Új Szó, 2012. december (65. évfolyam, 277-299. szám)
2012-12-06 / 281. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. DECEMBER 6. Vélemény És háttér 7 Hatalmi harc a Hamász mérsékeltebb és keményvonalas szárnya között Netanjahu Hamász-taktikája Izrael magára haragította azokat a nyugati államokat is, amelyekjóindulattal viseltetnek iránta. MAL1NÁK ISTVÁN Az ENSZ, az USA és az EU is bírálta azt a kormánydöntést, hogy Jeruzsálemben és Ciszjor- dániában háromezer új lakóegységet építenek. Az unió több országa is bekérette az izraeli nagykövetet, ami komoly diplomáciai figyelmeztetés, Izrael pedig nagyon határozottan visz- szautasította a bírálatokat. Fel kell tehát tenni a kérdést: érdeke-e a zsidó államnak, hogy szinte a fél világ ellen hadakozzon? Nem, nem is akarja ezt tenni. Ez csak válasz - egyesek szerint bosszú - arra, hogy az ENSZ-ben nem tag megfigyelő állam státust kapott Palesztina, ami gyakorlatilag a palesztin államiság elismerése, Izrael megkerülésével. Ugyanakkor az éremnek két oldala van. Izrael azokat a telepeket bővítené, amelyeket egy új, kiterjedtebb konfliktus esetén a biztonsága szempontjából stratégiai fontosságúnak tart, megteremtve az izraeli területi folytonosságot. Másrészt ez csak terv, biztosan hajlandó tárgyalni róla, lesz miből engednie. Ez taktika, persze nem kockázat- mentes. Az ENSZ-határozatot megelőzte a nyolcnapos gázai konfliktus és az azt lezáró, a Hamász által győzelemként ünnepelt, de Izrael számára is elfogadható tűzszünet. Az izraeli és a palesztin lépések megértéséhez ezt a hármat, az ENSZ-határozatot, az izraeli kormánydöntést meg a gázai konfliktust együtt kell nézni. A telepbővítésekről hozott döntést épp úgy befolyásolta az ENSZ-határozat, mint a gázai konfliktus: Netanjahu erőt akar felmutatni a palesztinokkal, s különösen a Hamásszal szemben. Meg persze a januári izraeli választások is szerepet játszanak, erős vezetőnek akar mutatkozni. Fontos tényező a palesztinok belső megosztottsága. Egyrészt a Hamász és a Fatah közötti konfliktus, másrészt a Hamászon belüli - erről kevesebb szó esik, mert kevesebb az információ -hatalmi harc. Háled Mesaal, a Hamász emigrációban élő vezetője a gázai konfliktus előtt jelentette be, hogy pár hónapon belül távozik posztjáról. Ezzel kiújult a harc a Hamászon belül az Iránhoz szorosan kötődő keményvonalas tábor és az inkább Törökországhoz, Egyiptomhoz és Katarhoz húzó mérsékeltebb szárny között. Fordulópontot jelentett a Szíriái polgárháború, a Hamász (pontosabban Mesaal) szembefordult második számú patrónu- sával, Aszad elnökkel, olyannyira, hogy Mesaal Damaszkuszból Kairóba tette át a székhelyét. Ez felbőszítette a Hamász első számú patrónusát, Iránt, amely egy időre elzárta a pénzcsapot is (Teherán kb. évi 120 millió dollárt juttat a Hamásznak.) A The Wall Street Journal szerint ezt kihasználva Egyiptom, Törökország és Katar segítette ki a Hamászt. A lap úgy tudja, a Kairóban Izraellel folytatott tűzszü- neti tárgyalásokat a Hamász részéről Mesaal vezényelte le. És Mesaal állítólag a ciszjórdániai Palesztin Hatóságot irányító Mahmúd Abbásszal való megbékélésnek is híve, Abbász pedig a Nyugat számára elfogadható partner, szemben a Hamásszal. A helyzet tehát jelenleg az, hogy Mesaal neve fémjelzi - pár éve ezt még senki sem gondolta volna róla - a mérsékeltebb, párbeszédre hajló szárnyat, szemben a Hamász keményvonalas gázai övezeti vezetésével. Az pedig, hogy melyik kerekedik felül, meghatározhatja, milyen lesz a továbbiakban az izraeli-palesztin békefolyamat, és hogy lesz-e egyáltalán. Egyes izraeli megfigyelők szerint Netanjahu a gázai övezeti hadművelettel is a Hamászon belüli hatalmi harcban akart döntést kicsikarni, számára ez létfontosságú. Azzal ugyanis tisztában volt, hogy az ENSZ-határozat elfogadását nem tudja megakadályozni. JEGYZET Nyelv és piacgazdaság VERES ISTVÁN Alapvetőenjó dolog, hogy a kulturális minisztérium évente jelentést készít a szlovák nyelvhasználatáról. Legalább évente egyszer előtérbe kerül a nyelv állapota, és mindenki kedve szerint elvitatkozhat arról, mit is kellene kezdeni ezzel az eszközzel. Merthogy a nyelv eszköz, ezt már a kötött, szürke puló- veres tanító bácsi is elmagyarázta ötödikben, és azóta tudjuk, mennyire oda kell figyelni arra, hogy ennek az eszköznek a tisztaságát megőrizzük. A minisztériumba panaszlevelek érkeznek azoktól, akiknek nem tetszenek a szlovák nyelvbe furakodó idegen kifejezések. A szlovákok fognak egy angol szót (például stupid vagy meeting), oszt elkezdik ragozni, mintha mindig is a szlovák szókincs része lett volna. A magyar nyelv szintén vívja a maga hasonló harcait, csak egy kicsit máshol tart a folyamat. Nálunka 20. század során a nyelvművelés akkora tekintélyre tett szert, hogy még ma is alig meri valaki megkérdőjelezni létjogosultságát. Pedig talán ráférne a magyar nyelvi közegre, hogy kicsit lazulj on az a szigor, amit évtizedekkel ezelőtt a nyelvőrök műveltek bele. Persze, azt el kell ismerni, hogy a nyelvművelésnek hála majdnem minden idegen kifejezésnek van magyar megfelelője. Nem kell azt mondanunk hogy generáció, ott a nemzedék, satöbbi. Hurrá, ebben is világbajnokok vagyunk. De ugyanúgy a nyelvművelők felelősek azért is, hogy hajlamosak vagyunk megbélyegezni azokat, akik „helytelennek” ítélt nyelvi magatartást tanúsítanak. Például suksükölnek, nákolnak, vagy éppen keverik a nyelvjárási elemeket a választékos köznyelvvel. Holott a megbélyegzett nyelvi alakok ugyanúgy betöltik azokat a nyelvi funkciókat, amelyeket be kell tölteniük, vagyis teljes értékűek. Csak hát valakik valamikor kitalálták, hogyezek nem helyesek, ezért irtani kell őket. Aki ezeket használja, azt az „okosabbak” kijavítják, és sokszor le is nézik, mert szerintük műveletlen. Talán inkább a sokféleséget kellene kultiválni a nyelvben is, nem az unalmas egyformaságot. Mert ha eljön az az idő, amikor mindenki tökéletesen és választékosán beszél majd, és hibátlanul tud helyesírni, fel is akaszthatjuk magunkat unalmunkban. Mintha a magyar nyelvművelés az idegen kifejezésektől való félelmében kicsit átesett volna a ló másik oldalára - túlszabályozta a köznyelvet (is). Talán a szlovákoknál éppen a jelenlegi, idegen szavakkal telített állapot indít el hasonló nyelvművelői folyamatot. Ám jó, ha az illetékesek tudják: a nyelvet csak részben lehet szabályozni, ugyanis saját élete van. Hagyni kell, hadd fejlődjön. De néha azért nem árt a körmére nézni. Ebben a tekintetben a piacgazdasághoz hasonlíthatnánk. KOMMENTAR De ki fog itt dolgozni? KOCUR LÁSZLÓ Bár a hazai sajtó a kedden elfogadott adótörvény-módosítások közül az egykulcsos adó eltörlését emelte ki, mint ajövőben minden gazdasági rossz forrását, Peter Kažimírpénzügyminiszter csomagja összességében fog csapást mérni Szlovákia gazdaságára. Aki már látott a hazai, apró- hirdetésekkel foglalkozó honlapokon eladásra felkínált számlákat és pénztári bizonylatokat, nem gondolhatja komolyan, hogy az állam a sarc növelésével tényleg több adót fog beszedni a cégektől és a vállalkozóktól, mint eddig, ebben az adóoptimalizáló nagyhatalom országban. Az egykulcsos adó Mikuláš Dzurinda második kormányának ikonikus reformja volt. Ajobboldali és liberális közgazdászok szerint a szlovákiai gazdaság felívelésének fő oka. Persze, botorságlenne aszlovákadósztoritaLaffer-hatás diadalaként olvasni. Akép ámyalásáhoznemárthozzátenni, hogy a „gazdasági csodához” az olcsó munkaerő igézetében idetelepülő nagy cégek, azeurópaiuniós csatlakozás, azeuróbevezetésrevaló ráfutásiszakaszrelatívpénzügyifegyelménekszerencsés együttállása is hozzájárult. Mindezeknélkül az egykulcsos adó kb. csak annyira lehetett volna hatékony, mint a szomszédos Magyarországon. Robert Fico szempontjából tehát elsősorban azért volt fontos megtenni ezt a lépést, hogy egy újabb Dzurin- da-vívmányt nyeshessen vissza, a nyugdíjrendszer és az egészségügyi reform részleges megnyirbálása után. Ajövedelemadó emelése a jelen formában ugyanis csak az adózó természetes személyek egy százalékát fogj a érinteni, sbáréppena leggazdagabb réteget, hatása a költségvetés szempontjából csaknem elhanyagolható lesz. Az is kérdéses, vajon a cégek esetében ki- váltja-e a kívánt hatást az adó 23 százalékra emelése? Egy gyárat elköltöztetni ugyan nem olcsó mulatság, de ha akad olyan ország, amelyik adóemelés helyett adókedvezménnyel és tárt karokkal fogadná be a befektetőt, mindenképpen érdemes elgondolkodni felette. Az adócsomag nagy vesztesei a kis- és középvállalkozók, akiknél a nagy cégektől eltérően az elvándorlás nem jöhet szóba. Ők maradhatnak és fizethetnek, miközben a leírható átalánykiadás és a családtagokra érvényesíthető adókedvezmény is csökkenni, a járulékteher pedig a kormány korábbi intézkedéseinek hatására növekedni fog. Holott ez az a réteg, amely mik- rokörnyezetében (most már egyre inkább csak elméletileg) állásokat teremthet (ne). De ha nem is teremt, legalább nem szorul állami segítségre, ami szintén nagy szó a mai gazdasági vi- szonyokközepette. A Smer 80 képviselője az ellenzéki érveket figyelmen kívül hagyva fogadott el egy rendkívül rövidlátó csomagot, nem is törekedve valamiféle ideológiai álcázásra. Apusztán fiskális töltetű intézkedéscsomag célj a a legtöbb pénzt begyűjteni az emberektől a legrövidebb idő alatt. Egybiztos: az adóemelésekkel legalább a munkahivatalokban hosszú távra biztosítják afoglalkoztatottságot.Apárthívőtagozatamegimádkozhat, hogy 2016-ban ne ők nyeijéka választásokat... FIGYELŐ Márai Brüsszelben Márai-kiállítás nyílt az Európai Parlament brüsszeli épületében, melynek célja az Európa Kulturális Fővárosa 2013-as címet elnyerő Kassa népszerűsítése. Mészáros Alajos, az MKP EP-képviselője megnyitón mondott beszédében nehezményezte, hogy a Smer egyik EP-képviselőjé- nek e témában rendezett kiállítása Márairól nem tüntette fel, hogy magyar író, és Kassa magyar történelmi és kulturális gyökereiről sem tett említést. Szájer József fideszesEP- képviselő beszédében kiemelte: Márai művei a kommunizmus alatt tiltólistán voltak. Schöpflin György szintén fi- deszes EP-képviselő beszámolt róla, hogy Márai műveit számtalan nyelvre lefordították, ugyanakkor számos fordítási baki is előfordul. A Vendégjáték Bolzanóban angol fordításában például a gondola szó gondolatnak van fordítva - emlékeztetett. (EPP-HungarianPress) Álkirálynő hívta a kórházat Átverte egy ausztrál kereskedelmi rádió azt a londoni kórházat, ahol Vümos herceg várandós feleségét kezelik. Az adó két munkatársa II. Erzsébet királynőnek és Károly trónörökösnek adta ki magát, és így szerzett bennfentes orvosi információkat Katalin hercegnő állapotáról. A 2Day FM rádió két alkalmazottjának hívását továbbkapcsolták a hercegnőt kezelő osztályra, ahol az egyik ápolónő röviden, de részletesen beszámolt Katalin állapotáról. A kórház mély sajnálatának adott hangot amiatt, hogy bedőlt az átverésnek, a vezérigazgatója „ostoba ugratásnak” nevezte a történteket. (MTI)- Mikulás bácsi, elkérhetném a rossz kislányok listáját?