Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-23 / 245. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 23. www.ujszo.com RÖVIDEN Békén hagyják Jakabot Pozsony. Nem foglalkozik Jakab Elemér ügyével a parlament összeférhetetlenségi bizottsága. A Híd képviselője az összeférhetetlenségi gyanú eloszlatásával kapcsolatban minden szükséges bizonyítékot bemutatott, állítja Miroslav Beblavý (SDKÚ), a bizottság elnöke. Miután képviselővé választották, minden szükséges jogi lépést megtett annak érdekében, hogy megszűnjön az EMI Kft. Ügyvezetője lenni - állítja Jakab. (TASR) Fehér István bírósághoz fordul Komárom. Helybenhagyta a Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság a Fehér István gimnáziumi tanárra kirótt 33 eurós büntetést, amelyet azért kellene kifizetnie, mert nem szolgáltatta be személyi igazolványát. Fehér ugyanis tavaly magyar állampolgár lett, így elveszítette szlovák állampolgárságát. Fellebbezésnek nincs helye, a tanár csak a bíróságon tehet panaszt. Fehér ezt meg is teszi. A levelet arra a komáromi címre kézbesítették, ahol hivatalosan már nem is él, hiszen a lakossági nyilvántartásból már törölték a nevét, (vkm) Papíron kevesebb lesz a munkanélküli Javítaná a kormány a statisztikát A roma program ára egyelőre nem ismert, szakemberek szerint többsége megvalósíthatatlan A gyereknek iskolában a helye Robert Kaliňákés Peter Pollák szerint a romakérdés kulcsa az oktatás (Pavol Funtál felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány mesterséges intézkedéssel próbálja csökkenteni a munkanélküliséget - áprilistól ugyanis egyszerűen kihúzzák a nyilvántartásából azt a mintegy 23 ezer állástalant, akiknek bármilyen bevételük van. A munkanélküliek jelenleg havi 143 eurót kereshetnek megbízási szerződés alapján. A foglalkoztatási törvény módosítójavaslata alapján a bejegyzett munkanélküliek egyáltalán nem dolgozhatnának. A 23 ezres szám a munkaügyi minisztérium becslése. Branislav Ondruš államtitkár szerint mintegy 70 ezer regisztrált állástalannak van egyéb jövedelme is, s mintegy harmaduk úgy dönt majd, hogy tovább dolgozik. Ha valóban 23 ezerrel csökkenne az állástalanok száma, az 0,8 százalékponttal csökkentené az országos munkanélküliséget. „Nem tartunk attól, hogy az a hetvenezer ember azonnal munkanélkülivé válik, szerintünk legalább a harmaduk állásban marad, a szerződésük ugyanis néhány hónapra vagy évre szól”-magyarázta Ondruš. Gazdasági elemzők viszont úgy vélik, a kormány ezzel az intézkedéssel csak azt éri el, hogy tovább nő a feketén dolgozók száma. (sán, SITA) Pozsony. Legalább kettő, de akár három évig is eltart majd, amire sikerül életbe léptetni a Helyes út névre keresztelt roma reformot. Aroma közösségek kormánybiztosa és a belügyminiszter tegnap bemutatta az első részét, az oktatással összefüggő intézkedéseket. LAJOS P. JÁNOS Robert Kaliňák belügyminiszter bevallotta, hogy nem tudják mennyibe fog kerülni a program megvalósítása, amelynek az oktatási vonatkozású részét tegnap mutatták be a roma ügyi kormánybiztossal közösen. „Nem tudom megmondani centre pontosan, hogy mekkora feladat előtt állunk. Egyes témáknak a költségvonzatait meg tudnánk határozni, de vannak olyan intézkedések, amelyek ára attól függ, hogy például hány gyereket érint” - jelentette ki a belügyminiszter. Kaliňák szerint a program nem nevezhető roma programnak, mivel érint majd minden gyereket - tehát nem csak a romákat -, aki „kockázatos családi környezetből” származik. A kockázatos családi környezetet a szülők végzettsége, jövedelme, büntetett előélete alapján határoznák meg, de befolyásolná az is, hogy van-e munkája a szülőknek, milyen az anyagi hátterük, mekkora a család eladósodottságának mértéke, gyakori-e az iskolakerülés a gyerekek között, és képesek lesznek-e a gyerekek elsajátítani a tanítási nyelvet az iskola megkezdéséig. Azt azonban egyik érintett sem tagadta, hogy az intézkedések elsősorban a roma telepeken lakókat érintik majd. Peter Pollák (OĽaNO) szerint az oktatási program lényege, hogy a gyerekek helye az iskolában van. ,A roma gyerekek óriási lehetőséget jelentenek az ország szempontjából, megteszünk mindent, hogy ezt a lehetőséget maximális mértékben kihasználjuk” - jelentette ki a kormánybiztos. 12 éves tankötelezettség A tegnap bejelentett intézkedések a roma program okatási részét képezik, egyes elemei viszont mindenkit érintenek. Ilyen például a jelenleg 10 éves iskolakötelezettség 12 évre emelése. A kockázatos családi környezetből származók esetében hároméves kortól kötelezővé teszik az óvoda látogatását, az iskoláskorúak számára pedig az egész napos iskolát. Az úgynevezett speciális iskolákból vissza akarják irányítani a gyerekeket a rendes iskolákba, illetve meg szeretnék akadályozni, hogy a rossz szociális körülmények közt élő - általában roma - gyerekeket enyhe mentális retardáció diagnózisával speciális iskolákba irányítsák. FŐBB INTÉZKEDÉSEK ♦ kötelező óvodalátogatás hároméves kortól ♦ egész napos iskola ♦ a speciális iskolákba való beíratás feltételeinek szigorítása ♦ 12 éves tankötelezettség ♦ nyolc év alapiskola után kötelező hároméves szakképzés ♦ meleg étel a gyerekeknek az iskolákban Megvalósíthatatlan program Klára Orgovánová, a Roma Intézet igazgatónője, korábbi roma ügyi biztos szerint az egész intézkedéscsomag elhibázott. „Az zavar legjobban, hogy az anyag tartalma nincs összhangban a szakmai minőségével, úgy állítják ugyanis be, mintha mindent megoldanának vele, pedig szerintem a legtöbb intézkedés megvalósíthatatlan” - mondta lapunknak Orgovánová. Példaként a kötelező óvodalátogatást emelte ki. „Sok helyen épületek hiányoznak, nincsenek óvónők” - magyarázta az igazgatónő. Szerinte azt kellene elsősorban tanulmányozniuk a program szerzőinek, hogy a korábbi hasonló intézkedéseket miért nem sikerült megvalósítani. Az egyes intézkedések be nem tartását szankcionálnák, megvonnák vagy csökkentenék a szociális támogatások összegét. A nők főleg olyan pisztolyokat akarnak, amelyek elférnek a retikülökben, férfiak is kompakt, kisebb pisztolyokat vesznek önvédelmi célokra Minden 33. polgárnak van fegyvertartási engedélye az országban DEMECS PÉTER Pozsony. Egyre több ember félti az életét, biztonságát - ezzel magyarázza a rendőrség, miért ugrott meg az elmúlt öt évben a fegyvertartási engedélyek száma az országban. Egy biztos, akinek fegyvereket árusító boltja van, az nem panaszkodhat a gazdasági válságra és arra, hogy csökkent volna a forgalma. Épp ellenkezőleg. „Az utóbbi években gyakrabban járnak hozzánk nők. Kisebb pisztolyok iránt érdeklődnek, olyan lőfegyvereket keresnek, amelyek könnyen elférnek egy retikül- ben is” - árulta el érdeklődésünkre František Syncháč, egy fegyverkereskedés elárusítója. Arra a kérdésre, miért akarnak fegyvert, rendszerint azt válaszolják, hogy önvédelemre. ,A mai világban sokan féltik az életüket. Főként, ha gyakran járnak éjjel egyedül haza. Sose lehet tudni, kivel találkoznak” - mondta. A rendőrség is igazolta, hogy az elmúlt öt évben megugrott a polgárok érdeklődése a lőfegyverek iránt. Denisa Baloghová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint bár az idei statisztikák még nem állnak rendelkezésre, 2011-hez képest minden bizonnyal idén is több lesz a kiadott engedély. Nem nehéz lőfegyverhez jutni Szlovákiában minden büntetlen előéletű állampolgár kérvényezheti a fegyvertartási engedély kiadását. A D kategóriába (például gázpisztoly, paintball, airsoft) tartozó fegyverekre vonatkozó engedélyt már a 18 évesnél idősebbek is megszerezhetik. Ezeket a fegyvereket csak sportolásra, vagy vadászatra lehet használni. Önvédelmi célra alkalmas lőfegyvert csak az tarthat, aki már betöltötte a 21. életévét. ,A büntetlen előéleten kívül feltétel még a pszichológiai tesztek sikeres abszolválása. Igazolnia kell azt, hogy képes a fegyver és lőszer tartására, illetve hordására” - pontosított Baloghová. Fegyverrel fokozott a kockázat A legolcsóbb, önvédelmi célokra is használható lőfegyverek ára 400 eurónál kezdődik. Szlovákiában a rövidcsöves pisztolyok iránt a legnagyobb az érdeklődés. Közkedveltek a CZ 100, vagy a CZ 75 SP-01 Phantom lőfegyverek. Pszichológiai felmérések igazolják, hogy a legálisan tartott lőfegyverek növelik a családban a gyilkosság, vagy az öngyilkosság veszélyét. Nem egy olyan esetre volt már példa Szlovákiában is, hogy egy illető legálisan tartott fegyverével gyilkolt. Példa erre Ľubomír Harman esete, aki Pozsony-Dévényújfalun lőtt halomra gépkarabélyával egy roma családot, miközben otthon több legálisan tartott lőfegyvere is volt. Bár a rendőrség külön statisztikát nem vezet erről, nem hivatalos tájékoztatás szerint évente több tucat rablótámadást követnek el legálisan tartott fegyverekkel. A leggyakrabban benzinkutakat és bankokat próbálnak kifosztani az elkövetők, akik letartóztatásuk után beismerik, hogy kilátástalan anyagi helyzetük miatt raboltak. Fegyvertartási rekordok Az országban jelenleg körülbelül 163 000 embernek van fegyvertartási engedélye, ami a lakosság 3 százaléka. A legálisan tartott fegyverek száma viszont eléri a 300 ezret, ami azt jelenti, hogy sokuknak egynél több fegyverük is van. Ezek természetesen nem mind önvédelmi célokra használt lőfegyverek, sok köztük a vadászatra használt vagy gyűjteményben őrzött történelmi fegyver. Csehországban 700 ezer legálisan tartott lőfegyvert tartanak számon, Franciaországban ez a szám túllépte a nyolcmilliót. Magyarországon 100 főre 2,5 lőfegyver jut. Az abszolút rekordtartó a világon az Amerikai Egyesült Államok, ahol hivatalos statisztikai adatok szerint 280 millió legálisan tartott fegyver van. Miért akarunk pisztolyt Szakértők szerint a leggyakoribb fegyvertartási ok a biztonságérzet hiánya, amit sokan a lőfegyver beszerzésével igyekeznek biztosítani maguknak. Az emberek féltik az életüket, ezért akarnak fegyvert. Egyes nézetek szerint másik ok lehet, hogy a fegyverek manapság egyre közkedveltebbek, s az engedély kiadása sem túl bonyolult. Természetesen a fegyvertartási engedélyek és a hivatalosan tartott fegyverek száma nem tükrözi a valóságot. Becslések szerint az országban több tízezer illegális fegyvert tartanak. Pontos számok ezen a téren természetesen nem léteznek. A két fegyveramnesztia során, amikor büntetlenül lehetett leadni a fegyvereket, több mint háromezer, nagyrészt második világháborús fegyvert adtak le. Eddig egy esetben sem sikerült igazolni, hogy az amnesztia alatt büntedenül leadott lőfegyverekkel bűncselekményt követtek volna el. Az illegális fegyvertartásért Szlovákiában akár tízéves szabadságvesztés is fenyeget. Minél kisebb, annál jobb. Az emberek főként a kisebb, kompakt pisztolyokat vásárolják (TASR-felvétel)
