Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-29 / 275. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 29. Vélemény És háttér 7 Egyiptom újra regionális nagyhatalom, nélküle semmit nem lehet megoldani a Közel-Keleten I. Murszi, az iszlám fáraó? Kairó megint forrong, a Nyugat aggódik. Bonyolult folyamatok zajlanak Egyiptomban, az új iszla- mista elnök, Mohamed Murszi ismét felhozta a legnépesebb arab országot a világpolitika élvonalába. MALINÁK ISTVÁN A világ számára korábban is­meretlen elnök keményebbnek bizonyult, mint bárki is feltéte­lezte. A belpolitikában hónapok óta vívja élet-halál harcát az E- gyiptomot korábban irányító nagy hatalmú tábornokokkal, s egyelőre ő áll nyerésre. A Muba­rak alatt uralkodó elit most már csak azért küzd, hogy beleszólá­sa legyen az új alkotmány kidol­gozásába. Másfél hete tucatnyi tekintélyes liberális személyiség hagyta ott az alkotmányozó tes­tületet, mert az elsöprő több­ségben levő iszlamistákkal olyan alapvetésekben nem tud­tak egyetérteni, mint az iszlám politikai szerepe, a polgári sza­badságelvek vagy a nőkj ogai. Mubarak bukása után Egyip­tom a saját sebeit nyalogatta, a tábornokok nem vállaltak látvá­nyos nemzetközi szerepet, és hi­tet tettek az Izraellel kötött bé­kealku mellett. Arab megítélés szerint az Izrael és a Hamász kö­zött múlt héten megkötött tűz­szünet egyértelműen Murszi személyes sikere. Ráadásul Egyiptom - értsd: Murszi - el­lenőrzi a fegyvemyugvás meg­tartását, közvetít Izrael és a Ha­mász között a kényes részlet- kérdések kidolgozásában, ilyen pl. a Gázai övezet köré vont izra­eli blokád feloldása és az öve­zetbe irányuló külföldi fegyver- csempészet leállítása. Murszi látványos külpolitikai sikerét Washington is elismerte, Obama nyilvánosan mondott neki kö­szönetét. Van azonban két jelzésértékű dolog, ami aggoda­lomra adhat okot. Az egyik: Murszi valójában sosem tette le a nagyesküt az egyiptomi-izra­eli békealku mellett, korábban, az őt az elnöki tisztségre delegá­ló Muzulmán Testvériségen be­lül kemény Izrael-ellenes néze­teiről volt ismert. Beiktatása óta pedig erőteljesen támogatta a Hamászt a Fatahhal szemben. A másik egy tegnapi hír: miután Aszad szúiai elnök kiutasította, Damaszkuszból Kairóba tette át székhelyét a Hamász emigráci­óban élő vezetősége, Háled Me- saallalazélen. Iszlám diktatúra jöhet létre Egyiptomban, ha Murszi befejezi, amit el­kezdett - ez aláaknázná az egész Közel-Keletet. Egyiptom tehát visszaszerez­te azt a regionális hatalmi stá­tust, amely igazolja a világ előtt is, hogy nélküle egyeden fontos közel-keleti kérdés sem oldható meg. E külpolitikai siker után Murszi rögtön egy olyan elnöki rendeletet adott ki, amellyel nyilvánvalóan a teljhatalom megszerzésére törekszik - emi­att a liberális ellenzék csak mo­dem fáraóként emlegeti. A tör­vényhozásban a Muzulmán Testvériség van többségben, amely a nála is szélsőségesebb szalafistákkal megtámogatva szinte mindent keresztül tud vinni. Ez ellen lázadnak most tíz- és százezrek a Tahrír téren. A szakállas - a muzulmánok ennek nagy jelentőséget tulaj­donítanak - elnök tehát a külpo­litikában többé-kevésbé reálpo­litikusként mutatkozott be. A belpolitikában már nem, dekré­tumát nem hajlandó visszavon­ni, s ha továbbviszi azt, amit el­kezdett, akkor egy iszlám dikta­túra megteremtésének lehetünk tanúi. Ez önmagában is aláak­názná az egész Közel-Keletet, s akkor még Iránt és a szíriai vál­ságot nem is említettük. Ami Murszinak gátat szabhat: az or­szág pocsék gazdasági helyzete, függősége az amerikai segélyek­től, a külföldi hitelektől és a nyu­gatiturizmustól. A nemrég távozó Szőcs Géza magyar kulturális államtitkár apja, Szőcs István író is írt jelentéseket Erdélyi magyar írók a Securitate szorításában MT1-F1GYELŐ Az erdélyi magyar közélet újabb neves szereplőiről tárta fel Könczei Csilla kolozsvári egyetemi adjunktus, néprajz- kutató, hogy jelentettek a ro­mán kommunista titkosszolgá­latnak. A Krónika napilap felidézi, Könczei Csilla édesapja, Kön­czei Ádám néprajzkutató - az erdélyi táncházmozgalom megalapítója - megfigyelési dossziéjának a tanulmányozása után indított világhálós blogjá- ban ezúttal Szőcs István, Varró János és Veress Zoltán íróról, valamint Balázs Péter festő­művészről hozta nyilvánosság­ra, hogy fedőnéven jelentettek a Securitáténak. Könczei Csilla valamennyiük esetében közzé­tette a Securitate Irattárát Vizs­gáló T anácstól kapott jelentést. A dokumentumok szerint Szőcs István író Rusz Péter né­ven, Varró János irodalomtör­ténész, regényíró Vincze János és Vasilescu néven, a Svédor­szágban élő Veress Zoltán költő, író Ovidiu, míg Balázs Péter festőművész Balogh Iosif néven írt jelentéseket a politikai rend­őrségnek. Könczei Csilla feltárja azt is, hogy a Szőcs Istvánt - Szőcs Gé­za költő, volt magyar kulturális államtitkár édesapját - több­ször is szembesítette a doku­mentumokkal, aki nem tagadta, hogy ő a jelentések szerzője, de közölte: a nyilvánosság előtt nem vállalja ügynöki múltját. Az írók közül Veress Zoltánt 1952-ben elítélték kommunis­taellenes röplapok terjesztése miatt, 1954-ben szabadult a bör­tönből. Varró Jánost az 56-os forradalommal való szolidaritá­sért ítélték 16 év börtönre, 1964-ben általános kegyelmi rendelettel szabadult. Könczei Csilla „szekusblogja” alapján korábban Xantus Gábor kolozsvári televíziós operatőr­rendezőről, az 1998-ban el­hunyt Marosi Péter szerkesztő­ről, kritikusról és színházigazga­tóról, valamint az 1981-ben el­hunyt Márkos Albert zeneszer­zőről, zeneakadémiai tanárról derült ki, hogy együttműködött a Securitatéval. Az erdélyi ma­gyar közvéleményt mindeddig leginkább az döbbentette meg, hogy 2006-ban Szilágyi Domo­kos költőről is kiderült, Balogh Ferenc néven jelentett a Securi- taténak. A Securitate Irattárát Vizsgá­ló Tanács szóvivője elmondta, az intézmény csupán annyit tesz, hogy az érintettek kérésé­re felfedi: kit rejtenek az álne­vek. A jelentést íróknak azon­ban csak egy része minősül a Securitate kollaboránsának, ezt a besorolást a bíróság ad­hatja, ha az álneves forrás a to­talitárius rendszer elleni meg­nyilvánulásokat jelentett és ezekkel sértette mások szabad­ságjogait. KOMMENTAR Ennyit tudtok, tanárok? KOCUR LÁSZLÓ GyurcsányFerenclegjobb szlovák tanítványa Robert Fico, ám ő túl is nőtte mesterét, mert míg előbbi a politikai paletta peremén kapálózik a túlélésért, addig Fico az elnökválasztást is meg­nyerné, ha akarná. Aszlovákminiszterelnökma- gas szinten magáévá tette az őszödi beszéd egy sokat idézett passzusát: „Azt gondolom, hogy lesznekkonfliktusok, gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tünte­tések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek.” Pont ez történt a pedagógusokkal is, akiknek egy része most értetlenül kapkodj a a fejét, és a közös­ségi oldalakon méltatlankodik, ma pedig újra katedrára áll: de jure nem, ellenben de facto saját szakszervezetükkihátrált a tanárok mögül. Az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének sztrájkbizottsága tegnap a munkabeszüntetés felfüggesztésé­ről döntött. Erről egy háromsoros indoklást tettek fel a szak­szervezethonlapjára, melyben aztközlik, hogy a „kormány képviselői tárgyalni kezdtek a sztrájkbizottsággal a sztrájkoka- iról és célj airól, az oktatás minőségénekj avításáról és az okta­tásügy finanszírozásáról”. Ebből a kurta-furcsa nyilatkozatból úgy tűnik, mintha a sztrájknak az lett volna a célja, hogy tár­gyalj anak velük, nem pedig a 10 százalékos béremelés. Bár a sztrájkba bekapcsolódók száma azt mutatja, erre a máso­dikmunkabeszüntetésre márnehezebbvoltmobüizálniataná- rokat, mint az elsőre, mégis sikerült elegendő potenciált találni a frusztrált tanártársadalomban, hogy kollektív nyomásgya­korlással próbálkozzonjavítani helyzetén. Még a gazdaságilag sokkal rosszabbul eleresztett gömöri régióban is volt hajlandó­ság arra, hogypéntekigsztrájkoljanak. Ebben a helyzetben nem túlzás azt állítani, a szakszervezet elárulta a tanárokat, de ami rosszabb, maradék méltóságuktól is megfosztotta őket. A sztrájkfelfüggesztése ugyan nem egyenlő annak befejezésével, deasztrájkkészültségfenntartásaazoktatási tevékenység foly­tatása mellett körülbelül akkora visszatartó erővel bír a kor­mányzat számára, mint a felfüggesztettbörtönbüntetés egy hétpróbás gazembernek. Több tízezer diplomás-tehát nem betanított cipőfelsőrész-ké­szítő -most azt üzente a társadalomnak, hogy a rendszerváltás óta eltelt 22 év folyamatos panaszáradata után, mikor végre megemberelte magát, akkor három, azaz három napig volt ké­pes küzdeni. (Lásd még: minden csoda három napig tart.) Azt e sorok írásakor nem tudhatjuk, a meghátrálásban mekkora sze­repe volt annak, hogy Peter Kažimír pénzügyminiszter pont a sztrájk alatttaláltújabb,270millióslyukataköltségvetésben, vagy hogy a kormányfő megjegyezte, nembiztosámazazöt százalék sem, ha tovább romlanak a gazdasági mutatók. A pe­dagógussztrájkot elutasítók, vagy azt csak ideig-óráig pártolók a decemberi fizetésért, az idei karácsonyi ajándékokért eladták a jövőbeni magasabb bér esélyét, a szakszervezet pedig anélkül fejezte be a „nyomásgyakorlást”, hogy bármit is elért volna. Stratégiai gondolkodásbólelégtelen.lehetleülni. Ja, és méga bevezetőben idézett politikus egy másik, szállóigévé lett mon­dása is eszünkbejut. Nemkicsit. FIGYELŐ Választási trükközés A nemzetközi sajtó nagy fi­gyelmet szentelt Magyaror­szágnak a választási törvény, valamint a zsidó származású kormánytagok összeírására vonatkozó jobbikos képvise­lői felszólalás kapcsán. Frankfurter Allgemeine Zeitung: a Fidesz a saját igé­nyei szerint alakította a szabá­lyokat, hogy csökkenő támo­gatottsága ellenére is nyerjen a következő választáson. Die Welt: Orbán be akarja betonozni a hatalmát. Frankfurter Rundschau: Trükkökkel a többség felé! A kormány egyebek között arra hivatkozik, hogy máshol is van választói regisztráció, azt viszont elfelejti megemlíteni, hogy olyan országokban, ahol nincs népesség-nyilvántartás. Der Standard: Magyaror­szágon Orbán Viktor második kormányra lépése óta nem normálisak a viszonyok. A mi­niszterelnök következetesen úgy építi át a politikai rend­szert, hogy nagyon nehéz lesz egy hatalomváltás. Hogy mi tenyészik ebben a környezet­ben, azt a legutóbbi antisze­mita kirohanás mutatja a par­lamentben, amire a kormány „csak nagyon hosszú, zavaro­dott csend” után reagált. Spiegel Online: Újra és új­ra antiszemita incidensek tör­ténnek Magyarországon. Libération: A francia lap szerint Orbán trükközik a vá­lasztási szabályokkal, mert fél, hogy elveszti a választáso­kat. A lap tudósítója egy meg nem nevezett kormánypárti tanácsadóra hivatkozva azt ír­ta, a feliratkozás valódi célja azoknak „a bugrisoknak és ta­nulatlanoknak a távoltartása, akiket befolyásolhatnának a szlogenek”. (MTI)- Ficofél napra elmegy Romániába, és mindjárt 270 millió euróval nő a költségvetési hiány? Akkor meg zárják be. (Peter Gossányi rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom