Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-27 / 273. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 27. www.ujszo.com Még van idő igazolást kérni az orvostól Sem orvoshoz, sem a központokba nem rohantak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Sem a gyermekorvosi rendelőkben, sem a szabadidőközpontokban nem tolongtak tegnap a gyerekek. A múlt héten az oktatásügyi minisztérium levelet küldött az önkormányzatoknak, arra kérve őket, hogy fogadják a tanársztrájk miatt otthon maradó gyerekeket. A legtöbb önkormányzat viszont a lehetőségek és az érdeklődés hiányára hivatkozva nem készült programmal. Végül azokban a központokban is csak néhányan lézengtek, ahol befogadták volna a tanulókat. Dunaszer- dahelyen például délben haza- küldték őket, mert ebédet nem tudtak biztosítani nekik. Egyelőre nemigen kérték a gondozási illetéket (OČR) sem, amely a Szociális Biztosítóból igényelhető arra az esetre, ha a szülő otthon akar maradni 10 évesnél fiatalabb gyerekével. A szülők nagy része a nagyszülők és az ismerősök segítségével meg tudta oldani az otthon maradó gyerekek elhelyezését, ugyanis a gondozási illetékhez orvosi igazolásra is szükség van, a gyermekorvosi rendelők viszont nem tapasztaltak a megszokottnál nagyobb érdeklődést. A nagyszombati régióban például nem volt több gyerek a rendelőkben, mint máskor, sőt, sok helyen még a megszokottnál is kevesebb. Ahol pedig növekedett a szám, az azzal függ össze, hogy több a légúti megbetegedés. Az illeték utólagosan is kérhető, ezért azok, akik igényelték, várhatóan a következő napokban keresik fel a gyermek- orvosokat, állítja Kvetoslava Pr- cúchová, a körzeti orvosok társulásának elnöke. (TASR,vps) RÖVIDEN Vážny miniszterelnök-helyettes Pozsony. Tegnap végre teljes lett a kormány, Ivan Gašparovič köztársasági elnök a beruházásokat felügyelő miniszterelnök-helyettessé nevezte ki Ľubomír Vážnýt. Vážny tárca nélküli kormánytagként a nagy, 1 milliárd euró- nál nagyobb kormányberuházásokat felügyeli majd, az autópálya-építés azonban a gazdasági tárca hatáskörében marad. A kinevezésekor kijelentette, hogy továbbra is szívügye a széles nyomtávú vasút kiépítése Tiszacsemyőtől Pozso- nyig, a tervről állítólag már egyeztetett az Európai Beruházási Bankkal és az EBRD-vel. (TASR) Még nem jön Sadiki Gnjilane. Késik Baki Sadiki drogbáró kiadatása. Az illetékes koszovói bíróság tegnap elnapolta a döntés meghozatalát, mivel Sadiki védője az ügyirat áttanulmányozását kérte a testülettől. Leghamarabb december 3-án döntenek a kiadatásról. Sadiki a 90-es években Poprádról irányította a hazai drogpiac egy szegmensét, s egy 1994-ben a rendőrség által lehallgatott telefonbeszélgetés tanúsága szerint baráti kapcsolatban állt Štefan Harabinnal, a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnökével. (SITA) 2060-ra a lakosság 36%-a lesz 65 évnél idősebb Elöregedőben Szlovákia lakossága SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Fokozatosan elöregszik Szlovákia lakossága. A statisztikai hivatal adatai alapján a 2001-es népszámlálási adatokhoz képest a tavalyi népszámlálás eredménye azt mutatja, hogy tíz év alatt 1,3 százalékponttal nőtt a 65 éven felüliek száma. A gyerekek, tehát a 14 év alattiak száma tíz év alatt 2,6 százalékponttal csökkent. Jelenleg a lakosság 12,7 százaléka idősebb 65 évnél. Ha a trend így folytatódik - márpedig az adatok ezt mutatják -, akkor 2060-ra a lakosság 36 százaléka időskorú lesz, a második „legöregebb” ország leszünk Lengyelország után. Jelenleg az országos átlagéletkor a férfiaknál 37,4 év, a nőknél 40,6 év. Húsz évvel ezelőtt ez még csak 32,2, illetve 35 év volt. A születéskor várható élettartam is fokozatosan emelkedik. Ez most a nőknél 79,3 év, a férfikanál 72,1 év. 1991-ben a férfiak születéskor várható élettartama 5 évvel kevesebb volt, a nőknél négy évvel. A statisztikák szerint egy ma 45 éves férfi még 29,4 évet fog élni, egy 45 éves nő 35,6-ot. Egy most 60 éves férfi átlagban 17,6 évet él még, egy 60 éves nőpedig22,l-et. Az egyre magasabb életkort az emberek azonban egyre rosszabb egészségi állapotban élik meg. A felmérések szerint minden második 15 év feletti állampolgár küzd valamilyen krónikus betegséggel. A 60-74 éves korosztály 83,5 százaléka szed állandó jelleggel gyógyszert, 75 év felett pedig e mutató eléri a 91 százalékot. Az ellenzék szokás szerint nagyvonalú lenne, a smeres Mamojka is megértőnek mutatkozik Féltik a hiánycélt a tanárbérektől Sok iskolában ma és holnap is üresek lesznek az osztálytermek (SITA-felvétel) Pozsony. Tegnap nem ült tárgyalóasztalhoz a tárca a sztrájkolókkal. Politikusok és szakszervezetiek tippeket adtak a feleknek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha a kormány a kért szintre emelné az oktatásügyi alkalmazottak bérét, nem tudná konszolidálni a közpénzeket, és dominóeffektust indítana el. A munkáltatók többek között ezért sem támogatják a tanárszakszervezet 10 százalékos béremelési követelését. A hatszázalékos emelés elfogadható kompromisszum lenne mindkét fél számára, vélekedik Miroslav Gazdík, a szakszervezetek konföderációjának (KOZ) volt elnöke. Manapság az ötszázalékos emelés, sót, a bérek jelenlegi szintjének megőrzése is siker, mondta tegnap Rastislav Machunka, a munkáltatókat tömörítő szövetség (AZZ) elnöke az érdekegyeztető tanács ülése után. „Ha most nem figyelünk oda a közpénzek konszolidációjára, egy év múlva arról kell majd tárgyalnunk, mennyivel csökkentjük a közalkalmazottak és az orvosok bérét” - tette hozzá. Az érdekegyeztető tanács felszólította a tanárszakszervezetet és a kormányt, hogy ismét kezdjenek tárgyalásokba. Januártól emeljenek ötöt, fél év múlva pedig ismét ötöt, javasolja a kormánynak az SD- KÚ. „Ezt csak tárgyalással lehet megoldani, nem pedig úgy, hogy a nullára hivatkozunk” - utalt Pavol Frešo pártelnök Robert Fico kijelentésére. A miniszterelnök a napokban azt nyilatkozta: a kormánynak joga lett volna arra is, hogy végképp nem emeli az oktatásügyi alkalmazottak fizetését. Gondoskodni kell a tanárbérek folyamatos valorizálásáról, véli a smeres Mojmír Mamojka. Szerinte ez lehetne az ésszerű kompromisszum, amelyet a szakszervezet és a kormány is felvállalhat. „Én is tanár vagyok, elismerem, hogy a pedagógusok jogosan teszik, amit tesznek. De most egy ésszerű egyezséget kell találni” - szögezte le a parlament oktatási bizottságának elnöke. Ha a kormány megadná a tíz százalékot, szerinte nagy valószínűséggel a többi állami alkalmazott is követelőzni kezdene. „Elindulna a dominóeffektus” - teszi hozzá. Úgy véli, olyan biztosítékot kell adni a tanárbérek folyamatos növekedésére, amely a következő kormányok számára is kötelező érvénnyel bír. (SITA, TASR, vps) Hol tart az egyezkedés? Emeljék meg 10 százalékkal az oktatásügyi alkalmazottak bérét, és az éves bruttó hazai össztermék (GDP) 6 százalékára az iskolaügyre fordított pénz arányát - ezekkel a követelésekkel kezdte a sztrájkot a szakszervezet. A kormány néhány hete 5 százalékos emelést kínált a normatív támogatásokon (a fenntartóknak utalt állami pénzen) keresztül. Múlt pénteken ehelyett már azt ajánlotta, a bértáblázatok alapján járó fizetéseket emeli meg öt százalékkal (de csak a pedagógusoknak, a többi iskolaügyi alkalmazottnak nem). Az eddig politikájával az egységet prezentálni kívánó miniszterelnök nem tárgyal és nem enged Fico először vállal fel komoly konfrontációt MÓZES SZABOLCS Pozsony. Robert Fico eddig konszenzuskereső politikusként mutatkozott, félretéve első kormánya alatt jellemző harciasságát. Elemzők szerint levonta a következtetést 2010-es sikertelenségéből, egyesek úgy vélik, az új imázs már a 2014-es elnökválasztásnak szól. A viták felett álló, a nemzetet összefogó politikusnak kíván mutatkozni. A tanársztrájk először zökkentette ki új szerepéből. A kormányfő mindeddig hajthatatlannak bizonyult a témában. Többször kijelentette, hogy a tanárok több mint 5 százalékos emelésre semmiképpen sem számíthatnak, s annak ellenére, hogy rendszeresen tárgyal a szociális partnerekkel különböző - nemritkán kabinetje által életre hívott - érdekegyeztető tanácsokon, a tanárszakszervezettel alig találkozott. Tegnap, a sztrájk első napján nem egyeztetett velük, ma délután fog tárgyalóasztalhoz ülni a sztrájkolókkal. Tegnap jelezte, lerövidíti mai bukaresti látogatását, hogy a késő délutáni órákban bekapcsolódhasson az egyeztetésekbe. Két út áll Fico előtt: engedni vagy nem engedni. Gazdasági elemzők szerint ha akarna, a jövő évi költségvetésben találna pénzt a 10 százalékos béremelésre. Politikai elemzők szerint ugyanakkor a meghátrálással más társadalmi csoportokat is felbuzdítana - a nővérek, az orvosok vagy más állami alkalmazottak is nagyobb fizetéseket követelhetnének. Az orvosokje- lezték, januártól ismét akcióba lépnek, a nővérek követelései kielégítetlenek, az állami hivatalnokok bére pedig jövőre csökkenni fog (s már évek óta be van fagyasztva). Éppen ezért az elemzők egyöntetű véleménye szerint kicsi az esélye a miniszterelnök meghátrálásának. A fő kérdés így az, a tanárok meddig tartanak ki. Tavaly az orvosok is a napokon át tartó éles kvázisztrájk (ők felmondtak) során törték meg a Radičová-kormányt. A tanárok többsége viszont már korábban jelezte, az alacsony fizetés - és a sztrájk miatti bérkiesés - miatt pár napnál tovább aligha fognak tiltakozni. A rendőr- és katonanyugdíjakat csak a valorizáció változása érinti Három év alatt 200 millió eurót takarítanak meg LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Úgy tűnik, a bel- ügy- és a védelmi minisztériumnak sikerült olyan megoldást találnia, amely a pénzügyminisztérium számára is megfelelően stabilizálja hosszú távon a rendőrök és katonák nyugdíjrendszerét. „2015-ig 200 millió euróra nőne a hiány, ha nem tennénk semmit - magyarázta a kialakult helyzetet Robert Kaliňák belügyminiszter. - Éves szinten így 64 millió euróval stabilizáljuk a rendszert, és már idén is 18 millió eurót tudunk megtakarítani a tervezett 42 millió eurós hiányhoz képest.” A pénzügyminisztérium elégedettnek látszik. „Pozitívan értékeljük a javaslatot, mivel javítja az államháztartás tartós egyensúlyát” - tájékoztatta lapunkat a tárca sajtóosztálya. Martin Glváč védelmi miniszter szerint a kompromisszumos megoldás jövőre 18 millió euró megtakarítást jelent a védelmi tárca számára. A javaslattal egyetért a rendőrszakszervezet és elfogadhatónak tartja a hadsereg is. Miroslav Litva szakszervezeti vezető szerint a szolgálati idő jelentős, 15 évről 25-re történő emelése sem okoz problémát a rendőröknek. „A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az utóbbi öt évben az átlagos szolgálati idő 24,9 év volt” - magyarázta a rendőrszakszervezet vezetője. Az emelkedés ráadásul fokozatos lesz, 10 évig tart majd, azokat egyáltalán nem érinti, akik még a változás hatályba lépése előtt leszolgálják a jelenleg kötelező 15 évet, majd évente egy évvel emelkedik. Aki jelenleg 14 leszolgált évvel rendelkezik, annak már 16 év lesz kötelező, aki 13-mal, annak 17 stb. A már nyugdíjasok számára csak a valorizációs módszer lesz új, a járadékok a következő évtől a civil nyugdíjakhoz hasonlatosan fix összeggel emelkednek majd. Idén azonban már nem lesz nyugdíjemelés, hiába tiltakozott emiatt a nyugdíjazott katonák szövetsége. A jogszabály hamarosan a kormány, majd a parlament elé kerül, legkorábban jövő év áprilisában vagy májusában léphet hatályba.
