Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-19 / 242. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 19. Kultúra 17 Bán János szlovák reklámfilmesektől kapott felkérést, hogy idézze meg Az én kis falum félnótását Drakulával sakkozik Otyík Magyar reklámban még soha nem vállalt szerepet, szlovák reklámfilmeseknek most mondott másodszor igent. Először jó pár évvel ezelőtt, ám ez az újabb felkérés még annál is kedvesebb a szívének. SZABÓ G. LÁSZLÓ Bán János Az én kis falum kedves, együgyű Otyíkját idézi meg egy kommunikációs cég reklámfilmjében. „Magyarországon kínosan ügyelek arra, hogy ne legyek celebszintű színész, még a nyilvános szereplések elől is kitérek, ha azok nem a színházi vagy pedagógusi hivatásomat érintik. A kereskedelmi televíziókba sem járok, interjút nagyon ritkán adok, legfeljebb különleges felkérésre. Csehországot és Szlovákiát máshogy kezelem. Otyík figurája annyira beleivódott a két ország filmkultúrájába, hogy nem tudom és igazából nem is akarom megkerülni azt a fajta népszerűséget, ismertséget, amelyet Jin Menzel filmjének köszönhetek. Ez természetesen jólesik. Magyarországon más a státuszom, és nem is törekszem ilyen szintű népszerűségre. Mást érzek a hivatásom lényegének.” Otyík alakja, a film 1985-ös bemutatója óta szinte árnyékként követi. Rengeteg szakmai elismerést hozott számára. A legjobb idegen nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra jelölték a filmet, s ennek köszönhetően Los Angelesbe is eljutott. Párizsban a legjobb férfialakítás díját nyerte vele. Prágában Tre- bia-Európa díjat kapott, Tren- csénteplic fesztiválján (a Szlovákiában forgatott hat filmjét is kiemelve) A színész missziója elismeréssel jutalmazták. „Sokkoló volt a szlovák filOtyík - régen es most... mesek felkérése. Otyíkot, ezt az ikonikus személyiséget nem szeretném ugyanis elkótyavetyélni. Jin Menzel alkotása mindennél többet ér számomra. Egy rossz reklám, bármennyit fizetnek is érte, etikailag rengeteget tudna ártani, ezért el sem vállalnám. Viszont ebben a konstellációban sem művészüeg, sem szakmailag, sem etikailag semmi kivetnivalót nem találtam. Rendkívül tetszett az alapötlet, annyira felkészült volt a stáb, annyira alapos volt a forgatás, hogy kimondottan élveztem a munkát. Világhírű ikonok közé került be egy közép-kelet-európai: hazafelé tart egy kislány, viszi bemutatni a szüleinek szíve választottját, közben különböző filmbeli alakokkal találkozik. Lugossy Béla Drakulájával, a Múmiával, Szömyella de Frásszal, Lolkával és Bolkával - ilyen spektrumot, a 20. század filmművészetét próbálja átívelni az új szlovák tévécsatorna, és így került a képbe Otyík mint speciális termék.” Fél perc a reklám, az utolsó öt másodperc szól Bán Jánosról, illetve a Drakulával sakkozó, „szellemileg alultáplált”, mégis szeretetre méltó kocsikísérőről. „Micsoda ötlet már ez is a film alkotóitól! Otyík, a híresen nagy gondolkodó. Odaint az ifjú párnak, aztán vissza a sakktáblára, mivel ő lép. Még a játékfilmbeli protézist is megcsináltatták, hogy az illúzió tökéletes legyen. Látta az akkori és a mostani, egymás mellé illesztett Otyík-képet egy kolléganőm, és megjegyezte, mennyire hasonlít rám az a fiatal gyerek. Te szamár, de hiszen az én vagyok huszonhét évvel ezelőtt, mondtam neki. Egyébként semmiféle nehézséget nem okozott újra beleélni magam a figurába. Annyira belém égett ez a munka annak idején, olyan szinten voltam felkészült ebben, hogy Menzel úr összes akkori instrukciója él a fejemben. Számomra is érdekes volt, hogy milyen könnyen elő tudtam hívni mindazt, ami volt, amit annak idején megéltem. Esszenciális munkát jelentett most ez a reklámfilm. Pontosan annyit mutat Otyíkból, amenynyit ilyen esetben mutatni kell belőle. Amikor megérkeztem Pozsonyba, a ruhapróbára, a stáb tagjai nem hittek a szemüknek. Semmit sem változtál, mondták. Csak harminc évet, feleltem. Bár ugyanannyi kiló vagyok, mint akkor voltam.” Hogy mi fért még Bán János életébe az elmúlt egy-két hónap alatt? „Egyetlen napot forgattam a Liza, a rókatündér című új magyar filmben, amelynek egy japán legenda az alapja. Én vagyok benne a lófogú szívtipró.” Más munkát nem vállalt, a nyara is szabad volt. Tizenöt év után először nyugodtan készült a szüretre. Szőlője van a Balaton mellett, s most örül, hogy jó bora lesz. „Olyan a pincém, mint a műtő. A hordók is ragyognak a tisztaságtól. A jövőmet pedig szépen előkészítettem már. Három tonna finom marhatrágyát szórtam fel, hogy a következő évi termés is gazdag legyen. Túl sok jóra nem számíthatunk, ahogy a dolgok kinéznek. Megpróbálok hát több lábon állni.” Ma este Pozsonyban, az Astorka Színház nemzetközi fesztiválján vígszínházi produkciót láthat a közönség. Az élet mint olyan szereplői Kém András, Kútvölgyi Erzsébet (a képen) és Rajhona Adám (Szkórossy Zsuzsa felvétele) A Queer Age az időskori problémákra fókuszál Inakosť Filmfesztivál ELŐZETES Pozsony. A legnagyobb újdonsága az idei meleg filmek pozsonyi szemléjének, hogy a főiskolások mozijából átkerült a Lumiére moziba. Másik újdonsága a Queer Age szekció. E blokkba olyan filmeket válogattak be, melyek arra fókuszálnak, miként élik meg az időskort a melegek. Az idősek évéhez kapcsolódva a szemle azt próbálja közvetíteni, miért vonulnak ki a társasági életből idős korukban a melegek, s hogyan magányosodnak el. Mutat persze ellenpéldát is, olyan párokról, akik egymással töltik életük alkonyát is. A fesztivál az öregedés mellett a „transztémára” összpontosít, mivel a transzszexuálisok még e kisebbségen belül is a perifériára szorulnak. Az idei szemlén is megtalálhatják a nézők a hagyományos szekciókat: az Új évezred a legfrissebb opusokból, a Klasszikusok a klasszikus melegfilmekből (újranézhetjük Luchino Visconti Halál Velencében című remekét), a Meleg Szlovákia pedig a friss hazai produkciók közül válogat. Közönségcsalogatónak ígérkezik Xavier Dolan, az átütő tehetségű fiatal kanadai rendező új alkotása, a Laurence Anyways. Dolsn két korábbi filmjét a Képzelt szerelmeket és a Megöltem anyámat című drámát is sikerrel vetítették Pozsonyban. Az október 25-étől 28-áig tartó fesztivál egyik kísérőrendezvényeként az érdeklődők 27-én a KC Dunajban részt vehetnek a Fesztiváléjszakán, ahol előadást hallgathatnak meg A homoszexuálisok emancipációja az újkori cseh történelemben címmel, filmeket nézhetnek, és queer partin szórakozhattak hajnalig. A fesztivál részletes programja megtalálható a www.ffi.sk honlapon, (tébé) PENGE Róma életkorai Goethe híres XV. római elégiáját így kezdi: „Caesarral nem jártam volna Britannia földjét, / Florus a csapszékbe bezzeg előbb cipel el! (Vidor Miklós ford.)” De ki is az a Florus tulajdonképpen, és ki a megidézett császár? Florus és Hadrianus császár verses levélváltására történt itt utalás. Havas László Florus frappáns bökversét így magyarítja: „Nem kívánok Caesar lenni, / brit határon járni, kelni, / germán lápon lopakodni, / szkíta dértől fogvacogni.” Hadrianus válaszversét Adamik Tamás fordításában idézem: „Nem akarok Florus lenni, / a kocsmákba bandukolni, / csapszékekben rejtőzködni, / csípős szúnyogokat tűrni.” Ha elolvassuk Havas László monográfiáját, hamarosan az is kiderül majd, hogy a forrásszöveg szövegkritikai önazonossága mennyire kérdéses, hogy a hagyomány gyakorta több eltérő szálon futva örökíti át az elvben önazonosnak tételezett ismeretet. Havas László filológiai, tudományos és műfordítói munkássága széles körben elismert, megkerülhetetlen fegyverténye a magyar ókortudománynak. Florus munkássága, a jeles római történetíró és költő hatástörténete régóta áll figyelmének középpontjában, s részkutatásainak eredményei immáron monográfiává álltak össze, így született meg ebben a tárgykörben az első magyar nyelvű szakmunka, mely páratlanul széles horizontú és holisztikus igényű, hiszen a hatástörténet kérdéseivel éppúgy foglalkozik (beleértve az eddig nem feltárt, ám hihetetlenül gazdag magyar utóéletet is), mint a florusi epitomé fejezetbeosztásának matematikai viszony- rendszerével, a mű organikus életkor-beosztásának kérdésével, mely a kompozíciót is meghatározza (Róma története az emberi életszakaszokkal párhuzamos metaforikus struktúrába ágyazottan jelenik meg) vagy a szövegkritika kulcskérdéseivel. A hat fejezetre bomló munka minden oldala folyamatos diskurzust folytat a nemzetközi tudománnyal, Havas László nem pusztán ismertet vagy leír és kommentál (pedig már ezért is hálásak lennénk neki), hanem folyamatosan pezsgő vitastílusban saját nézőpontot alakít ki. Nem a tényközlés, hanem a gondolkodó lendület uralkodik el a könyvön. A történetírás általános kérdései felől indító szerző (vajon a történetírás ékesszólás-e vagy inkább irodalmi műfaj) folyamatosan ágyazza he Florust a maga szociokultu- rális terébe, és próbálja meg rekonstruálni a korabeli horizontot. Florus azonosságának és azonosíthatóságának kérdése önmagában véve is jelentékeny probléma: azonos-e a történetíró a költővel? Kicsoda tulajdonképpen Iulius Florus és L. Annaeus Florus? Hadrianus vagy Augustus korába utaljuk-e a szerzőt? A filológust a lehetséges tények elrendezése lényegében a detektív munkakörébe utalja: minden apró filológiai észrevétel érvrendszerek felépítéséhez vezethet. Havas László feltálja a Florus-féle történetírás bölcseleti és költői (!) hátterét, a példa és a példázat, az imitáció karakterét. Megnyugtató válaszokat keres és talál, de ami még talán ennél is fontosabb, jól kérdez. Florus egyik versében található az a sokat idézett meglátás is, miszerint konzult évente választanak, ám királyból és költőből nem minden esztendőre jut új. Tudósból, és Florus-mono- gráfiából sem! (Havas László, Florus, az organikus világkép első egyetemes megszólaltató- ja, Debreceni Egyetemi Kiadó, 2011.) Értékelés Are You Free? zenei fesztivál Dunaszerdahely. Az 5. Are You Free? zenei fesztivál helyszíne ismét a dunaszerdahelyi NFG klub lesz, ma és holnap. A sztárfellépő a The Thing nevű improvizatív garázsrock, poweijazz skandináv (svéd-norvég) trió lesz, de fellép a magyar és nemzetközi underground színtér fenegyereke, Pándi Balázs, valamint a megalkuvást nem ismerő kísérleti zenei trió, a The Geordi Approach és sokan mások. A koncertek 20 órakor kezdődnek, a 4StatesSessions projekt szombati workshopja (amelyen bárki részt vehet) 13 órakor lesz. (k)
