Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-19 / 242. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 19. Kultúra 17 Bán János szlovák reklámfilmesektől kapott felkérést, hogy idézze meg Az én kis falum félnótását Drakulával sakkozik Otyík Magyar reklámban még soha nem vállalt szere­pet, szlovák reklámfil­meseknek most mondott másodszor igent. Először jó pár évvel ezelőtt, ám ez az újabb felkérés még annál is kedvesebb a szí­vének. SZABÓ G. LÁSZLÓ Bán János Az én kis falum kedves, együgyű Otyíkját idézi meg egy kommunikációs cég reklámfilmjében. „Magyarországon kínosan ügyelek arra, hogy ne legyek celebszintű színész, még a nyil­vános szereplések elől is kité­rek, ha azok nem a színházi vagy pedagógusi hivatásomat érintik. A kereskedelmi televí­ziókba sem járok, interjút na­gyon ritkán adok, legfeljebb kü­lönleges felkérésre. Csehorszá­got és Szlovákiát máshogy keze­lem. Otyík figurája annyira be­leivódott a két ország filmkultú­rájába, hogy nem tudom és iga­zából nem is akarom megkerül­ni azt a fajta népszerűséget, is­mertséget, amelyet Jin Menzel filmjének köszönhetek. Ez ter­mészetesen jólesik. Magyaror­szágon más a státuszom, és nem is törekszem ilyen szintű nép­szerűségre. Mást érzek a hivatá­som lényegének.” Otyík alakja, a film 1985-ös bemutatója óta szinte árnyék­ként követi. Rengeteg szakmai elismerést hozott számára. A legjobb idegen nyelvű film ka­tegóriájában Oscar-díjra jelöl­ték a filmet, s ennek köszönhe­tően Los Angelesbe is eljutott. Párizsban a legjobb férfialakítás díját nyerte vele. Prágában Tre- bia-Európa díjat kapott, Tren- csénteplic fesztiválján (a Szlo­vákiában forgatott hat filmjét is kiemelve) A színész missziója elismeréssel jutalmazták. „Sokkoló volt a szlovák fil­Otyík - régen es most... mesek felkérése. Otyíkot, ezt az ikonikus személyiséget nem szeretném ugyanis elkótyave­tyélni. Jin Menzel alkotása mindennél többet ér számom­ra. Egy rossz reklám, bár­mennyit fizetnek is érte, etikai­lag rengeteget tudna ártani, ezért el sem vállalnám. Viszont ebben a konstellációban sem művészüeg, sem szakmailag, sem etikailag semmi kivetniva­lót nem találtam. Rendkívül tetszett az alapötlet, annyira felkészült volt a stáb, annyira alapos volt a forgatás, hogy ki­mondottan élveztem a munkát. Világhírű ikonok közé került be egy közép-kelet-európai: haza­felé tart egy kislány, viszi be­mutatni a szüleinek szíve vá­lasztottját, közben különböző filmbeli alakokkal találkozik. Lugossy Béla Drakulájával, a Múmiával, Szömyella de Frásszal, Lolkával és Bolkával - ilyen spektrumot, a 20. század filmművészetét próbálja át­ívelni az új szlovák tévécsator­na, és így került a képbe Otyík mint speciális termék.” Fél perc a reklám, az utolsó öt másodperc szól Bán János­ról, illetve a Drakulával sakko­zó, „szellemileg alultáplált”, mégis szeretetre méltó kocsikí­sérőről. „Micsoda ötlet már ez is a film alkotóitól! Otyík, a híresen nagy gondolkodó. Odaint az if­jú párnak, aztán vissza a sakk­táblára, mivel ő lép. Még a já­tékfilmbeli protézist is megcsi­náltatták, hogy az illúzió töké­letes legyen. Látta az akkori és a mostani, egymás mellé illesz­tett Otyík-képet egy kolléga­nőm, és megjegyezte, mennyire hasonlít rám az a fiatal gyerek. Te szamár, de hiszen az én va­gyok huszonhét évvel ezelőtt, mondtam neki. Egyébként semmiféle nehézséget nem okozott újra beleélni magam a figurába. Annyira belém égett ez a munka annak idején, olyan szinten voltam felkészült eb­ben, hogy Menzel úr összes ak­kori instrukciója él a fejemben. Számomra is érdekes volt, hogy milyen könnyen elő tudtam hívni mindazt, ami volt, amit annak idején megéltem. Esszenciális munkát jelentett most ez a reklámfilm. Pontosan annyit mutat Otyíkból, ameny­nyit ilyen esetben mutatni kell belőle. Amikor megérkeztem Pozsonyba, a ruhapróbára, a stáb tagjai nem hittek a sze­müknek. Semmit sem változtál, mondták. Csak harminc évet, feleltem. Bár ugyanannyi kiló vagyok, mint akkor voltam.” Hogy mi fért még Bán János életébe az elmúlt egy-két hó­nap alatt? „Egyetlen napot forgattam a Liza, a rókatündér című új ma­gyar filmben, amelynek egy ja­pán legenda az alapja. Én va­gyok benne a lófogú szívtipró.” Más munkát nem vállalt, a nyara is szabad volt. Tizenöt év után először nyugodtan készült a szüretre. Szőlője van a Bala­ton mellett, s most örül, hogy jó bora lesz. „Olyan a pincém, mint a műtő. A hordók is ragyognak a tisztaságtól. A jövőmet pedig szépen előkészítettem már. Három tonna finom marhatrá­gyát szórtam fel, hogy a követ­kező évi termés is gazdag le­gyen. Túl sok jóra nem számít­hatunk, ahogy a dolgok kinéz­nek. Megpróbálok hát több lá­bon állni.” Ma este Pozsonyban, az Astorka Színház nemzetközi fesztiválján vígszínházi produkciót láthat a közönség. Az élet mint olyan sze­replői Kém András, Kútvölgyi Erzsébet (a képen) és Rajhona Adám (Szkórossy Zsuzsa felvétele) A Queer Age az időskori problémákra fókuszál Inakosť Filmfesztivál ELŐZETES Pozsony. A legnagyobb új­donsága az idei meleg filmek pozsonyi szemléjének, hogy a főiskolások mozijából átkerült a Lumiére moziba. Másik újdon­sága a Queer Age szekció. E blokkba olyan filmeket válogat­tak be, melyek arra fókuszál­nak, miként élik meg az idős­kort a melegek. Az idősek évé­hez kapcsolódva a szemle azt próbálja közvetíteni, miért vo­nulnak ki a társasági életből idős korukban a melegek, s ho­gyan magányosodnak el. Mutat persze ellenpéldát is, olyan pá­rokról, akik egymással töltik életük alkonyát is. A fesztivál az öregedés mellett a „transz­témára” összpontosít, mivel a transzszexuálisok még e ki­sebbségen belül is a perifériára szorulnak. Az idei szemlén is megtalál­hatják a nézők a hagyományos szekciókat: az Új évezred a leg­frissebb opusokból, a Klassziku­sok a klasszikus melegfilmekből (újranézhetjük Luchino Viscon­ti Halál Velencében című reme­két), a Meleg Szlovákia pedig a friss hazai produkciók közül vá­logat. Közönségcsalogatónak ígér­kezik Xavier Dolan, az átütő tehetségű fiatal kanadai rende­ző új alkotása, a Laurence Any­ways. Dolsn két korábbi filmjét a Képzelt szerelmeket és a Meg­öltem anyámat című drámát is sikerrel vetítették Pozsonyban. Az október 25-étől 28-áig tar­tó fesztivál egyik kísérőrendez­vényeként az érdeklődők 27-én a KC Dunajban részt vehetnek a Fesztiváléjszakán, ahol elő­adást hallgathatnak meg A ho­moszexuálisok emancipációja az újkori cseh történelemben címmel, filmeket nézhetnek, és queer partin szórakozhattak hajnalig. A fesztivál részletes programja megtalálható a www.ffi.sk honlapon, (tébé) PENGE Róma életkorai Goethe híres XV. római elégiáját így kezdi: „Caesar­ral nem jártam volna Britan­nia földjét, / Florus a csap­székbe bezzeg előbb cipel el! (Vidor Miklós ford.)” De ki is az a Florus tulajdonképpen, és ki a megidézett császár? Florus és Hadrianus császár verses levélváltására történt itt utalás. Havas László Flo­rus frappáns bökversét így magyarítja: „Nem kívánok Caesar lenni, / brit határon járni, kelni, / germán lápon lopakodni, / szkíta dértől fogvacogni.” Hadrianus vá­laszversét Adamik Tamás fordításában idézem: „Nem akarok Florus lenni, / a kocsmákba bandukolni, / csapszékekben rejtőzködni, / csípős szúnyogokat tűrni.” Ha elolvassuk Havas László monográfiáját, hamarosan az is kiderül majd, hogy a for­rásszöveg szövegkritikai ön­azonossága mennyire kérdé­ses, hogy a hagyomány gya­korta több eltérő szálon futva örökíti át az elvben önazo­nosnak tételezett ismeretet. Havas László filológiai, tudományos és műfordítói munkássága széles körben elismert, megkerülhetetlen fegyverténye a magyar ókor­tudománynak. Florus mun­kássága, a jeles római törté­netíró és költő hatástörténe­te régóta áll figyelmének kö­zéppontjában, s részkutatá­sainak eredményei immáron monográfiává álltak össze, így született meg ebben a tárgykörben az első magyar nyelvű szakmunka, mely pá­ratlanul széles horizontú és holisztikus igényű, hiszen a hatástörténet kérdéseivel éppúgy foglalkozik (beleért­ve az eddig nem feltárt, ám hihetetlenül gazdag magyar utóéletet is), mint a florusi epitomé fejezetbeosztásá­nak matematikai viszony- rendszerével, a mű organi­kus életkor-beosztásának kérdésével, mely a kompozí­ciót is meghatározza (Róma története az emberi életsza­kaszokkal párhuzamos me­taforikus struktúrába ágya­zottan jelenik meg) vagy a szövegkritika kulcskérdései­vel. A hat fejezetre bomló munka minden oldala fo­lyamatos diskurzust folytat a nemzetközi tudománnyal, Havas László nem pusztán ismertet vagy leír és kom­mentál (pedig már ezért is hálásak lennénk neki), ha­nem folyamatosan pezsgő vi­tastílusban saját nézőpontot alakít ki. Nem a tényközlés, hanem a gondolkodó lendü­let uralkodik el a könyvön. A történetírás általános kérdé­sei felől indító szerző (vajon a történetírás ékesszólás-e vagy inkább irodalmi műfaj) folyamatosan ágyazza he Florust a maga szociokultu- rális terébe, és próbálja meg rekonstruálni a korabeli ho­rizontot. Florus azonosságának és azonosíthatóságának kérdé­se önmagában véve is jelen­tékeny probléma: azonos-e a történetíró a költővel? Ki­csoda tulajdonképpen Iulius Florus és L. Annaeus Florus? Hadrianus vagy Augustus korába utaljuk-e a szerzőt? A filológust a lehetséges té­nyek elrendezése lényegé­ben a detektív munkakörébe utalja: minden apró filológi­ai észrevétel érvrendszerek felépítéséhez vezethet. Havas László feltálja a Florus-féle történetírás böl­cseleti és költői (!) hátterét, a példa és a példázat, az imitá­ció karakterét. Megnyugtató válaszokat keres és talál, de ami még talán ennél is fonto­sabb, jól kérdez. Florus egyik versében ta­lálható az a sokat idézett meglátás is, miszerint kon­zult évente választanak, ám királyból és költőből nem minden esztendőre jut új. Tudósból, és Florus-mono- gráfiából sem! (Havas László, Florus, az organikus világkép első egyetemes megszólaltató- ja, Debreceni Egyetemi Ki­adó, 2011.) Értékelés Are You Free? zenei fesztivál Dunaszerdahely. Az 5. Are You Free? zenei fesztivál hely­színe ismét a dunaszerdahelyi NFG klub lesz, ma és holnap. A sztárfellépő a The Thing nevű improvizatív garázsrock, poweijazz skandináv (svéd-norvég) trió lesz, de fellép a magyar és nemzetközi underground színtér fenegyereke, Pándi Balázs, valamint a megalkuvást nem ismerő kísérleti zenei trió, a The Geordi Approach és sokan mások. A koncer­tek 20 órakor kezdődnek, a 4StatesSessions projekt szomba­ti workshopja (amelyen bárki részt vehet) 13 órakor lesz. (k)

Next

/
Oldalképek
Tartalom