Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-06 / 256. szám, kedd
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 6. www.ujszo.com A Duna Menti Múzeumban 2013. február 1 -ig látható a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága tagsági kiállítása Színes paletta festményekből és szobrokból Komárom. Idén a Duna Menti Múzeumban rendezték meg a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága (SZMKT) tagsági kiállítását. A tárlaton 26 képzőművész 70 alkotása látható. TALLÓSl BÉLA A rendszeres tagsági kiállításokon hazai magyar képzőművészeink bemutathatnak egykét újabb alkotást, számot adhatnak munkájukról, a témákról, amelyek éppen foglalkoztatják őket, az újabb kifejezési eszközök és módok kereséséről vagy felfedezéséről. Erről szól a mostani tárlat is. „Nagyon vegyes az anyag - mondta Dolán György festőművész, az SZMKT elnöke. - Ahány művész, annyiféle a technika, az irányzat, a műfaj és a téma. Mindenki az utóbbi évek anyagából hozta el két-há- rom alkotását. Az utóbbi évtizedek művészetének mindenféle irányzatából vannak itt művek, a poétikus absztrakciótól, az expresszionizmuson és a realizmuson át a pop-artig. Festményeken és grafikákon kívül plasztikákat és szobrokat is láthat a közönség.” Gaál Ida művészettörténész, a tárlat kurátora megnyitóbeszédét az SZMKT történeti áttekintésével indította, összefüggésbe hozva azt a fiatalabb nemzedékkel is. „Örülünk - mondta -, hogy az idősebb, ismert művészek munkái mellett felfedezhetünk tehetséges fiatal képzőművészek által készült alkotásokat is. Vannak közöttük olyanok is, akik csaknem egyidősek vagy alig idősebbek, mint a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, amely 23 évvel ezelőtt, alig néhány héttel az 1989-es novemberi forradalom eseményei után alakult, akkor még mint a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága. A következő évben a társaság megrendezte első bemutatkozó csoportos kiállítását itt, a Duna Menti Múzeumban. Az az első tárlat ténnyé avatta a hazai magyar nemzetiségi képzőművészeti kultúra létezését, és képet mutatott a minőségéről is. ” Gaál Ida azzal a nemegyszer felmerült kérdéssel is foglalkozott, hogy szabad-e a képzőművészetet etnikai-nemzetiségi alapon csoportosítani. „Az irodalomnál egyértelmű - mondta -, hiszen ott a nyelv a kifejező- eszköz, de a képzőművészet, akár a zene, nemzeteken felüli. Azt hiszem, a legjobb bizonyíték arra, hogy talán mégis van létjogosultsága az ilyen tömörítő eszmének az, hogy ez a társaság több mint 20 éve létezik, és tagjai fontosnak tartják, hogy (Kalita Gábor felvétele) A megnyitó résztvevői találkozzanak, tudjanak egymásról, és hogy hírt adjanak magukról.” A megnyitón megjelent művészek közül néhányat arra kértem, ajánlja a nézők, olvasóink figyelmébe a tárlatra elhozott alkotásait. Dolán György: „Egyik nyári művésztelepünknek a szabadság, a hippimozgalom volt a témája. Alkotásokkal emlékeztünk meg a hippikorszak himnuszának megalkotója, Scott McKenzie halálának egyéves évfordulójáról, illetve a mozgalomról. Ehhez kötődve egy Jimi Hendrix- és egy John Lennon- portrét készítettem. E zenészek nagyon erősen részei voltak a hippimozgalomnak. Szellemiségüket idézem meg ezen a kiállításon.” Kovács Zsuzsa: „A tárlaton látható képeim, a Vízzene és a Szélzene a Tavaszi szél vizet áraszt című népdal dallamára születtek. A Vízzenén a vízi madarak és a vízi élőlények zenéje jelenik meg a tájban. A Szélzenével a dédszüleim házát örökítettem meg. Egy régi ablaktábla és a régi padló látható rajta az előtérben egy kék macskával. A Tavaszi szél... kezdő motívuma a függönyön lebben meg a szél fuvallatára.” Kalita Gábor két akrillja - A betűpiramis üzenete az égiek felé és Az enigma - a gondolkodó, az értő-érző embert szólítja fel együttgondolkodásra. ,A piramisok jelkamráit betűkre építettem, s a betűpiramis égiekkel való kommunikációját ábrázoltam, az oda-vissza üzenettel. Másik munkám az élet rejtélyeiről szól. Az ember kölönféle jelentésű gondolatbokszok között mozog, s próbálja megfejteni a sokszor megfejthe- tetlent.” Kocsis Ernő: „Tanárként mindig szembenéztem a diákjaimmal. Ha valaki a vizsgán lesütötte a szemét, tudtam, hogy bizonytalan, félelem van benne. Az embernek meg kell kísérelnie, hogy szembenézzen. Kiállított sorozatomon a szem jelzéseit ábrázolom. A szemben tükröződő érzelmek megnyilvánulását: a szerelemet, az örömöt, a fájdalmat, a kíváncsiságot.” Kopócs Tibor: „A süket zenészek sorozatom címében nem rossz ételemben használom a süket szót. Ellenkezőleg, a visszájára fordítva, azt akarom kifejezni, hogy ők az igazi hallók, akik olyan szférikus zenét hallottak meg és adtak át nekünk, halandóknak, ami által épülünk, nyitunk, kinyílik a lelkünk-szívünk. Három zseniális zeneszerző, Sztravinszkij, Beethoven és Bartók alakja köré azt a világot próbáltam megteremteni e színezett tollrajzok gazdag motiváltságával, amit ők a zenében képviselnek, s amihez a kortársak is gyakran visszanyúlnak.” „Az elmúlt évek alatt rendezett SZMKT-kiállítások, mint ahogy a jelen tárlat is, világosan bizonyítják, hogy a szlovákiai magyar képzőművészek munkájuk színvonalával szervesen kapcsolódnak nemcsak a többségi nemzet művészetéhez, hanem kiállják az európai megmérettetést is. S ha az SZMKT-nak nem is sikerült minden álmát, tervét, elképzelését valóra váltania, azt hiszem, az elmúlt több mint húsz év alatt sokat tett a művészekért, a képző- művészetért s ezáltal a szlovákiai magyar kultúráért is” - mondta Gaál Ida. Megrendelhető a következő szelvénnyel, Vasárnap- és Uj Szó-előfizetőknek kedvezményes áron: • Vasárnap-előfizető vagyok 0 ........................... 9,90 + postaköltség......................Q darab • Új Szó-előfizető vagyok Q ................................ 9,90 + postaköltség......................0 darab • Nem vagyok előfizető Q......................................13,90 + postaköltség ......................O darab (3 példány felett a nem előfizetőkre is érvényes a kedvezményes ár) Vezetéknév: .................................................................Keresztnév:................................................... Utca:..............................................................................Házszám:...................................................... Településnév (szlovákul is) ........................................Postai irányítószám:.................................... Telefonszám:................................................................E-mail cím:................................................... A megrendelőt a következő címre küldjék: Redakcia Vasárnap szerkesztősége, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. E-mail cím: vasarnap@vasarnap.com ‘í? © a a •X OS 'CS 52 17 03 !S < n < <rH Bemutatkozott a vajdasági Sikoly folyóirat Virtuális szerkesztőség NAGY ERIKA Dunaszerdahely. A muzslyai (Vajdaság) Sziveri János Művészeti Színpad szárnyai alól útjára indult, Sikoly nevet viselő irodalmi és művészeti folyóirat mutatkozott be legutóbb, a Vámbáry Irodalmi Estek keretén belül. Sándor Zoltán főszerkesztő elmondta, hogy nyolc éve álmodta meg a folyóiratot Tóth Bélával és N. Czirok Ferenccel együtt Közép-Bánátban, bár akkor még nem tudták mivé növi ki magát a lap. Szerzőik nem csak a Kárpát-medencéből valók, németországi, svédországi szerzők publikálnak a lapban, de az is előfordul, hogy az Egyesült Államokból is jelentkeznek. A folyóirat legfontosabb jellegzetessége a többféleképpen is tetten érhető nyitottság. A főszerkesztő szavai szerint a Sikolynak egyszerre kell lennie regionálisnak, nemzetinek és globálisnak. Foglalkozik a térség kulturális életének, művészeti értékeinek feltárásával, megőrzésével, hiszen ez fontos az ott élő közösségek számára. A Sikoly-számokat gyakran jellemzi a te- matikusság, mely hol az egész számra, hol csak fejezetekre osztott részeire vonatkozik, összekapcsolva bizonyos írásokat, így egyfajta regényszerű olvasmányélményt nyújt a befogadónak. A Sikoly csapata gyakran kezdeményez irodalmi pályázatokat, s a beérkezett több száz pályaműből szemezgetve újabb és újabb tematikus szám kerekedik. Bár a szerkesztőség csak virtuális térben létezik, a munkájukat ez nem befolyásolja. Az est mo derátor, Mucha Attila, a Fiatal írók Körének elnöke volt, kérdéseire válaszolva a fő- szerkesztő és jelenlévő szerkesztőtársai, Kovács Jolánka és Csík Mónika beszámoltak arról is, hogy ezer szállal kapcsolódik egymáshoz a szlovákiai magyar Szőrös Kő és a Sikoly, hiszen mindkét lap igyekszik teret biztosítani más régiókból származó magyar alkotóknak is. Magyarok is szerepelnek a Bibliotéka Nemzetközi Könyvvásáron Fókuszban a friss termés AJÁNLÓ Pozsony. A Bibliotéka a hazai könyvpiac legrangosabb seregszemléje. Idén a Pozsonyi Magyar Intézet jóvoltából az Inchebába látogatók megtudhatják, mit kínál a magyarokból és a magyaroknak a szlovákiai könyves kultúra. November 9-én, pénteken Németh Zoltán irodalomtörténész mutatja be a hazai magyar könyvkiadók legfrissebb termését. November 11-én külön beszélgetés foglalkozik két neves magyar íróval, Mikszáth Kálmánnal és Márai Sándorral, akiknek szülővárosuk-falu- juk a mai Szlovákia területén található. De nem csak ez a közös bennük, hanem az is, hogy az utóbbi években sorra jelennek meg munkáik szlovák nyelven is. Mindkét író sajátosan képviseli szűkebb szülőföldjének hangulatát, tradícióit: Márai Kassát, Mikszáth pedig a nógrádi vidéket, a palócokat és szlovákokat festette meg műveiben. A szlovák közemlékezet is gazdagodik azzal, hogy munkáik immár szlovák fordításban is hozzáférhetőek. Ugyancsak november 11-én zajlik majd egy irodalmi beszélgetés, amelynek főszereplői a műfordítóklesznek. Megtudhatjuk, hogyan készülnek a fordítások, milyen kihívásokkal kell szembenézni a szlovák és a magyar fordítóknak, illetve mennyire tekinthető önálló mű- nekegy fordítás, (k)
