Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-30 / 276. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 30. Vélemény És háttér 7 Válság van, pénz nincs - akkor szüntessék meg a szlovák „nyelvrendőrséget' Nyelvcsattogás Lehetetlen objektív eszközökkel mérni a kisebbségi és államnyelv viszonyát Szlovákia magyarok lakta területein, ismeri el a kulturális tárca, a hír pedig arról szól, hogy a tárca hivatalnokai csak a feljelentések és a beadványok alapján tudnak képet alkotni a nyelvtörvény betartásáról. LOVÁSZ ATTILA Sommásan akár azt is mondhatnánk: akkor meg ne tessék kétes tartalmú jelentésekkel zaklatni a tisztelt lakosságot. Merthogy az alaphír arról szólt volna, hogy a szlovák nyelv háttérbe szorul az ország déli részein, panaszkodnak az ottani szlovákok. Hát azért csak föltennénk a kérdést: kik? És az is érdekelhetné a lap olvasóit, vajon egy-egy feljelentés, panasz kapcsán Wszáll-e a hatóság, megnézi-e, mi a helyzet, mert az ország déli részén elő magyarok éppen azt állítják nap mint nap, hogy baj van a kétnyelvűséggel, konyhába szorul a magyar nyelv, ami miatt romlik is, hát méga hivatali eljárás... Mondhatnék, az államnyelvről szóló törvény önmagában hordozza a betarthatóság kételyeit, és itt és most nagyon nem a magyar szó dominanciájára vagy háttérbe szorulására gondolunk. A hivatalos és nyilvános szlovák közlések mind állami, mind önkormányzati szerveknél, mind a magántársaságoknál és - horribile dictu - a reklám- kampányokban mérhetetlenül sok bohemizmust és egyre több anglicizmust használnak, ha már kekeckedni akarunk. De nem akarunk. Csak azt látjuk, hogy van egy hivatal, amely valamilyen nyelvi gyakorlatot akar térképezni, de ez nem megy, így aztán summázza a beérkező panaszokat, és jelentést tesz. A jelentés pedig oly messze van a valóságtól, mint az a bizonyos Makó vitéz Jeruzsálemtől. A jelentés egyetlen baja, hogy aztán az ügynökségi hír a következő címmel jelenik meg a szlovák sajtóban: Háttérbe szorul a szlovák nyelv Szlovákiában. Ez a mondat pedig kiveri a biztosítékot az olvasásértési gondokkal küszködőkön túl azoknál is, akiknek olvasás- és szövegértési zavarai csak akkor jönnek elő, ha magyarokról van szó. A vállalA szlovák nyelv délen háttérbe szorul, panaszkodnak az ottani szlovákok. Hát azért csakföl- tennénk a kérdést: kik? kozók pedig, akik hátrányban érzik magukat a magyar nyelv ismeretének hiányában, tudhatnák, hogy ha a nyelv az ő megélhetésük egyik alapja, akkor legalább annyira fontos beruházás, mint egy technológia, amelynek híján a konkurencia akártaccsra is teheti a vállalkozó kedvű egyént. A nyelvhasználati gyakorlatot felmérni kemény terepmunka. Minden olyan tudományos vagy elemző intézmény, amely nekifogott, tudja, mennyire sokat kell terepen tartózkodni, mit és milyen metodikával kell föltérképezni, hogy legalább a valósághoz közeli képet kapjunk. Javasolnánk hát, hogy a hivatal illetékes munkatársai függesszék fel teljesen fölösleges tevékenységüket és az erre szánt költség- vetési pénzekből támogassanak pl. tehetséges szlovák költőket, ennek legalább a nyelv pallérozása terén lenne némi haszna. A „nyelvrendőrségként” ismertté vált, egy ideig csendben regnáló hivatal pedig fordítsa hasznosabb dolgokra az adófizetők eu- róit. Állítólag válság van, mondják, amikor magyar nyelvű táblát akarunk. Akkor meg legyen válság akkor is, amikor használhatatlan és bicskanyitogató jelentések születnek központi államigazgatási bérekért. (Tüskéscápa-Cartoonized) Melyik azalban van ö igazolás, hogy normális / vagyok? JEGYZET Rakás a kuka mellett LAMPL ZSUZSANNA #1 Gyönyörű őszi délután volt. Cinkék és sárga levelekröpködtek. A kukák felől ürülékszagot hozottaszél.A rakás méretéből ítélve inkább emberi,műit állati ürülék volt. Nem mintha annyira érdekelt volna, hogy tüzetesen megvizsgáljam, de nem tudtam figyelmen kívül hagyni, mert közvetlenül mellette állt egy másik rakás is. Jegyzetek, füzetek, fénymásoltegyetemi tankönyvek. Az utóbbira elég érzékenyvagyok. Ha egy tankönyv már sehol nem kapható, akkor nincs mit tenni, másolni kell. De azt nagyon nem szeretem, ha a diákok olyankönyve- ket másolnak, amelyek megvásárolhatók. Emlékszem egy kollégára, akinek a könyvét a másik kolléga feladta kötelező olvasmánynak, és annak ellenére, hogy a könyvet az egyetemi boltban meg lehetett venni, megengedte a diákoknak, hogy fénymásolják. Az író persze megtudta, és majdnem per lett a dologból. Sajnos, ritka eset, hogy valakik szervezetten fellépnek a szer- zőijogokilyesfajta megsértése ellen, mint például egy pozsonyi nyelviskola, ahol már a beiratkozásnál megmondják, hogy a tankönyveket kötelező megvenni, másolt példány szóba sem jöhet. Leggyakrabban a szerzőre hárul, hogy védekezzen. Ha tud és mer. Nekem is volt ilyen esetem. Feladtam az egyik könyvemet kötelező olvasmánynak. A következő órán megláttam egy diáknál komplett fénymásolva. Nem voltjó érzés. Aztán persze jött a dilemma, hogy szóljak-e, még mielőtt a többi is ezt fogja csinálni, vagy hagyjam az egészet, nehogy azt gondolják, ily módon akarom eladni a könyvemet. Mintha az bűn vagy szégyen volna, ugye. Mert az nem bűnésszégyen, ha egy pékel akaija adni a kenyeret, amit sütött, és az sem, ha például egy slágerszerző el akaija adni a könyvét, de hogy egy egyetemi tanár tegye ezt? Akkor úgy döntöttem, hogyazénszellemi termékemnek ugyanúgy van értéke, műit egy kenyérnek, autónak, cipónekvagyTvrtko- könyvnek. Ezután megkérdeztem az illetőtől, mit olvasott utoljára. Temérdek húsz éve távlatából nem tudott visszaemlékezni. Megkérdeztem a többieket. Huszonhárom egyetemi hallgatóból tizenkettő nem emlékezett. Közben az első mintharájött volna, hogy elég kínos a helyzet, azt mondta, hogymár emlékszik. Olvasta a vámpírokról szóló könyvet, amit a mozikban is adnak. Fénymásoltformában olvasta? Csodálkozva nézett, hogyan tudok ilyet kérdezni. Sosem látott még embereket fénymásolt regényt olvasni, mondta. Akkor megkérném, hogy az én könyvemet se fénymásolt formában olvassák, válaszoltam. Más kérdés persze, mit keresnek az egyetemen olyan emberek, akik életükben nem olvastak. S hogy sok esetben éppók azok, akik szerint a diploma annyit ér, mint az a bűzló rakás akukákmellett? Én nem csodálkozom, ha így érzik, mértén sem alkalmaznám őket. KOMMENTAR Kutyaharapást szőrével MOLNÁR IVÁN A szlovákiai mezőgazdaság súlyos gondokkal néz szembe, több ágazat a puszta létéért küzd vagy a szélsőséges időjárás okozta károkat képtelen kiheverni, nem beszélve arról, hogy a nagy uniós tagországok továbbra is a rendkívül igazságtalan agrártámogatási rendszer fenntartásáért küzdenek. Mit tesz üyen helyzetben a baloldali Fico-kormány a gazdák megsegítése érdekében? Pontosan azt, amit a szocialista eszméktől megfertőződött földművelési miniszterétől várhatunk. Kutyaharapást szőrével - vallja Ľubomír Jahnátek, aki az ágazat súlyos forráshiányát újabb forráselvonással próbálja megoldani. Lelki szemei előtt ugyanis egy értékesítési alap terve lebeg, amely törvényjavaslat formájában már testet is öltött. Az alapba az összes mezőgazdasági termelő, takarmánygyártó és élelmiszer-ipari cég bevételeinek 0,06 százalékát lenne kénytelen befizetni, aminek köszönhetően az évente mintegy 3 millió eurós bevételre tenne szert. Ebből aztán azokat a termékeket népszerűsítenék, amelyek legalább háromnegyed részben hazai alapanyagokból készülnek. Az első látásra akár vonzónak is tekinthető ötletnek azonban komoly buktatói vannak. A legfőbb, hogy igazságtalan lenne a rendszer, hiszen míg az alapba minden cég kénytelen fizetni, de az egészből csak a kiválasztottak húznának hasznot. Hogy ez utóbbiak kik is lennének, arról a többségnek már nincsenek illúziói. A kormányzó Smer sem a földre szállt angyalok gyűjtőhelye, a támogatás szabályait így valószínűleg úgy állítanák össze, hogy a párthoz közel álló cégeknek kedvezzenek. Nincs miért örülniük a fogyasztóknak sem, hiszen a cégek egy része ezt is egész biztosan újabb áremelésre használná ki, az ostor így végül a vásárlón csattanna. Ha az említett cégeken kívül még valaki nyerhet Jahnátek „nagy ötletén”, az ő maga. Egyelőre minden jel arra utal, hogy képtelen kedvezőbb feltételeket kiharcolni az uniós agrártámogatások kérdésében, a termelők így semmi jóra nem számíthatnak. Az értékesítési alaphoz hasonló álmegoldásokra hivatkozva a következő választások előtt azonban majd büszkén hirdetheti, mi mindent tett a mező- gazdaság, a hazai termékek védelme érdekében. FIGYELŐ Válságban a maffia is spórol Az olasz pénzügyőrség megtalálta a Cosa Nostra szicíliai bűnszervezet pénztár- könyvét, amelyből kiderült, hogy a gazdasági válság a maffiát is takarékosságra kényszerítette. A pénzügyőrök szerint a tíz évvel ezelőttihez képest a felére csökkentette kiadásait a Cosa Nostra, mindenekelőtt a tagjainak biztosított anyagiakkal spórol. Az életfogytiglanra ítélt maffiafőnökök feleségei havi négyezer eurót kapnak. Az összeg többszöröse az olasz- országi fizetési átlagnak, főleg Szicíliában, de a maffiafeleségek így is panaszkodnak. A 90-es években ennél sokkal többet kaptak, és mára még a maffia által vásárolt autóról is le kellett mondaniuk. A Cosa Nostra megvonta a gépjárműtámogatást. Jelentősen csökkentették az alacsonyabb rangú maffiafeleségek apanázsát, havi 1000-1500 euró körül mozog. Csak 500 eurót kapott a pénztárkönyvet őrző és a Cosa Nostrát üzemanyaggal ellátó benzinkutas, akinél a kockás füzetet megtalálták a rendőrök. A pénzügyőrség szerint a könyvelés a maffia forrásainak a fokozatos apadását bizonyítja, a bűnszervezetet azonban nem fenyegeti az elszegényedés: az utóbbi hetekben a hatóságok 30 millió eurós maffiava- gyont foglaltak le. A Filippo és Giuseppe fivérpáros vezette Graviano klán központi szerepet tölt be szicíliai maffiafőnök hálózatában. Az 1994- ben letartóztatott testvérek életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik, de a celláikból is irányítani tudják embereiket. Kína bekeményít A kínai határőrség felhatalmazást kapott, hogy januártól szigorúan lépjen fel a déli tartományaihoz tartozó vizeken illegálisan tartózkodó hajókkal szemben - adta hírül a kínai média. Ellenőrizheti, illetve elkobozhatja azokat a külföldi hajókat, amelyek engedély nélkül hatolnak be a Kína által Hajnanhoz tartozónak deklarált dél-kínai-tenge- ri vizekre. A Hszisa-szigetek feletti kínai szuverenitást Vietnam vitatja, míg a Nansa- szigeteket Vietnam teljes egészében, a Fülöp-szigetek, Malajzia és Brunei pedig részben tartja a maga területéhez tartozónak. A fejlemények arra utalnak, hogy az ország felkészül a bonyolult tengeri területi viták kezelésére - állapította meg Csi Csien-kuo, Kína volt vietnami nagykövete. Kína hamarosan új hajókat küld járőrszolgálatra. (MTI)
