megelevenedő ókori falfirkák - miatt. SZALON Szerkeszti: Lakatos Krisztina. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom