Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-19 / 242. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 19. Közélet 3 A kormány a fiatalok munkahelyeinek támogatását erőlteti, pedig a tartós munkanélküliek számának csökkentése lenne a legfontosabb Nem a fiatalok munkanélkülisége a fő probléma Pozsony. Nem a legfiatalabb, a 25 éven aluli korosztályba tartozókat veszélyezteti legnagyobb mértékben a munkanélküliség, ahogyan azt sok esetben állítják a szlovákiai és az uniós intézmények képviselői. LAJOS P. JÁNOS A statisztika a szociális ügyi minisztérium és Brüsszel szerint egyaránt riasztó: a 25 évesnél fiatalabb korosztály 33,2 százaléka volt munka nélkül 2011-ben, miközben ez az arány 2008-ban még csak 19,5 százalék volt. A rossz tendencia megfordítása érdekében mind a kormány, mind az Európai Unió kész jelentős pénzeket megmozgatni. „Szlovákia pozíciója a harmadik legrosszabb az unió tagországai között a fiatalkori munkanélküliség tekintetében” - jelentette ki Braňo Ondruš (Smer), a munka-, szociális és családügyi minisztérium államtitkára. Az uniós átlag valóban sokkal alacsonyabb, az Eurostat adatai szerint 2011-ben 21,3%-os volt. Ahány statisztika, annyi valóság Más statisztika alapján azonban nem annyira ijesztő a helyzet. A 33,2% ugyanis csak abban az esetben érvényes, ha a munkanélküli fiatalok számát nem a teljes populációhoz hasonlítjuk, hanem csak azokhoz, akik már nem tanulnak. A 15-24 éves korosztály jelentős része ugyanis még az iskolapadot koptatja, ha őket is figyelembe vesszük a fiatalkori munkanélküliség kiszámítása során, akkor ez az arány már szinte megegyezik az uniós átlaggal: Szlovákiában 10%, az unió 27 tagállamát tekintve pedig 9,1%. „A teljes munkanélküliség és a fiatalkori munkanélküliség adatait nem lehet ilyen módon összehasonlítani, mivel a fiataloknak - a 15-24 év közöttieknek - a kétharmad része még tanul” - magyarázza Gabriel Šipoš, a Trancparency International munkatársa. (Pavol Funtál illusztrációs felvétele) végzett hallgatóik hogyan tudnak elhelyezkedni, milyen kezdőkeresetet kapnak. A legtöbb a képzetlen, 45 feletti munkanélküli Még a fiataloknál is nehezebb helyzetben vannak azonban az idősebb, 45 vagy 50 év feletti munkanélküliek. Esetükben ugyanis már sokkal nehezebb az átképzés, az új követelményeknek való megfelelés biztosítása. A munka- nélkülieknek 34 százaléka idősebb mint 45 éves, az 50 felettiek aránya pedig 23 százalék. Az idősebbek között is a leghátrányosabb helyzetben az alacsony végzettséggel rendelkezők vannak. „Érezhető trend a képzettség nélküli munkaerő kiszorítása a munkaerőpiacról, ez érvényes a 45 évesnél idősebb korosztály esetében is” - mondta lapunknak Peter Paška, a Proact People Slovensko munkaközvetítő cég munkatársa. Vannak azonban olyan területek is, ahol éppen ezt a korosztályt keresik, a szakképesítés viszont nélkülözhetetlen. „Tapasztalataink alapján a 45 év feletti férfiak csoportja nem ismer konkurenciát a gépészetben” - mondja Paška. Általában fémmegmunkáló pozíciókról van szó, mint például az esztergályos, hegesztő, marós stb. A szociális ügyi hivatal adatai szerint a közel 400 ezer nyüvántartott munkanélküli 18 százaléka, mintegy 73 ezer ember fiatalabb 25 évnél. A munkanélküliek között ennél sokkal nagyobb arányban vannak az 50 felettiek, akik száma meghaladja a 91 ezret. Gazdasági szakemberek szerint a hibás feltételezésből hibás programok születhetnek. „Szlovákiának nem a fiatalkori munkanélküliség a legnagyobb problémája, hanem a tartós munkanélküliség” - véli Peter Goliáš, az INEKO gazdaságpolitikai intézet elemzője. Ha a több mint 12 hónapja állástalan nyilvántartottakat soroljuk ebbe a csoportba, akkor ez a munkanélküliek jóval több mint felét, 222 ezer embert teszi ki. Ennél is rosszabb mutató azonban, ha a foglalkoztatási törvény értelmében hátrányos helyzetűnek számító munka- nélküliek számát vesszük figyelembe, ez ugyanis több mint 280 ezer ember, vagyis az összes munkanélküli csaknem háromnegyede. A fiataloknál is lényeges szempont a végzettség Ebben a számban már benne vannak a fiatal pályakezdők is, akiket a törvény úgy határoz meg, mint akik az elmúlt két évben fejezték be iskolájukat, és még nem volt egyetlen munkahelyük sem. Ebbe a körbe az augusztusi adatok szerint 22 671 fiatal tartozik. Szakemberek szerint ők a legveszélyeztetettebbek közé tartoznak, mivel az első munkahely mielőbbi megszerzése nagyon fontos lépés a fiatalok életpályája során. A munkaadók ugyanis sokszor kémek legalább minimális gyakorlatot, munkatapasztalatot, nem szívesen alkalmaznak olyan fiatalokat, akik még sehol sem dolgoztak. A szociális ügyi minisztérium mintegy 70 millió eurót akar olyan munkahelyek létrehozására fordítani, amelyeket fiatalokkal töltenek majd be. Az Ineko szerint a végzettség sokat számít, és ezt mutatják a munkanélküliségi adatok is: az összes munkanélkülinek mindNem mindig keres, aki talál. 45 év felett különösen nehéz. össze 8,8 százaléka, 35 ezer ember rendelkezik felsőfokú végzettséggel. ,A legfontosabb lépés a fiatalkori munkanélküliség csökkentése érdekében a teljes munkanélküliség csökkentése” - véli Eugen Jurzyca volt oktatási miniszter, az InéA SZLOVÁKIÁI MUNKANÉLKÜLISÉG SZAMOKBAN A fiatalok munkanélküliségi adatai (15-24 évesek) az EU átlaga: Szlovákja: A diákok beszámítása nélkül A teljes korosztályt, vagyis a diákokat is beszámítva 21,3% az EU átlaga: ■ 9,1% ■ 33,2% Szlovákia: H io% A teljes munkanélküliség 'jer Az összes munkanélküli száma: J O JUJ A hátrányos helyzetű munkanélküliek: Pályakezdő munkanélküliek: 22 671 Tartós munkanélküliek: 222 145 Munkanélküliség az életkor szerint: |f' 25 évnél fiatalabbak: 73 468 29 évnél fiatalabbak: 127 966 45 éven felüliek: 135 204 50 éven felüliek: 91 347 Munkanélküliség végzettség szerint: Végzettség nélküli: 18 102 Alapfokú végzettség: 95 822 Tanonciskola: 124 093 Szakközépiskola érettségivel: 58 005 Felsőfokú: 34 736 Munkát p keresek! • Forrás: upsvar, eurostat ko elemzője. Szerinte Szlovákia uniós összehasonlításban is megállja helyét a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek számát figyelembe véve: a diplomásak körében a munkanélküliség a teljes munkanélküliségnek kevesebb mint fele, vagyis hozzávetőlegesen 5 százalékos. Ezt a mutatót tekintve Szlovákia a legjobbak között van. Sereghajtó azonban, ha az alapfokú végzettséggel rendelkezők munkanélküliségi adatait nézzük, csak egy hellyel előzi meg az utolsó helyen szereplő Csehországot. Ebben a csoportban négyszer olyan magas, vagyis közel 50 százalékos a munkanélküliség, mint a teljes populáció esetében. A középiskolák és középfokú szaktanintézetek tekintetében az uniós átlag közelében járunk, a legtöbb országban ugyanis ebben a csoportban a munkanélküliség mértéke - akárcsak Szlovákiában - megegyezik az országos átlaggal. Jurzyca szerint azonban a képzés fejlesztése sokat javíthatna a munkanélküliségen. „Óriási különbségek mutatkoznak a munkanélküliség tekintetében az egyes iskolák végzett diákjai között” - állítja a volt miniszter. Szerinte ezt az segíthetné a legjobban, ha a leendő középiskolások pontos tájékoztatást kapnának arról, hogy az egyes középiskolák milyen mutatókkal rendelkeznek, VILLÁMINTERJÚ Peter Goliáš az Ineko gazdaságkutató intézet igazgatója Szlovákia a munkanélküliség tekintetében - Spanyolországot és Görögországot nem számítva - a legrosszabb mutatókkal rendelkezik az Európai Unióban. Még a súlyos gazdasági problémákkal küzdő Magyarország vagy Románia is jobb helyzetben van. Mi ennek az oka? A munkanélküliségi ráta mértékében a nemzetközi összehasonlítás során mutatkozó különbségek oka lehet a kimutatás eltérő módszertana is. Például nem összehasonlítható eredményeket okozhat eltérő nyugdíjkorhatár, a rokkantnyugdíjazás eltérő feltételei stb., vagy akár a művi beavatkozások ajobbstatiszükai kimutatások biztosítása érdekében. Sokkal jobban tükrözik a valós viszonyokat a foglalkoztatási adatok. Ugyan a foglalkoztatottság tekintetében néhány százalékponttal e két ország előtt járunk, ennek ellenére a 13-14 százalékos munka- nélküliség mindenképpen magas. A kormány stabilizációs csomagja az adó- és járulékterheket növeli, hogyan hat ez majd a munka- nélküliségre? Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében tett lépések, az adók és a járulékok növekedése a munkatörvénykönyv szigorításával párhuzamosan szinte biztosan negatívan befolyásolja a foglalkoztatottságot, és egyben csökkenti majd a gazdasági növekedést. Szlovákiában várhatóan véget ér a gyors gazdasági növekedés időszaka, amilyet például2000 és 2010 között tapasztaltunk, amikor a leggyorsabb volt az egész unióban. A kormányok - a mostani Fico-kormány is - általában megcélozzák a munkanélküliek egy csoportját, és bizonyos intézkedésekkel rajtuk próbálnak segíteni. A legutóbb a fiatalkori munkanélküliséget nevezték meg a legnagyobb problémaként. Ön szerint mi az, amit leggyorsabban meg kellene oldani ezen a téren, melyik területre kellene összpontosítani? Szlovákia tartós problémája a magas munkanélküliség, ezen belül a tartós munkanélküliek magas száma. A kormánynak elemeznie kellene ezt a problémát, és ez alapján kellene döntenie. Nagyon fontos lenne az alacsony bevétellel rendelkezők adó- ésjárulékterheinekelemzé- se, a szociális támogatások és a munkavállalás közti kapcsolat vizsgálata, de azt is meg kellene vizsgálni, hogy melyek azok az iskolák, amelyek a legtöbb állástalan pályakezdőt képezik. Fontos kiemelni azt is, hogy a munkahelyek létrehozásához nyújtott támogatásoknakcsakideig- lenes a hatásuk, kérdéses ugyanis, hogy az adott munkahely megmarad-e a támogatás befejeződése után. Nagyon megdöbbentőnek tartom, hogy eddig még egyetlen kormány sem elemezte alaposan a magas munkanélküliség okait, habár tartósan ez az egyik legnagyobb társadalmiprobléma. (Ipj)
