Új Szó, 2012. november (65. évfolyam, 253-276. szám)
2012-11-09 / 259. szám, péntek
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2012. NOVEMBER 9. www.ujszo.com FIGYELŐ Bárki lehet 1 ff "1 nevelőszülő? Megrendülést és országos felháborodást váltott ki Magyarországon a 11 éves Szita Bence brutális meggyilkolása. A Mátrix Közhasznú Alapítvány az eset kapcsán az ország nevelőszülői rendszerének hiányosságaira és a szűrés hiányára hívta fel a figyelmet. Bárki bármikor nevelőszülő lehet? Esetleg nem a gyermekszeretet miatt, hanem mondjuk az anyagi járandóságok reményében is átcsúszhat valaki a szűrőn? 2011. július 19-én Baja-Már- tonszálláson lévő lakásában egy nő örökbefogadott lányát pszichés zavar folytán gyógyszerezhette halálra (szerencsére a másik két testvér életben maradt). A 11 éves Szita Bence is egy ideggyenge családtag tébolyult állapota miatt halt meg. Dudás Zsanett, a Mátrix gyermekvédelmi szakembere azt mondja, csodálkozva olvasta a Szeged környékén többször is megjelent nevelőszülő-toborzó- kat, amiből akár anyagi agitáció is kivehető. Mézesmadzaggal keresnek nevelőszülőket, akik legalább 60 ezer forintot kapnak gyermekenként. A nevelőszülő díjazásban részesül, egészséges gyermek esetében: nevelőszülői díj 18.000 forint/ gyermek; nevelési díj: 34.200 forint/gyer- mek; külön ellátmány: 8.550 forint/gyermek. Egészségkárosodott vagy tanulásában akadályozott, ill. 3 év alatti gyermek esetében: nevelőszülői díj 18.000 forint/gyermek; nevelésidíj 39.900forint/gyermek; külön ellátmány 9.975 . forint/gyermek. Dudás Zsanett szerint a nevelőszülőnek jelentkezőknél sokkal szigorúbb alkalmassági vizsgálatokra lenne szükség, majd rendszeres családlátogatásra. A tragédiák megelőzésében a családtagok mellett fontos szerepük lehet a szomszédok, a rokonság, az ismerősök helyzetfelismerésének. (ú) KARPAT-MEDENCEI KITEKINTŐ Földfelszíni digitális átállás (Képarchívum) Új kisebbségek vannak kialakulóban, míg a romakérdés mindkét országban súlyos gond Kisebbségek 20 évvel a válás után Vajdaság és Koszovó A Vajdaság helyzetéről tájékoztatta Pásztor István, az észak-szerbiai autonóm tartomány közgyűlésének elnöke Štefan Füle uniós bővítési biztost Brüsszelben. Pásztor elmondta, nyilvánvaló, hogy Szerbia uniós csatlakozásának kulcskérdése Belgrád és Koszovó viszonyának rendezése, de ígéretet kapott arra az uniós biztostól, hogy ebben a folyamatban a Vajdaság sem marad észrevétlen, a népes magyar kisebbségnek otthont adó tartomány helyzete is Szerbia csatlakozási folyamatának egyik központi kérdése marad. Pásztor beszámolt arról is, ígéretet kapott a cseh bővítési biztostól, hogy következő szerbiai látogatása alkalmával Újvidékre is ellátogat. Štefan Füle a találkozót követően kiadott közleményében hangsúlyozza: „Azt szeretnénk, ha a Vajdaság továbbra is pozitív példaként szerepelne, ha a decentralizáció, az önkormányzatiság vagy a nemzeti kisebbségek kérdéséről van szó. Ezt a bizottság a jövőben is szorosan figyelemmel fogja kísérni.” Füle egyúttal emlékeztet arra, hogy a bizottság legutóbbi országjelentésében sürgette Szerbiát, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy javítani tudja viszonyát Koszo- vóval. (MTI) Nemzetiségileg, etnikailag színesebb a cseh és a szlovák társadalom, mint volt két évtizede, amikor 1993.január 1 -én létrejött a Cseh, il- letveaSzlovákKöztársaság. KOKES JÁNOS Tendencia, hogy mindkét országban fogynak a nemzeti kisebbségek, miközben emelkedik a bevándorlók száma. Új nemzeti kisebbségek vannak kialakulóban, míg a roma kisebbség problémája mindkét országban súlyos gond, ami miatt a nemzetközi szervezetek és intézmények részéről Prágát és Pozsonyt egyaránt kemény bírálatok érik. 1993-ban 78 700 külföldi állampolgár élt Csehországban, az összlakosság 0,75%-át tették ki. A mai szám hatszor nagyobb, és még gyorsabb növekedését csak az utóbbi évek gazdasági válsága fékezte le. Idénjúniusvégéna cseh hatóságok438 ezer külföldi állampolgárt tartottak nyüván, ez az összlakosság több mint 4%-a. Ám becslések szerint több tízezren engedély nélkül élnek Csehországban, főleg Prágában. A cseh fővárosban a külföldiek aránya már az összlakosság 10-12%-át teszi ki. Figyelemre méltó változás, hogy míg korábban az idegenek csak átmeneti időre érkeztek, ma döntő többségük megpróbál letelepedni. Szlovákia a statisztikák szerint kevésbé vonzó a külföldiek számára. 1994-ben 16 946 külföldi élt az országban (az összlakosság 0,32%-a). Ez az arány 2011-ben 1,25%-ra nőtt (67 976 fő). A legtöbb külföldi cseh, számuk mintegy tízezer. Őshonos és újhonos A Csehországban letelepedő külföldiek háromötöde Úkraj- nából, Szlovákiából és Vietnamból érkezett. A vietnamiak már mintegy 65 ezren vannak, kiterjedt gazdasági-kereskedelmi tevékenységet folytatnak, és azon fáradoznak, hogy hivatalosan nemzeti kisebbségnek ismerjék el őket. Hasonló igénnyel lép fel a néhány ezres fehérorosz kisebbség. Bár a magyarok nem őshonosak Csehországban, hivatalosan nemzeti kisebbségként ismerik el őket. Az őshonos nemzeti kisebbségek mindkét országban fogynak. A csehországi magyarok száma az 1991-es 20 ezerről 2001-re 15 ezerre, 2011-ben pedig tízezer alá süllyedt. A szlovák nemzetiséget a 2001-es népszámláláskor 193 200 személyjelölte be, tavaly már csak 149 140. Szlovákiában a magyar a legnagyobb nemzeti kisebbség, a népszámlálás alapján számunk tavaly 458 ezerre csökkent, ami az összlakosság 8,5%-a. Húsz éve a felvidéki magyarság még Szlovákia lakosságának több mint tíz százalékát alkotta. Négyszáz roma gettó Becslések szerint viszont mindkét országban a legnagyobb kisebbség a roma. A csehországi cigányok számát 250 ezerre becsülik, nagyjából egy- harmaduk a nagyvárosok peremén kialakult gettókban él. A felnőttek többsége munkanélküli, gyerekeik többnyire a problémás gyerekeknek fenntartott „különleges iskolákba” jár, a családok egyetlen jövedelmét az állami segélyek jelentik, s a közösségekben mindennapos az uzsora és a prostitúció. Egy néhány éve készült elemzés szerint Csehországban mintegy 300 roma gettó volt, mára szakértők szerint számuk elérte a400-at. Hétszáz péró Szlovákiában 106 ezren vallották magukat romának, ami növekedés. Becslések szerint azonban számuk meghaladja az 500 ezret. Nagy részük a Kelet- Szlovákiában található cigánytelepeken él. 700 ilyen telep lehet az országban, a higiéniai körülmények katasztrofálisak, s a telepek lakói gyakran kerülnek összetűzésbe a szomszédos falvak nem roma lakóival. Számos helyen kerítést, betonfalat húztak elkülönítésükre. A bűnözés és a prostitúció gyakori jelenség. A romák és a többségi lakosság közti viszony mindkét országban egyre kiélezettebb. Sokéves probléma, hogy a szlovákiai romák ezrei Csehországba vándorolnak ki, tovább bonyolítva az ottani helyzetet. Szlovákiában roma kormánybiztos működik, de az eddigi intézkedések nem vezettek javuláshoz és az erre a célra fordítható pénz is kevés. A szerző az MTI prágai tudósítója ujszo@ujszo.<om Amnesztia Tisztelt Új Szó! Kérdéssel fordulok Önökhöz. Sajnos nem tudok mindennap híreket olvasni, ezért is érdeklődnék, hogy lesz-e az országban amnesztia (a legenyhébb börtönbüntetésekre). Azért is gondoltam erre, mert ugye januárban lesz az ország „szülinapja”, és szokott üyen alkalomból, vagy hasonlóknál lenni. Ha nem is hivatalos még, de lehet, Önök már hallottak róla. Előre is köszönöm a segítségüket. Egy olvasójuk! Az utolsó amnesztiát még egykori csehszlovák elnökként Václav Havel hirdette meg, húsz évvel ezelőtt. Már nem létezik olyan általános amnesztia az enyhe büntetésekre, mint az a kommunista vezetés részéről volt divat. Egyéni kegyelmi kérelemmel a köztársasági elnökhöz lehet folyamodni. OLVASÓI LEVEL Hol vannak a fiatalok? A Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre több mint 300 tagot tömörít, mintegy 280 fő rendszeresen fizeti az évi tagsági díjat - 5 eurót. Öregdiák baráti körünk azonban éppen hogy csak „tengődik”: a 2011-es adózási évben senki sem ajánlotta fel adójának 2%-át a körnek. Az évi négy hírlevél kiadása 200 tagsági díjat emészt fel. Az iskola és a mostani sikeres diákok támogatására gondolni sem tudunk! Ahhoz hiányzik a tagságból a „kereső” korosztály, a tagság zöme nyugdíjas. De ugyanúgy hiányoznak a tanári kar képviselői is: egy-két kivételtől eltekintve. A tanév elején minden szülő megkapta a Komáromi Öregdiák - a baráti kör hírlevele - szeptemberi számát. Fel akartuk kelteni az érdeklődést a jelenlegi gimnazisták szüleiben - akik közül sokan ebben az iskolában érettségiztek - a baráti kör kánt. Belépési nyilatkozatot is mellékeltünk - idáig egy sem érkezett vissza! Pedig nem igaz, hogy a fiatalabb korosztályban nincs meg a régi alma mater iránti szeretet. Felejtsük el, hogy öregdiák az, aki nyugdíjba vonult. Mindenki, aki leérettségizett, öregdiákká válik. Találjuk meg az egymáshoz vezető utat, hogy pártfogói, támogatói lehessünk a komáromi Selye János Gimnáziumnak! Fehémé Kürthy Erzsébet Az igazság megalázása Ha a törvényes feltételek között főügyésszé választott Jozef Čentéšt nem nevezi ki Ivan Gašparovič, akkor lesz igazán átpolitizálva az igazságszolgáltatás. A féktelen végrehajtó hatalom végérvényesen ráteszi a kezét a demokratikus rendszerben óhatatlanul függetlenséget igénylő igazságszolgáltatásra. Ennek következménye csak a kettős mérce alkalmazása lehet, és jogsérelmek esetén a jogi elégtétel elmaradása. Ennek az állapotnak tanúi lehettünk a három Mečiar-kormány idején a kilencvenes években, és hasonlóan az első Fico-kormány regnálása négy évében. Elképzelhetetlen, hogy a gondolkodó, normális polgári életre vágyó ember ne lássa, ne tudatosítsa, milyen társadalmi viszonyok elé nézünk, ha a vázolt úton haladunk tovább. Talán vissza az 1989 előtti állapotokba. A legfőbb közjogi méltóság nem képes és nem is akar minden polgár köztársasági elnöke lenni. Nyilvánvaló, hogy egy politikai erő érdekei szerint gondolkodik, beszél és cselekszik. Pedig drága hivatala minden polgár hozzáj árulásából van fenntartva. JóbaMihály
