Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-15 / 289. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 15. www.ujszo.com RÖVIDEN Almodóvart meglepte az ünneplés London. Pedro Almodóvart ünnepelte az amerikai film­akadémia Londonban. Az Oscar-díjas spanyol rendező pá­lyafutására visszatekintő rendezvényen neves kollégái és csodálói is megjelentek, köztük a divattervező Jean-Paul Gautier és Stephen Frears rendező. Quentin Tarantino videoüzenetben mondta el, hogy Almodóvart tartja a leg­többre a kortárs rendezők közül. Almodóvar hangsúlyozta, hogy megtisztelőnek tartja a hollywoodi elismerést, ugyan­akkor kissé meglepte. Hollywood rá irányult figyelmét min­den független filmkészítő nevében fogadja el. „Számomra érthetetlen okokból Hollywood kivételezik velem. Talán azért, mert annyi minden történik a filmjeimben, és ez szó­rakoztatja őket” -jegyezte meg a 63 éves filmes. (MTI) Szolidaritási nyilatkozat Gulyás Gábor mellett Félszázan aláírták MTl-HÍR Előkarácsonyi beszélgetés Presser Gáborral jótékonykodásról és mecenatúráról Mindenhonnan a panaszt hallja Presser Gábor a jóízlésére hagyatkozva választ (Képarchívum) Budapest. Több mint ötven művész és közéleti személyiség nyilatkozatban fejezte ki szoli­daritását a Műcsarnok nemrég lemondott igazgatója, Gulyás Gábor mellett. „Mi, e nyilatko­zat megfogalmazói és aláíró kü­lönbözőképpen gondolkodunk a politikáról és a művészetről, sok minden elválaszt bennün­ket, de mindannyian fontosnak tartjuk, hogy kultúránk nemze­ti intézményeiben a magyar művészet esztétikai szempont­ból kiemelkedő alkotásai jelen­jenek meg és a különböző felfo­gások közötti dialógust hatalmi eszközökkel ne korlátozzák. Gulyás Gábor vezetése alatt a Műcsarnok teljes egészében megfelelt ennek az elvnek” - áll a nyilatkozatban. Az aláíróik szerint a Műcsarnok magas színvonalú, fontos társadalmi és művészeti kérdések mentén rendezett kiállításai érdemi hozzájárulást jelentettek a kor­társ magyar kultúrához. „Az igazgató lemondása ezért fáj­dalmas veszteség, de teljesség­gel érthető döntés - következe­tessége példamutató. Szolidá­risak vagyunk vele” - zárul a nyilatkozat. Az aláírók között szerepel drMáriás képzőmű­vész, Fábry Sándor humorista, feLugossy László képzőművész, Hajdú Szabolcs filmrendező, Heller Ágnes filozófus, Kemény István költő, Kepes András új­ságíró, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, Schilling Árpád rendező, Tarr Béla film­rendező, Térey János költő, író és Vidovszky László zeneszerző. A nyilatkozatot aláírta a Műcsarnok épületének tulaj­donjogát 2013. január 1-től át­vevő Magyar Művészeti Akadé­mia több tagja (Ekler Dezső épí­tész, a képzőművész Bukta Imre, Lovas Ilona, Jovián György), va­lamint a tagságáról frissen le­mondott Fehér László festő is. Gulyás Gábor (Képarchívum) A Minorma - Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kul­turális Intézete polgári társulásként működik, 2012 őszén jött létre. Szeretnék emancipálni, a többségi kultúrával egyenértékűvé tenni a sokszor elnéző félmo­sollyal kezelt „kisebbségi kultúra” fogalmát. Ha­gyományteremtés céljá­ból első ízben rendeztek jótékonysági koncertet Pozsonyban, amelynek sztárvendége Presser Gábor volt. JUHÁSZ KATALIN A rendezvény bevételét a kisebbségben élő fiatal tehet­ségeket felkaroló mentor­programjának megvalósítá­sára használja fel a Minorma. Ilyenkor, karácsony tájékán gondolom, sokan megkere­sik Önt jótékonysági koncer­ten való részvétel ügyében. Hogyan dönti el, melyik fel­kérésre mond igent? Egyrészt a jóízlésemre ha­gyatkozva választok, másrészt ez egy bizalomra épülő dolog. Sokszor megtörténik, hogy a legőszintébb, legtisztább szán­dékkal indulók is elrontják a végén. Ha bízom abban, hogy jó ügyet szolgálok, hogy a pénz jó helyre megy, akkor elválla­lom a felkérést. Több esélyük van a mai fia­tal művészeknek az áttörés­re, mint az ön idejében? Nem igazán tudom. Szerin­tem általános választ nem lehet adni erre a kérdésre. Valakinek sikerül, valakinek nem. Ez utóbbiak úgy élik meg a dolgot, hogy manapság kisebbek az esélyek. És nekik is igazuk van. Lehetetlen összehasonlítani a mai feltételeket a hatvanas évek feltételeivel, mert két tel­jesen különböző korról beszé­lünk. A szlovákiai magyar kul­turális életet nem igazán isme­rem. Érdekelni érdekel, de ke­vés, illetve szűrt információ jut el hozzám arról, ami az önök országában történik, mivel csak „baráti forrásokból” tájé­kozódom. A többségi, szlovák kultúrát is ismernem kellene ahhoz, hogy lássam, mi hol tart. Hozzáteszem: jelenleg már azt sem tudom, Magyaror­szágon mi hol tart. És olyan Magyarországon tevékenyke­dő művészt sem mernék ka­pásból mondani, akiről tudom, hogy Szlovákiából származik. Talán azért, mert nem foglako­zom azzal, ki honnan jött, csak az érdekel, mit tud az illető. Sokan mondják, hogy a kulturális élet Magyarorszá­gon válságban van. Ön mit érzékel ebből? Nem tudom, használnám-e a válság szót, de az biztos, hogy a helyzet eléggé kritikus, mivel a mecenatúra, a művészet támo­gatása meglehetősen visszafo­gott, hogy finoman fogalmaz­zak. Mindenhonnan a panaszt hallom, hogy nagyon szűkre szabottak a lehetőségek. Az Ön által kezdeménye­zett Magyar Dal Napja pont azért érdekes, mert spontán módon nőtt országos üggyé, sőt néhány határon túli város is csatlakozott már a kezde­ményezéshez. Számomra ez azt mutatja, hogy nem min­den a pénzen múlik... Én tulajdonképpen erre számítottam. A Magyar Dal Napja nem hivatalos zenei ün­nepnap, teljesen önkényesen kiáltottam ki, ezért az, hogy megért öt alkalmat, nagyon nagy eredmény. De legbelül azért bíztam benne, hogy egy alulról jövő kezdeményezés ennyit el tud érni ma Magyar- országon. Nem lehet tudni, ho­vá fejlődhet még, mert nem egyformák az évek, ha úgy tet­szik, hullámzóak, mindegyik más eredményt hozott. Nem célunk, hogy mindig túlszár­nyaljuk az előző évet. Az a fon­tos, hogy megmaradjon őszin­te, csak a zenéről szóló, spon­tán kezdeményezésnek, és úgy sikerüljön, ahogy sikerülni tud. Ön a jótékonykodásba is új ötleteket tud vinni, példa er­re az a „hangárverés”, ame­lyen Szakcsi Lakatos Bélával együtt improvizálnak négy­kezest. A jelenlévők hangok­ra licitálnak, amelyekből ott, a helyszínen születik egy mű. Igen, ezt többször csináltuk már, zártkörű rendezvénye­ken. Ilyenkor a közönség na­gyon jól szórakozik, mi pedig azért élvezzük, mert nagy kihí­vás zenévé formálni az egymás után „elkelt” hangokat. Egy, a zenei logikának mindenkép­pen ellentmondó dallamtorzó keletkezik, amivel nekünk kezdenünk kell valamit. Szóval ez embert próbáló feladat, de nagyon izgalmas. Ezek szerint mégiscsak van Magyarországon egy réteg, amelyik a válság ellenére a zsebébe nyúl, ha kultúráról van szó. Ezek a hangárverések nem kulturális célt szolgálnak, pél­dául a Bátor Tábor részére is összezongoráztunk már vagy tizenötmillió forintot. Ä művészetek támogatása régen úgy működött, hogy tehetős, egyben jó ízlésű emberek kivá­lasztottak egy-két konkrét művészt, és rendszeres apa­názst biztosítottak számukra, hogy száz százalékban az alko­tásra tudjanak koncentrálni. Ezek elismerték az adott művészeket és megtisztelte­tésnek tartották, hogy pártol­hatják őket. Az ilyesmi ma már rendkívül ritka, bár ma is van­nak tehetős emberek, akik tá­mogatják a kultúrát. Magyar- országon ilyen kezdeménye­zés, a Prima Primissima, amely óriási összegeket áldoz a művé­szetekre, de ott nem mű­vészekből álló zsűri válogat, hanem egy vállakozói zsűri... A Lincoln kapta a legtöbb jelölést, öt-öt kategóriában esélyes Ben Affleck és Quentin Tarantino rendezése, és indul Haneke Szerelem című drámája is Nagy sztárok vihetik el az Arany Glóbuszt TALLOSl BELA GOLDEN GLOBE-JELÖLESEK 2013 A Lincoln szereplői: Sally Field és Daniel Day-Lewis (TASR/AP-felvétel) Nagy meglepetést nem hoz­tak az idei Golden Globe-jelö- lések. A Hollywoodban akkre­ditált külföldi tudósítók szer­vezete csütörtökön bejelentett listáján az Arany Glóbuszra azokat a filmeket és azokat a művészeket jelölte, amelyek­ről, illetve akikről a kritikusok előzőleg is kiemelten szóltak. Ez alapján biztos volt, hogy a drámai alkotások kategóriában jelöltek közé bekerül Steven Spielberg Lincoln című drámá­ja, Ben Affleck rendezése, Az Argo-akció, valamint Ang Lee mozija, a Pi élete, továbbá Kathryn Bigelow bin Laden- filmje, a Zero Dark Thirty. Qu­entin Tarantinót ugyancsak szeretik a kritikusok, így Djan­go elszabadul című filmje is eséllyel indulhatott. Kérdés csak az volt, melyiket milyen és hány kategóriában jelölik. Il­letve, hogy melyikből kerülnek ■ Legjobb film - Dráma Az Argo-akció; Django elszabadul; Lincoln; Pi élete; Zero Dark Thirty ■ Legjobb film - Musical/Vígjáték Holdfény királyság; Keleti nyugalom - Marigold Hotel; Lazacfogás Jemenben; Napos oldal; A nyomorultak ■ Legjobb színész - Dráma Daniel Day-Lewis (Lincoln); Richard Gere (Végzetes hazugságok); John Hawkes (A kezelés); Joaquin Phoenix (The Master); Denzel Washington (Kényszerleszállás) ■ Legjobb színésznő - Dráma Jessica Chastain (Zero Dark Thirty); Marion Cotíllard (De rouille et d'os); Helen Mirren (Hitchcock); Naomi Watts (A lehetetlen); Rachel Weisz (The Deep Blue Sea) ■ Legjobb színész - Musical/Vígjáték Jack Black (Börni, az eszelős temetős); Bradley Cooper (Napos oldal); Hugh Jackman (A nyomorultak); Ewan McGregor (Lazacfbgás Jemenben); Bill Murray (A király látogatása) ■ Legjobb színésznő - Musical/Vígjáték Emily Blunt (Lazacfogás Jemenben); Judi Dench (Keleti nyugalom); Jennifer Lawrence (Napos oldal); Maggie Smith (Kvartett); Meryl Streep (Amit még mindig tudni akarsz a szexről) ■ Legjobb férfi mellékszereplő Alan Arkin (Az Argo-akció); Leonardo DiCaprio (Django elszabadul); Philip Seymour Hoffman (The Master); Tommy Lee Jones (Lincoln); Christoph Waltz (Django elszabadul) ■ Legjobb női mellékszereplő Amy Adams (The Master); Sally Reid (Lincoln); Anne Hathaway (A nyomo­rultak); Helen Hunt (A kezelés); Nicole Kidman (The Paperboy) ■ Legjobb rendező Ben Affleck (Az Argo-akció); Kathryn Bigelow (Zero Dark Thirty); Ang Lee (Pi élete); Steven Spielberg (Lincoln); Quentin Tarantino (Django elszabadul) ■ Legjobb külföldi film Egy veszedelmes viszony; Életrevalók; De rouille et dós; Szerelem; Kon-Tiki fel a rendezői és a produceri dí­jak mellé az alakításdíjak a fő­szereplő és mellékszereplő me­zőnyben. A legtöbb jelölést Spielberg történelmi drámája kapta, hét kategóriában esélyes. A máso­dik legtöbbet, öt-öt jelölést ka­pott Az Argo-akció, valamint a Django elszabadul. Napokkal a bejelentés előtt szinte biztosra lehetett venni, hogy a musical vagy vígjáték kategóriában ott lesz A nyomo­rultak. A Lazacfogás Jemenben jelölései azért okoztak némi meglepetést, mivel egy jóval korábban bemutatott filmről van szó, s megkopott az él­mény, ahogy a kritika Ewan McGregor alakításáról és a film kvalitásairól vélekedett. A színészi alakítás kategóri­ákban a fő-, illetve melléksze­replők között ezúttal, a kevésbé ismert neveket lenyomva, csu­pa „menő sztár” szerepel. Ha a jelöltek listáját végigböngészik, kiderül, kész sztárparádé - ez is mutatja, hogy ebben a szezon­ban a sztárokra épített a mozi. Eddigi sikerei alapján (Eu­rópai Filmdíj több kategóriá­ban, Cannes-i Arany Pálma) várható volt, hogy a külföldi filmek mezőnyéből nem hiány­zik majd Michael Haneke drá­mája, a Szerelem, mely egy idős, egymást kamaszként sze­rető párizsi értelmiségi házas­pár kapcsolatáról szól. Az Amerikai Filmakadémia állítólag szokásától eltérően nem a Golden Globe-gála után, hanem korábban, már azt meg­előzően bejelenti az Oscar-jelö- léseket. Egyesek emiatt attól tartanak, hogy csökkenni fog az Arany Glóbusz-láz, s nem lesz olyan varázsa a gálának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom