Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-13 / 262. szám, kedd
16 Kultúra UJSZO 2012. NOVEMBER 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Tóth László versei megzenésítve Pozsony. Csütörtökön 17 órától a Pozsonyi Magyar Intézet Nappali kávézójában a Tóth László verseire komponált, Jöttünk külhonból című, lélekkel teli színpadi játékkal lép a közönség elé Gál Tamás színművész és Lakatos Róbert brácsa- és hegedűművész. Tóth László, József Attila-díjas költő verseiben azt mutatja meg, milyen kicsi a különbség hivatás és hitványság, szerelem és üresség, identitás és identitás zavar, hazaszeretet és hazátlanság között. Nem ad válaszokat, csupán tényeket közöl, mély fájdalommal, de töretlen erővel, (k) Taylor Swift és Justin Bieber aratott a díjátadón Amerikaiak diadala Színes volt a kínálat Kassán, a 44. alkalommal megrendezett anyanyelvápoló konferencián Kazinczy Napok felszálló ágban Az európai színvonalú konferenciaterem (A szerző felvétele) PUHA JÓZSEF Frankfurt. Idén a németországi városban rendezték Európa legrangosabb könnyűzenei díjainak átadóját, a közönség- szavazásra épülő MTV Europe Music Awardsot. Akárcsak az elmúlt években, ezúttal is az amerikai kontinens előadói kapták a legtöbb elismerést. A regionális kategóriákat leszámítva az európaiak közül csak a One Direction csapatnak és David Guettának jutott díj - az előbbi a Legjobb új előadó és a Legnagyobb rajongói bázis, az utóbbi a Legjobb elektrozenei előadó kategóriában győzött. A gála két legnagyobb csillaga T aylor Swift és Justin Bieber volt - három-három elismerést zsebeltek be. A pennsylvaniai Taylor a Legjobb énekesnő, a Legjobb koncertelőadó és a Legjobb imázs kategóriában diadalmaskodott. Sikere , nem meglepő, nagyon fut a szekere. Red című negyedik stúdiólemeze az USA- ban két hét alatt 2012 második legkelendőbb albumává lépett elő. Justin Bieber sikerével is számolni lehetett, a 19 éves kanadai sztár a szavazóbázis nagy kedvence. A Legjobb énekes, a Legjobb popelőadó és a Legjobb World Stage előadás kategóriában vitte el a pálmát. A One Direction mellett még egy duplázója volt a vasárnapi gálának. A kanadai Carly Rae Jepsen a Legjobb dal kategóriában győzött az amerikai listát kilenc, a britet négy hétig vezető Call Me Maybe című világslágerével, valamint a Legjobb Push előadó kategóriában is a legjobbnakbizonyult. A legjobb videoklipnek járó díjat a dél-koreai rapper, PSY érdemelte ki a Gangnam Style- ért. A legjobb rockelőadó a kaliforniai Linkin Park zenekar, az alternatív kategória győztese a New York-i Lana Del Rey, a hi- phopelőadók közül pedig Trinidad és Tobagó-i Nicki Minaj tetszett leginkább a szavazóknak. ALegjobb magyar előadó a 30Y zenekar lett, Whitney Houston pedig Global Icon díjat kapott. A magyar Országgyűlés november 13-át A magyar nyelv napjává nyilvánította. Nemrég történt, tavaly, amikor az Anyanyelvi Konferencia nem kapott állami támogatást. Jövőre sem kap egy fillért sem a húsz éve működő szervezet, vélhetően megszűnik. De nem erről lesz most szó, ez csak a kaotikus anyaországi helyzetkép. JUHÁSZ KATALIN Nem valószínű, hogy a Cse- madok szervezői szándékosan időzítették az új ünnepnap közeli időpontra az idei Kazinczy Napokat. Azt sem hinném, hogy sok iskolában, intézményben ünnepelnék ma a magyar nyelv napját (1844. november 13-án fogadták el a magyart államnyelvvé tevő törvényt). Ez a konferencia negyvennégy éve zajlik Kassán, nem kizárólag nyelvészeknek, magyar szakos tanároknak, hanem hangsúlyozottan ismeretterjesztő jelleggel rendezik. A nagyközönséghez másképp kell szólni, mint a kollégákhoz, ezt a szabályt az előadók is szem előtt tartották. A másfél napos rendezvény változatos témákkal várta az érdeklődőket, az egyetlen nehezítő körülmény az volt, hogy csütörtökön és pénteken zajlott, nem pedig hétvégén, amikor többen részt tudtak volna venni rajta. Szó esett egyebek mellett a vegyes házasságban felnövő gyermekek nyelvi fejlődéséről, a Kassa környéki nyelvjárásokról a XIX. századi források tükrében, a nyelvről mint humorforrásról, szólásaink történelmi hátteréről, valamint a magyar nyelv megmaradási esélyeiről Kassán. Érkezéskor máris kellemes meglepetés ért, ami persze csak a városban ritkán megfordulók számára meglepő. Kassa egyik legrondább szállodáját megvette egy külföldi szállodalánc, és gyönyörűen felújították. A Kazinczy Napok tavaly visszaköltözhetett arra a helyszínre, ahol azelőtt húsz éven át megrendezték, persze nem ilyen szép, európai színvonalú konferenciateremben. Kolár Péter, a Csemadok kassai elnöke ma különösen fontosnak tartja az anyanyelvre fókuszáló konferenciát, mert a tavalyi nép- számlálás eredményei alapján az elmúlt húsz évben húsz százalékkal csökkent a szlovákiai magyarok aránya, és ha egy közösség elhanyagolja a nyelvét, akkor fokozatosan megszűnik az önazonosságtudata. Az a közösség viszont, amelyben több új szó születik, mint amennyi kihal, nincs veszélyben. Ezt már Minya Károly, a Nyíregyházi Főiskola tanára állítja, aki érdekes kísérletet végzett el. Olyan új szavakat tesztelt diákjain, mint például a bicindex, a gerillamarketing, a nőfély vagy a kockul ige. Ez utóbbit olyan emberre mondják, aki sokat ül a számítógép előtt, és elszakad a kézzelfogható dolgoktól. A kocka a számítógép szögletes formájára utal. Példamondat: A kockulás régen égő volt. A kormos sem elsősorban a nebulók fegyelmezésének módja manapság, hanem egy divatos foglalkozás. A bicindex pedig egy ügyes készség, amely egy pattintással felszerelhető a bicikli elejére, a hátsó kijelzőt pedig egy öv segítségével csatlakoztathatjuk magunkra. Azaz vezeték nélküli kerékpárindexről van szó, Minya Károly diákjai viszont minden másra gondoltak, például árfolyammutatóra, vagy a bicepsz vastagságának mérésére szolgáló eszközre. És vajon tudják-e önök, mi az az orchideaszak? A nyíregyházi főiskolások közül senki sem tudta, ami nem csoda, hiszen az internetes kereső is csupán tizenhat találatot jelez. Az egyetemi szakzsargonban nevezik orchideaszaknak a ritka, kis létszámú szakokat. A nőfély már könnyebb feladat: a lakodalmakban egyre divatosabb nőnemű ceremóniamert hívják így. Szintén a nagyközönség számára (is) érdekes előadást tartott Dede Éva budapesti pszichológus a nyelvhasználatról mint humorforrásról. Már a régi görögök is szívesen viccelődtek egymás kiejtésén, beszédmodorán, szóhasználatán, stílusán. A magyar kabaréban komoly múltja van a nyelvhasználat általi karakterformálásnak vagy csoportjellemzésnek. A magyar ember legszívesebben a tájszólásban beszélőkön, a szlenget használókon és a gyér szókincsű „bunkókon” nevet, de persze a kabaré a konstruktív kritika eszköze is, hiszen a hibákra figyelmeztet, humorosan. A szocializmus évtizedeiben gyakran űztek gúnyt a szerzők azokból a disszidensekből, akik egyéves külföldi tartózkodás után már törve beszélték a magyart. Ma a határon túliak, főleg az erdélyiek szóhasználata szolgál gyakori humorforrásként, a székelyek például nagyon sok, számunkra (is) megfejthetetlen értelmű kifejezést használnak. Ezt fricskázta meg néhány székely fiatal az egyik videomegosztón a nagy sikert aratott Székely nyelvlec- kék-sorozattal, ahol - szintén humoros formában - képes magyarázatot fűztek az olyan szavakhoz, mint az árdé, a peccs, a borkány vagy a murok. A csütörtök estét egy jó hangulatú, rendhagyó irodalmi est, a LitFest színesítette, amelyen kiderült, hogy a helyi és a szepsi gimnazistákat érdekli a kortárs irodalom, sőt további alkotásra is ihletik őket a versek és novellák. Rendhagyó nyelvművelő cikk, bírálat helyett magyarázattal - A magyar helyesírás szabályai című kiadvány szerzői megnehezítik a dolgunkat ' Mennyi is a „három és félezer”? JAKAB ISTVÁN Az olvasó most rendhagyó nyelvművelő cikket olvashat. Ez az írás nyelvi hibát tesz szóvá, igazít helyre. A szerzője valójában azonban nem a sajtóban megjelent hiba kimutatható, bizonyítható elkövetőit bírálja - ezeknek bizonyos mértékig még pártjukat is fogja -, hanem a kimutathatatlan, megnevezhetetlen hibázókat okolja, akik azzal, hogy elnagyolt munkát végeztek A magyar helyesírás szabályai című akadémiai kiadvány bizonyos elméleti cikkelyeinek kidolgozásában, megnehezítették a szabály- könyvet használók dolgát. 2012. szeptember 4-én az Új Szó meglepett egy hibás képaláírással - éppen a lap címoldalán. Az első osztályba beíratott kisiskolásokat ábrázoló kép alatt ezt a szöveget olvastam: „52 ezer elsős kezdte meg tegnap a tanévet Szlovákiában, ebből nagyjából három és félezer magyar tannyelvű iskolában”. Ami rögtön szemet szúrt ebben a képaláírásban, az a „három és félezer” kifejezés volt. Akárhogy számolom, az nem több ötszázháromnál. Ez pedig még a fogyatkozó magyar lakossághoz képest is nagyon kevés. Vagyis aligha reális szám. A félezer: 500, a három bizony pedig csupán 3. A magyar helyesírás szabályainak nem a szabályzati részében, hanem csak a szótári anyagában fordul elő a félezer szó ilyen helyesírási bemutatásban: „félezer, de: három és fél ezer”. Ez azt fejezi ki, hogy a félezer egybeírandó ugyan, de a három és fél ezer kifejezésben önállóak az alkotó szavak. (Az egyik helyesírási tanácsadó szótárban ilyen példát is találtam: félezer, de két és fél ezer.) Vagyis a tanácsadó könyvek szerzői ilyen módon igyekeznek a szabálykönyvből kimaradt, erre a helyesírási kérdésre vonatkozó elméleti anyagot legalább a gyakorlati anyag közlésével pótolni. Kijelenthetjük tehát: a szabály- könyv elméleti részeinek kidolgozása tekinthető hiányosnak. De érdemes arra is szánnunk néhány szót, hogy tisztázzuk, valójában mi is a különbség a közt a két eset között, hogy a félezer számnév egybeírt vagy különírt alakban fordul-e elő a szövegben. A félezer egybeírt alak, mint már fentebb is jeleztük: az ötszáz számnév jelentésében fordul elő. Két alkotótagja: a fél és az ezer csak akkor válik külön egymástól, amikor az utótagként szereplő ezer szó az önállósodott fél szón kívül egy másik mennyiségjelzőnek is jelzett szavává válik mondatunkban, más szavakkal kifejezve: amikor az ezer önállósodva két mennyiségjelzőnek lesz a jelzett szava. Például ezekben a kifejezésekben: két és fél ezer, három és fél ezer stb. Ezekben a kifejezésekben az önállósodott ezer alaptaghoz mint jelzett szóhoz tartozik alárendelt tagként a két mennyiségjelző, mégpedig olyan formában, hogy az új jelző szerepel első, a fél egykori előtag pedig második jelzőként. E nem mindennapi szerkesztésmód legalább a fentihez hasonló rövid ismertetést igényelt volna a szabályzatban. Visszatérve a szabályzat hiányosságához, mégis azt ajánlanám: ezért senki ne ítélje el az MTA helysírási bizottságának munkáját, illetve a szabályzaton dolgozók tevékenységét! Ha arra gondolok, hogy például 1943-ban mindössze 112 oldalas, kisméretű akadémiai szabálykönyvecskéből „halásztuk elő” a helyesírási adatokat, ma meg vaskos, 478 oldalas könyvben kereshetjük a tudnivalókat a tizenegyedik kiadású szabályzatban, igazán nem lehet okunk a panaszra. Mindezek ellenére feltehetjük a kérdést: ha még ne jutott el a szükséges helyesírási szabály a maga teljes formájában - gyakorlati példával kiegészítve - sem az iskolákba, sem a szerkesztőségekbe, tehetünk-e szemrehányást az előforduló hibákért például az Új Szó munkatársainak azért, hogy a képaláírásukban a három és félezer kifejezés szerepel a szükséges három és fél ezer helyett? Bár kétségtelen, hogy ez utóbbi kifejezésben feltüntetett mennyiség - vagyis a 3000 + 500, amely egyenlő 3500-zal - reálisabb létszámúra becsüli a magyar iskolások számát, mint a három és félezer (503), mégis azt kell mondanunk: nem, nem tehetünk ezért szemrehányást. Taylor Swift, a gála egyik csillaga
