Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-03 / 278. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 3. Régió 3 Négy év után megszavazta az ingatlanadók emelését a nagymegyeri városi képviselő-testület (Kovács Zoltán felvétele) Nyolcvanezer euró többletbevételhez juthat a város - a járulékos adók jövőre ismét csökkennek Nagymegyeren négy év után ingatlanadó-emelés lesz Nagymegyer. Az ingatlanadók emeléséről, valamint a város jövő évi költségvetésének, illetve a 2011-es büdzsé zárszámadásának elfogadásáról is döntött a nagymegyeri képviselő- testület november 28-án tartott ülésén. Az ingatlanok használóinak az adók húsztól háromszáz százalékig terjedő növekedésével kell számolniuk. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A nagymegyeri városi hivatal már tavaly javaslatot tett a helyi adók emelésére, ám a képviselő-testület elutasította. „Nagymegyeren négy éve nem emeltük az ingatlanadókat, amelyek a városunkhoz hasonló nagyságú településeken érvényben levő taxákkal összehasonlítva aránytalanul alacsonyak - közölte Néveri Sándor (MKP), Nagymegyer polgármestere. - Mivel az előrejelzések szerint a jövő évben tovább csökken az ön- kormányzat járulékos adókból származó bevétele, a fejlesztések érdekében fontos, hogy a város némi többletbevételhez jusson.” A testület határozata értelmében 2013-tól legkisebb mértékben, 20 százalékkal a lakóépületekre, az ipari és egyéb vállalkozási tevékenységre használt épületekre, illetve a lakásokra kivetett ingatlanadó emelkedik; a mezőgazdasági termelés céljaira használt építmények ingatlanadója 25, a nem vállalkozói célokra használt hétvégi házak és garázsok taxája 33,3, míg az egyéb hasznosítású épületek utáni adó 66,6 százalékkal növekszik. 300 százalékkal emelkedik a lakások nem lakás célú helyiségeire kivetett adó, ami a gyakorlatban négyzetméterenként 80 cent növekményt jelent. A városkassza számára az ingadanadó emelése éves szinten mintegy 80 ezer eurós többletbevételt képvisel, miközben Nagymegyer jövő évi költségvetése mintegy 5,4 millió euróval számol. Néveri Sándor véleménye szerint „a büdzsé elfogadása olyan komoly, évtizedek óta halogatott beruházások kivitelezését teszi majd lehetővé, mint a Bartók Béla Magyar Tannyelvű Alapiskola sportpályáinak újjáépítése, a rendelőintézet épületének felújítása, járda- és útszakaszok rekonstrukciója, valamint a művelődési központ felszerelése légtechnikai berendezésekkel.” A 2011-es költségvetés zárszámadásának elfogadása az európai uniós pályázatok elbírálásának egyik feltétele. Nagymegyer az izsapi közösségi ház felújítására nyújtott be ilyen, 200 ezer eurós költségvetésű projektet, (la) EZ ITTA KÉRDÉS Foglalkoztatják a világvégéről szóló jóslatok? Matus Éva parapszicho- lógus, Párkány Bosszantanak a világvégéről szóló rémhírek. A szociális hálókon rengeteg félelemkeltő jóslattal találkozhat az ember. Természetes, hogy sokakat foglalkoztat a téma, sokan úgy érzik, valami lóg a levegőben. Tény, hogy az emberiség már megérett a változásra. A folyamat már néhány éve elkezdődött. Fordulat vár ránk, de ehhez a gondolkodásmódunkon kell változtatni. Változást a világban csak úgy érhetünk el, ha saját gondolatainkat, érzéseinket hangoljuk magasabb frekvenciára. Ezzel megemelkedik a Föld rezgésszáma is. Úgy gondolom, minőségi váltás vár az emberiségre, és nem félelmetes vagy rémisztő dolgok. Egy magasabb tudatállapotot tudunk elérni. Spirituális értelemben egy csodálatos időszak vár ránk. Boldog vagyok, hogy ennek részese lehetek. Kalapos Árpád alpolgármester, Királyhelmec B A világvégéről szóló jóslatokkal nem foglalkozom. Az ezo- tériával kapcsolatos dolgok ugyanis egyáltalán nem állnak közel hozzám, még a napi horoszkópot sem olvasom el az újságokban. Természetesen az idén december 21-én esedékes világvégejóslatról hallottam, de az utóbbi időben szinte már megszoktam, hogy ilyen katasztrófaelméletek időről időre felbukkannak. Vélhetően úgy keletkeznek, hogy az ilyesmire fogékony emberek félremagyaráznak vagy továbbgondolnak valamilyen régi iratban fellelhető utalást, jóslatot vagy információtöredéket, s ahelyett, hogy ezeket tudományos módszerekkel bizonyítani vagy cáfolni próbálnák, fenntartás nélkül hitelt adnak nekik. Tizenkét éve, amikor az új évezred elejére várható, az informatikai rendszerek leállása miatti káoszról szóltak a jóslatok, én is elgondolkodtam azon, hogy egy ilyen esemény milyen hatást gyakorolna számítógépekkel túlzsúfolt életünkre. Nem zártam ki, hogy kisebb- nagyobb problémák adódhatnak ebből, de végül semmilyen komoly gond nem jelentkezett, és persze a világvége is „elmaradt”. Gužák Klaudia egyetemi hallgató, Rimaszombat Egyáltalán nem foglalkoztatnak az idei világvége- jóslatok. Elsősorban azért, mert nem hiszek az ilyenekben. Szinte minden évre jut nekünk egy világvége. Mondjuk, néha jókat derülök rajtuk! De, ha igazak lennének is, az sem számítana. Én egy meteort sem tudok megállítani, akkor minek aggódni! Annyit tehetek a világért, hogy nem a földre, hanem a szemeteskukába dobom a szemetet. Igazából abban hiszek, hogy ha nem állunk át a környezettudatos életre, akkor tényleg elpusztul a bolygó. (guzsu, leczo, szász) I JOGI TANACS A viszonteladót védi a törvény? Magánvállalkozó vagyok, műszaki termékek javításával és viszonteladás- sal foglalkozom. A minap néhány márkás terméket kínáltak fel megvételre nagyon kedvező áron. Az eladót nem ismerem. Olyan alacsony az ár, hogy kezdek gyanakodni, az áru lopott. Egy üzletember ismerősöm szerint nem kell törődnöm azzal, hogy kitől vásárolok, mert viszonteladóként véd a törvény. Valóban így van? ifi Jogállamban alapelv, hogy senki nem ruházhat át másik személyre több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik. Tehát az az eladó, akit nem fűz tulajdonjog az eladás tárgyát képező dologhoz, nem ruházhatja át annak tulajdonjogát a vevőre. Néhány kivétel azért ez alól az alapelv alól is akad. Az üzletmenet gördülékenysége érdekében például a Kereskedelmi törvénykönyv (513/1991-es törvény) szerint megkötött adásvételi szerződésekre vonatkozóan a törvényhozó a fenti alapelvvel szemben a jóhiszeműség elvét részesítette előnyben. A Kereskedelmi törvény- könyv 446. paragrafusa szerint a vevő akkor is megszerzi az eladás tárgyát képező dolog tulajdonjogát, ha az eladó annak nem jogos tulajdonosa -kivéve, ha atulajdonjogvélt átszállásának pillanatában (ami a felek megegyezése szerint az áru átvételének pillanatától eltérő, közelebbi, de távolabbi időpont is lehet) a vevő tudott arról, hogy az eladó nem jogszerű tulajdonos és nincs joga a szóban forgó dolgot áruba bocsátani. A jóhiszeműséget a törvény vélelmezi, így vita esetén annak kell a vevő rosszhiszeműségét bizonyítania, aki azt állítja - jellemzően az eredeti tulajdonosnak. A jóhiszeműséget a bíróságok általában szigorúan ítélik meg, hogy az ne válhasson a törvény megkerülésének eszközévé. Nem beszélhetünk példáül jóhiszemű vételről, amikor a felek csak azért vetették a Kereskedelmi törvénykönyv hatálya alá az adásvételt, hogy kihasználhassák annak 446. paragrafusát. így hiába kötne két magánszemély a Polgári törvénykönyv helyett a Kereskedelmi törvénykönyv alapján adásvételi szerződést (mely egyébként a Kereskedelmi törvénykönyv 262. paragrafusa szerint megengedett) egy lopott bicikliről, hogy elhárítsák az eredeti tulaj felbukkanásával járó veszélyt, hiszen itt már csorba esett a vevő jóhiszeműségén. Ha a vevő nem jóhiszemű, az ügylet érvénytelen és a feleknek vissza kell szolgáltatniuk mindazt, amit az érvénytelen szerződés alapján - tehát jogtalanul - szereztek. Az eladónak vissza kell adnia a vevőnek a kifizetett vételárat, a vevőnek pedig vissza kell szolgáltatnia az eladónak az érvénytelen ügylet tárgyát képező dolgot. Ellenkező esetben jogalap nélküli gazdagodásról (bezdôvodné obohatenie) beszélünk. Az eladó természetesen felelős az eredeti (valódi) tulajdonossal szemben is, aki a tulajdonát képező dolog visszaszolgáltatása mellett - esetenként helyett - gyakran kártérítésre (is) jogosult. Veszelei Viktória jogász Támogatják a falvakat, ahol több lett a magyar Oktatásra és kultúrára kapnak pénzt ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rimaszombat. A Rákóczi Szövetség és a Kisebbségekért - Pro Minoritáié Alapítvány vendégeiként 48 olyan szlovákiai település küldöttségét hívták meg december 7-re, a magyar országházba, amelyekben az utolsó népszámlálási adatok szerint nőtt a magyarok számaránya. A települések elismerő oklevelet és pénzjutalmat vesznek át. Az ünnepi eseményen beszédet mond Kövér László, a magyar országgyűlés házelnöke és Németh Zsolt külügyi államtitkár. A tavalyi szlovákiai népszámlálás statisztikai adatai szerint Szlovákiában 48 településen emelkedett a magyar nemzetiségű lakosság aránya. A 2001. évi népszámlálási adatokhoz képest pedig 33 olyan község van, ahol a magyarok lélekszáma emelkedett. A Rimaszombati járásban Abafalva, Bátka, Bel- lény, Felsővály, Gömörlipóc, Gömörmihályfalva, Jéne, Kis- gömöri, Lénártfalva, Méhi, Naprágy, Nemesradnót, Rima- szécs, Sajórecske, Zádor és Zellerje községekben emelkedett a magyar nemzetiségűek aránya. Figyelemreméltó, hogy éppen a peremvidéken, a leszakadó régióban lévő településeken emelkedett a magyarok számaránya, a Rákóczi Szövetség és a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány arra kéri az önkormányzatokat, a pénzügyi támogatást a magyar kultúra és oktatás támogatására fordítsák, (szász)
