Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-28 / 274. szám, szerda

14 Régió-SZÜLŐFÖLD-HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 28. www.ujszo.com A döntő résztvevői (Kürti Endre felvétele) A táncdalfesztiválok hangulatát idézte Bús Anikó Takács Krisztina győzött ÚJ SZÓ-HÍR Emléktáblát helyeztek el a Thain János Múzeum falán a névadó tiszteletére Thirring Viola emlékezett Az emléktáblát Thirring Viola színész, a múzeumalapító és képzőművész unokája leplezte le Gudmon Hona múzeumigazgató­val közösen (A szerző felvétele) Guta. Az amatőr táncdal- énekesek versenyén, a Gútai Líra 2012-n nemcsak hazai, hanem külföldi énekesek is részt vettek. A tehetségkutató versenyre mindenki két dallal jelentkezett, ismert magyar, szlovák és világslágerek csen­dültek fel, a szünetben a tava­lyi Gútai Líra győztese, Viera Kotvasová szórakoztatta a kö­zönséget. A Roman Ostružlík zenész, Rita Záležáková és Krisztina Sztresnyáková elő­adó, valamint Koczkás Beáta Gúta alpolgármestere alkotta zsűri a különdíjat a tallósi Bús Anikónak adta, az ő előadása idézte fel a régi táncdalfeszti­válok hangulatát. Bronzlírát kapott Denisa Ovseníková Vágbesztercéről, az Ezüstlíra a szintén vágbesztercei Mária Ješíkováé lett, míg az Aranylí­rát és a közönség díját a vág- sellyei Takács Krisztina érde­melte ki. Az énekeseket az Al­ma Art zenekar kísérte. (bor) Érsekújvár. A megyei fenn­tartású Thain János Mú­zeum névadójára és ala­pítójára emlékeztek szombaton az érsekújvá­riak. Gyertyát gyújtottak az egykori gimnáziumi tanár sírjánál a Szent Jó­zsef temetőben, és a szentmise után leleplez­ték az emléktáblát. SZÁZ ILDIKÓ „Jövőre lesz első igazgatónk halálának 60. évfordulója, így a terveink között szerepelt megemlékezni róla. Hálásak vagyunk a Nobilitas Car- pathiae civil szervezetnek a szép gesztusért” - mondta Gudmon Ilona, a múzeum igazgatója. A tábla elkészítésé­re gyűjtést szerveztek Érsekúj­várban, ám nem sok sikerrel jártak, végül Práznovszky Mik­lósnak, a civil szervezet elnö­kének hozzájárulásával ké­szülhetett el. A plébániatemp­lomban Ďurčo Zoltán esperes, püspöki helynök tartott en­gesztelő szentmisét. Thain Já­nos szakmai érdemeit Pavol Rusnák, a múzeum dolgozója és Strba Sándor helytörténész méltatta. „Thain János gimná­ziumi rajztanár, múzeumala­pító, festőművész és néprajz- kutató rajzait, képeit, néprajzi írásait Érsekújvár történeté­nek értékes kordokumentuma­iként tartjuk számon” - mond­ta Strba. Thain János 1885. szep­tember 5-én született Érsekúj­várban. A Budapesti Képző- művészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet, később az érsekújvári gimnáziumban ta­nított. A városi múzeumot 1935-ben alapították, a kiállí­tott tárgyak jelentős része Tha­in Jánosnak, a múzeum ké­sőbbi igazgatójának a ma­gángyűjteményéből származ­tak. Az emléktáblát Thirring Viola színész, Thain János unokája leplezte le Gudmon Ilona múzeumigazgatóval kö­zösen. A művésznő hároméves volt, amikor édesapja meghalt a háborúban, és ők édesanyjá­val és öccsével együtt a nagy­szülőkhöz költöztek. A nagy­apa komoly támaszt jelentett a család életében. A múzeum 2005-ben, Thain János születésének 120. évfor­dulója és az intézmény alapítá­sának 70. évfordulója alkalmá­ból vette fel az egykori igazgató és alapító nevét. Citogenetikusként kezdett dolgozni, a rákos betegek kromoszómáit figyelte mikroszkóppal, ma molekuláris genetikus Tóth Katalin: Fantasztikus megérteni a gének működését SUSLABÉLA Azt tervezte, orvos lesz. A szenei gimnáziumi évek alatt már az első évfolyamtól az egyetemi felvételire készült. Sajnos, nem sikerült. De most már nem bánja. A nagyfödé- mesi Tóth Katalin ugyanis olyasvalamit csinál, ami lenyűgözi. Molekuláris gene­tikus. „Az egyetemi éveim alatt döntöttem úgy, hogy moleku­láris biológusi pályára lépek. Sokféle szak közül lehetett vá­lasztani, mint például botani­kus, zoológus, mikrobiológus, virológus, antropológus, gene­tikus stb. Az egyetemi tanul­mányaim során a botanika volt a legkeményebb tantárgy. Az első két évben általános bioló­giát tanultunk, mindent tud­nunk kellett, ami a biológiához tartozik. Fel kellett ismernünk az alsó- és felsőrendű növé­nyeket, tudni a latin megneve­zésüket, besorolni őket, tudni rólunk mindent. Nem volt egyszerű, de szerencsére sike­rült levizsgáznom. 270-en kezdtünk elsőben, de csak mintegy nyolcvanan végez­tünk, természetesen a 80 em­ber szétszóródott a szakokon belül. Többnyire lányok vol­tunk, elvétve egy-egy srác, de a biológia inkább női szak” - idézte fel az egyetemi éveket Kati. S hogy miért is élvezi annyira azt, amit a gyakorlat­ban most végez? „Örülök, hogy megtaláltam a nekem megfele­lő foglalkozást. Molekuláris genetikusnak lenni jó, nagyon szép szakma, bár sok ember­nek bizonyára nem mond túl (Tóth Katalin archívuma) sokat. Aki viszont közelebbről megismeri, annak a szívéhez nő. Klinikai genetikai labora­tóriumban vagyok genetikus­asszisztens. Ebben a laborató­riumban genetikailag diag­nosztizáljuk a rákos betegeket, a meddő párokat, a genetikai rendellenességgel fogant magzatokat és gyerekeket. Az én feladatom megállapítani bizonyos gének mutációit, amelyek rákos megbetegedés­hez, főleg leukémiához vezet­nek” - magyarázta Katalin. Citogenetikusként kezdett dolgozni, a rákos betegek kromoszómáit figyelte mikro­szkóppal. Meg kellett állapí­tania, hogy a betegnek van-e valamilyen rendellenessége, esetleg nem tért-e vissza ez a rendellenesség a kezelés után. „Fél év elteltével átkerültem a molekuláris biológiai részre, ahol a DNS és a gének szintjén vizsgálom a leukémiás bete­geket. Ezen belül a leukémia fajtájától függ, milyen géne­ket szkríningelek, vagyis vizs­gálok tesztelésekkel. Ezzel az orvos által megállapított di­agnózist erősítem meg, de van, hogy én állapítom meg a páciens diagnózisát. Módsze­rektől függően különböző műszerekkel vizsgáljuk a min­tát, és adunk eredményt. Ér­dekes megérteni a gének működését, azt, hogy egy 25 000 génből álló szervezet ho­gyan működik, s a gének ho­gyan irányítják a szervezet fo­lyamatait. Hogyan kapcsoló­dik össze az egyik a másikkal, hogyan hat a gén kikapcsolása a többi génre... Vagy például azt, milyen kromoszóma­rendellenességek vannak, me­lyik okoz betegségeket vagy genetikai rendellenességeket. Elég csak a viszonylag közis­mert Down-kórt megemlíteni, amelynél a 23 párból álló kromoszómakészlet annyiban változik, hogy a 21. kromo­szómapárhoz még egy darab 21-es kromoszóma csatlako­zik, kialakul a 21. trizómia. Valaki azt mondaná, hogy hi­szen csak egy kis kromoszó­mával van több. Csakhogy ez hibás kromoszómaosztódás eredménye, amikor nem egy 21-es kromoszómát kapunk az apánktól és anyánktól is, ami a helyes folyamat lenne, hanem az egyik szülőtől megkapjuk mindkét 21-es kromoszómá­ját, a másiktól pedig az egyi­ket. Ez csak egy genetikai rendellenesség a rengeteg kö­zül. S ezeket a folyamatokat részletesen, mélyrehatóan megismerni, ez a csodálatos ebben a szakmában” - fejtette ki Kati, aki már a kisdoktori munkáját úja. S a szakmai mi­nősítő vizsga (attesztáció) a további célja. Mert mindig maximalista volt. mm wMi Legközelebb Bajkai Mária kézművest mutatjuk be. íviert ajanaetzozni orom Készítsen mézeskalácsot! Tippek, ötletek, tanácsok... November 30-án 16 oldalas melléklet! Ez a lap jár Önnek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom