Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-25 / 247. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 25. Kultúra 9 Tony Kushner darabja csaknem négy órán át tart a budapesti Nemzeti Színházban Angyalok szállnak szüntelen Szabó Kimmel Tamás, Alföldi Róbert és Stohl András (Szkárossy Zsuzsa felvétele) Pszichológiai látlelet Tony Kushner kortárs amerikai szerző Angyalok Ameriká­ban című apokaliptikus lá­tomása. Szól politikai, val­lási, társadalmi állapotról, faji kérdésekről és halálos kórról, de legfőképpen önmagunk elfogadásáról, elfogadtatásáról, szenve­désről és empátiáról. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kushner műve tehát túllép Amerika határán. Itt és most ugyanolyan időszerű, mint a bemutató évében, 1991-ben. A San Franciscó-i premier után Londonban és Düsseldorfban is műsorra tűzték a darabot, pon­tosabban csak az első részét (Közeleg az ezredforduló), amely 1993-ban a legjobb drá­ma Pulitzer-díját nyerte el. Ez alapján készült a film Meryl Streep, Emma Thompson és Ál Pacino főszereplésével. A má­sodik rész (Peresztrojka) bemu­tatója 1992-ben volt, a követke­ző évben pedig már a Broadway is műsorára tűzte, s a Tony-díj sem maradt el. Alföldi Róbert az 1969 óta Amerikában élő, és most már korunk egyik meghatározó színházi alkotójaként jegyzett román Andrei Serbant hívta meg a Nemzeti Színházba, hogy Kushner két művét egy este adja a közönségnek. Raritást kínál tehát az est, ám nemcsak ínyen­ceknek. Összevonva két színda­rabot, este héttől csaknem ti­zenegyig egyetlen szünettel, drámai egységben. Serban ren­dezői kvalitásaihoz nem fér két­ség. Nem véletlenül dolgozott olyan helyeken, mint a New York-i Metropolitan, a párizsi Opéra Bastille és a londoni Co- vent Garden. Rendezett már a budapesti Nemzetiben is: Cse­hov Három nővérét vitte színre maradandó értéket létrehozva. Az Angyalok Amerikában bátor vállalás tőle is, akárcsak a Nem­zetitől, nevezetesen Alföldi Ró­berttól. Mint ismeretes: évad végén lejár az igazgatói megbí­zása. Támadták már őt sok mindenért eddig is - gyengék, hozzá nem értők, más tüzet fú­jok, más parton állók. Nem tört meg, nem adta fel, nem tért le a saját maga választotta (helyes) útról. Pályázatát a következő időszakra most is megírta, de történjék bármi, az Angyalok Amerikában sikere az ő emberi tartásának és szakmai tudásá­nak egyik fényes jele. Ahogy Serban a bemutató előtt mond­ta: őt nem is annyira a darab társadalmi, szexuális vagy poli­tikai vonatkozása érdekli, ha­nem az emberi oldala. Ami a Nemzeti jelenlegi igazgatóját is. Az identitásunk felvállalásáért folytatott küzdelem. Alföldiről pedig elismerően, mély tiszte­lettel beszélt. „Példát statuál az eltökéltségével, azzal, ahogy a hihetetlen nagy nyomás alatt, ellenséges környezetben is ki­tartóan folytatja a munkáját. A színház iránti szenvedélye olyan erős, hogy képes leküz­deni a lehetetlen akadályokat. Éppen olyan, mint Prior, akit az Angyalokban játszik: túlél és fo­lyamatosan harcol. Mintha csak azt üzenné: Dolgozzunk, amíg be nem zárják a színházat. Sem­mi nem vész el, minden tapasz­talat a hasznunkra lesz. És igaza van. Előbb vagy utóbb úgyis a művészet győz.” Kushner művében Amerika a kegyetlen valóság és a csodás fantázia keveréke. Angyalok és valós történelmi alakok szere­pelnek benne. Melegek, mor­monok, zsidók, életerősekés ha­lálraítéltek. De a körhintában mindegyiküknek helye van. Csak nem egyforma gyorsaság­gal pörögnek. Prior Walter (Al­földi Róbert lenyűgözően tiszta, megejtő játékában) a végel­gyengülés határán jár, amikor megjelenik előtte az angyal, kórházi nővérének égi mása (Söptei Andrea), és prófétává avanzsálja. Roy Cohn, a gonosz ügyvéd (Kulka János), a minde­nen és mindenkin átgázoló gaz­ember nem sokkal a halála előtt vallja csak be élete főbűnét. Louis (László Zsolt) erkölcsi di­lemmája: elhagyja-e Priort, ha­lálosan beteg szerelmét, aki Is­tent hiába keresi, csak az An­gyallal köthet égi-földi szövet­séget. Louis végül úgy dönt, megteszi az első lépéseket Joe (a most is hibátlan Stohl András) felé, aki Roy Cohn pártfogoltja- ként, ám megkérdőjelezhetet­len tehetségének köszönhetően, szívesen épülne be a legfelsőbb bírósági körökbe. Louis és Joe kapcsolata hirtelen fellángoló kaland csupán, amelyben az előbbi nem egy hosszú távú kap­csolatra éhes, utóbbinak pedig csak a tovább nem titkolható me­legségét jelenti, amelyet felesé­ge (Tenki Réka) amúgy is régóta sejtett már. Van öreg rabbi is a darabban, meg eszement bolse­vik és keresztény anya is (Udva­ros Dorottya remekbeszabott alakításai), és kórházi ápoló, aki a halál meleg angyala (Szabó Kimmel Tamás szinte lubickol a szerepben). Totális őrület a vi­lág, tébolyító gyorsasággal for­gó körhinta, amelyből sok min­dent elmosódva látunk, a lényeg azonban, a veszélyben lévő em­ber képe tisztán látszik. Kár, hogy Serban nem rövidítette meg a két darabból írt egész es- tés egyet. Kushner műve fölött ugyanis egy kicsit eljárt az idő. Ami a kilencvenes évek Ameri­kájában bátor műnek minősült, az ma, Kelet-Európábán már nem olyan eget rengetően nagy dolog. Ennyit változott a vüág. Csak a sebek a régiek. Azok még mindig fájnak. A Nemzeti csa­pata azonban mindent megtesz a gyógyulás érdekében. Még el sem készült filmeket díjazott Hollywood Sikergyanús alkotások Los Angeles. Robert De Niro, Richard Gere és Quentin Taran­tino is a győztesek között volt a 16. Hollywoodi Fümdíjak (Hollywood Film Awards) gá­lán, amelyet a filmszakma díját­adó szezonjának megnyitója­ként tartanak számon. Itt azokat a filmeket díjazzák, amelyektől nagy szakmai sikert várnak. Az elmúlt kilenc évben 85 Oscar-je- lölést és 32 Oscar-díjat kaptak azok, akiknek odaítélték a Hollywoodi Filmdíjakat. Az év forgatókönyvírójának választott Quentin Tarantino számára furcsa érzés volt át­venni a díjat egy olyan filmért, amelyet még be sem fejezett. Az elismerést a Django elsza­badul (Django Unchained) hosszú párbeszédeinek védel­mére fogja használni a vágás­nál. „Ezután könnyen mondha­Tarantino új filmjének plakát­ja (Képarchívum) tóm majd, hogy, hé, csak nem akartok kihúzni egyetlen sort is a díjnyertes forgatókönyvem­ből?” - viccelődött Tarantino. A vígjáték kategória győztese Judd Apatow rendező lett a 40 és annyi (This Is 40) című, be­mutatás előtt álló filmmel. Jövőre az új albummal turnézik a brit trió Jön a Depeche Mode JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Visszatér a szlovák fővárosba a Depeche Mode. A kultikus brit szintipop-csapat 2013 tavaszán kezdi világkörü­li turnéját, amelynek első sza­kaszában 25 európai ország­ban 34 koncertet ad, és amely­nek keretében Budapestre (má­jus 21., Puskás Ferenc Stadion) és Pozsonyba is ellátogat. A po­zsonyi fellépés dátuma május 25., amely szombati napra esik, a helyszín pedig a Pasien­ky stadion, ahol legutóbb 2009-ben adtak koncertet. A nyolcvanas évek elején vüághírűvé vált négyesfogat mára trióvá zsugorodott, Dave Gahan énekes mellett a billentyűs Andy Fletcher és a szintetizátorokon és gitáron játszó, valamint vokálozó Mar­tin Gore alkotja, mindhárman alapító tagok. Az Depeche Mode stúdióal­bumai közül klasszikusnak számít a Some Great Reward (1984), a Black Celebration (1986) , a Music for the Masses (1987) és a Violator (1990). A megjelenés előtt álló, sorrend­ben tizenharmadik, egyelőre cím nélküli album négy évvel követi a 2009-ben kiadott Sounds of the Universe-et. A pozsonyi stadion befoga­dóképessége 32 800 fő, a www.depechemode.sk rajon­gói oldal információi szerint a legolcsóbb jegyek 40 euróba ke­rülnek majd. Aki a budapesti és a pozsonyi koncertről is lema­rad, Prágában is megnézheti a őket július 23-án. A turné dátumait egy párizsi sajtótájékoztatón jelentette be a zenekar. Az 50 éves Dave Ga­han elégedett az új albummal, amint elmondta, büszkén ének­li majd a friss dalokat. PENGE „Elbitangolt szavak” Balázs F. Attila költészeté­nek sokféle arca van: hol képi­leg telített, hol enigmatikusan zsúfolt, hol meg szinte hét- köznapiasan minimalista és eszköztelen. Kék című, Szabó Ottó rajzaival illusztrált könyve szintén sokszólamú­nak látszik. A kötet kérdések tömkelegével kezdődik („A kék a türelem színe?”), hogy a második versben ugyanezek a kérdések állításokká változ­tatva önmagukkal válaszolják meg magukat (A kék a türe­lem színe.”). Harmónia, türe­lem és az „érzelmek bujasága”: nagyjából ezt a megfejtést kínálja fel a kötet színmisztikája. Az intimitás azonban ritkán nyer valóban eredeti megfogalmazást: Ba­lázs F. Attila itt inkább bizton­sági költészetet művel, mely­nek nincsenek minimális ki­lengései sem, így eleve csú­csai sem lehetnek: „a test, a test: / bujaság, örömtanya, / áramütés, vonaglás, / bekó­dolt halál.” A strófa ráadásul a következő versben kérdő mondattá alakítva ismétlő­dik. Ez az állításos-rákér- dezős tüköijáték e ponton már csak téttelen gesztus lesz. A feltűnően hiányzó nyelvi agresszió sémákat termel új­ra, és zavartalanul működteti azokat a végtelenségig. Sok­szor dalszövegszerű karaktert nyernek nem dalszövegnek vagy songnak induló dara­bok.: „Elmulasztott bűneimet Elvetélt álmaimat / Nem szá­molom/ Harcot és kudarcot’ olykor pedig giccsbe csúszunk át: „lüktet a szerelem, mint óriás szív”. A szövegek kiszá­míthatósága kifejezetten ér­ződik a zárlatokban. A kötet szerkesztési narratíváját az ismétlés, a módosítás, a kor­rekciós játék uralja: egyes verskezdetek megismétlőd­nek, hogy más vég felé tartsa­nak, ám ez az irányváltás esz­tétikai vagy nyelvi tekintet­ben alig releváns, pl. a Virtuá­lis macskakövek és a Macska­kövek esetében. A versek közt van ugyan párbeszéd, itt konkrétan a reális és virtuális ellenpont próbál meg érvé­nyesülni. Balázs F. Attila gya­kori szöveggenerálási techni­kája, hogy egyszerűen felviszi a színeket a palettára („huza­tos február / penetráció / lila körvonal”), ám aztán mintha megfeledkezne róluk: a szi­multán történések ilyen cso­portosítása szerencsés eset­ben az elhallgatás, a hiány ré­vén teremt feszültséget, már amennyiben van annyira pro­vokatív, hogy a befogadót je­lentéstulajdonító munkára serkenti. Máskor szinte triviá­lisan kínál fel egy végtelenül egyszerű, szinte 19. századi versnyelvet: „Megjött a Kará­csony... nem talált otthon. / Elbitangolt szavak halmaiba botlom / Elveszett ösvénye­ken talán hazajutok, / Mellet­tem ebként a szomorúság kullog.” Vannak egészen pazar megoldások, képek is, pl. „a város körénk húsosodik”, vagy „a sörödért nyúlsz / siste­reg a habja”. A kötet legjobb szövegei nem a kihagyásos technikát működtető szöve­gek, hanem a narratívabb opuszok, melyek képesek kí­vülről látni egy-egy érzelmi állapot vagy költői pillanat nyelvi lehetőségeit (Történe­lem, Pénelopé sálat köt). A kötet végén részletek olvas­hatók a költő kritikai recepci­ójából, többek közt Németh Zoltán, Paul Aretzu, Szalay Zoltán és Orbán Gyöngyi tol­lából - ők messze többet lát­tak Balázs F. Attila költésze­tében, mint amennyit én vol­tam képes megtapasztalni e kötet olvasásakor. (Balázs F. Attila, Kék, AB­ART, 2011.) Értékelés:####000000 RÖVIDEN Még egy Hölgy a Maximból Komárom. A Komáromi Jókai Színház az eredeti mű­sorterven felül, november 4-én, vasárnap 15 órától is műsorra tűzi Feydeau: Egy hölgy a Maximból című komédiáját. A jubi­leumi évad gazdag kínálatának köszönhetően ezt a darabot legközelebb csak 2013. folyamán láthatják a nézők, (k) PSY az ENSZ-ben New York. A YouTube-on félmilliárdos nézettségnél tartó Gangnam Style előadójával találkozott az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun, aki tréfálkozva kijelentette: féltékeny a dél-koreai rap- perre. „Két napja még azt mondta valaki, én vagyok a leghíre­sebb dél-koreai. Most azonban le kell mondanom erről a címről”-fogalmazott a világszervezet vezetője. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom