Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-31 / 252. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 31. www.ujszo.com FULVIDEK Enciklopédia PUHA JÓZSEF A tehetségkutató tévé­műsorok felfedezettjei az idővel futnak versenyt. Rá­adásul a valódi zenei életbe kilépve, a karrierjük meg­alapozásához egyre keve­sebb idő áll rendelkezésük­re. A legjobb az volna, ha a műsorvégén, de inkább már a búcsúzásukkor megjelen­hetne a stúdiólemezük, vagy legalább az első saját daluk. Két lehetőség közül választhatnak: megpakol­hatják az albumukat sze- dett-vedett szerzemények­kel, vagy megvárják, amíg írnak nekik személyesebb hangvételűeket, esetleg maguk is dalszerzésbe fog­nak, vállalva azt, hogy ki­sebb lesz a CD iránti keres­let, hiszen mire az elkészül, a helyüket átveszik az új fel­fedezettek, és csillaguk értelemszerűen leáldozóba kerül. Muri Enikő közvetlenül a harmadik X-Faktor indulása előtt rukkolt elő az első stú­diólemezével. Az énekesnő 2010-ben is jelentkezett a műsorba, de a Mentorok házában megálljt parancsol­tak neki. Tavaly a nagydön­tőig menetelt, második lett azon a tévécsatornán, ahol szavazós műsorban hölgy eddig nem győzött. Az Enciklopédia kiváló szerzeményeket vonultat fel, hiteles és egységes. A zene­szerzők között Szabó Zé viszi a prímet, a magyar nyelvű szövegeket az Anti Fitness Club frontembere, Molnár Tamás, valamint Márton Bence és a hajdanán énekes­ként is próbálkozó Bokor Fe­kete Kriszta írta. Az albumot két angol nyelvű dal zárja, a Sebastian Armannal előadott Give Some Get Some és az el­sőként klipesített Késő már angol változata, a Make Me Okay - mindkettő szövegét Johnny K. Palmer írta, aki rapperként közreműködik a Késő már mindkét verziójá­ban. A táncra csábító felvéte­lek mellett megfér a szívbe- markoló (Mama), az elgon­dolkodtató (Amikor minden összedől...) és a saját pálya­futásról szóló (Célba értem) zeneszám, valamint a csodás átdolgozás (Botladozva - Dés László és Bereményi Gé­za szerzeményének eredeti­jét Udvaros Dorottya énekli). Manapság már nem sza­bad kizárólag a popzenére karriert építem. A Gór Nagy Mária Színitanodában idén végzett Enikőnek is nyilván elsősorban a színházban van a jövője. Jelenleg is játszik, a Madách Színházban az Én, József Attila című darabban a költő egyik szerelmét, Vágó Mártát alakítja. Ez a CD kivá­ló alap ahhoz, ha popéne­kesként hosszabb időre ter­vez. Ha meg nem marad, nem maradhat a pályán, ak­kor az Enciklopédia dalaira nem fog emlékezni senki. Örökzöld slágerré egyik sem válik. Itt és most azonban nagyon is rendben van. Értékelés: Énekelt Versek Országos Fesztiválja - kategóriaként indult, mára igazi sikertörténet Zenés tündérkertben Szörényi Levente Varga Cynthiával, a füleki Apropó Kisszínpad tagjával (Schnelczer Zoltán felvétele) Amikor 1999-ben a ri­maszombati Tompa Mi­hály Országos Vers- és Prózamondó Verseny szervezői elindították az ún. VI. kategóriát, amely a megzenésített verseket takarta, talán maguk sem hitték, igazi siker- történet lesz az övék. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS S hogy nem hamvába holt öt­letként született, arra bizonyí­ték nemcsak a több mint tízéves sikerszéria, hanem a kategóriá­ból kinövő fesztivál is, amelyet eredetileg felváltva Füleken és Érsekújváron rendeztek. Kezdetben még kidolgozott játékszabályok sem voltak, s az első zsűrik igen komoly gond­ban voltak, vajon csak saját megzenésítések és klasszikus költők jöhetnek-e számításba, vagy már ismert dallamok új hangszerelésben, esetleg most született dalszövegek is? A szó­ba jöhető hangszerekről már nem is beszélve. S óhatatlanul felmerült a kérdés, vajon a tyúk vagy a tojás volt-e előbb? Vajon verseket írt-e Balassi Bálint, vagy csak dalszövegeket? Áz előadókat ez láthatólag nem nagyon zavarta, folytak ugyan késhegyre menő viták a zsűritagokkal, de a jelentkezők száma évről évre nőtt, s pár év alatt nemcsak önálló koncer­tek, hanem cédák is jelezték, hogy a műfajra komoly igény mutatkozik, s az emberek, bár egyre kevesebben olvasnak már költészetet, leöntve némi meló­diával, igenis fogékonyak a szépre. Első évben a Stugel Tibor ve­zette érsekújvári Vándor együt­tes vitte el a pálmát, őket követ­te a Kicsi Hang duó, de jöttek a losonci Kelemenék és sorolhat­nánk még napestig. Mindhá­rom formációsaját cédét, cédá­két is kiadott az idők folyamán, utóbbi kettő a mai napig is működik, a Kicsi Hang nemrég a Nyíregyházán megrendezett XIV. Kaleidoszkóp Fesztivál fő­díját is begyűjtötte. És ne feled­kezzünk meg a komáromi In- dustria Duóról sem, akik szin­tén önálló cédével jelentkeztek, sőt eljutottak az alsókubini Hviezdoslavov Rubinra is, ahol Hviezdoslavot magyarul és szlovákul is megszólaltatták az ottani közönség legnagyobb gyönyörűségére és megrökö­nyödésére. Nem az ő hibájuk, hogy az ottani versenyen azóta sem kelt életre a megzenésített versek kategóriája, A füleki gimnázium is több verséneklő együttest indított út­jára, sőt az Apropó Kisszínpad is gyakorta folyamodott zenés kí­sérethez, így talán nem megle­pő, hogy Szvorák Zsuzsáék gon­doltak egy nagyot: müy jó is len­ne önálló fesztivál keretén belül bemutatkozási lehetőséget biz­tosítani a „Tompikán” feltűnt tehetséges előadóknak. S mivel Szvorák Zsuzsa a tettek embere, az ötlet igen gyorsan szárba szökkent, s 2012 esős októberé­nek végén immár hetedik alka­lommal fogadta a város az or­szág legjobb verséneklőit. Ere­detileg felváltva rendezték vol­na a fesztivált Érsekújvárral (Fü­leken ugyanis az Eszterlánccal váltakozik), de miután a siker nagyobb volt a vártnál is, Érsek­újvárban évente hívják össze a verséneklőket. S mivel a szerve­zők a fiatalokat szeretnék meg­szólítani, hogy ők is higgyenek a vers erejében, minden alka­lommal sztárvendég is kötelező. Méghozzá olyan, aki a könnyebb műfajban is vevő a költészetre, így járt már Füleken Hobó, a Ka­láka együttes, Gryllus Vümos, Bródy János, de a műfaj szlová­kiai magyar klasszikusai, így a Borostyán együttes, akik hosszú évek óta rendezik a saját feszti­váljukat Komáromban, a már említett Kicsi Hang és a Kor-Zár is. Idén Szörényi Levente volt a soros, aki a Miskolci Illés Emlék Zenekarral érkezett, s csinált fergeteges hangulatot. De ne fe­ledkezzünk meg az „előhangról” sem, hiszen ez a fesztivál értük jött létre. Nem hiányozhatott a famadi Saróka Liliána, aki Weö­res Tündérkertjébe muzsikálta be magát, a szepsi Gondola ze­nekar, akik a bácskai Fenyvesi Ottóval a hetvenes éveket idéz­ték meg, az almágyi Foglár Gá­bor, aki, ha már személyesen is megismerkedett Turcsány Péter költővel, akkor verseit is meg­énekelte, a lévai Tuček Dániel, aki Ozsvald Árpád A legkisebb legényét álmodta zenébe, a ri­maszombati Etna, akiknél még az iskolaigazgató is dobok mögé ült, s akikmégsajátversetis hoz­tak magukkal, a féli Farkas Me­linda, a rimajánosi Farkas Csa­ba, aki Dévai Nagy Kamilla bu­dapesti iskolájában tanult verset dalba önteni, a dunaszerdahelyi Aranymetszés zenekar, s termé­szetesen nem hiányozhattak a losonci Kelemenéksem. Választék s válasz a cikk ele­jén feltett kérdéseimre tehát akad bőven, s a szervezők még arról is gondoskodtak, hogy a környék településeire is eljusson a gitárral és más hangszerrel kí­sért szép szó. Ragyolcon, Kalon- dán és Fülekpüspökiben egész estés műsor várta az érdeklődő­ket, az Apropó Kisszínpad József Attila-estje Losoncon, míg az Alma zenekar műsora Füleken került bemutatásra. A megnyitójában Hrubík Bé­la feltette a kérdést, vajon hol is tart ma a verséneklő mozga­lom. Nos, annak idején Tinódi Lantos Sebestyénnek és Balassi Bálintnak bejött. S jelentem, mi sem állunk rosszul. Sőt... Szombaton nyitják meg Schild Tamás fotográfus kiállítását a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának galériájában Szép cigányaim a Fotóhónapon AJÁNLÓ Pozsony. A Szlovákiai Ma­gyar Kultúra Múzeuma Schild Tamás Szép cigányaim című ki­állításával gazdagítja a pozso­nyi Fotóhónap rendezvényso­rozatot. A 22. Fotóhónap katalógusá­ban Mányik Júlia a következő­képpen ajánlja Schild Tamás fo­tográfiáit. „Ne képzeljünk ma­gunk elé szociofotókat, a sze­gény sors ismérvei után kutat­va. Nincs szó szociális igazság­érzetünk felébresztéséről, sem a szolidaritásunkra apelláló po­litikai mozgósításról. A fősze­replő a portré, az emberi arc, amelynek esztétikája felülír minden szokványos és semati­kus elvárást. A portrék szép ar­cokat mutatnak, mert a model­lek szépek akarnak rajta lenni. A szépség tudatos, külső vagy fi­lozofikus, belső szépség. A fo­tográfus is a szépséget keresi - »az igazság szép« -, miközben azon túlmutató gondolatokat ébreszt. Milyen eszközei van­nak? Sokat elárulnak a falak, a hullámpala kerítés, a szobabel­ső, mely a portrék hátteréül szolgál. A kellékek között ott van a pirosra festett vagy vako­latlan téglafal, a komód, a beve­tetlen ágy, az ételmaradék, a plüssmaci, a falon lógó retikül. Rafinált eszköz a tükör is: néha mást mutat, mint amire számí­tunk. »Az emberi sors megnyil­vánulásai« - mondja róluk a művész, aki leckét ad a fotográ­fia természetéről. Hitvallása szerint - Susan Sontag nyomán - a fényképezés révén egy másik ember halandóságába, sérülé­kenységébe, változásaiba kap­csolódik be az ember, felszele­teli és kimerevíti a pillanatot. Minden fénykép az idő lanka­datlan múlásáról tesz tanúbi­zonyságot.” Ha Schüd Tamás Szép ci­gányaim című tárlatára készülve nem is kell magunk elé szociofo­tókat képzelnünk, a szegény sors ismérvei után kutatva, a sze­génység kétségtelenül jelen van a képeken - fogalmaz Mányik Júlia, majd azzal folytatja: „Nem számít, hogy hol találkozunk ve­le, a nyugat-magyarországi ci­gánytelepen vagy az indiai Kar- natakában. Lehet-e tudni, me­lyik kép hol készült? Talán igen, talán nem. A képek mégsem a szegénységről szólnak, hanem arról, ahogyan annak megélését a fotóművész láttatja. Hol a ka­mera felé kihívóan forduló te­kintetben, hol a ráncos arc de­rűjében, hol az intim gesz­tusban.” S ha így nézzük végig a pozsonyi kiállítás anyagát, érzé­kelhetjük, hogy a képek nem a nyomorról szólnak, hanem a méltóságról, amellyel azt az emberek elviselik. Schild Tamás mindig frap­páns mottót választ kiállításai­hoz. Ezúttal egy Weöres-idéze- tet: „Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belő­led hiányzik.” S a művész ezt ér­zékelteti a fotókkal. A Szép cigányaim című kiál­lítást a Bramer-kúria galériájá­ban november 3-án 15 órakor Hushegyi Gábor esztéta nyitja meg. (tébé) Schild Tamás: Rusztikus idill Jelmezes est Dunaszerdahely. Novem­ber 2-án egy bécsi és egy somorjai zenekar koncer­tezik a dunaszerdahelyi NFG klubban. Halloween alkalmából érdemes jel­mezbe bújni. Bécsből az energiától duzzadó Mary Lost her Pathos nevű banda érkezik, amely 2009 júniu­sában alakult, és az elektro- pop-rockban találta meg önmagát. Olyan ismert bandákhoz hasonlítják őket, mint a Two Door Ci­nema Club, a The Cribs vagy a Metronómy. Duna­szerdahely után London­ban is bemutatkoznak. A somoijai Renton and the Error Jam fellépett már Csehországban, Ausztriá­ban és Magyarországon is. A szuggesztív alternatív rockzenével operáló banda dalai pszichedelikusak, rögtönzéseik pazarok, ra­jongótáboruk egyre nő. Rentonék után afterparti is lesz; beöltözni nem kötele­ző, de nem is tilos. Az est 21 órakor kezdődik, (k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom