Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-30 / 251. szám, kedd

Közélet 3 www.ujszo.com UJSZO 2012. OKTOBER 30. Az új rendszerrel mindenki jól jár, akinek nyugdíja az átlagos nyugdíj alatt van - ma belőlük van több; a rendszer fokozatosan változni fog így változnak januártól a nyugdíjak Pozsony. Januárban elő­ször alkalmazzák a gya­korlatban a nyugdíjak konkrét összeggel való emelését. Ez a rendszer sem lesz azonban végle­ges, 2018-tól újra száza­lékos emelés jön, de az úgynevezett nyugdíjas­inflációt veszik majd fi­gyelembe. LAJOS P. JÁNOS A 2004-es nyugdíjreformtól a nyugdíjak összege az úgyne­vezett svájci módszer szerint emelkedett évente, vagyis a béremelkedés és az infláció összegének felezésével kapott aránynak megfelelően emel­kedtek a nyugdíjak. A rend­szer előnye volt, hogy a koráb­bi évektől eltérően a nyugdíjak valorizációját nem kísérte po­litikai harc, nem a parlamenti adok-kapok határozta meg, hogy mennyivel emelkedik a nyugdíjasok járadéka, egyik politikai oldal sem dicseked­hetett a választásokon, hogy neki köszönhetően emelked­tek a nyugdíjak, és egyik párt sem ígérhetett óriási nyugdí­jemelést. Egy kiskaput ugyan talált a Smer, amikor bevezette a ka­rácsonyi nyugdíjat, és a Radičová-kormány sem vette a bátorságot ennek megszün­tetésére. Az összegszerű nyugdíjemelést már ők is ter­vezték, a megvalósítás azon­ban a Fico-kormányra maradt. 2013 januárjától tehát 11,20 euróval emelkednek az öreg­ségi nyugdíjak a szociális ügyi minisztérium napokban nyil­vánosságra hozott nyugdíj- rendelete értelmében. Miért 11,20 euró? A valorizáció összegének meghatározása ma sem csak a politikusok szociális érzékeny­ségén múlik, jelenleg is fontos szerepet kap a béremelkedés és az infláció. A konkrét összeget hasonlóan határozzák meg, mint ahogy a valorizáció a múltban működött: az infláció és az átlagos béremelkedés mértékét összeadják, és eloszt­ják kettővel. A bérek az év első felében 2,4%-kal emelkedtek, az árak pedig 3,7%-kal, ezek átlaga pe­dig 3,05%, a régi valorizációs elvnek megfelelően tehát ekko­ra mértékben emelkedne min­denki nyugdíja. Most viszont ez az arány segít a konkrét összeg kiszámításában: a nyug­díjemelés összege egyenlő az adott nyugdíjtípus átlagos összege és az átlagos valorizá­ció arányának megfelelő érték­kel. A Szociális Biztosító 2012. június 30-i adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos össze­ge 366,58 euró volt, ennek 3,05 százaléka 11,20 euró. Ugyanígy számították ki a nyugdíjemelés összegét valamennyi nyugdíjtí­pus esetében. Kinek jó az új rendszer A konkrét összeggel való emelés azoknak jó, akik jára­déka az átlagnyugdíj alatt van, akiknek megegyezik az átlag­nyugdíjjal, azok esetében sem­leges, veszítenek viszont rajta azok a nyugdíjasok, akik az át­lagnál magasabb nyugdíjat kapnak. Az öregségi nyugdíj át­lagos összege mintegy 366 eu­ró. Aki ennél többet kap öreg­ségi nyugdíj címén, az min­denképpen rosszul jár, hiszen az emelkedés alacsonyabb lesz, mintha a 3,05 százalékos eme­lést a saját járadéka összegéből számítanák ki. 600 eurós jára­dék esetében a 3,05 százalék 18,3 euró, vagyis havonta 7,10 euróval kisebb összeget kap majd, mint amekkora a régi emelés szerint járt volna. Ezzel szemben az alacsonyabb nyug­díjjal rendelkezők örülhetnek, hiszen például a 200 eurós já­hm Mely nyugdíjak összege emelkedik és mennyivel * öregségi - 11,20 euró t korengedményes öregségi - U,50 euró * rokkantsági (>70%-os rokkantság)- 10,10 euró * rokkantsági (<70%-os rokkantság) - 5,90 euró * özvegyi - 7,30 euró t árvasági - 3,90 euró Mi nem változik ■ azoknak az özvegyi és árvasági járadékoknak az összege, amit már az emelt összegű nyugdíj alapján határoztak meg * a feleségnek járó nyugdíj (nem azonos a feleségnek járó özvegyi nyugdíjjal) ■ a magatehetetlen betegeknek járó nyugdíjkiegészítés Mikortól emelkedik a nyugdíj összege ■ 2013. január 1., ha a nyugdíjat korábban ítélték meg a nyugdíj meghatározásának napján, ha az jövőre történik A párhuzamosan folyósított nyugdíjak emelkedése Minden nyugdíjjáradék összegének emeléséről önmagában döntenek, aki tehát párhuzamosan több jogcímen is kap nyugdíjat, annak minden nyugdíjtípus külön emelkedik. Ha tehát öregségi és özvegyi járadékot is kap, akkor mindket­tőt külön ítélik meg, és emelik a szabályoknak megfelelően. A nyugdíjemelés folyamata ■ a nyugdíjemelés szempontjából az emelés dátumakor érvényes nyugdíjösszeg a mérvadó ■ ennek megfelelően a Szociális Biztosító automatikusan emeli a nyugdíj összegét - nem kell kérvényezni * a nyugdíjjogosult a januári kifizetési napon megkapja az emelt összegű nyugdíjat, és írásos értesítést is kap a nyugdíj emeléséről radék 6,15 euró helyett 11,20 euróval emelkedik, vagyis ha­vonta öt euróval többet kap majd a nyugdíjas. A legszegényebb nyugdíjasokjámakjól A szociális ügyi tárca számí­tásai szerint az új rendszer leg­kézzelfoghatóbb eredménye, hogy csökken a létminimum összegénél, vagyis a 194,58 eu- rónál is alacsonyabb járadékok száma. A szaktárca szerint je­lenleg 36 ezren kapnak ilyen alacsony nyugdíjat, januártól a számuk várhatóan mintegy 1500-zal csökken. Ezt emeli ki a minisztérium is a nyugdíje­melés végrehajtására vonatko­zó intézkedés indoklásában. A szegénység azonban nem a nyugdíjasokat sújtja legna­gyobb mértékben. Az EU SILC 2011 uniós felmérés alapján a nyugdíjasok háztartásainak Ki nyer, ki veszít az új valorizáción (összegek euróbán) ► Forrás: Munka-, Szociális és Családügyi minisztérium Nyugdíjtípus A nyugdíjemelés összege Előnyös Nem változik Hátrányos Öregségi 11,20 € 363,9-ig 364-367,2 367,3-tól Korengedményes 11,50 € 373,7-ig 373,8-377 377,1-tól Rokkantsági 70% felett 10,10 € 327,8-ig 327,9-331,1 331,2-tól Rokkantsági 70%-ig 5,90 € 190,1-ig 190,2-193,4 193,5-tól Özvegyi 7,30 € 236-ig 236,1-239,3 239,4-tól Árvasági 3,90 € 124,5-ig 124,6-127,8 127,9-tól csak 6,3 százaléka található a szegénységi küszöb alatt. Ez az arány fokozatosan csökken, 2008-ban még mintegy 10 százalékos volt. A szegénység meghatározásához figyelembe vett küszöb az egyszemélyes háztartások esetében 315 eu­ró, a kétszemélyes háztartások esetében pedig 473 euró volt. Meddig marad az összegszerű emelés? A nyugdíjakat az elképzelé­sek szerint 2018-tól valorizál­ják majd újra a százalékos módszer alapján, de a valorizá­ciós módszer addig sem marad változatlan. Jövőre ugyan még konkrét, mindenki számára azonos összeggel emelkedik egy-egy járuléktípus, azonban az összeg kiszámítása változik. Fokozatosan nagyobb súlyt kap a kiszámítási képletben az inf­láció és csökken a béremelke­dés súlya. Ez idén például pozi­tív módon hatott volna a nyug­díjemelés összegére, mivel az infláció aránya magasabb volt, mint az átlagos béremelkedés. Ez azonban nem törvényszerű, a válság előtti évekből emlé­kezhetünk 8 százalékos átlagos béremelkedésre is. A béremelkedést tehát foko­zatosan, évente 10 százalék- pontos csökkenéssel kiemelik a nyugdíjak valorizációjának képletéből, 2014-ben már csak 40%-os súlya lesz, vagyis 2018-ban már egyáltalán nem veszik figyelembe. A 2018-as év lesz a törésvonal - legalább­is a jelenlegi elképzelések sze­rint - akkor ugyanis újra vissza­tér a százalékos emelés, de már kizárólag az inflációs ráta mér­tékében emelkednek majd a nyugdíjak. A valorizáció céljára azon­ban nem az általános inflációt, hanem egy speciális, úgyneve­zett „nyugdíjas inflációt”, vagy­is a nyugdíjasok háztartásaiban érzékelhető inflációt veszik majd figyelembe, amit az élel­miszerek, a lakhatási és a gyógyszerköltségek emelkedé­se alapján számítanak majd ki. A statisztika ugyanis azt mutat­ja, hogy ezek a tételek teszik ki egy átlagos nyugdíjas „költségvetésének” legnagyobb részét. Az idei évre vetítve ez a specifikus infláció magasabb az átlagosnál, 3,8 százalékos, te­hát ha idén a 2018-as valorizá­ciós mechanizmus alapján emelkednének a nyugdíjak, akkor az emelkedés mértéke 3,8 százalék lenne. Mivel minden nyugdíjtípusra más összegű emelés vonatkozik, más-más összeggel emelkedik a párhuzamosan folyósított nyugdíjak összege is Párhuzamos nyugdíjak - itt is új módszer alapján számolnak UJ SZO-lNFORMAClO A januártól érvényes nyug­díjvalorizáció a legnagyobb változást a párhuzamosan fize­tett nyugdíjak esetében jelenti. Vannak ugyanis olyan szemé­lyek, akiknek párhuzamosan több nyugdíjtípusra is jogigé­nyük van. Ók az egyiket teljes egészében megkapják, míg a másiknak a fe­lét folyósítja számukra a Szociá­lis Biztosító, ez az úgynevezett csökkentett összegű járadék. Ezek tipikusan az öregségi nyug­díjjal párhuzamosan fizetett öz­vegyi nyugdíjak vagy a rokkant­sági és az árvaságijáradék. Mivel minden nyugdíjtípusra más összegű emelés vonatkozik, így más-más összeggel emelke­dik a párhuzamosan folyósított nyugdíjak összege is. A Szociális Biztosító kiszámította a csök­kentett összegű nyugdíjak eme­lésének összegét is. A felezett özvegyi nyugdíjak átlaga példá­ul 104 euró, ez a nyugdíjemelés arányának megfelelően 3,20 eu­róval emelkedik. Az a nyugdíjas tehát, akinek öregségi és özvegyi nyugdíj is jár, és egyik összege sem ha­ladja meg' az átlagnyugdíj összegét, az januártól össze­sen 14,40 euróval kap majd többet. Például ha az öregségi nyugdíjának összege 300 eu­ró, és 140 euró csökkentett összegű özvegyi nyugdíjat is kap, akkor januártól a jelenle­gi 440 euró helyett 454,40 eu- rót kap majd. (lpj) FELEZETT ÖSSZEGŰ NYUGDIJAK EMELKEDESE ♦ öregségi-3,50 euró ♦ korengedményes öregségi - 4,10 euró ♦ rokkantsági (>70%-os rokkantság)- 3,60 euró ♦ rokkantsági (<70%-os rokkantság) -2,40 euró ♦ özvegyi - 3,20 euró ♦ árvasági-1,90 euró Forrás: Munka-, Szociális és Családügyi Minisztérium

Next

/
Oldalképek
Tartalom