Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-10 / 284. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 10. www.ujszo.com Nem méreg végzett Özallal Ankara. A Sábát című török napilap szombati számában azt írta: a Turgut Özal volt török elnök földi maradványaiban talált mé­reg mennyisége nem volt halálos. Özal holttestét ok­tóber elején exhumálták, hogy azonosíthassák halá­la okát. A 65 éves korában 1993-ban szívrohamban elhunyt volt elnök családja két évtized óta azt állítja, hogy Özalt megmérgezték. Abdullah Gül jelenlegi ál­lamfő hivatalának külön- nyomozói idén júniusban napvilágra került jelenté­sükben gyanúsnak minősí­tették Özal halálának kö­rülményeit. Az ankarai ál­lamügyészség ennek alap­ján rendelte el az exhumá­lást. A most megvizsgált maradványokban talált DDT rovarirtó szer, illetve a nehézfémek közé tartozó kadmium, valamint két ra­dioaktív elem, polónium és americium mennyisége nem jelentős. Teljesen természetes, hogy Özal szervezetében jelen volt a DDT, hiszen korábban azt bőségesen használtak a mezőgazdaságban. (MTI) Monti rövidesen lemond Róma. Mario Monti olasz kormányfő szomba­ton tájékoztatta a parla­mentben kialakult helyzet­ről és terveiről Giorgio Na- politano köztársasági el­nököt. A megbeszélésen Monti elmondta, nem érzi maga mögött a parlament támogatását, miután Silvio Berlusconi pártja, a jobb­közép Szabadság Népe a szenátus után a képviselő­házban is megvonta bizal­mát a szakértői kormány­tól. Ezért Monti úgy véli, nem tudja kitölteni mandá­tumát, és ha a költségvetést gyorsan el tudja fogadni a parlament, szándékában áll azonnal benyújtani le­mondását. (MTI) Őrizetben egy bengázi gyilkos Kairó. Egyiptomban őrizetbe vették annak a terrorhálózatnak a vezető­jét, amely vélhetően részt vett szeptember 11-én a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátus elle­ni merényletben - állítja a The Wall Street Journal amerikai lap. A képviselet elleni támadásban meg­halt Chris Stevens nagy­követ és 3 másik amerikai - emlékeztetett az újság. A múlt héten őrizetbe vett 45 év körüli férfi tavaly szabadult egy egyiptomi börtönből. Ezt követően alakította meg az al-Kak dához kötődő Dzsamal nevű csoportját. (MTI) Romániában tegnap egyfordulós voksoláson döntöttek a kétkamarás parlament összetételéről Kevesebben szavaztak Erdélyben Bukarest. Romániában tegnap egyfordulós egyéni választókerületes voksoláson döntöttek a polgárok a kétkamarás parlament összetételé­ről. Az umazárás lapzár­tánk után történt, az első részeredményeket ma délelőtt teszik közzé. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A 2008-as választási törvény alapján két fontos eredménye lehet a tegnapi voksolásnak: jó­val nagyobb létszámú honatya kerül be a román törvényho­zásba, illetve előfordulhat, hogy két magyar párt is képvise­li Bukarestben az erdélyi ma­gyarokat, az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is bejelentkezett a vá­lasztási küzdelembe. Magyar szempontból fontos az ún. „al­ternatív küszöb” kérdése, mert emiatt áll a bál Erdélyben. 2008-ban a választási törvény összekalapálásakor találták ld ezt a kiskaput, melynek értel- mébenhaegy párt vagy nemzeti kisebbség képviselete hat egyé­ni képviselői és három szenátori választói körzetben egyszerű többséggel első helyen végez, akkor az országosan szerzett szavazatarányának függvényé­ben ugyanúgy részesül a parla­menti mandátumokból, mint a kötelező 5%-ot megugrott for­mációk (vagyis nem jelent au­tomatikusan 6+3 helyet). Ti­zennégy képviselői és hét sze­nátori választókörzetben élnek többségben a magyarok, vagyis ezekben biztosan magyar jelölt nyeri a versenyt. Ennek kö­szönhetően az erdélyi magyar­ság parlamenti képviselete szin­te biztosítva van. A romániai parlament a 137 fős szenátusból, és a 315 fős al­sóházból áll. Kiss Tamás szocio­lógus, a Kolozsvári Nemzeti Ki­sebbségkutató Intézet munka­társa elmondta, hogy a közvé­lemény-kutatások alapján a kormányzó szociálliberális pártszövetség, az USL nagy eséllyel 50% feletti többséggel bír majd az új parlamentben. Azonban úgy tűnik, hogy a két­harmados többségre nem lesz esélye. A választásokra össze­rántott új jobboldali koalíció, az ARD, amely a korábbi kor­mánypárt, a Traian Basescu el­nök mögött álló PDL-t is magá­ban foglalja, ezzel szemben csak 20-25%-ra számíthat. A 2010-ben egy médiamágnás, Dán Diaconescu által alapított, populista párt (PP-DD) akár 10 százalék fölé is juthat. A bejutá­si küszöb környékén egyensú­lyoz az 5-6%-ra mért Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Valamennyi erdélyi megyé­ben feltehetően az országos át­lagnál alacsonyabb arányban járultak az urnákhoz a válasz­tók. Későbbi adatok lapzártán­kig nem érkeztek, tegnap kora délutáni adatok szerint a szé­kelyföldi megyék a sereghajtók között vannak a részvétel tekin­tetében. Szociológusok számí­tása szerint a romániai választá­sok első óráiban a magyar rész­vétel 20 százalékkal maradt el az országos átlagtól, ami a magyar­ság számarányánál húsz száza­lékkal alacsonyabb parlamenti képviseletet eredményezhet. (MTI, ATV, Mandiner) Megnevezte utódját Hugo Chávez újra beteg Caracas. Kiújult rákbetegsé­ge, ezért ismét Kubába utazott Hugo Chávez venezuelai elnök, hogy napokon belül újabb műtéten essen át. A politikus te­levíziós nyilatkozatban tájékoz­tatta a venezuelai lakosságot arról, hogy kubai orvosai rossz­indulatú rákos sejtek jelenlétét mutatták ki szervezetében, amikor november 27-én a szi­getországba utazott vizsgála­tokra. Az elnök magas nyomású oxigénterápián is részt vett. Chávez pénteken tért haza Ca- racasba Havannából, ahová már tegnap visszautazott. Az ál­lamfő másfél éve küzd rosszin­dulatú daganatos megbetege­déssel, azóta már három műtéten és több sugárterápiás kezelésen is átesett Kubában. A közelmúltban újraválasztott 58 éves szocialista vezető július­ban azt állította, hogy teljesen felépült a rákból. Betegségének kiújulásáról szóló hírek ismét felvetik a Chávez politikai jövő­jével kapcsolatban megfogal­mazott kérdéseket. Távolléte alatt az országot Nicolas Ma- duro alelnök fogja irányítani - közölte Chávez, aki első alka­lommal jelentette ki, hogy Ma- durót szánja utódának, ha ő már nem tudná ellátni az elnöki feladatokat. (MTI) A dekrétumok alapján az egyiptomi államfőnek teljhatalma lett volna Murszi visszavonta vitatott rendeletét MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kairó. Mohamed Murszi egyiptomi államfő szombaton hatályon kívül helyezte azt a korábbi, az ellenzék által erősen bírált rendeletét, amellyel je­lentős mértékben kiszélesítette hatalmi jogköreit. Értesülések szerint erről született megálla­podás azon a találkozón, ame­lyet Murszi kezdeményezett a politikája ellen tiltakozó ellen­zéki csoportok vezetőivel. A vi­tatott dekrétum november 22-én született, és annak kere­tében Murszi szinte teljhatal­mat összpontosított saját kezé­ben. Az elnök arra hivatkozott, hogy a régi rezsim „kiszolgálói“ akadályozzák a demokratikus átmenetet. Az első értesülések szerint Murszi ugyanakkor nem hajlandó elállni attól, hogy de­cember 15-én referendumot tartsanak az új, az iszlám alap­elvein nyugvó alkotmány terve­zetéről. Az ellenzék bírálta a dokumentumot, hangoztatva, hogy módosító javaslatait az iszlamista többségű alkotmá- nyozó testületben figyelmen kí­vül hagyták. Ennek nyomán pe­dig azt követelte, hogy a refe­rendumot halasszák el. Ebben a vonatkozásban Murszi még ko­rábban csupán annyi „enged­ményt“ tett, hogy bejelentette: amennyiben a népszavazáson a tervezetet elutasítják, kész arra, hogy új dokumentumot dolgoz­tasson ki. Az elmúlt napokban Kairóban és az ország több más városában heves ellenzéki tün­tetések voltak