Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-28 / 274. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 28. Közélet 3 A gazdasági válság előtt jelentősen, évente több mint 9 százalékkal nőtt az oktatás támogatása Differenciált béremelés kellene MA SLDVtMSkU ľ TLAT vs VZDgLfrH^tlgPIAT QgJTprA C^, ^ Jjö ľíCUpTO CHCEME mtKT Indokolatlanul keveset keresnek (Vladimír Šimíček felvétele LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Gazdasági elemzők véleménye is eltér a sztrájk, illetve a pedagógusok követeléseinek jogosságáról. Vannak, akik szerint mindenképpen megérdemelnék a béremelést, mások szerint viszont csak a jó pedagógusok bérét kellene emelni, és csak akkor adni több pénzt az oktatásra, ha a rendszert hatékonyabbá teszik. A 2009-es gazdasági válság előtt Szlovákiában jelentősen nőtt az oktatásra fordított pénz, állítja Eugen Jurzyca, az INEKO gazdaságkutató intézet munkatársa, az előző kormány oktatási minisztere. „Nem teljesen igaz, hogy az oktatásra keveset adunk, és a helyzet nem javul” - állítja a szakértő. - Az igaz, hogy a fejlett országokhoz képest sokkal kevesebbet költünk oktatásra, de az már nem igaz, hogy az oktatásra fordított összeg nem emelkedik.” A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2000 és 2009 között Szlovákiában évente átlagosan 9,1 százalékkal nőtt a regionális oktatásra, vagyis a közoktatásra fordított összeg. Ez a növekedés a legmagasabb volt az OECD rendelkezésére álló adatai szerint. A tanárok és a más, felsőfokú végzettséget igénylő beosztásokban dolgozók bére közti különbség azonban a legnagyobb Szlovákiában az OECD tagországait alapul véve: a tanárok bére nem éri el a felét sem egyéb egyetemi végzettségű alkalmazottak bérének. Jurzyca szerint a tanárok bérét mindenképpen emelni kellene, ez fontos befektetés lenne, amely sokat javíthatna a jövő nemzedék képzettségi szintjén. Kicsit eltérő Ján Dinga, az INESS gazdasági elemző intézet munkatársának véleménye, szerinte ugyanis az általános béremelést meg kellene gondolni. „A béremelés előtt át kellene alakítani az oktatásügyet, és meg kellene különböztetni a jó és a rossz tanárokat” - mondta lapunknak az INESS elemzője. Szerinte az oktatásügyi minisztérium a többi minisztériummal összehasonlítva az egyik legnagyobb költségvetésű tárca, így saját költségvetésében is kereshetné a rejtett forrásokat. „Az éves költségvetése 2,4 milliárd euró, elsősorban ennek az összegnek a felhasználását kellene ellenőrizni, csak ezután szabadna újabb összegekkel kiegészíteni az oktatási költségvetést” - véli Dinga. Nem lát ugyanis garanciát arra, hogy a szaktárca a megemelkedett forrásokat valóban a pedagógusok bérének emelésére fordítja. „Erre semmi garancia nincs, tartunk tőle, hogy a plusz 100 mülió elveszne a rendszerben” - mondta az elemző. Mivel a sztrájk hosszát a szakszervezet az iskolákra bízta, mindenhol más a helyzet A netre küldik a szülőket Megnőni látszik az iskolai internetes oldalak szerepe a pedagógussztrájk alatt. A legtöbb intézmény ugyanis ezen keresztül informálja a szülőket a munkabeszüntetés hosszáról. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Értesítjük a Tisztelt Szülőket, hogy a pedagógussztrájk miatt az iskola november 26-tól visszavonásig nem üzemel. A tanítás kezdetéről a honlapunkon, a kábeltévén és a hangszórón keresztül tájékoztatjuk önöket” - olvasható a nagymegyeri alapiskola internetes oldalán. Hasonló közleményeket találunk a legtöbb iskola honlapján is. Néhány településen (például Léván) az önkormányzati iskolák előre megegyeztek arról, hány napig tudnak vagy akarnak sztrájkolni, ott a szülők előre tudják, mire számíthatnak, máshol csak a késő délutáni vagy az esti órákban értesülnek arról, hogy gyerekük még a következő napon is otthon marad. A dunaszerdahe- lyi Vámbéry alapiskola tanulóit ma már fogadják, de egy tudományos diákköri konferencia miatt pénteken szintén nem lesz tanítás. Komáromban a Facebookon keresztül is üzennek a szülőknek. A Munka Utcai Alapiskolán kívül - ahol csupán hétfőn szünetelt a tanítás - tegnap valamennyi alapiskolában folytatódott a pedagógusok sztrájkja. A szülőket az egyes intézmények honlapján, illetve az említett közösségi portálon tájékoztatják folyamatosan a fejleményekről, legkésőbb csütörtökön azonban állítólag már mindenütt lesz tanítás. „Várjuk a kormány és a központi szakszervezeti bizottság tárgyalásának eredményét, ettől függ ugyanis, hogy szerdán is üresek maradnak-e a tantermek” - mondta lapunknak Rozsár Mária, az Eötvös Utcai Alapiskola szak- szervezeti vezetője. Hozzátette, olyan forgatókönyv is elképzelhető, hogy az elkövetkező napokban bejárnak ugyan a munkahelyükre, de nem lesz tanítás, csak a diákok felügyeletét látják majd el. Ipolyságon még a múlt heti megegyezésben reménykedtek. .Amennyiben november 26-áig a felső vezetés és a szakszervezet megegyezik a követelések teljesítésében, a sztrájk elmarad. Ebben az esetben november 26-án a tanítás órarend szerint folytatódik” - áll még mindig a Pongrácz Lajos Alapiskola oldalán. Sztrájk esetén 2012. november 26-ától 28-ig az iskola zárva lesz - írták már a múlt héten. „Kérjük a szülőket, figyeljék iskolánk honlapját, hogy értesüljenek a tanítás újraindításáról” - üzenik. A fentiek nagyrészt a városi iskolákra érvényesek. Sok kisebb település oktatási intézményei ugyanis nem rendelkeznek saját honlappal. (vkm, guzsu, vps) VILLÁMINTERJÚ Laboda Róbert komáromi tanár Hogyan értékeli a sztrájk eddigi visszhangját? Talán sokan nem tudatosítják, hogy a tanárok elsősorban nem a saját bérüket, hanem az egész oktatásügy anyagi és szociális hátterét akarják javítani. Ha ez nem sikerül, akkor a jövőből nem generáció, hanem degeneráció lesz. Meg lehet élni egy kezdő tanár fizetéséből? Ötödik éve dolgozom, osztályfőnök vagyok és 580 eu- rót keresek. Tavasszal lesz az első kvalifikációs vizsgám. Ez mire elég? Élni nem lehet ennyi pénzből, legfeljebb túlélni. Ahhoz, hogy jobban éljek, mással is kell foglalkoznom a tanítás mellett. Hisz abban, hogy a sztrájk megváltoztat valamit? Ha megemelik a bérünket tíz százalékkal, vagyis 40-50 euróval, ahogy a szakszervezet kéri, az sem lesz sokkal többre elegendő. Az ötről nem is beszélve. A kormány a válságra és pénzhiányra hivatkozik. Hihető érvek ezek? Mi ezeket mind értjük, de lassan már az összes kétkezi munkás többet keres, mint mi. A megbecsülést manapság pénzzel fejezik ki. (vps) VILLÁMINTERJÚ Eugen Jurzyca volt oktatási miniszter Az OECD adatai szerint 2000 és 2009 között évente több mint 9 százalékkal nőtt a közoktatásba áramló támogatás. Mire költötték ezt az összeget? A pénzt valóban a közoktatás fejlesztésére fordították, nőtt a tanárok bére is. A gondot az okozza, hogy a pedagógusok bére már 2000 előtt is jelentősen elmaradt a többi felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozók fizetésétől. Szlovákiában ez a különbség a legnagyobb volt az OECD tagországai közül akkor is, ma is. A tanárbérek nőttek ugyan, de mindenki fizetése emelkedett az adott időszakban, így a különbség megmaradt. Megalapozottnak tartja a tanárok 10 százalékos bér- követelését? Hosszú távon Szlovákia számára előnyös lenne. Ha nem fizetjük meg a tanárokat, akkor a gyerekeket gyengébb felkészültségű tanárok tanítják majd, ami megbosszulja magát. A tanároknak szerintem inkább hosszú távon kellene jelentősebb béremelést követelniük a kormánytól. Megvalósítható lenne ez a költségvetés szempontjából? A költségvetés szerintem kibírná. A tanároknak arra kellene rákényszeríteniük a kormányt, hogy hagyjon fel a kétes megtérülésű nagy projektek megvalósításával. Az oktatásügyben is lehet spórolni, például a felesleges vagyon eladásával, erre vonatkozóan már elkészült egy javaslat. Optimalizálható lenne az iskolahálózat is, a minisztériumban már egy éve elkészült a digitalizált térkép, ez megmutatja azokat a drága kisiskolákat, amelyek közvetlen közelében teljes szervezettségű, kilenc évfolyamos alapiskola működik. Enyhén növelhető a tanulók létszáma is az osztályokban. (lpj) Eltérő kimutatások vannak az egy tanárra jutó tanulók számát illetően, egyesek szerint 11,5 diák jut egy tanárra, mások szerint 17 A kisiskolák megszüntetésével spórolna a minisztérium (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. 260 olyan alapiskola van Szlovákában, amelyet kevesebb mint 20 gyerek látogat. Vagyis a tanulók elférnének egyetlen osztályban. Ezek közül 90 iskolában még a 12-t sem éri el a gyerekek összlétszáma. Ezeknek az iskoláknak a fenntartására (fűtés, világítás, konyha üzemeltetése) majdnem ugyanannyiba kerül, mint azoké, ahová a gyerekek százai járnak. A helyzet oka elsősorban a demográfiai adatokban keresendő. Míg 12 éve 650 ezer alapiskolás volt Szlovákiában, idén csak435 ezer. A középiskolákban is érezhető a csökkenés: szeptemberben 11 olyan középiskolát jegyeztek, amelyekbe kevesebb mint 20 gyerek jár. „Félig üres iskolák kifűtésére és világítására megy el a fenntartásra szánt pénz nagy része” - mondta Michal Kaliňák, az oktatásügy szóvivője a Pravda napilapnak. A minisztérium szerint annak ellenére is összhangba kell hozni az iskolák és a diákok számát, hogy a következő években bizonyítottan emelkedni fog az iskolaköteles gyerekek száma. Ez a demográfusok szerint 2023-ig tarthat, és minden évben egy százalékpontos emelkedést hozhat a gyerekek számát illetően. Ha csökkenne a tanárok létszáma, az állam és a fenntartók könnyebben ki tudnák gazdálkodni a magasabb tanárbéreket, mutatott rá nemrég az Amerikai Kereskedelmi Kamara felmérése. Robert Fico kormányfő és Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter szintén azzal érveltek az elmúlt napokban, hogy Szlovákia az európai átlaghoz képest túl sok pedagógust foglalkoztat. Egy szlovákiai tanárra átlag 11,5 gyerek jut, míg az unióban átlag 16 - állítja Fico és Čaplovič. A nemzetközi statisztikák azonban mást mondanak. Az OECD adatai szerint ugyan a tagországokban 16 diák jut egy tanárra, de ugyanebben a felmérésben a Túl sok a kisiskola szlovák tanárokra átlag 17 gyerekjut. Van továbbá több olyan ország is, ahol Szlovákiához hasonlóan kevés gyerek jut egy tanárra (ilyen Magyarország, Lengyelország, Ausztria vagy Spanyolország). A minisztérium eltérő adatainak egyik oka lehet, hogy más módszerekkel végezték a felmérést, állítja Lucia Kleštincová a gazdaságpolitikai intézetből. Beleszámolhatták például azokat a pedagógusokat is, akik nem teljes állásban dolgoznak. „Ami mindkét felmérésből nyilvánvaló, hogy az egy tanárra eső gyerekek száma csökken. Ezzel együtt ugyan a tanároké is, de sokkal lassabban” - jegyzi meg Kleštincová. Szlovákia a lehetőségeihez képest túl sok tanárt foglalkoztat - teszi hozzá. Szerinte ha iskolabuszokkal szállítanák a tanulókat a nagyobb iskolákba, az jóval olcsóbb lenne, mint fenntartani a sok kisiskolát, (vps)
