Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)

2012-11-03 / 254. szám, szombat

2 Közélet UJSZO 2012. NOVEMBER 3. www.ujszo.com Több száz javaslat érkezett a törvénytervezethez Kisebb támogatás jutna a munkanélkülieknek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Sok szervezet el­lenzi a foglalkoztatási törvény módosítását abban a formában, ahogy azt a szociális miniszté­rium előterjesztette. Még a Smer-kormányzatot általában támogató szakszervezetek is ki­fogásolják például annak a le­hetőségnek a megszüntetését, hogy a bejegyzett munkanélkü­liek havonta maximum 143 eu- rós bevételre tehessenek szert - a KOZ úgy véli, ezzel az érintet­tek életszínvonala tovább csök­ken, és elveszítik motivációju­kat a munkakeresésre. A mozgáskorlátozottakat képviselő szervezet, a Mozgás- korlátozottak Nemzeti Tanácsa az ellen emelt szót, hogy a kor­mány felére csökkentené az ún. védett műhelyek támogatására szánt összeget. Ezekben fizikai­lag vagy szellemileg sérült em­berek kaphatnak munkát, keve­sebb állami támogatással vi­szont állások szűnnek majd meg. A kormány ezt az alacsony hatékonysággal magyarázza, idén márciusban 657 ilyen munkahelyet támogatott az ál­lam, 391516 euró értékben. Ami szintén nagy érvágás lehet a munkanélkülieknek, az a vállalkozásindító támogatás feltételeinek szigorítása. Je­lenleg a támogatás megítélés­hez elég annak a feltételnek eleget tenni, hogy az igénylő legalább három hónapot a munkahivatal nyilvántartásá­ban legyen. Ha ezek után leg­alább két évig működteti a vál­lalkozását, akkor a támogatást nem kell visszafizetnie. Ápri­listól, a tervek szerint, nem jár minden érdeklődőnek a támo­gatás, az odaítéléséről egy bi­zottság fog dönteni. A döntés pontos kritériumai egyelőre nem ismertek. Idén március­ban például - a legfrissebb adatok szerint - 953 munka­hely teremtésére adott vállal­kozásindító támogatást a munkahivatal, összesen 3 260 976 euró értékben, (sán, SI­TA, TASR) RÖVIDEN Csökkent a költségvetés hiánya Pozsony. A Fico-kormány megszorító intézkedéseinek kö­szönhetően az elmúlt hónapban csaknem 120 millió euróval sikerült csökkenteni a költségvetés hiányát - derül ki a pénz­ügyminisztérium elemzéséből. Míg a nyári hónapokban a deficit meghaladta a 3 milliárd eurót, megközelítve az idei évre tervezett 3,675 milliárdos hiánycélt, addig szeptember végére a deficit 2,586, október végére pedig 2,466 milliárd euróra csökkent. Peter Kazimír pénzügyminiszter szerint a megszorítások nélkül az idei évre tervezett 4,6 százalékos GDP-arányos hiánycélt nem sikerült volna elérni, a deficit így akár 5,3 százalékra is felkúszhatott volna. (SITA) A Smer kihátrál Mikuš mögül Pozsony. Új elnökjelölttel vág neki a Smer a megyei vá­lasztásoknak Nagyszombat megyében. Jövőre már nem tá­mogatják Tibor Mikuš jelenlegi megyefőnököt. Négy évvel ezelőtt még a Smer is az akkor függetlenként induló Mikuš mögé állt. Trencsén megyében várhatóan Jaroslav Baska volt védelmi minisztert indítják, a többi megyében pedig a je­lenlegi elnököket, vagyis Nyitra megyében Milan Belicát, Besztercebánya megyében Vladimír Maňkát, Kassa megyé­ben Zdenko TrebuMt, Eperjes megyében Peter Chudíkot, Zsolna megyében pedig Juraj Blanárt. Pozsony megyéről egyelőre nem döntött a kormánypárt. (SITA) Kevesen távoztak a második pillérből Pozsony. A nyugdíjrendszer második pilléréből a szeptem­ber elsejei megnyitás óta 4930-an léptek ki és 2918-an léptek be. A nyugdíjpillért a kormány azért nyitotta meg, hogy aki akar, távozhasson, miután szeptembertől jóval kevesebb pénz jut a magánnyugdíjszámlákra: a bruttó bér 9 százaléka he­lyett csak 4 százalék. Michal Stuška, a szociális minisztérium szóvivője szerint az eddigi adatokból még semmilyen követ­keztést nem lehet levonni, hiszen a második pillér 2013. janu­ár 31-ig, vagyis még három hónapig nyitva tart. A kabinet több tízezer kilépővel számol. (TASR) Sok a jobboldali jelölt Pozsony. A jobboldali pártoknak már több jelöltjük is van a Nemzeti Emlékezet Hivatalának élére, a Smer jelöltje vár­hatóan a jelenlegi elnök, Ivan Petranský lesz. Az SaS a hiva­tal korábbi szóvivőjét, Michal Dzurjanint, a Népi Platform pedig várhatóan František Mikloško kereszténydemokrata politikust jelöli majd. Nem kizárt azonban az sem, hogy a Híd is saját jelöltet állít. Hétfőig kell megtenni a jelölést, ezt követően a parlament emberi jogi bizottsága ellenőrzi a je­lölteket, az új elnököt pedig a plénum választja meg várha­tóan még idén, mivel a jelenlegi elnök mandátuma jövő év januárjában jár le. (SITÁ, ú) Bírósági abszurd: még akkor sem vádolhatja nyilvánosan fia elrablásával, ha ez igaz lenne Kováénak bocsánatot kell kérnie Lexától ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb pert nyert Ivan Lexa, a Szlovák Informá­ciós Szolgálat (SIS) volt igaz­gatója. Ezúttal Michal Kováč egykori államfővel szemben, akinek a jogerős bírósági dön­tés szerint levélben kell bocsá­natot kérnie Lexától, amiért fia elrablásával vádolta meg. A 82 éves Kováénak ráadásul 3333 eurós kártérítést is kell fizetnie Lexának. A döntést még júni­usban hozta meg a Pozsonyi Kerületi Bíróság, Kováč pana­szát az Alkotmánybíróság az elmúlt napokban utasította el. „Először találkoztam olyasva­lamivel, hogy az Alkotmánybí­róság jogtalannak nevezett egy panaszt” - reagált Kováč, aki a 90-es években még államfőként nyilatkozta, hogy fia elhurcolá­sáért az SIS felelős, s az egészről a titkosszolgálat igazgatójának, Lexának is tudnia kellett. Az ügyben, Vladimír Mečiar am­nesztiái miatt soha nem indítot­tak bűnvádi eljárást. A bírósági döntés szerint a volt államfő akkor sem vádol­hatta meg Lexát fia elrablásá­val, ha igaza lenne. „Akkor sem hozhatta volna összefüggésbe Lexát a bűncselekménnyel, ha állítása bizonyíthatóan igaz lenne, ugyanis kijelentését ab­ban az időben nem tudta jog­erős bírósági határozattal alátámasztani” - áll a bírósági határozat indoklásában. A bírósági huzavona egyéb­ként már több mint 16 éve tart, s ezzel a döntéssel sem ért vé­get. Kováč nem hajlandó bo­csánatot kérni, a strasbourgi emberjogi bíróságon fog véde­kezni. „Egy szót sem fogok visszavonni abból, amit mondtam” - állítja Kováč. Lexa ügyvédje, Vladimír Hlbočan nem akarta kommentálni a döntést. Csak annyit tett közzé, hogy „a független bíróságok határozatait tiszteletben kell tartani.” Kováč a szólásszabad­ságra és az igazságos bírósági eljárásra való jogának megsér­tését nehezményezte, (dem) A Smer eddig határozottan elutasította privatizációt, az egybiztosítós rendszerért erre is hajlandó Fico akár privatizálna is Pozsony. Végleges az egy­biztosítós egészségbiz­tosítási rendszer létre­hozására vonatkozó kormányzati szándék, ennek érdekében a Smer még az állami kézben lé­vő vállalatok privatizáci­ójára is hajlandó. LAJOS P. JÁNOS A kormány szerdán elfogadta az egészségügyi minisztérium egybiztosítós projektjét, Robert Fico kormányfő újra megerősí­tette, hogy az egészségbiztosítá­si rendszer átalakításának fo­lyamata már megállíthatatlan. „Az egybiztosítós rendszer kon­cepciójáról már régen döntöt­tünk a Smeren belül, és nemcsak eldöntöttük, hanem már dolgo­zunk is ennek megvalósításán ­mondta a kormányfő. - Ezt a döntést már nem változtathatja meg semmilyen vita. Tisztelettel meg fogjuk hallgatni, hogy van­nak más vélemények is, de a döntés megszületett.” Az átala­kítás azonban komoly költsé­gekkel jár majd, és ezért még az állami vagyon privatizációjára is hajlandó a kabinet. Fico szerint ugyanis az egész­ségbiztosítók kivásárlásához szükséges 500-600 millió euró nem a központi költségvetést terheli majd. „Ha a növelni akar­juk az állami eszközöket - és az egybiztosítós rendszer üyen be­fektetés-, akkorkészekvagyunk megszabadulni más állami esz­közöktől, amelyeket nem tu­dunk ellenőrizni, és ezeket a for­rásokat használjuk majd fel az egészségbiztosítók megvásárlá­sára vagy kisajátítására” - jelen­tette ki Robert Fico. Újra meg­erősítette: az egybiztosítós rendszer bevezetése végleges. Azt nem árulta el, hogy az ál­lam mit ad majd el, hogy ki tudja vásárolni vagy ki tudja sajátítani a két magán-egészségbiztosítót. „Kész a tervünk, már készítjük elő a kormány döntését, de amíg nem győződtünk meg arról, hogy ez megvalósítható, addig nem akarok részleteket elárul­ni” - nyilatkozta a miniszterel­nök. Ez a fordulat meglepő, mi­vel a Smer az eddigi összes vá­lasztási kampányában a privati­záció leállítását követelte, a kormányra kerülése után pedig tartotta is magát ehhez. Ismert a pozsonyi repülőtér esete, amelynek a privatizációs pro­jektje már kész volt a 2006-os kormányváltáskor, ám azt az el­ső Fico-kormány leállította. A legtöbb állami részesedésű vállalatban a kormányt a Nem­zeti Vagyonalap (FNM) képvise­li, vagyis ő gyakorolja a részvé­nyesi jogokat. Az FNM honlap­ján lévő tájékoztatás szerint 74 cégben van bizonyos mértékű részesedése az államnak, ame­lyet a vagyonalap kezel. A leg­nagyobb értékű természetesen az SPP 51%-os részesedése, amelynekkönyvi értéke 885 mil­lió euró, ezt azonban a Fico- kormány biztosan nem adja el. Az 500-600 millió eurós bevé­telhez a kabinetnek például a Szlovák Elektromos Művek 34 százalékos (431 millió euró) és a Slovak Telecom 15%-os rész­vénycsomagjától (129 millió euró) kellene megválnia. Az FNM gondozásában lévő rész­vénycsomagok összértéke a könyvi adatok alapján 2,2 mil­liárd euró, de ebbe a felszámo­lás alatt álló vállalatokban lévő tulajdonhányad is beleszámít. Bűnvádi eljárás indulhat Zuzana Piussi filmrendező ellen; a cseh külügyminiszter is tiltakozik Két év egy dokumentumfilmért (Tomáš Benedikovič felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre több szerve­zet, közszereplő és művész til­takozik a Zuzana Piussi rende­zővel szembeni bűnvádi eljárás ellen, amelyet a Pozsonyi I. Já­rásbíróság egykori elnöke, s az Igazságszolgáltatási Tanács tagja, Helena Kožíková kezde­ményezett. Azt állítja, hogy Pi­ussi „A harmadik hatalom betegsége” című dokumentum­filmjében egy róla készült fel­vétel és beszélgetés az ő enge­délye nélkül jelent meg. Kožíková eredetileg kártérí­tést követelt a filmet szponzorá­ló közszolgálati RTVS-től, újab­ban pedig bűnvádi eljárást kez­deményezett a rendező ellen, amiért a vele készült beszélgetés bizalmas információkat is tar­talmazott A rendezőt kétéves szabadságvesztés fenyegeti. Zuzana Piussi mellett több közszereplőn és a Via Iuris pol­Piussi Riot7 gári társuláson kívül Karol Schwarzenberg cseh külügy­miniszter is kiállt. „A beszélge­tés közzététele nem bűncselek­mény, a nyilvánosságra hozata­la miatt kezdeményezett bűnvádi eljárás pedig törvény­ellenes, sérti a szólásszabad­ságra, s az információk szabad terjesztésére vonatkozó jogot” - mondta Peter Wilfling, a Via Iuris jogásza. Emlékeztetett, hogy a beszélgetés közzétételé­re nem volt szükség a bírónő beleegyezésére, mivel a polgár­jogi törvénykönyv szerint a műalkotás vagy híradás céljá­ból készített hang és filmfelvé­telek közzétételéhez nem szük­séges a rajtuk szereplő szemé­lyek beleegyezése. Schwarzenberg szerint Pius­si egy fantasztikus filmet készí­tett. „Ha ezért megbüntetik, az minimum 25 éves visszalépést fog jelenteni” - mondta a cseh külügyminiszter. Néhány szlo­vák politikus, köztük Ondrej Dostál, az OKS képviselője is kiállt Piussi mellett. Dostál rá­adásul az ügyben saját maga el­len kezdeményezett bűnvádi eljárást, amiért véleménye sze­rint bűncselekményt követett el azzal, hogy támogatja és dí­jazza egy bűncselekmény elkö­vetését, amit egy blogbejegy- zéssel is alátámasztott, mely­nek cime: Ha bezárjátok Pius- sit, akkor zárjatok be engem is, kérem! (dem) Egyelőre Lexa áll nyerésre (Pavol FuntálésTomášBenedikovičfotói)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom