Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-27 / 249. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 27. Vélemény és háttér 7 Az Alkotmánybíróság nem értelmezte, hanem kiegészítette az alaptörvényt, ezt pedig nem teheti Cowboyok a politikában Jókora paradoxon, ugyanakkor nagyon jól jellemzi a szlovák politikai életet, hogy az első és utolsó kommentárom - amelyet heti rendszerességgel ennek a lapnak írtam - egyaránt a főügyész ki nem nevezéséről szól. Holott közben eltelt 16 hónap. JURAJ HRABKO Az egyetlen újdonság, ami azóta történt, az Alkotmánybíróság friss döntése, melyben az alkotmány vonatkozó rendelkezéseit értelmezte. Az is jellemző, hogy magának az értelmezésnek azonnal több értelmezése látott napvilágot. Még nagyobb lett a sötétség ott, ahol az Alkotmánybíróságnak fényt kellett volna gyújtania. Ezt támasztják alá az előző kormánykoalíció azon politikusainak nyilatkozatai, akiknek támogatásával Jozef Čentéšt főügyésszé választotta a parlament. Daniel Krajcer: „Reményeink szerint az államfő mihamarabb kinevezi Jozef Čentéšt”. Pavol Hrušovský: „Elváljuk, hogy az államfő gyorsan cselekedjen”. Bugár Béla: „Örülök, tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy nekünk van igazunk”. Ez mind szép. De mivel az Alkotmánybíróság döntése ennek éppen ellenkezőjéről szól, kész csoda lenne, ha Ivan Gašparovič kinevezné Jozef Čentéšt. Röviden: vesztettek azok, akik azt állították, hogy az államfő köteles kinevezni a parlament által megválasztott jelöltet - a bíróság szerint nem köteles. Ez a lényeg, a többi - milyen körülmények között utasíthatja el, erről értesítenie kell a parlamentet, az indokok nem lehetnek személyesek, és megfelelő időn belül kell döntenie - szóval ez mind csak Čentéš nem lesz kinevezve -mégpedig összhangban az Alkotmánybíróság döntésével. De nem magával az alkotmánnyal. duma. A „feltételek” játszva teljesíthetőek, tehát Jozef Čentéš nem lesz kinevezve - mégpedig összhangban az Alkotmánybíróság döntésével. De nem magával az alkotmánnyal. Az Alkotmánybíróság hatásköre értelmezni az Alkotmányt, de a testület szintén köteles azt tiszteletben tartani. Megítélésem szerint nem tartotta tiszteletben - az Alkotmány ugyanis nem írja elő, hogy az államfő köteles megindokolni döntéseit: joga és kötelessége dönteni, de nem köteles indokolni. Erről szóló fejezetet nem találni az Alkotmányban, ami azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság nem értelmezte, hanem kiegészítette az alaptörvényt. Ezt pedig nem teheti, pontosabban az Alkotmány ezt egyenesen megtiltja. Az Alkotmánybíróság ebben az összetételben végérvényesen a szlovák cowboypolitika részévé vált. Tisztelet a kivételnek - tehát azoknak a bíráknak, akik nem szavazták meg ezt a döntést. A biológiai órát is próbáld meg visszaállítani! (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Horrort az ovisoknak! JUHÁSZ KATALIN Szélsebesen be- jártaavilágsaj- tót az a hír, mely szerintegy angliai moziban a Parajelenségek 4-et kezdték el vetíteni a Madagaszkár 3 helyett, és az óvodásokmár az első tíz perc után egy véres hullát láthattak, amint a kamera felé, vagyis egyenesen feléjük repül. Avonatkozó BBC-hírsze- rint a gyerekek nem igazán dí- jaztáka meglepetésfilmet, többen közülük sírógörcsöt kaptak, az őket kísérő szülők pedig dührohamot. Történt mindez Nottinghamben, ahol a szórakozott mozigépész nyilván rossz gombot nyomott meg. Mert manapság már nem zsonglőrködnek súlyos tekercsekkel, a mozik többsége digitális, ám az emberi tényező most is számít, amint azt ez az eset is bizonyítja. AParajelen- ségek 4-et már nálunk is vetítik, egy ismerősöm szerint ez az eddigi legbrutálisabb rész (ezt sejtettem). A történet elején a démonok által megszállt főhősnő, Katie kiirtotta nővére családját, a kis Hunter kivételével, akit elrejtett valahová. A negyedik részben ez a furcsa pár egy békés amerikai elővárosba költözik, amely természetesen csak érkezésükig békés. A legnagyobb változást az, a lányát egyedül nevelő anya tapasztalja meg, akinek-sze- rencsétlenségére - Katie lesz a szomszédja. Többen nem is árulnék el, hátha valaki meg akarja nézni a filmet. A BBC szerint a moziterem kij áratánál hatalmas tülekedés támadt, kész csoda, hogy senkit nem tiportak halálra. A filmszínház vezetése elnézést kért, és aki akarta, ott helyben visszakapta ajegy árát, atöbbi- ek pedig fél órával később megtekinthették a Madagaszkár 3-at. Utánanéztem, történt már hasonló . Öt éve, szinténNagy- Britanniában egy „családi film” közönsége a SziWák szeme 2. című horrort kapta az arcába. Nyitójelenetében egy fiatal lány mutáns szörnyet szül. A szülést természetesen szépen, közelről mutatja a kamera, ahogyan az ebben a műfajban dukál. Hiszen a 21. század horror-rendezőinek állandóan újításokon kell törniük a fejüket, a Hitchcock-féle Pszichón ma már csak nevetnének az ovisok. Megkockáztatom, ha a publikum átlagéletkora pár évvel magasabb lett volna, mégjótis szórakoznak a tévedésből elindított filmen. Amai alsó tagozatosokra ugyanis elképesztő mennyiségű erőszak zúdul a tévéből. Az amerikai csatornák főműsoridejük 70 százalékában erőszakot tartalmazó műsorokatsugároznak, óránként átlagban 6 erőszakos cselekménnyel. Ez az arány a hétvégi gyermekműsorok tekintetében még rosszabb a maga 92 százalékos, illetve óránkénti 17 erószakosjelenetével. Nálunknem készült ilyen statisztika, legalábbis én nem találkoztam vele. Annyi azonban bizonyos, hogy a vasárnap reggeli rajzfilmblokkban is több az erőszak, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. Próbálják ki, keljenek fel időben holnap (az óraátállítás miatt ez könnyebben fog menni, mint általában), és üljenek le csemetéjükkel a képernyő elé. Megfogjáklátni, hogy igazat beszélek. KOMMENTAR Rezsimváltás magyarul JARÁB1K BALÁZS Kezdhet örülni minden magyar: Bajnai Gordon október 23-án, talán élete első igazi politikai beszédében alaposan belecsapott a lecsóba. Kimondta, hogy „rezsimváltás”. Ezzel nemcsak a Milla bulijára kilátogató több tízezres, tegyük hozzá, spontán tömeget tapsoltatta meg, hanem valószínűleg a Fidesz politikai stratégáinak is sikerült egy elégedett mosolyt varázsolnia az arcára. Ennyi magyart elégedetté tenni figyelemre méltó teljesítmény, főleg első nekirugaszkodásra. Természetesen az, hogy Bajnai - amerikai ösztöndíj után - visszatér a politikába, csak idő kérdése volt. Úgy kell egy normális (-nak tűnő) politikus Magyarországon (és mindenütt máshol), mint a falat kenyér. Ezt az igényt elsősorban a gazdasági válságot - mind gazdaságilag, mind politikailag - leginkább érző középréteg fogalmazza meg. Bajnai középre beszélt, amikor az összefogást hangsúlyozva jelentette be az Együtt 2014 kezdeményezést. Nem véletlenül, a Medián szeptemberi felmérése szerint „az alacsony szavazói aktivitás mellett kétszer nagyobb a pártpreferencia nélküli tömeg, mint a fideszes szavazótábor”. Bár folyamatosan csökken a különbség a Fidesz és az MSZP között, azt nehezen tudják elképzelni - joggal - a magyar ellenzék stratégái, hogy az MSZP Mesterházy Attilával meg a többi leharcolt arccal le tudja váltani a Fideszt az adott magyar választási rendszerben (az Országház felét egyéni körzetben választják). Bajnai a „nemzeti közeped’ próbálja meg összehozni, egyelőre azonban a tisztán baloldali és civil kötődésű Szolidaritással, no meg a Millával. Ebben az értelemben október 23-a kezdetnek nem rossz. Ám választásokat nyerni az MSZP és az LMP, elsősorban pedig egy helyi szinten jól szervezett (párt)struktúra és személyiségek nélkül aligha lehet. A Fa- cebook nem megoldás. Mert eléggé érezhető, hogy a magyar ellenzéki stratégiában nem sok újdonság van. Magában a „rezsimváltás” szóban tapintható a kelet-európai „forradalmak” romantikus vonzása, illetve a magyar ellenzék vonzódása Orbán választások útján való eltávolításához (példa Szlovákia 1998-ban), vagy választási megmozdulások révén (Szerbia 2000, Grúzia 2003, Ukrajna 2004, stb). De ehhez valóban több időt kell tölteni vagy a Facebookon, vagy a nyugati médiát olvasva a magyar- országi viszonyokról, mint Magyarországon. Tény, hogy a magyarok túlnyomó többsége elégedetlen a mostani kormány teljesítményével. Ám a Fidesz, és elsősorban Orbán Viktor olyan tényező, akit leváltani azért lesz nehéz, mert ahhoz az ország egyjelentős részét ki kellene iktatni. Nem sikerült ez egyébként sem Ukrajnában, sőt még Szerbiában sem. Orbánt ugyan lehet bírálni a stílusáért, a csapatáért, és főleg azért, ahogy menedzseli az országot. De ha az adott választási rendszerben a „rezsimváltás” és az „Együtt” lesz az egyedüli jelszó 2014-hez közeledve, akkor Orbán és csapata meglehetősen nyugodtan készülődhet erre a megmérettetésre. FIGYELŐ Az IMF lemond a magyarokról? Elmérgesedett a viszony a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormány között, a Valutaalapban már arról beszélnek, hogy gyakorlatilag szakítottak a magyar féllel - ez rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket az Origó hírportál folytatott kormányzati emberekkel, a Valutaalapon belüli folyamatot ismerő forrásokkal. Október elején a magyar kormány IMF-ellenes kampányba fogott, az Origó szerint a lépés az utolsó cseppek egyike lehetett a pohárban, a Valutaalapnál már csak akkor fognak foglalkozni Magyarországgal, ha gyökeres gazdaságpolitikai fordulatot látnak. Az egyeztetések már a kezdetekkor is döcögtek: 8 hónapba telt, mire leültek egymással a felek. Az IMF-en belül többen úgy érezték eddig is, hogy a kormány nem is akar megállapodni. Az volt a benyomás, hogy az Orbán- kormány így akarja fenntartani a jó piaci hangulatot, és próbálja kihúzni az időt a 2014-es választásokig, anélkül, hogy a megállapodás megkötését vállalná. Az IMF és az EU ugyanis csak úgy adna hitelt, ha folyamatos egyeztetéseken keresztül beleláthatna Orbán lapjaiba, ezt azonban a miniszterelnökei szeretné kerülni. Egyáltalán nem szakadtak meg a tárgyalások - nyilatkozta tegnap Varga Mihály, a hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. A tárgyalások körüli bizonytalanság okozta hírre a forint gyorsan gyengülni kezdett, az euró 282,7 forintig erősödött, szemben a csütörtöki 279 forint körüli szinttel, majd Varga szavaira megfordult a forint árfolyama. (O-O, VG)
