Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-17 / 240. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 17. Régió-szülőföld 13 Igazi különlegesség a MATESZ első, 1953. január 31 -ei premierjéről tudósító híradórészlet Mellszobrot kapott az alapító-igazgató Fellegi István szobrát Lörincz Margit (balról) és Ferenczy Anna, a társulat alapító tagjai leplezték le A kiállítás lärehozói az installációkat az egyes előadások díszlete­ihez igazították (A szerző felvételei) 1Wr Kedvet kapnak a kisállat- és díszmadár-tenyésztéshez7 (A szerző felvétele) Ezerszáznál több állat a rendezvényen Állati kiállítás Bősön Komárom. Kissé rendha­gyó felvezetéssel, nosz­talgiázás helyett a szí­nészkirály, Latinovits Zoltán Ködszurkáló című művéből vett, a színház értékvesztettségéről szó­ló idézettel köszöntötte a Jókai Színház jubileumi, 60. évadának ünnepé­lyes megnyitójára érke­zett vendégeket múlt pénteken Tóth Tibor színházigazgató. V. KRASZN ICA MELITTA „Azt gondolom, nem lehet to­vábblépni és fejlődni a helyzet ismerete nélkül,' anélkül, hogy megpróbálnánk újra és újra meghatározni a színház célját, szerepét, helyét társadalmunk­ban. A kérdésfeltevés és válasz­adás kötelességünk - már csak azokkal szemben is, akik hatvan éve és a hatvan év alatt életük­kel, művészetükkel adtak vá­laszt az adott kor, az adott pilla­nat kérdéseire” - fűzte hozzá magyarázatként. A jeles évforduló alkalmából mellszobrot kapott a színház előcsarnokában Fellegi István, a Jókai Színház jogelődje, a Ma­gyar Területi Színház alapító di­rektora, az első társulata tagjai­nak nevét pedig emléktáblára vésték; a mellszobor és az em­léktábla egyaránt Juraj Gráféi alkotása. Fellegi szobrát az ala­pító társulat két legendás művésznője, Ferenczy Anna és Lőrincz Margit leplezte le, az emléktáblát pedig a jelenlegi társulat legfiatalabb tagja, Sza­bó Viktor. A táblán tizenkilenc név olvasható: Bottka Zsuzsa, Bugár Béla, Fekete Gyula, Fe­renczy Anna, Grébner (Gábor) Gyula, Gyurkovics Mihály, H. Budai Mária, Husvár Ferenc, Ki­rály Dezső, Konrád József, Kiss Lajos, Lelkes Magda, Lőrincz Margit, Siposs Jenő, Turner Zsigmond, Udvardy Anna, va­lamint Budai Imre, Kovács Imre és Lehotay (Lipták) Antal - utóbbi három az első bemutató­ig csatlakozott az alapító „tizenhatokhoz”. „Fellegi István a 20. századi magyar színházi kultúrában olyan, mind nemzetstratégiai, mind művészi, mind művészet- pedagógiai, nyelvőrző és nyelvápoló, valamint közösség- és esztétikaiérték-teremtő, a 21. századra átnyúló fórumot segí­tett a vüágra, mely tájainkon az egyik legfontosabb nemzeti és kulturálisidentitás-képző erővel bír, bírhat” - méltatta a színház első direktorát Tóth László szín­háztörténész, publicista, költő. Úgy vélte, kevesen vállalták vol­na a feladatot, hogy „gyakorlati­lag a semmiből, legelemibb szakmai és munkafeltételek hí­ján, megfelelő infrastruktúra és személyzet nélkül” nekivágjon és működő, ütőképes színházat hozzon létre. „Azt gondolom, a legmesszebbmenőkig Fellegi István emberi-szakmai-szerve- ző képességeit dicséri, hogy - aggályait félretéve, az adott ob­jektív nehézségekre és körül­ményekre nem tekintve - októ­ber 1-jével hivatalosan is meg­alakulhatott, s 1953. január 31-én megtarthatta első bemu­tatóját a Magyar Területi Színház”-mondta. Az idei évadban, egészen 2013. június 30-áig a színház földszinti és emeleti előcsarno­kában a „60 éve a világot jelentő deszkákon” című kiállítás fogad­ja a látogatókat. Az interaktív, multimediális, látogatóbarát tárlat ifj. Papp Sándor, Szabó Réka és Varga Emese munkáját dicséri. „Az installációkat az egyes előadások jellegzetes dísz­leteihez igazítottuk, és azokhoz választottuk ki a hozzájuk illő je­lenetrészleteket, a fényképeket, szövegeket - árulta el ifj. Papp Sándor. - Látható például a szárnyas zongora az Amadeus- ból, az ablakok a Cseresznyés­kertből, a szekrény a Három nő­vérből, a fa az Enekesmadár- ból.” Külön „Mennyei páholyt” is berendeztek, amely a színház 37 elhunyt művészének állít emlé­ket, és ahol egy interaktív pulton keresztül belehallgathatunk a színészek egykori hangfelvéte­leibe. Igazi különlegesség az az 1953-ból származó filmhíradós felvétel, amely a MATESZ első, 1953. január 31-én megtartott premierjéről, azaz Urbán Ernő Tűzkeresztség című darabjának bemutatójáról tudósított. A kiál­lítást az SZNM - Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma, a Ha­gyományok és Értékek Polgári Társulás, valamint a színház kö­zösen hozta létre, az audiovizuá­lis dokumentumok a Pátria rá­dió, az RTVS, a Szlovák Filmin­tézet és a Jókai Színház archí­vumából származnak. Ahogyan Jarábik Gabriella, a múzeum igazgatója fogalmazott: a kora­beli felvételeknek köszönhetően az idősebb nemzedék tagjai fel­idézhetik emlékeiket, színház­hoz kötődő élményeiket, a fiata­lok pedig megismerhetik a szín­ház múltjának egy-egyszeletét. SZABÓ CSILLA Bős. Október 12-e és 14-e kö­zött rendezte meg tizenkettedik alkalommal a Szlovákiai Kisál­lattenyésztők Országos Szerve­zetének bősi alapszervezete a hagyományos kisállat- és dísz­madár-kiállítást. A nemzetközi kiállításon idén 121 tenyésztő összesen 1103 állatot mutatott be a kultúrházban, valamint a piactéren. A három nap alatt 604 egzoti­kus madarat, 324 galambot, 93 tyúkot és egyéb szárnyast, 82 nyulat nézhettek meg az állatba­rátok. Az egzotikus madárfajták különösen kedveltek a madár­tenyésztők körében, a 82 külön­böző fajta madár között voltak afrikai, ausztráliai papagájok, kanárik, kakaduk, valamint kék­sárga arapapagájok is, amelyek képesek az emberi hang utánzá­sára. A kiállításon csak meghí­vott tenyésztők vehettek részt, akik kisebb nevezési díj ellené­ben mutathatták meg kedvence­iket a közönségnek. Bodó Ró­berttól, a kiállítás szervezőjétől megtudtuk: a rendezvény ver­seny is volt egyben, az állatokat a Szlovák Kisáilattenyésztők Or­szágos Szervezete által delegált pontozóbírók értékelték. A ga­lambok kategóriájában 8 díjat és 18 tiszteletdíjat, a nyulakéban 4 győztest és 5 tiszteletdíjat, a tyúkokéban szintén 4 díjat és 5 tiszteletdíjat, míg a papagájoké­ban 25 díjat és 30 tiszteletdíjat osztottak ki. A díjazott állatok ketrecére kokárda került, a te­nyésztők kupát kaptak. „Minél magasabb pontszámot ér el egy- egy kisállat vagy madár a kiállí­táson, annál többet ér. Ez a ren­dezvény minősítő kiállítás is, amelyen rangsoroljuk, melyik állatot érdemes vinni magasabb, országos kiállításra” - mondta el a főszervező. A kiállításra nemcsak Szlová­kiából, hanem Magyarországról is érkeztek tenyésztők. Bodó Róbert hangsúlyozta: nagyon jó kapcsolatot ápolnak a magyar- országi tenyésztőegyesületek­kel, kisállataikat a kondorosi, a csornai és a zalaegerszegi egye­sületek tenyésztői hozták el be­mutatni Bősre. A kisállattenyésztők bősi alapszervezete 34 felnőtt és 9 if­jú tenyésztővel működik. Az egyesület tagjai a rendezvénytől azt remélik, hogy a bősi lakosok közül többen is kedvet kapnak a kisállattenyésztéshez. A felújított bélai kastélyban 2007 októberében Yvonne von Krockow grófnő és Gonzala Mahou tartotta a lakodalmát Dél-Szlovákiában van a legromantikusabb európai hotel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Béla. A bélai dombok kö­zött elterülő, 350 lakosú köz­ség nevezetessége a barokk kastély, melyet 1770 körül kezdtek építeni francia vidéki barokk stílusban. Elsőként a kápolna (ma templom) ké­szült el. 1834-ben az özvegy Szerdahelyiné Hunyady Anna bárónővel kötött házasság út­ján a korzikai eredetű Bal- dácsy (Baldacci) család tulaj­donába kerül. Baldácsy Antal igazi kényúr volt, aki a kör­nyéken a 19. század első felé­ben szinte kiskirályként ural­kodott. Emellett talán a vár­megye legcsodálatosabb kas­télyát építette fel, amelynek főleg a belső termei voltak kü­lönlegesek a falakat beborító, a görög mitológiából vett je­leneteket ábrázoló freskók végett. Ezek sajnos a kommu­nista időkben megsemmisül­tek. 1892-ben Bródy Zsig­mond vette meg a kastélyt a teljes berendezéssel együtt, aki a községben iskolát épít- tett. 1910-ben a kastély tulaj­donosa báró Ullmann Adolf volt, 1925-ben a birtokot fia, Ullmann György örökölte, aki 1945-ben kényszerült elhagy­ni az országot lányával, a ma Svájcban élő Erzsébettel. A második világháború után a kastélyban mezőgazdasági is­kola, majd javítóintézet mű­ködött. Egy ideig börtönként is szolgált. 1990-ig motoral­katrészeket, mezőgazdasági gépeket raktároztak benne, mígnem annyira tönkrement, hogy életveszélyes lett. 2000 decemberében az Ullmann család leszármazot­tai, Ilona von Krockow grófnő és Matthias gróf visszavásá­rolták az ősi birtokot és elin­dították a kastély szakaszos felújítását. A felújított bélai kastélyban nagyszabású es­küvőt szerveztek 2007 októ­berében: Yvonne von Kroc­kow grófnő és Gonzala Ma­hou tartotta itt a lakodalmát. A Hotel Cháteau Béla nyer­te el a legromantikusabb eu­rópai történelmi hotel díjat. 22 ország 700 szállodája ver­senyzett a dublini megméret­tetésen. „Hálásak vagyunk és büsz­keséggel tölt el minket ez az elismerés. Számunkra ez az exkluzív és szofisztikáit törté­nelmi élmények elismerését és a gyönyörű romantikus környezet értékelését jelenti” - mondta a legromantikusabb hotel tulajdonosa, Ilona Gräfin von Krockow. (mir) (A szerző felvétele) Európa legromantikusabb szállodája n « II Y* W ifTwKf **1 ■i * • BFa * * i lm % i tn'iiß a-il/' i.. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom