Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-23 / 245. szám, kedd
Szín folk 17 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 23. A hagyomány nem beteg, hogy ápolni kelljen, a hagyományt nem akarják ellopni, hogy őrizni kelljen, a hagyományt élni kell, mi azt tesszük! A betyárok így éltek, úgy éltek Egyszer volt, hol nem volt, a Dunán is túl, ott, ahol a tánc és a mese az úr, volt egy kis csapat, a nevük Kuttyomfitty Társulat ISMERTETŐ A három tag egy évvel ezelőtt gondolt egy nagyot, ösz- szedugta a három kobakot. Egy nagy csikóskondérba beleszórtak egy kis színjátszást, egy csipet bábozást, két marék néptáncot, népzenét, egy kis néprajzzal fűszerezték, s kifőzték első műsorukat! Első műsoruk címe A betyárok így éltek, úgy éltek. Három retteget betyár, Angyal Bandi, Patkó Bandi és Rózsa Sándor történetén keresztül mutatják be a betyárok életét. Úgy, hogy a főleg gyermekekből álló közönség játszva megismerje a 18-19. században élt, ma nem kis romantikával és csodálattal tisztelt, valójában közönséges rablókat, gonosztevőket. A vásári komédiásokat idéző prológus után a közönség megismerheti Angyal Bandi, azaz Szentmártony Ónodi András bűnbeesésének történetét. A betyárok fő ellenségei a zsan- dárok, akik a közönség soraiból kerülnek ki. Másodikként Patkó Bandi, a somogyi betyár mutatkozik be, aki nem is volt valós személy, mégis számtalan történet és nóta dicsőítette. Rózsa Sándor, a betyárkirály elfogásának hiteles története zárja az utazást. Az alkotók és egyben előadók: Rebro Ágota (tanár, drámapedagógus, bábos), Dobsa Fodor Mónika (néptáncoktató, a Népművészet Ifjú Mestere, Fülöp Ferenc-díjas táncos) és Dobsa Tamás (vőfély, néptáncoktató, a Népművészet Ifjú Mestere, Fülöp Ferenc-díjas táncos, Martin György-díjas). Nem szeretnék meghatározni a műfajt, talán nem is kell! A három műfaj érdekes egyvelegét eddig két műsorban láthatja a közönség. A második műsoruk, Az elvarázsolt királykisasszony című magyar népmese feldolgozása. A mesében a banyává varázsolt királykisasszonyra rátalál egy királyfi, aki épp feleséget keres. Á mese végére a tánc feloldja a varázslatot, s a közönség egy nagy mulatságban, a lakodalomban vehet részt. A műsort óvodák részére készítették, figyelembe véve a korosztály életkori sajátosságait, de már alsó tagozatosoknak és nyugdíjasoknak is nagy sikerrel mutatták be. A műsor szerkesztésénél nagy figyelmet fordítottak arra, hogy kis helyen is, akár egy óvodai szobában is elő lehessen adni a darabot. Hogy a csapat fáradozása nem hiábavaló, hogy a legifjabb korosztályt is érdekli a történelem, a népzene, a néptánc, természetesen „me- sésítve”, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szervezőktől, a tanároktól, a gyerekektől gyakran kapnak levelet, melyben az áll: élvezték az előadást, s nem egy iskolába, óvodába is visszahívják őket. A Kuttyomfitty Társulat ez év januárja óta negyvenkétszer mutatta be műsorait óvodákban, iskolákban, gyereknapon, táborokban, falunapokon. Egyik fő célkitűzése, hogy eljusson olyan kisiskolákba, óvodákba, falvakba, ahol nem áll módjukban nagy produkciókat fogadni, ezzel is népszerűsítve a néptáncot és a magyar kultúrát. Nagyon fontosnak tartják, hogy a gyerekeknek és a felnőtteknek is - akikről az előadások végére általában kiderül, hogy a gyermeki énjük még megvan - örömet szerezzenek és elmenjenek velük a mesék felszabadító birodalmába, ahol a jó mindig elnyeri jutalmát és a gonosz megbűnhődik. Már folynak legújabb műsoruk előkészületei. Az eltáncolt cipellőkből megtudhatják, hová jár minden éjjel a királylány és hogyan küzd meg a tánc ördöge, Tancika és Jankó, a szegény juhászlegény a királylány kezéért. A gyerekek mellett a Kuttyomfitty Társulat nem feledkezik el a felnőtt korosztályról sem. Hosszú távú tervei között szerepel az Arany fészek, arany madár című műsor elkészítése, mely adomákból, pajzán történetekből és természetesen néptáncból, népzenéből kerekedik ki. A hagyomány nem beteg, hogy ápolni kelljen, a hagyományt nem akaiják ellopni, hogy őrizni kelljen, a hagyományt élni kell, mi azt tesszük! (B)
