Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-26 / 248. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 26. Kultúra 9 A szakma vezető kritikusai imádják a legújabb James Bond-filmet a 007-es ügynök Az új Bond-film plakátja egy londoni buszon (Juhász Katalin felvétele) vy (Képarchívum) Érkezik Ma mutatják be nálunk a Skyfall című új Bond-fil- met, amelyet a világméretű médiakampánynak köszönhetően ezúttal is megelőzött a híre. Annál is inkább, mivel október elején ünnepelte a rajongótábor a 007-es ügynök felbukkanásának ötvenedik évfordulóját. HORVÁTH GERGŐ A jubileumot New Yorktól Szingapúrig a legkülönbözőbb programokkal tették felejthetetlenné. Kedden Londonban a királyi család tagjai is részt vettek a premieren, a helyi autóbuszokon heteken át virított a film reklámplakátja. A film szerdán került a brit mozikba, ma estétől pedig már nálunk is látható. Az első Bond filmet, a Dr. No- t 1962-ben mutatták be Sean Connery főszereplésével, akkoriban pedig valószínűleg maga lan Fleming, a Bond-regények szerzője sem gondolta volna, hogy a 007-es ügynök kalandjai ekkora sikerre tesznek szert. A James Bond franchise 2012-re a mozitörténelem legrégebben futó és legjövedelmezőbb filmszériája lett, amelynek legújabb epizódja, a Skyfall, már a 23. a sorban. Könnyű lenne azt mondani, hogy Bond-filmek esetében előre borítékolható a siker, de a 2006-os rendkívül sikeres Casino Royalt követő Quantum csendje már egyáltalán nem aratott osztatlan sikert sem a kritikusok, sem a mozizok körében. Most azonban úgy tűnik, a jubileumra helyreáll a 007-es ügynök renoméja, hiszen a sajtóvetítések után tollat ragadó kritikusok között nagy egyetértés mutatkozik abban, hogy a Skyfall lényegesen több egy látványos akciófilmnél. Peter Debruge, a Variety kritikusa szerint az új 007-es mozi Dániel Craig akcióban egy roppant intelligens és rendkívül szórakoztató alkotás, amelynek ott a helye a legjobb Bond-filmek között. A Hollywood Repoter újságírója is hasonlóan látja a helyzetet, és kiemeli, hogy a franchise legújabb darabja az összes eddigi Bond-mozinál elevenebb és realisztikusabb, azaz kötődik a valósághoz. Joe Neumaier, a New York Daily News kritikusa egyenesen úgy fogalmaz, hogy a Skyfall egy olyan nagyszabású és kiváló thriller, amit a 007-es ügynök már régen kiérdemelt. A legtöbb szakíró szót ejt Sam Mendes (Amerikai szépség, Bőmyakúak) nagyszerű rendezéséről, meglátásuk szerint rendkívül érzékenyen és okosan nyúlt a témához. Többen is megállapították, hogy Mendes jelenléte rendkívül jót tett a filmnek, hiszen ez a rendező nem nem az akciófilmek világából érkezett, hús-vér főszereplőjét egy hús-vér, és nagyon is valóságos világba helyzete. Kiemelték még Dániel Craig és a Javier Bardem remekbe szabott alakítását, valamit a Bond-lány szerepében feltűnő Bérénice Marlohe játékát is. Mindezek tudatában egyáltalán nem véletlen, hogy az október eleji évfordulót hatalmas felhajtás övezte, és nem csupán azért, mert James Bond neve az elmúlt évtizedek során fogalommá vált, hanem azért is, mert a Skyfall méltónak bizonyult ehhez a tiszteletet parancsoló jubileumhoz. Talán nincs olyan mozilátogató a világon, áld ne hallott volna már a 007-es ügynökről. És talán bármelyikünk kapásból idéz legalább egyet az aranyköpései közül, azok is, akik nem rajongói az akció- és kémfilmeknek. Ez cseppet sem meglepő, hiszen az ikonikus színészek, a gyönyörű színésznők, a karizmatikus főellenségek és a klasszikussá vált filmzenék egy olyan franchise-t jellemeznek, amely a maga 4,9 milliárd dolláros bevételével abszolút rekordernek számít. A Skyfall, a James Bondot immáron harmadszorra megformáló Daniel Craiggel pedig jó eséllyel további százmilliókkal fogja gyarapítani az eddigi bevételt. RÖVIDEN Búcsú Liszt Ferenctől Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában október 29-én zár a Liszt Ferenc és pozsonyi barátai című kiállítás. A zárórendezvény előadója Szabó Imre, zongorán közreműködik Eduard Lenner. A kezdés időpontja 17 óra, helyszín az SZNM - Váralja kiállítóterem, Žižka utca 16. (k) Kétpercnyi „új” Beethoven Berlin. Egy ismeretlen Beethoven-mű kéziratára bukkant a Manchesteri Egyetem professzora egy 192 éves jegyzetfüzetben. A zeneszerző a Pange lingua című gregorián éneket transzponálta és kísérettel látta el. A kétperces darab azért fontos, mert a szerző rendkívül csekély számú liturgikus műveinek sorát gazdagítja. Berlini szakértők korábban úgy hitték, hogy á darab a nagyjából ebből az időből származó monumentális Missa solemnishez készült jegyzet. „Úgy tűnik, hogy a középkori egyházzene szakértői nemigen tekintenek bele Beethoven jegyzeteibe, akik viszont Beethovent ismerik, nemigen járatosak a gregorián hagyományban” - magyarázta a felfedezés megkésettségét Barry Cooper brit zenetudós. (MTI) Liz Taylor bekeresett New York*-Elizabeth Taylor bevétele volt a legmagasabb az elmúlt évben az elhunyt hírességek sorában. A Forbes magazin listája szerint a színésznő hagyatéka 210 millió dollárral gyarapodott. A bevétel főként a tavaly 79 évesen elhunyt hollywoodi díva ékszereinek, jelmezeinek és műkincseinek árveréséből származott. Ezenkívül 75 millió dollárt jövedelmezett White Diamonds márkanevű parfümje, továbbá a filmjei után járó részesedése. A korábbi listavezető a 2009-ben elhunyt Michael Jackson volt, aki az idei rangsorban a második helyre szorult 145 millió dolláros bevétellel. A harmadik helyet Elvis Presley foglalta el 55 millió dollárosjövedelemmel. (MTI) Új Könyv Latabár Kálmánról Budapest. Latyi címmel életrajzi kötet jelent meg a 110 éve született színészlegendáról, Latabár Kálmánról a Rózsavölgyi Kiadó gondozásában, Gál Róbert tollából, akinek ez a kilencedik operett-tárgyú munkája, a szerző számtalan dokumentumot nézett át, mert szerinte az ilyen munkák alap- követelménye, hogy hitelesek és időt állók legyenek. „Ha valaki 10 múlva veszi elő a Latyi című könyvet, az is pontosan tudja meg, ki volt ez a csodálatos művész“ - jegyezte meg Gál Róbert, hozzátéve, hogy kamaszként négy Latabárral készült filmben is statisztálhatott. (MTI) Árverés Marilyn Monroe fotóiból Varsó. November 8-án a lengyel fővárosban rendeznek árverést Marilyn Monroe színésznő fotóiból. A 240 fotót Milton Green készítette, és lengyel kincstár adósságrendezésként tett szert rájuk még az 1990-es évek elején. A licitre váró fotók egy négyezer darabos gyűjtemény részei, amely sokáig papírdobozokban porosodott New Yorkban. Egy-egy kép kikiáltási ára 300 zloty lesz. (MTI) Az Elledanse Színház új produkciójában három magyar színész, Bárdos Judit, Kassai Csongor és Horján Viktor játssza a főszerepet Hosszú éjszaka - klingonnyelv-tanfolyammal TALLÓSl BÉLA A boncmester (Kassai Csongor) verset mond (Fotó: Elledanse Viliam Klimáček írta és rendezte a pozsonyi Elledanse alternatív színház új, Hosszú éjszaka című előadását. Miért menekülünk abba a világba, amelyet a sci-fi filmekből ismerünk, és miért nem érezzük kényelmesen és jól magunkat abban a környezetben, amelyben élünk? - az előadás ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat. Az Elledanse és a GUnaGU Színház első együttműködésével született előadás kaotikus világunkat mutatja be öt szereplő sorsával. A címben jelzett hosszú éjszakán találkoznak. Sorsuk egybefonódik, és tragédia felé sodródik. Érzelmeik káoszában ugyanis könnyen ma- nipulálhatókká válnak. Prózában, táncban, koreogra- fált mozgásban elevenedik meg a sorsdöntő éjszaka, amelynek végén egészen más karakterekként eszmélnek fel. A mozgásban kivetülő jellemváltozást Šárka Ondrišová koreográfiáján keresztül érzékelheti a néző. A történések klipszerűen váltakoznak. Fehér falú boncteremben kezdődik az előadás, ahol a boncmester (Kassai Csongor) egy idegen (külföldi) nő (Michaela Čillíková) holttestét boncolja éppen, közben verseket költ és mond diktafonba kedvese születésnapjára. A következő jelenetben egy fiatal házaspár (Bárdos Judit és Martin Meló) próbál egymáshoz közeledni, ám együttlé- tüket lehetetlenné teszi, hogy folyton felsír a gyerek. Mindennapjaikat pedig a mélyen vallásos idős, szenilis mama (Kassai Csongor) teszi elviselhetetlenné. Aztán megjelenik a színen egy fiatalember (Horján Viktor), akinek jöttét ufók kísérik. Határozott fellépéssel a Star Trekből ismert klingon nyelv alapjait próbálja elsajátíttatni előbb a közönséggel, majd egy klingon- nyelv-tanfolyamba vonja be azokat, akik sorsa egybeforrott a hosszú éjszaka során. Az előadás a komédia és a tragédia határán egyensúlyoz. A humor és a megdöbbentés eszközeivel bombázza a nézőket. A megtévesztő tanfolyam során a félelem érzéséből a fel- szabadulás érzésébe vezeti a nézőt, majd vissza, fura érzelmihullámzással. A hosszú éjszaka részesei a nézők is, s nemcsak azért, mivel a klingontanár igyekszik bevonni őket is a tanfolyamba, hanem mivel azokra a fóbiákra ismerhetnek rá, amelyek a mindennapokban is szorongatják őket. A néző előtt pergő eseményekből ugyanis kiviláglik, hogy a figurákat - mindaddig, amíg a klingon nyelvvel, rítusokkal és szellemiséggel nem foglalkoztak - nem volt, ami összekösse, nem tudtak kapcsolatot találni egymáshoz, nem leltek kiutat a kusza világból, s nem látták a jobb jövőbe vetett reményt. Ám minél szorosabb lesz kapcsolatuk az új nyelvvel, annál szorongatóbh klipekben térnek vissza a szereplők. S minél inkább kifelé mennek a hosszú éjszakából, annál határozottabban érzik, hogy a találkozásukkal megteremtődik egy szép nap a halálra. Megtalálják az áldozatot is: a klingon nyelv terjesztése ellen ágáló idegen nőt (akit az első klipben holtan láttunk a boncasztalon). S mire a szereplők felismerik, hogy a nyelvvel, amelyben a szebb napok reményét vélték látni, kirekesztőuszító eszméket sajátítottak el, megtörténik a tragédia. Újra átgondolva a látottakat, minden más értelmet kap. Az anekdota az alkalmazkodó békáról, amely kétféleképpen viszonyul a forró vízhez. Vagy a lány (Bárdos Judit) és a mama (Kassai Csongor) viszonya. De a néző viszonya is a látottakhoz, illetve az átéltekhez.
