Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-28 / 274. szám, szerda
20 Sport ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 28. www.ujszo.com Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke elégedett az Egervári-csapat elmúlt két évben elért eredményeivel „Máshol több a 18-19 éves játékos az élvonalban” Csányi Sándor szerint a 18-19 éves korosztályra kell építeni a jövőt. Azokra a fiatalokra, akik már felújított stadionokban, újonnan kialakított pályákon játszhatnak, miközben nem kell lép- ten-nyomon szembesülniük a bundázással. A Magyar Labdarúgó-szövetség elnökével Pozsonyban, a közép-európai futballszövetségek együttműködéséről szóló memorandum aláírását követően beszélgettünk. OROSKYTAMÁS A magyar labdarúgó-válogatott számára a norvégok elleni barátságos mérkőzéssel (0:2) zárult az év, és nem is annyira az eredmény, mint inkább a mutatott játék okozott csalódást a szurkolóknak. Főleg a törökök elleni vb-se- lejtező után tűnt ez így, ahol nagyon jól játszott a válogatott. A norvégok elleni találkozó nem sikerült annyira jól, és kívülről nem is úgy nézett ki, hogy mindent megtesz a csapat, mintha jobban vigyáztak volna a lábukra a játékosok. Az egyes focistákkal kapcsolatban Egervári Sándor szövetségi kapitány biztosan levonja a megfelelő következtetéseket ebből a meccsből. Összességében mennyire elégedett az Egervári-csapat idei teljesítményével? Az elmúlt két évet nézve, amióta Egervári a kapitány, csak elégedettek lehetünk. Fejlődött a válogatott, a FIFA-vi- lágranglistán a korábbi, 2010 előtt jellemző hatvanadik hely körüli pozícióból a harmincadik körülire érkeztünk, és voltunk 27.-ek is. Ez mindenképpen jó teljesítmény, mint ahogy az is örömteli, hogy sok fiatal épült be a csapatba, tehát kialakult a gárda gerince. Már az új elnökség színre lépésekor is mondtam, hogy nagyon sok jó játékos van a 18-19 éves korosztályban, akik csak most kerülnek be az NB I-es csapatokba. Én bízom benne, hogy ott a fejlődésük még jobban felgyorsul, és a válogatott oszlopai lehetnek. Egy korábbi interjúban említette, hogy amennyi támogatás most a magyar labdarúgásba áramlik, a válogatottban reális potenciált lát, hogy idővel Európa legjobbjaival is felvegye a versenyt. Milyen távlatban kell gondolkodnunk? Ennek a folyamatnak több fázisa van. Ha most azokra gondolunk, akik a Bozsik- programban vesznek részt, vagy most csatlakoznak oda, azoknál ez sok év, hiszen 5 esztendősen már kezdődik a gyerekprogram. Ugyanakkor az akadémiákról és nagyon Csányi Sándor úgy véli, bundaügyben nem csak kis halak akadtak horogra Magyarországon sok akadémiákon kívüli jó utánpótlásműhelyből is érkeznek a gyerekek a fociba. Náluk már érződik a támogatás hatása, hiszen jobb körülmények között tudnak készülni, több meccset tudnak játszani. Bízom benne, hogy 2-3 éven belül a nemzeti bajnokságokban egyre több tehetséges fiatal játékos lesz, és remélem, így a válogatottban is. Mi kellene ehhez? Ami nagyon fontos lenne, hogy változzon a klubtulajdonosok szemlélete is, hiszen azt látjuk, hogy más ifjúsági válogatottakban már olyan focisták szerepelnek, akik legtöbbje élvonalbeli klubban játszik. Az U19-es selejtezőkön például a bolgároknál hét ilyen focista lépett pályára, az osztrákoknál öt, míg a magyaroknál egyetlen NB Il-es játékos szerepelt. A probléma az, hogy minden tulajdonos az utánpótlás-bajnokságokban is a helyezésekben méri az elvégzett munka színvonalát és eredményességét, és nem abban, hogy 18 évesen olyan játékosok kerüljenek ki az utánpótlásból, akik képesek az NB I-ben játszani. így az U16-ból nem emelik ki a jobbakat az U18-ba, mert az U16- os tréner nem akarja gyengíteni a csapatát, az U18-as nem vállalja a rizikót, hogy fiatalabb évjáratból visz oda valakit. Mind a két csapatnak az edzője küzd azért, hogy megtartsa az állását. Valami jelenleg nincs rendben nálunk, mert más országokban 18-19 éves játékosok nagyobb számban vesznek részt az első vagy második ligában. Az MLSZ deklarálta, hogy igyekszik megteremteni a lehetőségét annak, hogy minél több fiatal focizhasson, évente nagyjából 100 új pályát szeretnének átadni, viszont az infrastruktúra a már meglévő pályák esetében elég sok kívánnivalót hagy maga után - gondoljunk a debreceniekre, akik hazai nemzetközi kupameccseiket „idegenben” kénytelenek játszani. Van egy programunk, felmértük az összes NB I-es stadiont, és már az NB Il-es pályák egy részét is. Nem azt mondom, hogy jelentéktelen, de nem nagy költséggel felújítható lenne az összes stadion. Arra gondolok, hogy rendbe lehetne hozni a gyepszőnyeget, be lehetne fedni egy részét a stadionnak, székeket lehetne cserélni, a kiszolgálóhelyiségeket, öltözőket rendbe tenni. Nyilvánvaló, hogy a pálya milyensége a legfontosabb, hiszen az igazi minőségi játékhoz az szükséges. Meggyőződésem, hogy ugyanolyan fontos a meglévő pályák színvonalának javítása, mint az újak építése. Az elmúlt húsz évben ezzel a két problémával küzdöttünk, romlott a pályák minősége és csökkent a számuk - csak Budapesten ezer pályát számoltak fel, helyükre bevásárlóközpontot vagy lakótelepet építve. Tehát a felújítást is kiemelten kezeljük, ez is része a támogatási programunknak. A Puskás Ferenc Stadiont viszont nem rekonstruálják, hanem új stadiont akarnak építeni helyette. Természetesen a Puskásstadiont is meg akarjuk tartani, hogy az atlétikai versenyeket megfelelő helyszínen rendezhessék. Az új nemzeti stadion 65 000 férőhelyes lesz, és a Puskás mellett fog felépülni. Az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA) már elküldtük a tervet, ők véleményezték ezt az első változatot, kisebb módosításokat végre is kell hajtanunk a projektben. Debrecenben és a Ferencvárosnak is épül stadionja, a felújításokat követően pedig kb. hat, az UEFA minősítésének megfelelő stadiont szeretnénk kialakítani, sok már most sem áll ettől messze. Néhány hónapja láthattuk a közszolgálati tévében a Becsengetünk és elfutunk című dokumentumfilmet, és olvashattuk Benkő Gábor Fut- ballgyilkosok című könyvét. Mindkét alkotás meglehetősen lesújtó képet vázol fel a magyar fociról, azt, hogy a bundázás mindent átsző. Az MLSZ-nek korlátozottak az eszközei, erre megvannak a megfelelő bűnüldöző szervek. Szerencsére a bundázás üldözésében a kormány és az ügyészség nagyon elkötelezett, ezt mutatja az is, hogy a legfőbb ügyész alatt egy külön erre a feladatra kialakított csapat működik. És ahogy lehetett olvasni, nagyon sok játékost, volt játékost, meccset befolyásolni szándékozó embert tartóztattak le. Természetesen figyeljük a mérkőzéseket és a gyanús jeleket, és ha bármit észlelünk, azonnal megtesszük a feljelentést. De úgy érezzük, és remélem, hogy jól érezzük, hogy e tekintetben sokat javult Magyarországon a helyzet. Elég sok embert tartóztattak le ahhoz, hogy ez elrettentő hatású legyen. A közvélemény leginkább a REAC játékosai kapcsán hozott ítéletekre emlékszik. Nem kelt ez egy kicsit olyan hatást, hogy csak kellett egy áldozati bárány, hogy ne érhesse szó a ház elejét? Én nem ezt gondolom. Ahogy tudom, a bűnüldöző szervek együttműködnek a nemzetközi hatóságokkal - elsősorban a német ügyészségre gondolok, ahol ezeket az ügyeket felderítették és a letartóztatottak között az egész világra kiterjedő szervezet második vonalába tartozó ember is van, az újságok szerint legalábbis. Talán nálunk van letartóztatva az egész bűnszervezetnek a feje is, úgyhogy én azt gondolom, hogy nem kis halak kerültek itt horogra, hanem a láncnak a csúcsán álló emberek is. Említette a fiatalok támogatását, pályák építését, a bundázás elleni harcot. Van még valamilyen kiemelt terület, ahol nagyon fontos lenne az előrelépés? Női futballban is messze a kívánt szint alatt teljesítünk, de mindent megteszünk a fejlődésért, mert tudjuk a fontosságát. Edzőképzés terén jelentős javulás következett be az elmúlt két évben. Visszakaptuk a jogosítványainkat, gyakorlatilag ahány UEFA-edzőképzés létezik, azokat a kurzusokat az MLSZ edzőképző központja beindította. A Bozsik-program- ban részt vevő kollégák pedig az országszerte a gyerekekkel foglalkozó D-licences edzőket képezik újra. A magyar trénerek közül sokan ellene vannak a külföldi vetélytársaiknak, de én azt gondolom, hogy az azért jó, ha van néhány külföldi edző Magyarországon, mert a jó gyakorlat óhatatlanul is terjed, jelenlétük egyfajta kihívás a magyar edzők számára. A klubok marketingje is javult már, ami a nézőszám-növekedésből következik, meg abból, hogy mindenki felismerte a szurkolókkal való jobb kommunikáció fontosságát. Az MLSZ-nek is jobb a marketingje, új, áttekinthetőbb honlapunk van, több információ elérhető rajta. Végül a játékosügynökökkel kapcsolatban most elemezzük, hogyan szabályozzuk a tevékenységüket. A kulcskérdés az, hogy egészséges-e, ha egy-egy játékosügynöknél túl sok focista koncentrálódik, és adott esetben egy meccsen mindkét csapatban több játékosa van. Kikértük a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szakvéleményét, most már tisztán látjuk azokat a kereteket, amelyekben tudunk mozogni. Ön két FIFA-testületbe is bekerült, melyeknek a 2014-es brazíliai vb szervezésében lesznek feladatai. Mi lesz az ön szerepe? A világbajnokságot szervező bizottság már többször ülésezett, és ez foglalkozott többek között a brazil vb szervezési és stadionépítési helyzetével. A másik a 2014-es vb-vei kapcsolatos operatív feladatokat ellátó testület. Ezek hozzák - a FIFA végrehajtó bizottságán kívül - a legfontosabb döntéseket. Sok hozzáadott értéke még nem volt ezeknek a találkozóknak, inkább tanulom a feladatot. Nagyon érdekes naprakésznek lenni, és ahogy közeledik a világbajnokság, egyre több kérdés merül fel. (SITA-felvétel)
