Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-26 / 272. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 26. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 7 A külföldi cégek egy része az osztalékoknak köszönhetően mára akár a többszörösét is visszakapta annak, amit korábban befektetett Szlovákiában Busás nyereséggel menekülnek a beruházók Pozsony. Az amerikai U. S. Steel kivonulása a kassai acélműből csak az első fecske, aminekapéldáját több cég is követheti - fi­gyelmeztetnek az elemzők. Több külföldi befektető mára a többszörösét kapta vissza annak, amit koráb­ban befektetett Szlovákiá­ban, így igyekszik minél hamarabb odébbállni. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákia könnyen a portu­gál útra tévedhet - figyelmez­tet Vladimír Baláž, a Szlovák Tudományos Akadémia köz­gazdásza. Portugália a jelenle­gi gondjait ugyanis részben annak is köszönheti, hogy Szlovákiához hasonlóan jelen­tős adókedvezményekkel csa­logatta az országba a külföldi befektetőket, akik a kedvez­mények lejárta és az adók nö­velése után tömegesen hagyták el az országot. Szlovákiában manapság több cég esetében is lejár a nekik nyújtott kedvez­mény, a Fico-kormány pedig - az államháztartási hiány csök­kentése érdekében - megemeli az adókat. Már csak hab a tor­tán, hogy az elmúlt 15 évben megháromszorozódtak a cégek munkaerőre fordított költsé­gei. Mindezt figyelembe véve nem csoda, hogy Szlovákia egyre nehezebben veszi fel a versenyt a környező országok­kal, ami elsősorban a szlovák gazdaság húzóágazatainak számító autóipart és az elekt­ronikai cikkek gyártóit sújtja. A külföldi befektetők egy ré­szének azonban nincs oka a panaszra, hiszen mára busásan megtérült a beruházása. A leg­nagyobb haszonra azok tettek szert, akik az elmúlt években a legtöbbet panaszkodtak: a Szlovák Gázművek (SPP) kül­földi tulajdonosai, a német E. ON Ruhrgas és a francia GdF Suez, akik a tulajdonukban lé­vő 49 százalékos részvénycso­magot most a cseh EPH társa­ságnak szeretnék eladni. Az említett részvénycsomagért a cég külföldi tulajdonosai 2002-ben 2,7 milliárd dollárt fizettek, azóta azonban - a Hospodárske noviny gazdasági napilap elemzése szerint - 7,2 milliárd dollárnyi osztalékot fi­zettek ki. Ennek ugyan egy ré­sze a többségi tulajdonosnak számító állam kasszáját gyara­pította, azonban még ezt le­számítva is 3,6 milliárd dollár ütötte a német és francia rész­vényesek markát. Az elmúlt években - részben a piacnyitás, részben pedig az áremelési ja­vaslatok folyamatos visszauta­sítása miatt - már csökkent a nyereségük, ami hozzájárulha­tott ahhoz, hogy most kivonul­nak a cégből. Míg az SPP a legnagyobb nyereséget könyvelhette el, a befektetése leggyorsabban az amerikai U. S. Steelnek térült meg, amely - az adókedvez­mények lejárta után - épp most szeretne megválni a kassai acélműtől. Az amerikaiak a cé­gért - az átvállalt tartozásokkal együtt - több mint 400 millió dollárt fizettek, ráadásul vállal­ták, hogy 700 mülió dollárt fek­tetnek be a vállalatba. A teljes költségeik így meghaladták az 1,2 milliárd dollárt, ami az ak­kori árfolyamon számolva nagyjából ugyanennyi eurónak felelt meg. A 2003 és 2008 kö­zötti időszakban az összesített nyereségük ugyanakkor meg­haladta a 2,67 milliárd eurót. Többszörösen megtérült a befektetésük az energiaszol­gáltatóknak is. A Közép-szlo­vákiai Áramszolgáltató 49 szá­zalékos részvénycsomagjáért a francia Electricité de France például 2002-ben 158 millió eurót fizetett, az azt követő tíz évben azonban az áramszolgál­tató összesített nyeresége megközelítette a 600 millió eu­rót, aminek a jelentős részét osztalékkánt fizették ki. A fran­cia anyavállalat azonban az elemzők szerint otthon gon­dokkal küszködik, így most ők is a részvénycsomagjuk eladá­sát fontolgatják. Michal Šnobr, a J&T Bank elemzője szerint a részvénycsomag iránt egész biztosan nagy lesz az érdeklő­dés, a franciák így az eladáson is nyerhetnek. Mit tehet a kormány annak érdekében, hogy leállítsa a be­fektetők tömegesebb kivonulá­sát? Természetesen felkínálhat nekik újabb adókedvezménye­ket, Vladimír Báláz szerint ez azonban a pokolba vezető út lenne. „A kormány inkább a vállalkozói környezet javítása érdekében tehetne bizonyos lépéseket, felvehetné a harcot a korrupcióval, és hatékonyabbá tehetné a bíróságok műkö­dését” - vallja Baláž, aki szerint a cégeknek hatalmas károkat okoznak a feleslegesen elhú­zódóbíróságiperek. (mi) Az olasz vállalkozók elégedettek a szlovák piaccal Vonzzuk az olasz cégeket ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az olasz vállalkozók 76%-a újra Szlovákiában ru­házna be, mivel összességében elégedettek az itteni feltételek­kel. A nálunk tevékenykedő olasz cégvezetők 53%-a úgy véli, Szlovákia jó üzleti lehetősége­ket teremt, különösen az olcsó munkaerő, a keleti piacok közel­sége és az euró bevezetése jelen­ti számukra a vonzerőt - derült ki az Olasz-Szlovák Kereske­delmi Kamara (TSOK) felméré­séből. Olaszország számára a közép- és kelet-európai térség­ben Lengyelország után a máso­dik legfontosabb célterület va­gyunk, az itáliai működőtőke 18 százaléka hozzánk irányult. „Szlovákiában Olaszország a 4. legnagyobb külföldi beruházó” - mondta Alberto Gerotta, a 250 céget tömörítő TSOK elnöke. Az olasz tulajdonú vállalkozások adják Szlovákia gazdasági telje­sítményének közel 6%-át, a vil­lamos műveket privatizáló Énei energetikai óriás 3 milliárd eu- rós beruházása (a Mohi atomerőmű befejezése) pedig a legnagyobb invesztíció Szlová­kiában. Az itteni olasz cégek ha­tékonysága háromszorosan ha­ladja meg az átlagos szlovák tár­saságok idevágó mutatóját. Ami a közeljövőt illeti, 2013-ban az olasz vállalkozók 57 százaléka nem változtat az általuk foglal­koztatottak létszámán, 30 szá­zalékuk új munkaerőt tervez fel­venni, és mindössze 7 százalé­kuk számol leépítéssel. (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Romlanak a kilátásaink Pozsony. A banki elemzők egyre borúsabban látják Szlovákia jövő évi gazdasági kilátásait. A jegybank által e hónapban megkérdezett elemzők 2013-ra már csak 2%-os gazdasági növekedést jósolnak Szlovákiának, míg szeptemberben még 2,4%-os növekedésben bíztak. Az árak jövőre ugyanakkor gyorsab­ban nőnek majd, mint azt ko­rábban várták, az infláció így elérheti a 3,7 százalékot, míg idén 2,9 százalékkal nőhet­nek az árak. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8101 Lengyel zloty 4,1192 Cseh korona 25,339 Magyar forint 280,49 Horvát kuna 7,5580 Román lej 4,5373 Japán jen 106,19 Svájci frank 1,2050 Kanadai dollár 1,2865 USA-dollár 1,2909 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank­­­OTP Bank 1,34-1,24 26,38-24,47 289,96-269,00 Postabank 1,33-1,24 26,34-24,55­Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 26,12-24,67 291,74-266,61 Tatra banka 1,33-1,25 26,19-24,67 290,35-268,29 Príma banka 1,35-1,23 26,69-24,15 293,01-265,11 Általános Hitelbank 1,32-1,24 26,18-24,66 293,37-268,22 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) RE120193

Next

/
Oldalképek
Tartalom