Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)

2012-12-07 / 282. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 7. Vélemény És háttér 7 Az állam máris „elköltötte " a jövő évi vésztartalékokat, így vágunk neki az évnek Költségvetési bukta A parlamentben tegnap megnyitották a 2013-as állami költségvetés vitá­ját, azét a költségvetését, amely egy szempontból már most történelminek nevezhető. MOLNÁR IVÁN Ez lesz az első olyan büdzsé az önálló Szlovákia történelmé­ben, amelyet egyetlen párt kép­viselői dolgoztak ki, és amely­nek elfogadásához nincs szük­ség más pártok szavazataira. A 2013-as állami költségvetés a Smer költségvetése lesz, ponto­sabban a Smer szűk vezetéséé, hiszen Robert Fico pártelnök csak pár embernek hagy bele­szólást magasröptű nemzet­mentő terveibe. Szlovákia jövő évi gazdálkodásának alakulásá­ért így minden felelősség a Smerre hárul, az összes pozitív és negatív következménnyel. Nos, akik nem különösebben szívelik Ficót és pártját, azoknak van egy ,jó hírünk”. Már most biztos, hogy a 2013-as költség- vetés a Smer egyik legnagyobb melléfogása lesz, és egész bizto­san nem hizlalja a párt népsze­rűségét. Már az elfogadása is botrányos, hiszen a napokban előhúzott, kulcsfontosságú mó­dosításokat anélkül teijesztik parlamenti vitára, hogy azokat a törvényhozás költségvetési bi­zottsága látta volna. Az időköz­ben felmerült további 260 millió eurós adókiesés ellensúlyozásá­val a pénzügyminisztérium nem sokat pepecselt. A jövő évre el­különített 313 milliós vésztarta­lékból elvett 213 milliót, míg a minisztériumok 21 millióról kénytelenek lemondani, 26 mil­lió eurónyi összeget pedig egész egyszerűen hozzáírtak a jövő évi deficithez. Mivel a vésztartalé­kokból kívánják fedezni a tanár­bérek emelését is, Szlovákia a 2013-as évnek olyan büdzsével vág neki, amely azzal számol, hogy minden úgy alakul, amint Biztos, hogy a 2013-as költségvetés a Smer egyik legnagyobb mellé­fogása lesz, és nem növeli a párt népszerűségét. azt a pénzügyminisztérium el­tervezte, és semmilyen előre nem látható eseményre nem kell felkészülnünk. Viszont már most biztos, hogy a második nyugdíjpillérből kevesebben lépnek ki, mint azt a kormány el­tervezte (ez kevesebb befolyó pénzt jelent az államkasszá­nak). Ráadásul jövőre tovább romlik a gazdasági környezet, az adóbevételek így a most jelzett­nél is alacsonyabbak lehetnek. A kormány mindemellett elkövet­te azt a hibát is, hogy az adóbe­vételek csökkenését az adókul­csok növelésével próbálja orvo­solni, ami eddig még soha nem jött be. Ezzel csak még inkább el­riasztja a cégeket és a vállalko­zókat. Magyarán, a 2013-as bü­dzsé a Smer egyik legnagyobb buktája lehet. Örömre azonban semmi okunk, hiszen az elhibá­zott döntések következményeit ezúttal is a lakosság nyögi majd. A kormányfő legfeljebb elma­gyarázza, hogy amit tett, azt ki­zárólag értünk tette, csak mi, tu­datlan állampolgárok még nem nőttünk fel ahhoz, hogy felfog­juk az ő szellemi nagyságát. karikatúrája) JEGYZET Suhanó í/ # . / • őszi táj LAMP! ZSUZSANNA Alegélőbb kép­ernyő a vonatab­lak. A legköltő- ibb film a suha­nó táj. Rozsdás vagonok, be­tonoszlopok, lengedező füvek. Nagy szár­nyú madár lusta repülése. Ki­kelt növények csíkjai a zúzma- rás földön, hóval terhes ég, de a vetés lankadatlanul zöldell, mint egy barátom tepsijében a beáztatott gesztenye, mert nem tudja, hogy a karácsony jön,nemahúsvét. Fényképez a szem. Vidám arcú falusi kutyák rohannak a vonat felé. A legszebb szobroka csu­pasz fák. Sok kibelezett épület, szürke falak előtt kék és piros autó. Sötét földrakások, mint kényelmesen elterülő, hason fekvő állatok. Asíkságfölött a fák lombjai alkotnak lankákat. És egy pillanatra, igen, megje­lenik a feloldott kékítő az ég vi­zében. T alán a Mama emléke­zik költő fiára, gondolom, az­tán este olvasom, hogy hetven­öt éve halt meg József Attila. Azt is olvasom, hogy öregszik Szlovákia lakossága. Hat éve 74hatvanöt évfeletti személyjutott 100 gyerekre, most82.Denemazért,mert kevesebb a gyerek, hiszen az utóbbi években nőtt a születé- sekszáma, hanem merttöbb a szenior, ahogyújabbanahat- vanöt felettieket nevezik. Jó dolog, hogy egyre tovább élünk, épp ezért a lakosság glo­bális öregedését nem problé­maként, nem gazdasági teher­kéntkell értelmezni, olvasom a statisztikai hivatal honlapján. Az aktív öregedés programjá- vallehet ezen változtatni. Ez röviden és nagyon leegyszerű­sítve annyitjelent, hogyne csak egy bizonyos korig számítson valaki a társadalom hasznos tagjának. Ne legyen stigma, megbélyegzés, hogy nyugdíjas és nem húszéves. Továbbra is kapjon lehetőséget a tudásá­nak és képességeinekmegfele- lő önmegvalósításra, amennyi­ben persze élni akar ezzel a le­hetőséggel. Nemes program, már csak azért is, mertelőbb- utóbb mindenkit érinteni fog. Persze nem lesz könnyű meg­valósítani ebben az ifjúságkul­tusszal átitatott korban, ami­kor már az első ránc pánikot kelt, és mély depresszióba dönt sugárzóan gyönyörű fiatal nő­ket és férfiakat, mertteljesen komolyan hiszik, hogy bekö­szöntött az, amitől annyira ret­tegnek. Az öregség kora. A fél- reállítottságkora. Lassít a vonat. Az állomás előtt, a földön árva mákoskalács, biz­tosan egy siető utas táskájából csúszott ki. Veréb száll rá, csi­pegeti, de úgy tűnik, nem en­ged a fólia. Már hívja is a társait. Afolytatást márnem látom. Új­rasuhanunk. Fagyöngygöm- bökafáktetején. Kerítésre kú­szó dacos borostyánok, rajtuk nem fogki a tél. Téglarakások, villogó falevelek. Csipkebo­gyók, a csupasz ágak szőttesé­ben ragyogó rubin gyöngyök. És nap és árny és fény és szél. Egy ragadozó madár lelassul, röptében betekint az ablakon, szárnya szétterpesztve. Mit lát? És mit lát az ember? Annyi színe van a földnek, az égnek, az őszbe hajló életnek. Csak a sok szemetet kéne elta­karítani. KOMMENTÁR Keresd a tanulságot LOVÁSZ ATTILA Nem véleüen, hogy a fejlett nyugati világban alapvető emberi jogokról, társadalmi korlátok­ról, a gyengébbek védelméről állandó jellegű vita folyik. Nincsenek ugyanis stabü határok, hiszen míg a biokémia aránylag pontosan meg tudj a ál­lapítani, milyen mennyiségű vegyi anyag káros vagy halálos, addiga társadalmi tűrőképességet vagy valamely cselekmény káros vagy kevésbé káros voltát megállapítani nem könnyű. Igen, vannak alapelvek, korlátok, amelyek nem képezik vita tárgyát. Az emberi élet védendő, nincs kétség, mégis nehéz tár­sadalmi konszenzust teremteni az abortusz kérdésében. Sőt, a halálbüntetés sem történelem néhány önmagát demokrati­kusnak megfogalmazó államban sem. A szólás és véleménynyilvánítás szabadsága még az előző elv­nél is tágabb értelmezéseket él meg. Szabad-e nyilvánosan ar­ról beszélni, hogy valaki nem kedveli mondjuka zsidókat? Meddig éra szólás szabadsága és hol kezdődika sértés, izgatás, a méltóság sárba tiprása vagy egyéb, a társadalom számára bi­zonyíthatóan káros cselekmény? Abban biztosak lehetünk, hogy haegyjogalkotó és alkotmányozó testületben valaki a kormánytagjainak származását feszegeti, az már önmagában kártékony cselekedet, hiszen az elitek a leendő társadalmi ma­gatartások példái, mintái, eszerint kell viselkedniük. E sorok írója távol tartotta magát attól, hogy a magyarországi folyamatokat értékelje - nem érezvén erre semmilyen legitimi­tást. Csakhogy az egyszerű zsidózás a Magyar Országgyűlés­ben elérte azt az érzékeny felületet is, amelyben viszont éppen itt, e hasábokon foglalt állást. Született Magyarországon egy ál­lampolgársági törvény, amely, legalábbis Szlovákiában, kiver­te a biztosítékot. Majd született egy ellentörvény, amely- ugyancsakSzlovákiában-kiverteabiztosítékot, hiszen olyan szlovák állampolgárokat is megfosztott állampolgárságuktól (emberjogi alapelvekkel ellentétben), akiknek az égvilágon semmi közük nem volt a magyar törvényhez. Meg olyanokat is, akiknek igen, s őket is az emberjogi alapelvekkel ellentétben. Most meg egy zsidózó honatya jelenti be az inkriminált állam­polgársági törvényt anno j óváhagyó magyar törvényhozásban, hogy a kettős állampolgárok nemzetbiztonsági veszélytjelen- tenek. E lapban nagyon mérgesen kommentáltuk a tényt, hogy a szlovákiai magyarok esetleges magyar állampolgársági kér­vénye a magyarságot en bloc nemzetbiztonsági kockázatnak állította be- az akkori kabinet értelmezése szerint. Most meg Pesten? Persze, most azt is mondhatná valaki, nem Boldoghy Olivérre gondoltunk. Sejtettük. Hogy miként állítja be egy honatya a saját kicsi lelkében a nemzetbiztonsági kockázatot, legyen az ő dolga, de honatyaként kimondta, s úgyjárt vele, mint az ellentörvénnyel RobertFicoelsó kormánya - azok kap­ták a legnagyobb pofont, akiknek a kormányzat még dorgálást sem akart adni. Egy honatyának meg kell gondolnia, mit mond. Mert ha Boldoghy és társai S zlovákiában azt érzik, hogy sérül­tek ajogaik, most akár meg is sértődhetnek, hogy ők, aldk a ma­gyarsághoz tartozásukat egy állampolgársági kérvénnyel is meg akarták erősíteni éppen Budapest felszólítására, most ugyanott holmi kockázati tényezővé váljanak. Nem lehet a levegőbe beszélni. Forró szívvel sem. Hittel és sze­retettel sem. Gyűlölettel sem. Sehogyan sem. Nem tudni, hol a pontos határ, hol csordogál a Rubicon, de azt most valaki igenis átlépte. Nemzeti gerjedelmében nem vette észre, hogy hőn sze­retett magyarjait sértegeti vérig. Kezet foghatnak a második és negyedik szlovák nyelvtörvény alkotóival- ők a szlovákokat sértettékvérig. Tanulságvan. Tessékészrevenni. FIGYELŐ Végre: megnyílt a prófétaiskola Próféták lehetnek a saját hazájukban. Kétezer éves szünet után ismét megkez­dődik a próféták szervezett oktatása Izraelben - adta hí­rül a Jediót Ahronót napilap. Indul a tanítás a tel-avivi Káin és Ábel prófétaiskolában. „Az iskola célja a fiatal próféta­nemzedékek hiteles forrá­sokkal történő felvértezése, hogy az igazság és a becsüle­tesség útjára irányítsák lelkű­ket” - áll a tantervben. A diá­kok arcról olvasást, álomfej­tést és az isteni szellem eléré­sének módjait sajátítják el a kurzuson, valamint megis­merkednek az angyalok kommunikációjával és éle­tünkben való részvételével. A prófétadiploma megszerzé­séhez 10 alkalommal kell részt venni az egy órán át tartó képzésen. A tandíj nem ma­gas, kétszáz sékelért, vagyis alig 35 euróért bárki próféta lehet. Az intézményt alapító Smuel Haparci rabbi elmond­ta, az első alapozó tanfolyam­ra már jelentkezett tíz tanít­vány. „Nem vagyok bolond. Minden kérdésre alapos vá­lasszal rendelkezem, több éve gyűjtöm a tananyagot” - nyi­latkozta a lapnak. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom