Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-24 / 246. szám, szerda

6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 24. www.ujszo.com RÖVIDEN A vendégszékben Vojtek Miklós Pozsony. Ma délután a táncművészeié lesz a főszerep a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában (Žižka u. 18.), ahol Vojtek Miklós nyugalmazott balettművésszel és tánc­pedagógussal beszélget Miklósi Péter publicista a Múzeumi Szalon című rendezvénysorozat keretében. A kezdés idő­pontja 17 óra. (juk) Díjnyertes alkotók filmje Budapest. Ma 21 órakor kezdődik az Ml-en az On The Spot című magyar dokumentumfilm-sorozat újabb epizódja. Cseke Eszter és S. Takács András ezúttal Ciszjordániában járt, filmjük főszereplői azok a zsidó telepesek, akik azért élnek a nemzetközi jog szerint palesztin területeken, hogy beteljesít­sék a bibliai próféciát. Az alkotópáros idén megnyerte a Kar­lovy Vary-i Tourfilm turisztikai-utazási filmfesztivál különdí- ját televíziós dokumentumfilm kategóriában, (juk) Robert Capa négy kontinens huszonhárom országát megjárt ma­gyar származású fotóriporter. A modem háborús fotóriporter pro­totípusa, a háborús riport műfajának egyik. legkiemelkedőbb alakja. Barátai közé tartozott Ernest Hemingway, John Steinbeck, Irwin Shaw, Pablo Picasso, akikről rendkívüli érzékenységű port­rékat készített. Fotóiból október 26-án 77 órakor nyílik kiállítás a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria Esterházy-palotabeli termd- ben. A tárlat, mely december 2-ig tekinthető meg, válogatást nyújt a művész teljes életművének legjelentősebb korszakaiból. (Fotó: Robert Capa - Amerikai katona háborús árvákkal) A Határon Túli Magyar Könyvkiadás Fóruma Válságban a könyvpiac ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A kisebb­ségi könyvkiadás sanyarú sor­sának megvitatásán, és a hatá­ron túli magyar kiadók helyze­tének összehasonlításon túl együttműködési lehetőségek keresésére és a közös fellépés ösztönzésére kezdeményezte a Szlovákiai Magyar írók Társa­sága azt a konferenciát, amely a napokban zajlott Dunaszerda- helyen. A Határon Túli Magyar Könyvkiadás Érdekvédelmi Fó­rumának alakuló ülésén erdé­lyi, horvátországi, kárpátaljai, muravidéki és vajdasági ma­gyar könyvkiadók vezetői gyűltek össze, hogy közösen ke­ressenek megoldásokat a válsá­gosnak ítélt helyzetre. „Úgy véljük, hogy a határon túli könyvkiadásnak s ebből kö­vetkezőleg az anyaországi tá­mogatásoknak is szem előtt kel­lene tartaniuk azt a célt, hogy a kevésbé piacorientált, de a ma­gyar nemzeti kultúra számára fontos művek is megjelenhes­senek, s azok a magyar könyvtá­rakba és az olvasóhoz eljutva nemzeti kinccsé válhassanak. Ez a határon túli kiadói műhelyek szempontjából is igen fontos, mert teret biztosít az alkotó értelmiség számára, amely meghatározó tényezője a Kárpát-medencei magyar kö­zösségek magmaradásának. Hi­tünk szerint egy nemzeti közös­ségnek akkor van jövője, ha van saját alkotóértelmisége” - áll a Fórum zárónyilatkozatában. Az ülés résztvevői szerint a határon túli magyar könyvek kiadása megfelelő támogatás nélkül zömében veszteséges vállalkozás. Egy-egy könyv a ráeső esetleges támogatással is legfeljebb nullszaldós lehet, így eleve nem nyújthat biztos megélhetési lehetőséget a ha­táron túli könyvkiadásban dol­gozók számára. Ezért manap­ság többnyire azok művelik ezt a fajta tevékenységet, akik erre elhivatottságot éreznek. „Ha nem történik változás ezen a téren, nem lesz utánpótlás, s ennek következményeként megszűnhet a Kárpát-meden­cei magyar könyvkiadás” - vé­lik a résztvevők, akik azzal a ja­vaslattal fordulnak a magyar kormányzati szervek felé, hogy az egyes régiók sajátságait fi­gyelembe vevő kritériumrend­szer alapján hozzanak létre egy akkreditációs rendszert, mely­nek felépítésében a Fórum szí­vesen segédkezik, (k) AIX. Thália Fesztivál több műfajban kínál nívós programokat Kassán, a soknemzetiség jegyében Nem csak Thália szekerén Immár kilencedik alka­lommal rendez multikul­turális fesztivált a kassai Thália Színház. Október 26-tól december 20-ig magyar, szlovák és cseh színházi előadások és komolyzenei, népzenei és dzsesszkoncertek, va­lamint filmvetítések egész sora várja az ér­deklődőket. JUHÁSZ KATALIN Ez a színházi fesztiválként indult kezdeményezés fokoza­tosan kinőtte az eredeti hely­színt, és a műfajok tekintetében is kibővült. Ma már nemzetiségi fesztiválként tartják számon, ezt tükrözi a fellépők összetéte­le is. A szervezők úgy válogat­tak, hogy a Kassán élő összes nemzetiség képviselve legyen. Korábban két-három évente tudták csak megrendezni, az utóbbi négy évben azonban éves rendszerességgel jelentke­zik. A fesztivál időtartama alatt havonta három-négy rendez­vény zajlik majd két helyszínen, a történelmi városháza impo­záns épületének színháztermé­ben, és a kisebb, családiasabb hangulatú Márai Stúdióban. A nyitóesemény egy Fonog- ram-díjas produkció lesz októ­ber 26-án. A Prímásparádé kü­lönleges vállalkozás, amelyben a magyar zenei élet olyan kima­gasló egyéniségei lépnek fel együtt, akik a magyar népzené­ből építkeznek, ám ezt csak ug­ródeszkának használták saját zenei nyelvük kialakításához. Az alkalmi zenekar tagja a hegedűvirtuóz Pál István Sza­lonna, az egyedülálló stílusban játszó Vizeli Balázs, Dresch Mi­hály, akiről elsősorban a dzsessz, Balogh Kálmán, akiről a vüágzene, Both Miklós, akiről pedig a rock hangzásvilága jut eszünkbe. Szólóikhoz a hagyo­mányos népi hangszerek mes­terei adják a kíséretet: Doór Ró­bert nagybőgős és Mester Lász­ló brácsás, a „koncertmester” pedig a komoly- és népzenét egyaránt magas szinten művelő Lakatos Róbert. A két énekesnő: Herczku Ágnes és Korpás Éva. A három éve működő zene­kar a legnagyobb magyarorszá­gi fesztiválokon szerepelt, és minednütt óriási lelkesedéssel fogadta a közönség. A koncert után táncház várja a legkitar­tóbbakat. A részletes műsort a színház honlapján találják (www. thaliaszinhaz.sk). A kínálatból különösen érdekesnek ígérke­zik Nagy-Kálózy Eszter és Ru­dolf Péter alternatív Shakes- peare-feldolgozása, az És Ró­meó és Júlia (november 7-én), Horgas Ádám rendezésében. „Elmesélünk egy történetet azokkal a lehetőségekkel és szabadsággal, amelyet egy me- sélői helyzet megenged. Azzal a korlátlan fantáziával (játéko­san mégis komolyan véve), ahogy az ember komolyan be­szél a gyerekekkel szerelemről, halálról, tisztességről, barát­ságról. Azt hittem, bizonyos szerepek elmennek az ember mellett. Tévedtem. Csak utolér­tek. De hogy még dajka is le­szek, ez váratlan meglepetés. De kellemes. A célunk az; hogy megszólaljon a darab monda­nivalója, a Shakespeare által írt Rómeó és Júlia” - nyilatkozta a darabról Rudolf Péter Budapestről érkezik a Trai­ningspot Társulat is, a Nemzet­közi Amatőr Színjátszók Feszti­váljának fődíjas előadásával, az Új hídavatással lépnek fel Kas­sán (december 19-én), amely az Arany-ballada zenés feldolgo­zása . Az Ifjú Szivek Táncszínház Szlovákiai és magyar című „besztof ’ műsorával lép fel Kas­sán november 16-án, egy nap­pal később pedig a Színházak éjszakája zajlik a Márai Stúdió­ban, egy szlovák nyelvű elő­adással, filmvetítéssel és a Hangfoglaló-fődíjas Sémi Hol­sen zenekar koncertjével. Egy sanzonesttel is készül a Thália Színház társulata. No­vember 27-én a régi szerelmes dalok új zenei köntösben kerül­nek színpadra, és kis történetek is párosulnak hozzájuk. Kassa utcáinak egykori szerelmes tör­ténetei elevenednek meg az es­ten, amelynek címe stílszerűen Kassa, a szerelem városa. A da­lokat Rák Viktória, Nádasdi Pé­ter, Reiter Zoltán, Madarász Máté, Varga Lívia és Szoták Andrea előadásában hallhat­juk. Az előadás Márai Sándor kupléjával indul. Ä színház tervezési titkára szerint ez a fesztivál mindig ar­ról szólt, hogy minőségi előadá­sok révén etnikailag is széles körű közönséget tudjanak meg­szólítani. „Az utóbbi években a céljainknak megfelelően alakul a helyzet, mert mind több olyan látogató akad, aki egy másik nemzetiség képviselőjeként lá­togat el a magyar színházi elő­adásokra vagy fordítva” - mondta Richtarcsík Mihály. Reméljük, ezt a célt idén is sike­rül elérni. November elsejétől látható a hazai mozikban Jiŕí Chlumský A bűn hét napja című filmje A kor által üldöztetve ELŐZETES „Nagyban függ az ember éle­te attól, hogy milyen korba szü­letett bele” - mondja napjaink­ban a film elején a történet megöregedett főhőse, Jan Olšan (Ondrej Vetchý), s virá­got helyez el Agnes (Kerekes Vica) síijára. ,A mi életünket - mondja tovább a sír mellett - 1938 határozta meg.” Ezután vált a kép: napjainkból vissza- ugrunk 1938-ba, amikor a tör­ténetet elmesélő erdész, a cseh Jan Olšan és a német Agnes a templomban kimondja a bol­dogító igent. Egybekelésük nem a legbol­dogabb és a legzavartalanabb időben s nem viszályoktól men­tes helyszínen történik. Egy szudétanémet településen. Agnes apja nem örül, hogy lá­nya cseh társat választott, még kevésbé élteti a dolgot Anges fiútestvére, Jurgen Schreier (Jarek Hylebrant), aki német barátaival megérkezik a lako­dalmi ünnepségre, s „német nézetei” miatt a vigadalom vé­res verekedésbe torkollik cse­hek és németek között. S ezzel Agnes és Jan Olšan életébe beköltöznek a német bi­A női főszerepet Kerekes Vica alakítja (Fotó: Itafilm) rodalomból fújó szelek. Megér­kezik egy hivatalnok, aki leltárt készít a portán, s konstatálja, itt minden német, még a kecskék is, csak a ház ura, Olšan cseh. Ám azon is lehet változtatni egy kérvénnyel - mondja. Újabb váltás következik: a háború utáni első nap esemé­nyeit látjuk ugyanazon a hely­színen, ahol a világégés előtt Olšan, a cseh erdész német lett. A háború utáni hét nap történé­seit, a cseh-német fordulatot meséli el a film. Azt, hogy a szu­détanémet vidéken hogyan vál­tozott hirtelen a márka koroná­ra, s mit hozott magával emberi viszonyokban ez a változás. A háborúban kialakult viszonyok és ideálok továbbélése, illetve újrarendezése - ez a fűm fő té­mája. S ezeket a viszonyokat mutatja meg az egyes figurák viselkedésével, illetve a karak­terek kibontakoztatásával. Az események résztvevői mind másképp próbálnak alkalmaz­kodni az új körülményekhez, a csehek, az oroszok, a volt parti­zánok, a kommunisták túlkapá­saihoz és hatalmához. Agnes menekülni kénytelen, sok megaláztatás után a csehek besorolják abba a menetbe, amelyben a német lakosságot terelik Németország felé. Jan Olšant, a cseh erdészt, aki fele­sége és apósa révén német lett, egy kőfejtőbe kényszermunká­ra hurcolják németek közé. Jur­gen Schreier, a vesztes, tovább­ra is kitart náci nézetei mellett. Brachtl (Mokos Attila) a leg­alattomosabb figura. Mindig mindenből hasznot akar húzni. A németekből, az oroszokból, a csehekből, még a barátaiból is. Nem érinti meg, amikor azt mondják neki, hogy „béke­időkben barátok voltunk” - ér­dekből nekimegy a barátjának is. A negatív erőt képviseli. Jin Chlumský az üldöztetés filmjét készítette el: amelyben a csehek és a németek sorsáról formál képet a szudétanémet vidéken, (tébé) Nagy-Kálózi Eszter és Rudolf Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom