Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-15 / 264. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 15. Kultúra 9 Tagadhatatlan: egy nemzedéknek az Alkonyat-folyam jelenti majd a mozihoz való kötődést A vámpírmítosz vége - és kezdete Emmett (Kellan Lutz) és Bella (Kristen Stewart) erőpróbája (Fotó: Bontonfilm) Jó vég. Feszes, izgalmas, tele feszültséggel. Egy percre se oldódik és enged fel. Nem lazít, nem hagyja, hogy elkalandozzon a figyelem. TALLÓS1 BÉLA Az Alkonyat - Hajnalhasadás II. része beszippant, és megtartja az érdeklődést. A trendi vámpírműfajban az Al- konyat-széria megteremtett egy remek alapot - s ezzel az új résszel elvitte a csúcsra. Érzelgős és naiv ugyan, hatást akar kelteni, ahol csak lehet, ám ezzel együtt jó mozizást kínál. A sztori megint nem a leglényegesebb. A hivatalos szinopszis szerint „Bella (Kristen Stewart) miután életet adott lányának, új képességek birtokában, vámpírként tér magához. Beteljesedett, amire mindig is vágyott: vámpírként élhet Edward oldalán. A boldogságukat azonban hamarosan megzavarja a Voltunk tanácsa, akik azt állítják, a Cullenek vétettek a vámpírtörvények ellen. A Voltunk csak a kínálkozó alkalomra vártak, hogy örökre leszámolhassanak a Cullenekkel. Edward Jacobbai (Taylor Laut- ner) az oldalán szövetségeseket gyűjt, hogy együtt küzdjenek meg a Voltunkkal a mindent eldöntő, utolsó nagy csatában.” Eddig is úgy tűnt, az új rész megnézése után még inkább így vélem, nem a történet az, amiért több mint másfél ezer rajongó sátorozott Los Angelesben, a vámpírsorozat befejező epizódjának premierjét várva. Nem csak a sztori alakulásáért (az nem kínál annyira lenyűgöző fordulatokat és csodálatos újdonságokat) érkeztek a világ minden pontjáról a bemutató helyszínére, s tódulnak majd a mozikba a rajongók, hanem a mítoszért, amit ez a film megteremtett. S amit nem lehet elvenni, nyomtalanul kitörölni az emlékezetből: egy nemzedéknek az Alkonyat-folyam jelenti majd a mozihoz való kötődését. S ehhez hozzá tartozik a főszereplők - Kristen Stewart, Robert Pattinson és Taylor Lautner - iránti rajongás. S ha eddig nem is beszéltek róla annyit, ebben a részben igencsak „kidomborodik” az Emmett Cullent alakító Kellan Lutz is. Sőt, a film végén megjelenik egy újabb figura: a félig ember, félig vámpír fiú - őrá még csak vár a hírnév. (Rá és a Cullen kislányra akár újabb szériát lehet írni.) A film misztikájának domináns része az idegen távoliság érzetét keltő rejtélyes környezet, a hatalmasságában megmutatott borús-zöld erdőrengeteg. Ebben is tudott újítani az új rész: a vámpírtábor a leszámolásra havas tájba vonul át. A mindent tisztára mosó fehérség a végtelenség, a határtalan erő érzetét kelti, ezáltal a környezet megsokszorozza a csata monumentalitását. Most is, akárcsak az előző részekben, a hangeffektusok és a zene erőteljesen megemeli a mozit. Hol a lágy, hol a tomboló ritmusok égetik bele a néző tudatába a látványt, a vásznon zajló eseményeket, aminek nagy részét az összecsapás, a viaskodás akrobatikája tölt ki. De olyan koreográfiával, olyan vizuális megoldásokkal, olyan technikai szinten, hogy le a kalappal. Van kérdés és történés, ami nyitott és lezáratlan marad, de az összbenyomás kellemes meglepetést szerez. S csak hozzátesz a meglepetéshez a Bella által kimondott üzenet, amelyből azt vonhatjuk le, hogy az idegenséghez a megismerés szándéka a legjobb hozzáállás. VÁLASZOL Laár András a L' art pour ľ art Társulat tagja Tényleg Piroska a farkas? Igen. Mindenki azt hitte, hogy Piroska és a farkas két különböző mesealak. Dolák-Saly Róbert kiderítette, hogy itt teljesen másról van szó. Előadói estünkön egy diavetítés során kiderül az igazság. Piroska a farkas. Ittazidő, hogyeztmin- denki megtudja. Mi minden lesz még a L' art pour ľ art előadásán? Már a cím is elárulja, hogy nem mindennapi szórakozás várja azokat, akik megtekintik a hazai abszurd tótumfaktu- mainak 14. színházi estjét. Ez azért is igaz, mert ha valaki tényleg mindennap meg szeretné nézni a műsorunkat, valószínűleg csalódna, hiszen nem mindennap mutatjuk be. Lennének napok, amikor afa- natikusabb rajongók hiába keresnék előadásunkat, helyette vagy egy másik műsort találnának, vagy üres színpadot, ha egyáltalán nyitva lenne az intézmény. Ezért javasoljuk, hogy aki teheti, inkább az előre megadott napokon látogassa estünket. Szuperlatí- vuszok és egekbe magasztalás helyett-bár indokoltak lennének szerényen megemlítjük, hogy énekel a darabban egy tehén, akit a mezőn felejtettek, előkerülnek a legendás osztály - főnöki óra tanulóinak szülei, és végre együtt szerepelnek a színpadon a már-már világhírűnek számító Besenyő család tagjai, sok-sok év után először. A társulat jó szokásához híven csak újdonsággal szolgál ezen az estjén is. Új dalok, új vetítések, új jelenetek a megszokott, toronymagas színvonalon. Csaléteknek pedig álljon itt egy kifejezés a darabból: trafik. Ha valakit ez a szó nem annyira vonz, annak eláruljuk, hogy nincs is benne az előadásban. Ha valaki pedig csak emiatt jönne el annak majd külön elmondjuk, ha ragaszkodik hozzá. Mindenkit szeretettel vár Piroska, a farkas, valamintaTársulattagjai megannyi szerepben, például a bádogember, ágyává oroszlán, a madárijesztő és Dorothy páncéljába, szőrébe, kabátjába ésbőrébebújva. Hol és mikor? Révkomárom, művelődési központ, holnap, 19óra. (kp) Nevét az Eszkimó asszony fázik tette ismertté Elhunyt Xantus János ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Súlyos betegség következtében 59 éves korában kedden elhunyt Xantus János Balázs Béla-díjas filmrendező. Neve először Gazdag Gyula 1971-es filmjének stáblistáján tűnt fel, ekkor még színészi minőségben. Később főiskolai tanárával, Makk Károllyal dolgozott: a Galgóczi Erzsébet műve alapján forgatott, nagy visszhangot kiváltott Egymásra nézve című film segédrendezője volt. Nevét igazából első nagyjátékfilmje, az Eszkimó asszony fázik című dráma tette ismertté. A film hatalmas közönségsiker lett, egyrészt szabados párbeszédei miatt, másrész, mert a kor jeles lengyel férfiszínésze, Boguslaw Linda és az akkor sokat foglalkoztatott Lukács Andor játszotta a férfi főszerepeket. Ám igazi revelációval a női főszerepet alakító Méhes Marietta hatott, aki szőke bombázóként, mint az akkori alternatív zenei élet egyik fontos egyénisége tömegeket vonzott a moziba. Nagy siker volt még az 1988-ban készített Rocktérítő című filmje, amelyben szintén az alternatív zenei világ - élén Pajor Tamással, a Neurotic együttes énekesével - kapott főszerepet. Későbbi alkotásai közül az ismertebbek közé tartozik A Morei fiú, a Szoba kilátással és az Etetés című kisjátékfilm, továbbá a Se kép, se hang című kísérleti film. (tébé) Xantus János 59 éves volt (Képarchívum) PENGE A füttyögő méhecske furcsa akcentusa Gubcsi Lajos neve mostanság gyakran szerepelt a médiában: Gubcsi a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke, mely többek közt kitüntette Grendel Lajost vagy Tőzsér Árpádot, de posztumusz még Márait, Weörest, Hamvast és Wass Albertet is. Gubcsi művei szerzői kiadások, díszkiadásokra emlékeztető kiszerelésben látnak napvilágot. De milyen író, költő maga Gubcsi? Sajnos, a művészi kvalitások nem mindig párosulnak nemes vagy annak tartott erkölcsi kvalitásokkal. Gubcsi a hazafias vagy közéleti lektűrnek nevezhető moralizáló szöveggenerálást műveli dilettáns szinten: szövegei nemesnek szánt tartalmuk ellenére önkéntelenül komikumba fulladnak, paródiának hatnak. Amit művel, irodalomnak kevés, paródiának viszont emyesz- tően sok. Legényregény című, prózát és verset komCsehy Zoltán kritikai rovata bináló opusza erre jó példa. A csak komoly erőfeszítés árán végigolvasható szöveg egy Lél nevű fiú pszichoszexuális fejlődését mutatja be, noha nem vagyok benne biztos, hogy a szerző ennek szánta. Alighanem Gubcsi egy igaz magyar férfiasságeszmény bűvöletében írta a könyvet. A fiatal, táltostitkokra fogékony Lél „suta” a nőkkel, ugyanakkor ellenállhatatlan, nem ritka, hogy pucér lányt talál az ágyában, hogy magára rántja egy-egy szexéhes csitri vagy épp tapasztaltabb férjes asszony, de ő az igaz szerelmet keresi, s mindeközben olykor terapeutaként maga a Jóisten is eltársalog vele. Az erotikus megfogalmazásokat Gubcsi dilettáns szójátékai és terméketlen humora tovább triviali- zálja: „Lél mindig tudta, hogy mellpárti. Tagja lett ugyan az MSZMP-nek is, de alapvetően mellpárti maradt.” És szegény Lélt folyton gyötri a sors, hiszen: „Ha valaki hu- szonegy-huszonkét éves és egyetemista, aligha kerüli el, hogy nője legyen”. De: „Semmi értelme az egésznek. B...unk vagy tévét nézünk minden este.” Egy rockzenész neje „éppen Léiben vélte felfedezni feltáratlan járatainak bátor vájárát. Aknászát is, azt is mondhatnánk, mert olyan erejű robbantásokra ösztönözte új barátját, amilyenekre a hagyományos munkához szokott vájárok nem vállalkoznának. Lél nem szerette ezt a robbantgatást, beérte volna csendes fúrással, megfontolt haladással...” Ez a macsóhumor végigvonul a könyv egészén, és követi Lélt a házasságig, válásig stb. Lél mindig az a fickó marad, aki „határozottan szórta szét a szélben férfiúi spóráit, hogy biztos lehetett benne, a por virágra talál”. Hát, ilyen nagy beporzásoknak a regénye ez a mű. Egyszer aztán, mikor „Lél engedélyt kapott az egyórás kollégiumi szexre”, gyerek lett belőle: „újévi, malter- gyártású, porfödte gyerek”. Áz abortusz fel se merül, hiszen: „Magyar ember nem csibész. Eszükbejutott ugyan a vágy négy-ötévnyi szabadságra, egyszer talán nyaralásra, valaha majd egy bulira, sőt, akár moziba is mehetnének egyszer... de az nem jutott eszükbe, hogy elvegyék valakinek az épp most születő reménységét.” A kötet versei talán még a hol pongyola, stílustalan, hol betegesen túlstilizált prózaszövegeknél is csapnivalóbbak. És itt nem csak a hol teljesen szentimentális, hol közéleti zsánerpoézis csapdáira gondolok, hanem a gondolatzavarok sokaságára vagy a komikumba átcsapó disszonanciákra. Néhány példa: „Méhecske füttyög kicsit furcsa akcentussal.” Nem elég, hogy fütyül, de a füttynek még akcentusa is van. „Úgy érzem hellódból, hajad balzsamából, lépted dallamából / Úgy látom szemed sugarából, léted ébredéséből, öled vágyából / Tested összes hajlatából, hogy itt vagy megint.” Hát, elég sok impulzus kellett ahhoz, hogy eljussunk ehhez a conGubcsi Lajos /égé wy regé wy Páros villanások egy e/revlfordulón cettónak nem éppen sikeres konklúzióhoz. „Csak a sírban tudtam meg a hírhozó vakondtól, hogy rég mással mentél el.” No comment. „Kórószáraz a virág, mit a kezedbe adok / Én sem tudtam, hogy ilyen kicsikére lohadok.” Hát, eza költészet a nagy, sorozatos felherge- lődés után valóban nagyon kicsikére lohadt, gyakorlatilag nem is látszik. (Gubcsi Lajos, Legényregény. Páros villanások egy ezredfordulón, Budapest, 2011). Értékelés: •OOOOOOOOO
