Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-06 / 256. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 6. www.ujszo.com Procházkát és Lucia Žitňanskát csábítja a NOVA Lipšic apasztja a KDH-t és az SDKÚ-t ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Százával jelent­keznek a KDH és az SDKÚ egy­kori tagjai Daniel Lipšic nemrég bejegyzett pártjába, az Új Több­ségbe (NOVA). Keleten és észa­kon főleg a KDH, délen és nyu­gaton pedig elsősorban az SD­KÚ szimpatizánsai csatlakoz­nak az új párthoz, mondta teg­nap Lipšic. „A kiszolgált jobbol­dali politikusokra nem tartunk igényt” - jegyezte meg a pártel­nök, hozzátéve, hogy olyan személyiségeket keresnek, akik nem szennyezték be a nevüket. Ilyennek tartják például Rado- slav Procházkát, a KDH nemrég alakult platformjának elnökét, vagy Lucia Žitňanská (SDKÚ) volt igazságügyi minisztert. Lipšic elmondta, Procházka platformját szívesen látnák az új pártban, melynek a szerkeze­ti felépítése a jelek szerint elüt majd a többi hazai pártétól. Több csoportosulásnak is helyet adnának, sőt, civil szervezetek­nek vagy más pártoknak is lehe­tővé tennék, hogy csatlakozza­nak az Új Többséghez. Ezek a platformok és frakciók a párt kassai alakuló kongresszusán jönnek majd létre hivatalosan, november 18-án. Eddig egy nemzeti-keresztény és egy pol­gári-demokratikus platform megalakítását jelezték a tagok. Ajobboldal romokban hever, jelentette ki Jozef Mečiar. Vág- sellye alpolgármestere koráb­ban az SDKU központi tanácsá­nak tagja volt, jelenleg már Lipšicéket erősíti. „Nem elég le­cserélni a vezetőket és újra­hasznosítani a pártprogramo­kat”-véli Mečiar. (TASR,vps) RÖVIDEN Magyarország kéri a Duna felét Budapest. A szlovák és a magyar kormánynak kell tárgyal­nia arról, hogy mikor, melyik folyamkilométertől adja át Szlovákia a Duna mindenkori átlagos vízhozamának mini­mum 50 százalékát Magyarországnak. Ezt Illés Zoltán, a ma­gyar Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért fe­lelős államtitkára mondta tegnap az Ml Ma reggel című műsorában. Illés esélyt lát rá, hogy tárgyalások induljanak ebben a témában. Az a fő kérdés szerinte, hogy két európai uniós tagországnál miként kényszeríthető ki egy ilyen megol­dás. Szlovákia 1992 októberében terelte el a Duna vizét a bősi erőmű csatornájába. Azóta, kisebb-nagyobb intenzitással, de folyamatosan viták zajlanak a témában. (TASR, vps) Ján Tóth a nemzeti bank új alelnöke Pozsony. Ivan Gašparovič köztársasági elnök kinevezte Ján Tóthot a Szlovák Nemzeti Bank alelnöki posztjára. Meg­bízatása 5 évre szól. Tóth ezt megelőzően a pénzügyminisz­térium vezető közgazdászaként tevékenykedett, korábban pedig az ING Bank és az UniCredit Bank pénzügyi elemzője­ként dolgozott. (TASR) Besztercebányán Híd-MKP kibékülés Pozsony. Besztercebánya megyében kibékült a Híd és az MKP, Simon Zsolt (Híd) és Csúsz Péter (MKP) megállapod­tak, hogy a jövő évi megyei választásokon együttműködik a két párt. A megyei elnökök szerint az együttműködés a Nagykürtösi, Losonci, Rimaszombati és a Nagyrőcei járáso­kat érinti majd, Besztercebánya megye többi járásában ugyanis az MKP nem állít jelöltet. (TASR) Akár 16 évet is kaphat Vareha Besztercebánya/Tőketerebes. Megkezdődött az adócsa­lással vádolt Mikuláš Vareha büntetőpere a Specializált Bíró­ságon Besztercebányán. A vád szerint Vareha 11 cége fiktív üzleteket kötött egymás között, az áru azonban nem hagyta el a raktárakat, a tulajdonosváltás csak papíron történt. A leg­több cégének szinte egyetlen alkalmazottja sem volt. Kötött azonban üzletet egy magyar cég már több éve halott ügyveze­tőjével is. 2007 és 2010 között betűzőszúval és almafaoltvá- nyokkal kereskedett. A betőzőszút állítólag munkásai kézzel gyűjtötték. Vareha tagadja az ellene felhozott vádakat, (sme) Tiltakoznak az orvosok és a nővérek Pozsony. Az orvosok és a nővérek hátrányosnak tartják a múlt hónapban elfogadott munkatörvénykönyvet, ezért azt kérik Ivan Gašparovič köztársasági elnöktől, hogy küldje azt vissza a parlamentbe. „Például a maximális heti munkaidő meghatározása az orvosok számára az uniós előírások szerint csak átmeneti időre szólhatna, nem lehetne állandó rendelke­zés, ahogyan ez a jogszabályban áll” - magyarázta az Orvos­szakszervezet (LOZ) álláspontját Peter Visolajský elnök. Ajog- szabály ellen, amely éves szinten 250 túlóra előírását engedé­lyezi, nyílt levélben tiltakozott a Nővérek és Szülészassziszten­sek Szakszervezete is. (TASR) A tragédia miatt módosítani akarják a közbeszerzési törvényt; az ügy kivizsgálása még tart A tartószerkezet volt a hibás Počiatek is a tartószerkezetet okolja (SITA-felvétel) Pozsony. Nem a híd, ha­nem az ideiglenes dúc­szerkezet omlott össze, ez a kiskerényi szeren­csétlenség kapcsán indí­tott vizsgálat első ismert eredménye - közölte tegnap Ján Počiatek köz­lekedésügyi miniszter. ÖSSZEFOGLALÓ Véleménye szerint a drá­gább, masszívabb szerkezet kibírta volna a megterhelést, a tragédia tehát elkerülhető lett volna. A négy emberéletet kö­vetelő pénteki szerencsétlen­ség kapcsán indított nyomozás részleteiről Počiatek szerint még túl korai lenne bővebb tá­jékoztatást adni, viszont az alapinformáció, mely szerint bizonyíthatóan a tartószerke­zet dőlt össze, már most sok mindent elárul. „Érthetetlen tragédia történt, a nyomozás részletes lesz, meglátjuk, konkrétan ki vonható majd felelősségre” - nyilatkozta a miniszter. A tárca azonnali hatállyal megtiltotta az országban a kis­kerényi építkezés során is használt tartószerkezet alkal­mazását más építkezéseknél. Ugyanakkor felszólította a munkálatokat végző Váhostav SK és Bôgl&Krýsl vállalatokat, kártalanítsák az áldozatok hozzátartozóit, ületve a sérül­teket. „Amennyiben erre nem lennének hajlandóak, vagy a kártalanítás összege nem lenne elégséges, akkor a kormány sa­ját tartalékából hajlandó fizet­ni az érintetteknek” - nyilat­kozta érdeklődésünkre Erik Tomáš, a kormányhivatal saj­tóosztályának vezetője. A minisztérium ugyanakkor megvizsgálja az építkezések során használható tartószerke­zetek közti árkülönbségeket. „Elképzelhető, hogy az ár eb­ben az esetben szoros össze­függésben van a szerkezet minőségével” - mondta a mi­niszter. A híd építőinek ma kell leadniuk egy pontos elemzést arról, hogy eddig pontosan mi­lyen technológiát alkalmaztak az építkezés során. „Az a kér­dés, hogy mennyire stabilak a híd már felépített részei” - pon­tosított Počiatek. Beismerte, ha a törvények lehetőséget adná­nak rá, ideiglenesen, de azon­nal kizárná a tragédiában érin­tett építési vállalatokat azokból a még be nem fejezett projek­tekből, amelyek kivitelezését korábban elnyerték. „Sajnos a jelenlegi közbeszerzési törvény erre nem ad lehetőséget. Mi nem zárhatunk ki egy céget annak előélete miatt, vagy azért, mert máshol már hason­ló tragédiákért felelősségre vonták. Ezért tartom fontos­nak, hogy a jövőben módosul­jon a közbeszerzési törvény is” -mondta, (dem) Az Alkotmánybíróság szokatlan döntést hozott, korábban az ilyen panaszokat nem utasította el Akár 30 ezer eurót is fizethet Michal Kováč ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jogászok szerint szokatlan az Alkotmánybíróság döntése, amellyel elutasította Michal Kováč korábbi köztársa­sági elnök beadványát. Kováč a kerületi bíróság elmarasztaló döntése miatt fordult az Alkot­mánybírósághoz, az ugyanis júniusban úgy döntött, hogy 3319 euró kártérítést kell fizet­nie Ivan Lexának, a Szlovák In­formációs Szolgálat (SIS) ko­rábbi igazgatójának, mivel összefüggésbe hozta nevét fia, ifj. Michal Kováč elrablásával, és bocsánatot is kell tőle kérnie. Kováč beadványával érdem­ben nem foglalkozott a taláros testület. A volt köztársasági el­nök a szólásszabadsághoz és az igazságos bírósági eljáráshoz va­ló joga megsértése miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, ám az csak annyit állapított meg, hogy a fellebbezésnek nincs jogi alap­ja. Ezt olyan esetekben alkal­mazzák, amikor a panaszos még nem használta ki a rendelkezés­re álló valamennyi jogi eszközt. Most feltehetően azt kifogásol­ták, hogy Kováč nem nyújtott be rendkívüli panaszt a Legfelsőbb Bírósághoz. Tomáš Kamenec jo­gász szerint azonban az Alkot­mánybíróság már több esetben is elfogadott olyan panaszokat, amelyek ezt a jogi lehetőséget nem merítették ki. „Korábban ezt egyáltalán nem tartotta akadálynak” - jelentette ki a jo­gász. A döntés miatt Kováčot akár végrehajtás is fenyegetheti, ami a 3319 eurós bírságot akár további 30 ezer euróval növel­heti. A volt elnök kijelentette, hogy nem hajlandó bocsánatot kérni Lexától, és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. Lexát az SIS egy másik igazgató­jának, Vladimír Mitrónak a je­lentése hozta közvetlen kapcso­latba ifj. Michal Kováč elrablá­sával. Az 1999-es jelentés sze­rint Lexa maga irányította az ak­ciót. Az emberrablás kivizsgálá­sát Vladimír Mečiar exkormány- fő amnesztiái akadályozták meg. (lpj, SITA) Kormánypárti káderhiány, ellenzéki majdnem egység František Mikloško mögött A Smer nem tudja, ki vezesse az ÚPN-t 2007-ben sikertelenül próbálkozott (Somogyi Tibor felvétele MÓZES SZABOLCS Pozsony. Káderhiányban szenved a Smer. Több hetes ke­resgélés után sem talált jelöltet a Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) élére, így várhatóan a parlament az első fordulóban nem választja meg Ivan Petranský utódját. Petranský mandátuma jövő februárban jár le, a Smer szerint addig még van idő válogatni. „Tény, hogy nem találtunk megfelelő jelöltet. Ám a poszt betöltése érdekel min­ket, tovább keresünk” - nyilat­kozta tegnap a TASR-nek Jana Laššáková, a Smer frakcióveze­tője. Az ellenzék nagy része közben egy közös jelölt - František Mikloško - mögött so­rakozott fel, ám neki a fenti nyi­latkozat tükrében semmi esélye sincs. A fasiszta és kommunista rendszer bűntetteit vizsgáló in­tézet vezetőjét ugyanis egy­szerű többséggel válaszba a parlament, titkos szavazással. A Smer-frakció egységességét is­merve szinte kizárt, hogy lenne legalább 9 átszavazó. Mikloškót volt pártja, a KDH jelölte (2008-ban hagyta el a KDH-t), majd az SDKU állt mö­gé. A Híd az ÚPN igazgatóvá­lasztására saját jelölt - Bu- kovszky László - állítását fon­tolgatta, ám a párt országos el­nöksége úgy döntött, inkább Mikloškót támogatja. Bu- kovszky korábban az ÚPN Le­véltári Főosztályát vezette, majd két évig a prágai Bizton­sági Szolgálatok Levéltárának főigazgatója volt, jelenleg a ki­sebbségügyi biztos hivatalában dolgozik. Mikloško az 1989 előtti rendszer ellenzékének meghatározó alakja, húsz évig parlamenti képviselő, 1990-92 között házelnök volt. „Jobb je­löltet nem fog találni az ellen­zék. Becsületes, nem kompro­mittálódott ember” - mondta Miroslav Kusý elemző. Mikloško jelöléséhez tegnap Matovičék is csatlakoztak, így az ellenzéki együttműködésből - nem először - csak az SaS maradt ki. A liberálisok Michal Dzurjanint, az intézet egykori szóvivőjét jelölték - a jelölési határidő tegnap járt le. Ha a parlament novemberi ülésén nem választ új ÚPN-igazgatót, a következő választásra - és egyben jelölési körre - decem­berben kerül sor. A Smer három jelölt közül vá­logatott - sikertelenül. A legesé- lyeseb Marcel Pecník, a Közép- Szlovákiai Múzeum történésze (egyben a Smer tagja) volt, ám ő állítólag végül elutasította a jelö­lést. Emellett Ivan Petranský, az ÚPN jelenlegi vezetője, illetve Juraj Hamulák, az intézet fel­ügyelőtanácsának vezetője jelö­lését fontolgatták. Nemzeti ér­zelmű történészek egy csoportja múlt héten Petranský jelölésére kérte a Smert. A kormánypárt óvatossága nem véletlen, nyáron már befü- rödtek az ÚPN-nel. Akkor And­rej Kolesík képviselő szerette volna benyomni két ismerősét az ÚPN igazgatótanácsába, ám vé­gül a szakma felháborodása mi­att a Smer képviselőinek nagy része nem szavazta meg Kolesík káderjeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom