Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-03 / 278. szám, hétfő

www.ujszo.com UJSZO 2012. DECEMBER 3. Kultúra-hirdetés 7 Eddig egy budapesti magángyűjteményben őrizték a Traui ciklus hiányzó darabját Árverésen az ötödik Csontváry Virág Judit galériatulajdonos bemutatja Csontváry Traui ciklusának 5., eddig hiányzó darabját, a Traui tájkép naplemente idején című festményt (MTI-felvétel) Vannak kisebbfajta cso­dák: csaknem száz évvel a festő halála után eddig nem ismert Csontváry- festmény bukkant fel. A Traui ciklus 5., hiányzó darabját a Virág Judit Ga­léria bocsátja árverésre december 16-án. Kikiáltá­si ára 80 millió forint. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szakértők sejtették, hogy létezett egy további darab a so­rozatból, de a Csontváry- életmű hányatott történetét, a magyar műgyűjtés 20. századi nagy veszteségeit figyelembe véve abban valószínűleg keve­sen reménykedtek, hogy a festmény egyszer csak előkerül. Virág Judit, az árverést lebo­nyolító galéria tulajdonosa a képet bemutató múlt csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a szakirodalom négy traui képet ismert, és bár keresett egy ötö­diket, annak adatai rendre téve­sen bukkantak fel. A Traui tájkép naplemente idején című képet Csontváry Kosztka Tivadar a ma Horvátor­szághoz tartozó Trogirban (Trau) festette 1899-ben, négy másik alkotással együtt. A Traui ciklus alkotásai közül négy a napszakok és égtájak szerint mutatja be a Nap útját, az ötö­dik kép pedig mindezek szinté­ziseként fogható fel. Az öt fest­mény együtt mutatja Csontváry tér-idő-fény filozófiáját. Kaszás Gábor művészettörténész az ötödik kép jelentőségéről el­mondta: ezzel az alkotással vált világossá, hogy Csontváry, aki magát a Napút festőjének tar­totta, nem véletlenszerűen, ha­nem előre meghatározott terv szerint rögzítette a napszakokat és az égtájakat. Kiemelte: eddig a szakirodalomban mindenld másképp interpretálta a Napút- festészetet, de az ötödik kép előkerülésével már definiálható ez a fogalom. A kalapács alá kerülő, 33,5-szer 66,5 centiméteres festményről mostanra a követ­kezők derültek ki: Kosztka Irén, a festőművész nővére ajándé­kozta munkaadójának, Geist Gáspárnak, hálából, mert nagy­ra tartotta az akkor még nem el­A Napút festője Csontváry 1853-ban Kissze- benben (Sabinov) született, gyógyszerész volt. 1913-ban írt önéletrajza szerint 1880. október 13-án délután egy percre leült a patika ajtaja elé pihenni, és szórakozottan le­rajzolta egy vénycédula hátá­ra a szemközti ökrös szekeret. A rajz láttán a patikavezető felkiáltott: „Hisz maga festő­nek született!”. Ekkor Csont­váry hangot hallott: „Te leszel a világ legnagyobb Napút fes­tője, nagyobb Raffaelnél!”. Csak 41 éves korától festett ismert testvére festészetét. Ge­ist a művet 1951-ben a Szépmű­vészeti Múzeum Új Magyar Képtárában helyezte letétbe, majd 1965-ben unokahúgához került. A festmény 1990-ig volt a család tulajdonában, azóta egy budapesti magángyűjte­ményben őrizték. A képet még nyáron vitték be tulajdonosai a rendszeresen. Az 1890-es évek végétől sokat, terv­szerűen utazott, Dalmáciá­ban, Olasz- és Németország­ban járt, majd Egyiptomban, Palesztinában és Athénben, Szíriában és Libanonban ke­reste a „nagy motívumot”. Kortársai nem értették meg művészetét. Lappangó skizof­réniája egyre jobban elhatal­masodott. 1919-ben halt meg Budapesten. Képeinek száma viszonylag csekély, az ismert művek száma 122. Pontosab­ban: most már 123. galériába. Ezután - egyebek kö­zött a kép hitelességének meg­állapítása érdekében - szakér­tők a ciklus darabjainak fotóival Trogirba utaztak, ahol ponto­san dokumentálták, Csontváry mely képeket hol és milyen nap­szakban készítette. Az immár ötdarabos Traui ciklus képei közül egyébként egy van a Ma­gyar Nemzeti Galéria tulajdo­nában, a többi magángyűjte­ményeket gyarapít. A kép felbukkanását övező szakmai izgalmakon túl a licit is érdekesnek ígérkezik: az eddig ismeretlen alkotás nem tartozik a védett műkincsek közé, így bárki, külföldi vevő is megsze­rezheti. Ez a tény felhajthatja az árat, bár az utóbbi évek tapasz­talatai szerint magyar művekre Magyarországon is van ver­senyképes kereslet. Az eddigi magyar árverési rekordot egyébként Csontváry egy másik alkotása, a Szerelmesek talál­kozása (Randevú) tartja, ame­lyért 2006-ban- szintén 80 mil­lió forintos induló árról - 230 millió forint adtak. (MTI, as) RÖVIDEM 75 éve halt meg József Attila Budapest. Ma 75 éve, hogy elhunyt József Attila: a bala- tonszárszói állomáson 1937. december 3-án este halálra gá­zolta egy tehervonat. Az évforduló alkalmából számos he­lyen tartanak megemlékezéseket. Budapesten, a Ferencvá­rosi Művelődési Központban öt órakor gyertyagyújtással em­lékeznek meg József Attiláról, az ünnepi beszédet Tverdota György József Attila-kutató, a József Attila Társaság elnöke tartja, a műsorban Galkó Balázs színművész működik közre. Ugyancsak délután öt órakor a Kossuth téri József Attila szo­bornál is megemlékezésre várják a költészet barátait. (MTI) Lemezen a Pozsonyi táncok Pozsony. Megjelent az Ifjú Szivek Táncszínház zenekará­nak Pozsonyi táncok című lemeze. A lemezbemutató koncert december 5-én este 7 órakor lesz az Ifjú Szivek pozsonyi színháztermében (Mostová 8). (ú) Találkozások a Szemlével Pozsony. December 5-étől minden szerda délután négytől hatig fogadóórát tart az Irodalmi Szemle szerkesztősége a Café Nappaliban, a Pozsonyi Magyar Intézet székházában, a Védcölöp út 54. szám alatt. Szalay Zoltán főszerkesztő sze­rettei várja az eddigi és leendő szerzőket, olvasókat, (ú) Sokkpont a Vermes-villában Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galéria december 7-én (pénteken) 17 órakor tartja a Vermes-villában Ferdics Béla és Gyenes Gábor Sokkpont című kiállításának megnyitóját. A ki­állítást Szaniszló Tibor művészettörténész, szerkesztő nyitja meg. A tárlat 2013. január 11-éig látogatható, (ú) Könyvbemutató az Arthe Caféban Dunaszerdahely. Zelenyák János A természetes gyógy­mód című könyvét mutatják be szerdán 18 órakor a duna- szerdahelyi Arthe Caféban (Vállalkozók Háza) a Vámbéry irodalmi estek keretében. A kötetet Kiss László méltatja, az estet Hodossy Gyula vezeti, (ú) Új Ghymes-lemez: 30 fényév Budapest. Tizennyolcadik lemezét készítette el a Ghy- mes; a 30 fényév című stúdióalbum a harmincadik születés­napját 2013-ban ünneplő csapat jubileumi évének előfutára. A Ghymes együttes 1983-ban alakult szlovákiai magyar ze­nészekből a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán, és kezdetben au­tentikus népzenét játszott. A jellegzetes Ghymes-hangzás, amely a világzenei elemeket némi rockos ízzel vegyíti, a ki­lencvenes évek második felére alakult ki, azóta a zenekar óriási népszerűségre tett szert Magyarországon és a Kárpát­medencében. A Ghymest gyakorlatilag Szarka Tamás és Szarka Gyula alkotja, körülöttük a stúdióban és a fellépése­ken sokszor változnak az emberek. A csapat összegző best of albumot is tervez. (MTI) Európai Filmdíjak: Tomáš Urnák egész estés rajzolt drámája, az Alois Nebel a legjobb animáció (5*w) / COMPETITION .jJfcV / 1*'!<i —pg fPv. sf|M| - ■ I JlvAN-I.Ol IS TRINI'IGNANT I MMANUELLE KIVA ISABELLE HUPPERT AMOUR Ln film de MICH ALL H AMKE Tarolt a Szerelem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Valletta. Michael Haneke Szerelem című filmje tarolt a 25. Európai Filmdíjak szombati máltai gálaestjén: ez lett a leg­jobb film, az osztrák alkotó el­nyerte a legjobb rendezőnek, a film két főszereplője, Jean- Louis Trintignant és Emmanu- elle Riva pedig a legjobb szí­nésznek, illetve színésznőnek járó elismerést. Haneke már Cannes-ban is nagy sikert ara­tott a Szerelemmel: elvitte a leg­jobb filmnek járó Arany Pálmát. A film középpontjában egy egymást kamaszként szerető idős párizsi értelmiségi házas­pár áll. Miután az asszony két egymást követő agyvérzésben megbénul és magatehetetlenné válik, férje nem hajlandó fele­ségét kórházba küldeni, hanem ő maga ápolja. A legjobb animációs film a cseh-német-szlovák koproduk­cióban készült Alois Nebel lett - Tomáš Luňák képregényből ké­szült, egész estés rajzolt drámá­ja a közép-európai történelem két nagy törésvonalára, 1945-re és 1989-re reflektál. A legjobb dokumentum­filmnek járó szobrot az Hiver nomade (Téli nomádok) című alkotás rendezője, Manuel von Stürler vehette át. A világ filmművészetében az európai film képviselőjeként véghezvitt munkájáért díjjal tüntették ki Helen Mirrent. Áll­va ünnepelték a Vallettái gála vendégei az életműdíjjal kitün­tetett Bernardo Bertoluccit. Az idős olasz rendező kerekes székben ülve vette át a díjat Ma­risa Paredes spanyol színésznő­től és Wim Wenderstől, az Eu­rópai Filmakadémia (EFA) el­nökétől, akik az európai filmművészet legendás alakja­ként, valódi filozófusként mél­tatták őt. (MTI, as) HistoryCon 2012 - Dunaszerdahelyen! Dunaszerdahelyen gyűlnek össze a kortárs magyar törté- nelmiregény-írók, hogy egy színes kulturális fesztivál és karácsonyi vásár keretein belül tartsanak dedikálásokat és érdekes előadásokat. A HistoryCon 2012 elnevezésű rendezvényre 2012. decem­ber 8-án, szombaton kerül sor a Vermes-villában, 14:00-tól egészen 22:00-ig. A földszinten karácsonyi vásárt tartanak a helyi kézművesek értékes portékáiból és a legjobb magyar történelmi regényekből. A résztvevő írók (Bán Mór, Benkő László, Benyák Zoltán, Bíró Szabolcs, Fábián Janka, Fonyó- di Tibor, Kovács László, Marcellus Mihály, Muhary Zalán, Nagy Attila és Urbánszki László) külön-külön asztaloknál ülve várják majd az olvasókat, és szívesen válaszolnak kér­déseikre. Az egyes írók csoportos, 40-50 perces előadásokat is tartanak, ezen kívül akusztikus koncertek zajlanak majd, a bor-, sajt- és mézkóstoló pedig még színesebbé teszi a ren­dezvényt. A gyerekeket az emeleten a Bihari kör magyar népi játszóháza és különféle kézműves foglalkozások várják. A szervezők remélik, hogy a rendezvény sokakat érdekel majd, és hogy évente megismétlődhet, egyre több történel- miregény-írót felsorakoztatva. A HistoryCon 2012-re a belépés ingyenes! MP120757

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom