Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-18 / 241. szám, csütörtök
4 Régió ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 18. www.ujszo.com AJANLO Október 18. (csütörtök) Csallóköznádasd - 8.00: Hófehérke - rendhagyó drámapedagógiai foglalkozás az óvodában, (ú) Október 19. (péntek) Komárom - 17.00: Felkutatott tényekkel az 1956 utáni megtorlásról - Kahler Frigyes bíró, jogtörténész előadása az 1956-os magyar forradalom és szabadság- harc 56. évfordulója alkalmából a Csemadok Kossuth téri székházában, (vkm) Búcs - 17.00: Humor a családban - Pap János zenei akusztikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docensének előadása a Katona Mihály Alapiskola galériájában. Az esemény a XIII. Katona Mihály Napok nyitórendezvénye. (vkm) Komárom - 17.00: a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasági tagsági kiállításának megnyitója a Duna Menti Múzeum Nádor utcai főépületében. A 2013. február elsejéig látható tárlatot Gaál Ida művészet- történész méltatja, (vkm) Hatalmas volt az érdeklődés a megnyitón (A szerző felvétele Az átalakítást a festő özvegye finanszírozta Bővült a losonci Szabó Gyula Emlékház A város tulajdonában lévő gépjárműveket már végrehajtási eljárás alá vonták Kényszerfelügyelet fenyegeti Királyhelmecet Királyhelmec. Balog József, a bodrogközi település polgármestere kedden levélben tájékoztatta az országos napilapok, tévék és rádiók szerkesztőségét annak a közel húsz éve tartó jogi huzavonának a részleteiről, melynek kapcsán Ki- rályhelmecnek egy immáron jogerős ítélet alapján 1,2 millió eurót meghaladó tartozást kell kifizetnie. LECZO ZOLTÁN Mi volt a célja azzal, hogy eljuttatta ezt a levelet a médiához? Fel akartam hívni a figyelmet arra, mik történhetnek ebben az országban, és hogyan tehet tönkre egy várost egy olyan cég, amely egy 8,2 millió koronás követelést potom pénzért, 240 ezer koronáért vásárol meg. Szerettem volna rámutatni az általam rendkívül erkölcstelennek tartott ügy részleteire, ületve az eljárás során történt visszásságokra. A követelés jogosságát egyáltalán elismeri a város? Nem, ezt sem a jelenlegi, sem a korábban hivatalban lévő ön- kormányzatok nem ismerték el. Már 2000-ben született egy erre vonatkozó határozat, mely azt is kimondta, hogy a város vezetése azt szeretné, ha az ügyben bíróság hozna döntést. Tudtommal az ominózus számla nem is található meg a város könyvelésében. Ez a számla 1996-os keltezésű, annak nyomát azonban, hogy valaha megkapta volna a város, a nyilvántartások átvizsgálása után sem találtuk. Azt, hogy az irat a városhoz került volna, nem mellékesen a felperes sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, sőt mi állítjuk, a számlát nem is az építési munkálatokat végző cég állította ki. A nyáron mindezek ellenére a város számára kedvezőtlen, jogerős ítélet született. Milyen jogi lépéseket tettek ezután? Rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel élve a Legfelsőbb Bírósághoz fordultunk. Azt 2009-ben egyszer már sikerült elérnünk, hogy a testület hatályon kívül helyezze az alacsonyabb fokú bíróságok ítéleteit, és új eljárás lefolytatását rendelje el. Ennek a fellebbezésnek az adósság kifizetésére nézve van halasztó hatálya? Azzal egy időben, hogy a Legfelsőbb Bírósághoz fordultunk, kértük a végrehajtási eljárás felfüggesztését is. Válasz egyelőre nem érkezett egyik ügyben sem. Ha jól tudom a település tulajdonában lévő gépjárműveket már végrehajtási eljárás alá vonták, megtörtént ez más városi vagyon kapcsán is? Szerencsére egyelőre nem került sor ilyesmire. A felperes képviselői nemrégiben felszólítottak bennünket, hogy három „Ami velünk történt, az a világ fejlettebb régióiban elképzelhetetlen " (A szerző felvétele) napon belül rendezzük a tartozásunkat, mi azonban nem fizettünk ki semmit sem. Képes volna a város kifizetni egy ilyen hatalmas összeget? Banki kölcsönből igen, ugyanis az elmúlt évek megfontolt gazdálkodásának eredményeként hitelképesek vagyunk. Miért kellene viszont rendeznünk egy olyan tartozást, amelynek a jogosságát nem ismerjük el? Minél többet kutakodunk az ügyben, annál több ellentmondást találunk benne. Ahogy már említettem, a számla keletkezésének módjával és idejével kapcsolatosan is fenntartásaink vannak. Az építési munkálatokat, melynek fejében kiszámlázták a 8,2 millió koronát, szerintünk senki sem végezte el, vagy legalábbis nem tudja bizonyítani, hogy elvégezte volna. Azt sem értjük, hogyan folytathatta az építkezést a kivitelező az után, hogy a város értesítette arról, a költségek fedezéséhez szükséges állami támogatást nem kapta meg. Megvan a veszélye, hogy a felperes képviselői zárolják a város számláit, vagy lefoglalják a település tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyont? A szlovákiai viszonyokat ismerve bármit elképzelhetőnek tartok. Ha azonban a Legfelsőbb Bíróság sem hoz számunkra kedvező döntést, a nemzetközi fórumokhoz fordulunk jogorvoslatért. A világ fejlettebb régióiban ugyanis olyasmi, ami velünk megtörtént, elképzelhetetlen. Milyen következményei lehetnek annak, ha a településnek mégis ki kell fizetnie az 1,2 millió eurót? A város valószínűleg kényszerfelügyelet alá kerülne. Ebbe egyébként bele sem merek gondolni. (A kényszerfelügyelet idején a város minden bevételét az adósságok rendezésére kell költeni, ezen kívül csak a kötelező kiadások, így a rezsi- és energiaköltségek térítése, a bérek kifizetése megengedhető. A település a kényszerfelügyelet idején se ingó, se ingatlan vagyonát nem értékesítheti -aszerk. megj.) A felperes képviselői kezdeményeztek tárgyalásokat önökkel azóta, hogy megszületett a jogerős ítélet? Nem történt ilyesmi, de nem is hiszem, hogy tárgyalóasztalhoz ülnénk. Nekünk ugyanis nincs miről tárgyalnunk velük. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Losonc. Közel kétszáz négyzetméter alapterületű kiállító- csarnokkal bővült a losonci Szabó Gyula Emlékház, az új épületrész felavatása után láthatók lesznek a neves művész nagyméretű képei. Az épület bővítését a festő özvegye, Sz. Halten- berger Kinga saját forrásból finanszírozta, az új teremben megnyílt Cél és Irány című kiállítást a kormányhivatal támogatásával tudták létrehozni. Szabó Gyula negyven évvel ezelőtt, 1972-ben hunyt el, hatalmas életművet hagyva maga után. Sz. Haltenberger Kinga Szabó Gyula halála óta foglalkozik az életmű rendszerezésével, közzétételével. Első lépésként 1980-ban az életmű és a műgyűjtemény darabjaiból alakították meg Losoncon a Nógrádi Galériát, az intézményt azonban 2004-ben beolvasztották a Nógrádi Múzeumba, eredeti célját, mely szerint Szabó Gyula életművét mutatja be, már nem tudja betölteni. Ezért határozott úgy a hagyaték tulajdonosa és kezelője, hogy Szabó Gyula losonci otthonát emlékházzá alakítja. Az emlékház kialakításának ötlete már 1995-ben felmerült, bő tíz évvel ezelőtt megkezdődött a tényleges átalakítás, idén október közepén pedig a régóta tervezett kiállítási csarnokot is felavathatták. Ebben a csarnokban olyan nagyméretű képeket is meg lehet majd tekinteni, amelyeket eddig a raktárban volt kénytelen tárolni a tulajdonos. Éppen ezek a képek jelentik Szabó Gyula életművének gerincét, legjelentősebb alkotásait monumentális méretben, különleges, rézlemez rátétes technikával fogalmazta meg a művész. A Cél és Irány című nyitótárlat után, amely egy évig látható, további válogatásokat terveznek Szabó Gyula még be nem mutatott alkotásaiból, emellett kortárs művészek vagy művészeti csoportosulások számára is teret biztosít majd az emlékház évente egy tárlat erejéig. A losonci Szabó Gyula Emlékház ritka pozitív példája a helyi kezdeményezések sikerének, az alapítót, a művész özvegyét, SZ. Haltenberger Kingát egy civil szerveződés tagjai is segítik, a Szabó Gyula Barátainak Klubja társaságot számon tartják Losoncon és környékén, (szász) Ellopták a támasztókeretet és kettétörték a fiatal hársfa törzsét - a tettes ismeretlen Vandálok pusztították el Radnóti emlékfáját Értelmetlen pusztításnak esett áldozatul a fa (A szerző felvétele) A költő utolsó nyaralása Radnóti Miklós - aki vezetéknevét a szintén gömöri Radnót községről, ősi származási helyéről választotta -1941 júliusának végén feleségével együtt látogatott Runya községbe, a falu feletti dombon lévő Madzagpusztán gazdálkodott unokanővére, Meister Klára. A költő az első munkaszolgálat után itt töltötte élete utolsó nyári szabadságát. Egy Runyában elkezdett Tibullus fordításról konkrétan is ír Naplójában Radnóti, aki később már nem tudott elutazni rokonaihoz, 1942 nyarán már csak felesége Fanni látogatott el Gömörbe. (szász) SZÄSZ1ZOTÁN Runya (Rumince). Ellopták a támasztókeretét és kettétörték Radnóti Miklós emlékfáját a rimaszombati járásbeli Runya község melletti Madzagpusztán. A tettesek feltehetően azt sem tudták, kinek ártottak barbár cselekedetükkel, a súlyosan sérült hárs megmaradása kétséges. A kéttörzsű hársfát 2009-ben, Radnóti Miklós születésének centenáriuma alkalmából ültették ki a Gö- mör-Kishonti Múzeum Egyesület tagjai, hogy emléket állítsanak a tragikus sorsú költőnek, aki 1942-ben itt, a Runya melletti Madzagpusztán töltötte utolsó nyári szabadságát. „Sajnálatos, hogy ilyen vandál és értelmetlen dolog történt. Az emlékhely fontos a falu számára, jövőre pótolni szeretnénk az emlékfát” - mondta Anna Javorová, Runya polgármestere. B. Kovács István, a Gömör-Kis- honti Múzeum Egyesület elnöke úgy látja, nagy a valószínűsége annak, hogy olyanok pusztították el az emlékfát, akiknek fogalmuk sem volt arról, kihez kötődik, és arról sem lehetett sok információjuk, mit jelent Radnóti Miklós a gömöri emberek számára. „Évente többször is jártunk az emlékfánál, azon már meg sem hökkentünk, hogy a támasztókeretet ellopták, az viszont elszomorító és súlyos értékválságról ad tanúbizonyságot, hogy egy hársfát minden ok nélkül elpusztítanak, kettétörnek. Éppen azt terveztük, hogy jövőre pihenőhelyet, kilátót alakítunk ki az emlékfa mellett. Ez a barbár cselekedet szerintem egyedi eset, nem jellemző, szerencsére ritkán fordul elő ilyesmi a vidékken. A tervezett kilátót, pihenőt eredeti elképzeléseink szerint jövőre mindenképpen megvalósítjuk, és kialakítjuk a Radnóti emlékhelyet Madzagpusztán” - mondta B. Kovács István.