Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-15 / 289. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 15. www.ujszo.com Csak a pentás cég járna jól a módosítással Félretették a Pentának kedvező tervezetet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Robert Fico visszakozott. A kormányfő le­vetette a parlament programjá­ról az ellenzék által az „évtized lopásának” nevezett törvény- módosítást. A megújuló ener­giaforrásokról szóló tervezet az ellenzék és a szakemberek sze­rint csak egy cégnek, a Gorilla­ügyben elhíresült Penta üzleti csoport által birtokolt pozsonyi kombinált ciklusú erőműnek (PPC) kedvezett volna. A támogatáshoz jelenleg csupán azok az erőművek jut­hatnak hozzá, amelyek telje­sítménye nem haladja meg a 200 megawattot, míg a gazda­sági tárca által most beterjesz­tett módosítás ezt 300 mega­wattra növelné - így beleférne a PPC is. „Ez a törvény a Goril­la-ügy folytatása, hiszen csak a PPC felel meg a módosítások­nak, senki más. Ez a törvény- módosítás a lex Penta, a lex Gorilla” - vallja Daniel Lipšic független parlamenti képvise­lő. „Ez egy hátulról és szerelem nélkül megerőszakolt törvény”- állítja Martin Chren, az SaS képviselője. „Hülyének néztek bennünket, azt gondolva, hogy nem vesszük észre, amit kifőztek” - tette hozzá Alojz Pridal, a KDH képviselője. Tomáš Malatinský gazdasági miniszter azzal védi a javasla­tot, hogy ennek köszönhetően olcsóbb lesz az áram a fogyasz­tók számára, hiszen az említett támogatás elnyeréséhez felté­telül szabják az árcsökkentést. Malatinský visszautasítja, hogy a Penta érdekeit képviselnék. A módosítást azonban a Pen­ta is kifogásolja. „Határozottan visszautasítjuk, hogy bármi kö­zünk lenne az említett tör­vénymódosításhoz, amelyet a gazdasági tárcának vissza kel­lene vonnia a parlamentből” - nyüatkozta Martin Danko, a Penta szóvivője. A kritikákat követően Robert Fico kor­mányfő tegnap megegyezett Pavol Paška házelnökkel, hogy az említett módosítást addig nem bocsátják szavazásra a parlamentben, amíg az ezzel kapcsolatos bizonytalanságo­kat nem tisztázzák, (mi, SITA) Bugár a második legnépszerűbb politikus Már a népszerűtlenségi listát is Fico vezeti ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Robert Fico nagy előnnyel vezeti a politikusok népszerűségi és népszerűt­lenségi listáját. Előbbi nem új­donság, már egy évtizede a legnépszerűbb közszereplőnek számít, az utóbbi hónapokban viszont a népszerűtlenségi lista élére tört. Ez utóbbit a 90-es évek második felében és az év­ezred első éveiben Vladimír Meéiar vezette, majd hosszú évekig Mikuláš Dzurinda volt az első, később Ján Slota vette át a stafétát. Az Abakis közvélemény-ku­tató ügynökség felmérése által összeálít lista bizonyítja, hogy az emberek lassan felejtenek a politikusoknak: Dzurinda még most is második - pedig márci­us óta alig hallani róla -, Slota pedig a hetedik. A 20-as listára pedig még a két és fél éve par­lamenten kívüli Meéiar is fel­fért (14.). A népszerűségi listán Ficót Bugár Béla követi. A tavaly nyá­ri és két évvel ezelőtti listán (az MKV felmérése szerint) Bugár a negyedik volt, Ficón kívül Iveta Radičová akkori kormányfő és Politikusok népszerűsége A legnépszerűbbek Robert Fico 32,5% Bugár Béla 14,9% Robert Kaliňák 10,8% Daniel Lipšic 9,3% Igor Matovič 8,8% A legnépszerűtlenebbek Robert Fico 32,2% Mikuláš Dzurinda 23,3% Ján Rget 11,3% Richard Sulik 10,9% Ivan Miklós 8,7% * Forrás: Abakis ügynökség Ivan Gašparovič államfő előzte meg. A választásoktól politikai­lag inaktív Radičová most a 14. 1,8%-kal, Gašparovič megbe­csültsége szintén sokat zuhant (3%-kala9.). Bugár az egyetlen magyar politikus az összeállításban (a népszerűtlenségi listára is fel­fért, ott 10.), ez egyébként az elmúlt két évben közölt hason­ló jellgű közvélemény-kutatá­sokban is így volt. Az Abakis december 1. és 10. között rep­rezentatív mintán végezte fel­mérését. (MSz, SITA) RÖVIDEN Mello-elengedés: fél fizetés Pozsony. Egy évig fizetésének felével lesz kénytelen beér­ni Stanislav Dutko bíró, aki hozzájárult ahhoz, hogy a maf- fiagyilkossági ügyben előzetes fogságban lévő Karol Mello szabadlábra került. A Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsá­nak elnöke megerősítette, hogy a bíró jogellenesen engedte szabadon az előzetes fogságban lévő Mellót, aki azóta Beli- zében él. (SITA) Szigeti miniszterként kivételt adhatott volna, szerinte utódja, Ján AAikolaj a felelős Ködösít a tárca a Selye ügyében (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. A Selye János Egyetem még továbbra sem lehet teljesen biztos abban, hogy az első akk- reditációs folyamat ne­gatív eredménye ellené­re is megőrizheti egye­temi minősítését. LAJOS P. JÁNOS Tóth János rektor szerint a folyamat kedvező irányba for­dult, és a miniszter legutóbbi kijelentései is okot adnak a bi­zakodásra. „Hivatalos levelet, amely ezt megerősítené, nem kaptam, de a miniszternek a parlament előtt mondott szavai erre utalnak. Remélem, hogy ez megfelelő garanciát ad, be­tartja, amit mondott - mondta lapunknakTóth János. -Ha ne­tán csalódnunk kell, akkor to­vább fogunk harcolni azért, hogy az első akkreditáció eredményét ne vegyék figye­lembe, mert az igazságtalan volt számunkra.” Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter csütörtöki parlamen­ti beszédéből az derült ki, hogy az egyetem új akkreditációs fo­lyamatban vehet részt, amely 2014 tavaszán zárul majd, így esélye nyílik az egyetemi minő­sítésének megszerzésére. Bastmák Tibor (Híd) elégedett volt a miniszter bejelentésével, habár a Selye minősítésének megőrzése érdekében tett ja­vaslataikat a parlament smeres többsége elutasította. A minisztérium halaszt is, meg nem is Lapunk határozott állásfog­Egyetem marad? lalást kért az oktatásügyi mi­nisztériumtól is a Selye János Egyetem akkreditációjának ügyében, megkérdeztük, hogy valóban leállították-e a vonat­kozó törvény elfogadását. A szaktárca kommunikációja nem egyértelmű. Michal Kaliňák szóvivő először kitérő választ adott. ,A miniszter úr csak a magyar oktatási minisz­terrel, a Selye Egyetem előző és következő akkreditációjáról folytatott megbeszélés után fog cselekedni” - írta lapunknak Michal Kaliňák. Néhány órával később már határozottabban reagált. „En­nek és két másik egyetemnek az átsorolásáról rendelkező törvény a kormány elé fog ke­rülni, nincs információnk arról, hogy az említett három egye­tem átsorolásának törvény­előkészítési folyamata leállt volna” - írta lapunknak Kaliňák. Balog Zoltánt, az em­beri erőforrások miniszterét - akinek hatáskörébe tartozik Magyarországon az oktatásügy is - csütörtökön fogadta volna Dušan Čaplovič, a megbeszélé­sük azonban elmaradt. Szigeti kivételt adhatott volna? A szlovák oktatásügyi mi­niszter egyébként Szigeti Lász­lót (MKP) okolja a Selye Egye­tem akkreditációs problémái miatt. „Szigeti úr, a korábbi ok­tatási miniszter, aki Frone mi­niszter úr után töltötte be ezt a funkciót, 2006-ban egyetértett azzal, hogy a Selye János Egye­tem akkreditációs folyamatát végrehajtsák, habár még nem volt hatéves múltja, csak há­rom éve létezett” - mondta az oktatási miniszter csütörtökön a parlamentben. Szigeti László lapunknak el­ismerte, hogy valóban ő írta alá miniszterként az akkreditációs folyamatra vonatkozó rendele­tet. „Zavaros időszakban vet­tem át a minisztérium irányítá­sát, az azonban igaz, hogy ak­kor fogadtuk el a kritérium- rendszert, kész anyagot örö­költem, és azt változtatás nél­kül aláírtam - mondta lapunk­nak Szigeti, aki jelenleg az MKP Országos Tanácsának el­nöke, és egyben a Selye Egye­tem igazgatótanácsának is a tagja. - Viszont a kritériumokat az utánam következő Ján Mi- kolaj miniszter nagyon meg­szigorította, szerintem ez a fő probléma.” Szigeti azt állítja, akkor nem állt módjában kivételt tenni a Selyével. „A kritériumrend­szert aláírtam, de bíztam ab­ban, hogy ez majd pozitív irányban módosul. Abban az időben nem volt mód és lehető­ség arra, hogy kivételt tegyünk néhány felsőoktatási intéz­ménnyel” - mondta lapunknak Szigeti. Čaplovič szerint azonban volt mód kivételre. „A kivételt közvetlenül a miniszter adhat­ta volna meg” - jelentette ki Čaplovič. Szigeti bízik benne, hogy az egyetem végül megőrzi jelenlegi minősítését. „Ez a fo­lyamat most pozitívan értékel­hető, a két ország kormányfő­jének pozitív hozzáállása is elősegítette, hogy a következő komplex akkreditáció eredmé­nyéig haladékot kaphat az egyetem” - állítja Szigeti. A lakásában, egy kisasztalon misézik; „kipakolásáért" egyházi büntetésben részesíthetik Nem engedték misézni Bezákot Kemény büntetésre számíthat (Somogyi Tibor felvétele VRABEC AAÁR1A Pozsony. A volt nagyszom­bati érsek július 2-i leváltása óta nem tartott nyilvános mi­sét. Egyetlen pap sem engedi be a templomába, mert a püs­pököktől olyan utasítást kap­tak, hogy nem volna szerencsés a hívőknek lehetőséget nyújta­ni, hogy a támogatásukról biz­tosítsák Róbert Bezákot. Nem tolakszik sehová „Nem is próbálkozom sehol, mert ezzel csak kínos helyzetbe hoznám azokat a paptársaimat, akik szívük szerint megadnák nekem ezt a lehetőséget. A püspökök úgysem engedélyez­nék, felesleges felhívnom a fi­gyelmüket arra a néhány igaz emberre, akik mellettem állnak” - nyilatkozta az Új Szó­nak Bezák. Az egyházi előírások szerint egy papnak mindennap kell misét végeznie, de ezt megte­heti egyedül is. „Én is így misé­zem, a lakásomban egy kisasz­talon. Ez maradt nekem, még hívőként sem mehetek temp­lomba, mert nem tudom, ho­gyan fogadná az oltárnál álló pap, hogy ott állok valahol hátul.” Bezák püspök most hivatalo­san a Besztercebányai Egy­házmegyéhez tartozik és azon a radványi plébánián segédlel­kész, ahol püspökké szentelése előtt pap volt. „Ez csak egy pa­píron létező állás, hogy legyen valami jövedelmem. Már a szerződés aláírásakor jelezték, nem kívánatos, hogy nyilváno­san szerepeljek, és a misézés is ide tartozik. Ezért is kaptam a szabbatikus évet, mert az el­képzelés az volt, hogy a háttér­be vonulok és hallgatni fogok” - nyilatkozta a püspök. Nem hallgathatott tovább Bezák ezt respektálta is egy bizonyos szintig, ám elmondása szerint azt már nem várhatják el tőle, hogy minden rágalmat némán eltűrjön. „Hol ott az igazság, hogy az egyik fél bár­mit mondhat, semmilyen ha­zugságot nem cáfol meg, a má­siknak pedig hallgatnia kell? Nem így képzelem a keresztényi magatartást” - mondta Bezák, aki hosszú hallgatás után a na­pokban beszélt először leváltá­sának okairól. Elmondása sze­rint közvetlen környezetében is vannak, akik nem értenek egyet azzal, hogy beszélt elődje, Ján Sokol gazdasági visszaéléseiről. „Azt mondják, az egyház emberéhez nem méltó, hogy a vüág színe elé vigye az egyház dolgait. Én meg azt mondom, hogy ha az egyház nem áll ki a saját embere mellett, akkor annak nincs más választása, mint kimondani az igazat, és az emberek józan ítélőképességé­re bízni magát” - tette hozzá. A SITA_ hírügynökségnek nyüatkozó Štefan Mordel egy­házjogász szerint Bezák meg­nyilatkozásaival súlyos egyház­jogi vétséget követett el, mivel a Szentszék leváltása előtt megtiltotta neki, hogy elmoz­dításának okairól beszéljen. Mordel szerint Bezákot kijelen­téseiért akár szuszpendálhat- ják is, ebben az esetben nem szolgáltathatna ki szentsége­ket, tehát pl. nem misézhetne. A Vasárnap jövő heti számá­ban interjút olvashatnak Ró­bert Bezákkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom