Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-03 / 228. szám, szerda

24 Panoráma

ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 3. www.ujszo.com

Október

3

NÉVNAP

Helga, Gertrud A Helga északi germán eredetű, jelentése: egészséges, boldog. A Gertrud germán név, jelentése: a dárdák varázslónője.

ESEMÉNY

Helyreállt a német állami és nemzeti egység: egyesült az NDK és az NSZK. (1990)

MAI ÉVFORDULÓINK

115 éve született Louis Aragon francia költő, író, a szürrealista mozgalom egyik elindítója.

55 éve halt meg Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító, az Ady utáni nemzedék kiváló lírikusa. 20 éve halt meg Gyárfás Miklós József Attüa-díjas író, újságíró, népszerűek voltak franciásan könnyed vígjátékai.

BOLDOG SZÜL1NAPOT!

75 éves Csíky Boldizsár Erkel Ferenc-díjas zeneszerző.

Cseke Péter Jászai Maridíjas színész. (1953) Keresztes Dóra festő- és grafikusművész, animáci- ósfilm-rendező. (1953) Ivancsics Ilona színésznő. (1960)

Tom Bresnahan amerikai színész. (1965)

NAPI VICC

Hittanórán megkérdezi a tanár Mórickát:- Mit csináltak a zsidók, miután átkeltek a Vöröstengeren?- Kiültek a partra száradni.

ORVOSMETEOROLÓGIA

A keleti or- SíM’fSl szágrész ki- TBKfliy vételével az időjárás kedvező hatásai érvényesülnek, javul a fizikai és szellemi teljesítőképesség. A szívás érrendszeri betegek azonban továbbra se becsüljék tül erejüket. Az alacsony vémyomásúak- nál migrénes jellegű fejfájás léphet fel.

A ma még fellelhető emberszabású populációk jelentős része el fog tűnni a közeli jövőben

Végveszélyben a gorillák

Az élőhelyek zsugorodása a gorillákat érinti a legsúlyosabban (TASR/AP-felvétel)

London. Drasztikusan csökkentek az Afrikában élő emberszabású majmok- gorillák, csimpánzok és bonobók— számára alkalmas természetes élőhelyek az elmúlt két évtizedben.

ÖSSZEFOGLALÓ

Elsőként vizsgálta az emberszabásúak számára alkalmas élőhelyeket az egész afrikai kontinensre kiterjedően a Diversity and Distributions című folyóiratban közölt tanulmány. „Számos kis területre vagy országra összpontosító tanulmány kimutatta már, hogy az afrikai emberszabásúmajom-populá- ciók hatalmas nyomás alatt vannak, és egyre fogyatkoznak” - húzta alá a kutatás megszervezésében segédkező Hjalmar Kühl, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.

Az élőhelyek zsugorodása a gorillákat érinti a legsúlyosabban. A Cross folyó menti gorillák (Gorilla gorilla diehli) a természetes élőhelyeik 59 százalékát veszítették el, míg a keleti gorillák (Gorilla beringei) esetében ez az arány 52 százalék, a nyugati gorilláknál (Gorilla gorilla) 31 százalékvolt.

Az egykor törpe csimpánzként ismert bonobók (Pan pa- niscus) - eleinte a közönséges csimpánz (Pan troglodytes) alfajának gondolták őket - a természetes élőhelyeik 29 százalékát veszítették el, míg a közönséges csimpánz közép-afrikai alfajai 17 százalékos, nyugat-afrikai alfajai 11 százalékos élőhelyveszteséget szenvedtek.

Az emberszabásúakra nehezedő nyomás területenként változik. Nyugat-Afrikában például az erdőirtás és a vadászat tizedeli az állományt. A kontinens középső részében megmaradtak ugyan az ősi erdőségek, ám a bozóthúsra éhes vadászat miatt ezek többé nem megfelelőek az emberszabásúak számára. A tanulmány készítésekor a szakemberek először meghatározták a pontos koordinátáit annak a több mint 15 ezer helyszínnek, ahol az elmúlt húsz évben biztosan éltek emberszabásúak. „Ezután felmértük e helyszínek természeti adottságait, majd a trópusi Afrika összes olyan régiójának környezeti feltételeit is, ahol a beszámolók szerint nem élnek, illetve éltek emberszabásúak. Olyan szempontokat vettünk górcső alá, mint az erdős területek kiterjedése, a népsűrűség és az éghajlati feltételek.”

A kutatók szeretnék tovább fejleszteni a vizsgálatukat, egyebek között olyan társadalmi-gazdasági adatok bevonásával, amelyek segíthetnek magyarázatot találni arra, hogy bizonyos területeken miért élnek a majmok szoros közelségben az emberekkel, miközben más hasonló adottságú térségekből teljesen eltűntek.

,J\ ma még fellelhető ember- szabású populációk jelentős része el fog tűnni a közeli jövőben” - húzta alá a szakember, aki nem látja rózsásan a jövőt: az egyre népesedő és közben térre, faanyagra, ásványi anyagokra, valamint húsra éhező világból az emberszabású majmok fokozatosankiszorulnak. (MTI)

Régészeti leletek is alátámasztják: a modern ember a fekete kontinensről származik

A klímától függött az afrikai kirajzás időpontja

MT1-ÖSSZEFOGIALÓ

Cambridge. A modem ember 70-55 ezer éve hagyta el Afrikát a kedvező klímaváltozás következtében. Ezt brit kutatók számították ki, akik tanulmányukat az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban tették közzé. Ugyanis régóta viták tárgya, hogy milyen szerepet játszott a klímaváltozás az ember kirajzásában Afrikából. A modem embertől származó legrégebbi régészeti leletek a fekete kontinensen körülbelül 200 ezer évesek, ám Afrikán kívüli nyomai legfeljebb százezer évesek.

A Cambridge-i Egyetem kutatói Anders Eriksson vezetésével az elmúlt 120 ezer év klímarekonstrukcióját 51 modem embercsoport génállomány-mintázatával kombinálva határozták meg a kirajzás időpontját és optimális útvonalát. Hogy kiderítsék, a népvándorlásban milyen szerepet játszhatott az éghajlat,

a kutatók egy igen részletes modellt dolgoztak ki, gyakorlatilag feltérképezve bolygónkon minden egyén sorsát. Az éghajlat mellett vizsgálták a növényzetet, rekonstruálták a tengerszint változásait, valamint e tényezők hatását az élelemforrásokra. A tudósok képesek voltak meghatározni azokat a lehetséges demográfiai „forgatókönyveket”, amelyek leginkább kompatibüi- sek a modern ember génfrekvencia-térképével.

A modell tanúsága szerint a modem ember kirajzását Afrikából az éghajlat meggátolta 70-55 ezer évvel ezelőttig, amikor is egy kedvező időjárási ablak nyűt az ún. déli csapáson, a Báb-el-Mandeb tengerszoroson az Arab-félszigetre vezető útvonalon. Ekkor vált kedvezőbbé Afrika északkeleti részének és az Arab-félszigetnek a klímája, és csökkent le megfelelő mértékben a tengerszint.

Elődeink átszelték a Báb el- Mandeb tengerszorost, amely az

(Illusztrációs felvétel)

Arab-félsziget déli csücskénél köti össze a Vörös-tengert az Ádeni-öböllel. A genetikai adatok alapján a régészek végigvezették a családfákat, hogy rájöjjenek, hol indult el a törzsek ágazódása. Meglepő módon a kulcsfontosságú terület nem a

Szuezi-csatoma és a Báb el- Mandeb-szoros volt, hanem a mai Irak és Irán területe.

A modell segítségével határozták meg a modem ember megérkezésének időpontját a különböző kontinensekre is, az adatok egybeesnek a régészeti és fosszüis leletekkel. Az egyetlen kivételt Európa képezi, ahová a megérkezést a klímán alapuló modell 55 ezer évvel ezelőttre teszi, vagyis 10 ezer évvel korábbra valószínűsíti, mint a régészeti leletek. Az eltérést a neandervölgyi emberrel való versengés magyarázhatja, ami lelassíthatta a modem ember terjeszkedését.

Délkelet-Ázsiát az emberek 50-40 ezer évvel ezelőtt érték el. Ekkor már késő volt, hogy azonnal Ausztrália felé vegyék az irányt, a tenger szintje ugyanis túl magas volt. Hogy pontosan mikor érkezett meg az ember Ausztráliába, erről nem rendelkeznek megbízható információkkal a szakértők.

Hasnyálmirigyrák

Veszélyben a dohányzók és a nagyivók

Washington. A dohányosoknál és a nagyivóknál jóval fiatalabb korban, az átlaghoz képest egy évtizeddel korábban jelenhet meg a hasnyálmirigyrák - állapították meg amerikai kutatók. A vizsgálódásba 811 pácienst vontak be. Erős dohányosnak a Michigani Egyetem kutatói azt tekintették, aki naponta legalább egy csomag cigarettát elszívott, nagyivónak pedig azt, aki naponta átlagosan legalább három adag szeszesitalt megivott. (Egy adag szeszesitalnak általában 1,5 deciliter bor vagy 3-4 centiliter tömény felel meg.) A kutatók úgy találták, hogy az erős dohányosoknál átlagosan 62 évesen, a nagyivóknál pedig átlagosan 61 évesen diagnosztizálták a hasnyálmirigyrákot. Ez körülbelül egy évtizeddel korábbi megjelenése a betegségnek az átlaghoz képest, ami 72 év. Jó hír ugyanakkor, hogy a dohányzás és az italozás káros hatása is visszafordítható: tíz év elteltével már nem találtak emelkedett kockázatot azoknál a korábbi erős dohányosoknál és nagyivóknál, akik felhagytak szokásukkal. (MTI)

Kétezer évesek

Méregdrága

olajfák

Toulouse. Hatvanötezer eu- róért kelt el egy vén olajfa egy franciaországi árverésen, amelyen a Római Birodalom idejéből származó famatuzsálemeket bocsátottak áruba. A földlabdában, gyökérzettel együtt eladásra kínált 26 olajfa közül tucatnyi talált gazdára 1000 és 65 ezer euró közti áron hazai és külföldi vevők körében. A legmagasabb áron elkelt fa, amely Cordobil fajtájú, 16,5 tonnát nyom és

9,30 méter kerületű. Az árverés fávoritja két ritka, Farga olajfa volt, de ezeknek csak az egyike kelt el, az is a remélt ár mintegy feléért, 35 ezer euróért (a költségekkel együtt 42 ezerért). E három méter magas famatuzsálemek súlya még a 10 tonnát sem érte el, kerületük is csak 7 méter, mivel a szállítás miatt alaposan körbevagdosták őket, csak néhány zöld gallyat hagytak meg. Az olajfaaukciót egy spanyol gyűjtő kollekciójából rendezték; a tulajdonos még az előtt jutott a növényekhez, hogy a spanyol kormány betiltotta a matuzsálemi korú olajfák adásvételét. Madrid a kulturális örökség részeként védi a római időkből származó olajfákat. (MTI)

szlovákiai magyar napilap

www.ujszo.<om

www.fmeboek.ran/0jszo

Szerkesztőség:

I Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, e-mail: redakcia@ujszo.com, fax: 02/59233469.

I Főszerkesztő: Molnár Norbert (02/59233421).

I Főszerkesztőbefyettes: Sidó H. Zoltán (02/59233425).

I Felelős szerkesztők: Holop Zsolt, Lakatos Krisztina (02/59233440). | Rovatvezetők: Mózes Szabolcs - politika (02/59233428), Klein Melinda - régió (02/59233426), Grendel Ágota - vélemény (02/59233442), Juhász Katalin - kultúra (02/59233427), Bőd Titanilla - sport (02/59233434), Urbán Gabriella - magazinok (02/59233444). Művészeti vezető: Toronyi Xénia. | A szerkesztőbizottság elnöke: Szigeti László.

I Fiókszerkesztősógek: Királyhelmec, Nagykapos: 0907/773835, Kassa: 055/6002 225, 0905/228525, Rimaszombat: 0907/773833, Komárom: 0905/840423, Duna- szerdahely: 0905/228526, Érsekújvár: 0905/840419, Nyitra: 037/6522 543,

Galánta: 0907/773834, Párkány: 0907/773832. | Kiadja a Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava. | IČO: 35790253.

I Az igazgatótanács elnöke: Alexej Fulmek, tel.: 02/59233101, fax: 02/59233119.

I Az igazgatótanács tagjai: Slezákné Kovács Edit (lapigazgató), tel.: 02/59233401, fax: 02/59233338, Peter Maänga, tel.: 02/59233203, Roman Schlarmann, tel.: 037/6551 155, Hubica Tomková, tel.: 055/6002204.

I Hirdetési osztály: 02/59233228, 02/59233235, 02/59233200, 02/59233240, email: reklama@ujszo.com. | Marketing: 02/59233266.

I Lapterjesztés, laprendelés: 02/323 77 777, fax: 02/59233339.

I Nyomja a PETIT PRESS, Bratislava. | Terjeszti: a Szlovák Posta Rt., D. A. CZVEDLER Kft. | Belföldi megrendelések: minden postahivatalban, postai kézbesítőnél, a Petit Press terjesztési osztályán. | Külföldi megrendelések: Slovenská pošta, a. s. Účelové stredisko preplatiteľských

služieb tlače, Nám. slobody 27, 810 05 Bratislava. Index: 48271. | Engedélyszám: 5/2. ISSN 1335-7050. | Nyilvántartási szám: EV 110/08.

I Minden szerzői jog fenntartva. Az írások, fotók és grafikonok terjesztése, beleértve azok elektronikus formáját, csak a kiadó írásos jóváhagyásával lehetséges. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. | A lapok eladott példányszámát ellenőrző ABC SR tagja, az ellenőrzés eredménye a www.sme.sk honlapon található.

I © Copyright PETIT PRESS RT. A szerzői jogokkal a kiadó rendelkezik.

A kiadó fenntartja magának az ©ÚJSZÓ megjelöléssel ellátott írások terjesztésének jogát, és a szerzői jogi törvény (33 § 1 a és d cikkely) értelmében kizárólag ő jogosult engedélyezni a szövegek nyilvános terjesztését. | A sajtófigyelést a kiadó megbízásából a Newton IT és az SMA végzi.

I Lapunkat a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala támogatja.

r mtn 45