Murszi politikája ellen. Az államfőt korábban el­nöknek jelölő és őt támogató Muzulmán Testvériség pedig el­lentüntetéseket szervezett, el­sősorban Kairóban heves összetűzésekre került sor. Az összecsapásokban legalább hét ember vesztette életét, csaknem nyolcszázan megsebesültek. Az egyiptomi államfő és az el­lenzék közötti párbeszédet tart­ja a belpolitikai krízis egyetlen és legjobb megoldásának a nagy hatalmú hadsereg, amely szombaton először reagált hiva­talosan a november 22-én ki­robbant alkotmányos válságra. A hadsereg a demokratikus sza­bályoknak és az egyenlőség el­vének tiszteletben tartását sür­gette, és arra figyelmeztetett, hogy a tárgyalások hiánya ka­tasztrófához vezet, amit nem engedhetnek meg. 25 éves a Hatnász. Egész Palesztina felszabadítására és a palesztin egység megteremtésére szólított fel, egyúttal kizárta Izrael állam elismerését Khaled Mesaal, a Gázai övezetet uraló Hamasz mozgalom katari emigrációban élő vezetője szombaton Gázában. A Hamász megalapításának 25. évfordulója al­kalmából tartott nagygyűlésen százezrek vettek részt és hallgatták meg a Gázai övezetbe több évtize­des száműzetés után először ellátogató politikus beszédét. (TASR/AP-felvétel) Olaszország hiányzott az unióból Róma. Olaszország tiltako­zására újraforgatták az Euró­pai Uniónak a Nobel-békedíj átadása alkalmából készített videofilmjét, amelyben meg­feledkeztek az EU-alapító Olaszországról. 2012-es No- bel-békedíjat az Európai Unió ma kapja meg az európai kon­tinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jo­gok elteijesztésében játszott meghatározó szerepéért. A brit Winston Churchillel in­dult az EU magát celebráló vi­deója, amelyben a francia Francois Mitterand, a német Helmut Kohl és még a dán Anders Fogh Rasmussen is szerepelt. „Éppen csak az eu­rópai közösség alapkövének számító 1957-es Római Szer­ződésről nem esett egy szó sem, és az európai alapító atyának számító Alcide De Gasperit és Altiero Spinellit is kihagyták belőle” - adta hírül az olasz sajtó. Az olasz kül­ügyminisztérium tiltakozásá­ra a filmet újraforgatták. A dí­jat a három legfőbb uniós in­tézmény vezetője, Herman Van Rompuy, az Európai Ta­nács elnöke, Jósé Manuel Bar- roso, az Európai Bizottság el­nöke, valamint Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke együttveszimaát. (MTI) London és Washington figyelmeztette Szíriát Vegyi fegyverek bevetése MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Damaszkusz/Antalya. A brit és az amerikai kormánynak bizonyítékai vannak arra, hogy a szíriai vezetés vegyi fegyve­rek bevetésére készül - mondta szombaton a brit külügymi­niszter, William Hague, aki egy bahreini biztonsági konferen­cián nyilatkozott. Kijelentette, hogy London és Washington „erőteljes figyelmeztetést” kül­dött közvetlenül a szíriai re­zsimnek. Hague ugyanakkor sem a figyelmeztetés mibenlé­téről, sem a bizonyítékokról nem volt hajlandó részleteket elárulni, mondván: a vegyi fegyverek bevetésének előké­születeiről szóló értesülések „hírszerzési forrásokból“ szár­maznak. Hague hozzátette: reméli, Szíria „megszívleli” a brit-amerikai figyelmeztetést, annál is inkább, mivel mind az USA elnöke, mind a brit kor­mány „komolyan is gondolja” mindazt, ami e figyelmeztetés­ben szerepel. Új legfőbb katonai tanácsot és vezérkari főnököt választot­tak a szíriai felkelők parancsno­kai. A tájékoztatás szerint de­cember 5-én, a törökországi An- talyában kezdődött találkozón a felkelők 550 parancsnoka és képviselője vett részt és azon Szalim idrisz dandártáborno­kot jelölték vezérkari főnöknek. A Szabad Szíriai Hadsereg (SZ- SZH) szerint a lépés hasonlatos ahhoz, ahogy a Katarban tartott novemberi konferencián egye­sültek a szíriai ellenzéki politi­kaicsoportok. Tőkés László EP-képviselő is leadta szavazatát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom