Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-17 / 240. szám, szerda
4 Külföld ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 17. www.ujszo.com Halálos keverék Prága. Több ezer palack, halálos adag metil- alkoholt tartalmazó szeszes italra bukkantak az ellenőrök Zlínben, a Vér- dana társaság egyik be nem jelentett raktárában. A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari felügyelet munkatársainak figyelmét a titkos raktárra egy névtelen bejelentő hívta fel. A Likérka Drak címkével ellátott, négydecis rumos palackok metilalkohol- tartalma 50 százalékos volt. A rendkívül mérgező keveréket élelmiszerként csomagolva már előkészítették a kiskereskedelmi forgalomba történő kiszállításra. (SITA) Utazhatnak a kubaiak Havanna. A kubaiak a jövő évtől kiutazási engedély és külföldi meghívó levél nélkül utazhatnak külföldre, elegendő lesz az útlevél és a felkeresendő ország által kiadott vízum bemutatása. A Granma hivatalos lap ismertette az ezzel kapcsolatos reform- törvény főbb rendelkezéseit. Ennek értelmében január 14-től megszüntetnek számos korlátozást az országon kívüli utazásokat illetően. A külföldön tartózkodás eddig 11 hónapra korlátozott idejét 24 hónapra hosszabbítják. Raúl Castro kormánya már eddig is bevezetett számos olyan reformot, amely a piacgazdaság kiterjesztését szolgálta, de az utazásra vonatkozó új rendelkezést várta a legjobban a lakosság. De még így is maradnak korlátozások, mert nem mindenki kaphat útlevelet. (MTI) Aszadék tagadnak Damaszkusz. A szíriai hadsereg tagadta, hogy kazettás vagy más néven fürtös bombákat vetett volna be a lázadók ellen, ahogyan azt a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet állította. A közlemény szerint a szír hadsereg nem is rendelkezik ilyen fegyverekkel. A HRW viszont állította, hogy a kormányerők a múlt héten repülőgépekről és helikopterekről orosz gyártmányú kazettás bombákat dobtak le lakott területekre. A célpontok Maarrat-en-Numán, Ta- manea, Taftánáz és al-Tah települések voltak. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, ha a hír igaz, akkor a kazettás bombák a Varsói Szerződés egykori országaiból származhatnak. (MTI) Az elnök azt ígérte, összeszedi magát a második tévévitára - mindkét elnökjelölt a csatatérállamokra összpontosít Hillary Clinton elviszi a balhét, hogy segítsen Obamának ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Lima. Egy nappal az amerikai elnökjelöltek tegnap esti - közép-eruópai idő szerint ma hajnali - második vitája előtt Hillary Clinton külügyminiszter kijelentette, ő a felelős a kelet-líbiai Bengáziban működő amerikai konzulátus biztonsági helyzetéért. A konzulátust a múlt hónapban radikális iszlamisták megtámadták, az amerikai nagykövet és három másik amerikai meghalt. Clinton ezt helyi idő szerint hétfőn mondta Peruban, visszautasítva a republikánusok bírálatát, miszerint Barack Obama elnök hibázott, a kormány nem tett meg mindent azért, hogy megvédje a konzulátust. „Én vagyok a felelős a külügyi állomány biztonságáért - több mint 60 ezer emberért szerte a világon -, nem a Fehér Ház” - szögezte le. A távolléti szavazás lehetőségével élve Michelle Obama már le is adta voksát az USA következő elnökére, a jövő héten maga Obama is szavaz. Bár a választás napja csak november 6-a, az elnöki pár arra biztatta a szavazókat, hogy kövessék példájukat. A first lady a Twitteren tett közzé egy képet, amelyen távolléti szavazólapját tartja a kezében. Maga Obama az első tévévitában tanúsítódnál agresszívabb, energikusabb fellépést ígért a második összecsapásra, hiszen az október 3-i első szópárbajban republikánus kihívója, Mitt Romney fölényesen legyőzte őt. A New York állambeli Hempsteadben, a Hofstra Egyetemen megrendezendő vita menete eltér az előzőtől: a Fehér Házért vetélkedő két politikus a közönség kérdéseire fog válaszolni, amelyeket a moderátor, a Cindy Crawley, a CNN vezető politikai tudósítója is kiegészít. A hírek szerint az elnök a korábbinál komolyabban vette a felkészülést és a tanácsadóival egy háromnapos, hosszú hétvégére Clinton asszony menteni próbálta a főnöká (SITA/AP) a virginiai Williamsburgbe vonult vissza. Itt a gyakorlástól a The New York Times szerint nem csábította el sem a gyarmati múltat felidéző történelmi skanzen, sem a három golfpálya, sem pedig a városban megren- dezettFerrari-találkozó. Pár hete alig akadt olyan billegő vagy csatatérállam, amelyben ne Obama vezetett volna a közvélemény-kutatások szerint. Mára viszont, három héttel az elnökválasztás előtt, Romney kiélezte a versenyt, sőt, több államban meg is előzte riválisát. A pártok kampánystratégái a következetesen a demokratákra vagy a republikánusokra szavazó államokat bevehetetlen erődnek tekintik, ezért a választások sorsát inkább az egy vagy másik irányba kibillenthető csatatérállamokban próbálják meg eldönteni. Akédépcsős amerikai választási rendszerben ugyanis nem az ajelölt nyer, aki országos szinten a legtöbb szavazatot kapja, hanem az, amelyik a választások eredménye alapján több hívét tudja bejuttatni az elektori testületbe. A USA Today a csatatérállamok számát 12-ben határozta meg, és azt állítja, hogy ezekben Romney 4 százalékpontos előnyre tett szert. A The Wall Street Journal szerint viszont továbbra is Obama vezet a legtöbb elhódítható területen, de előnye minimálisra csökkent, mi több, a két legfontosabb vitatott államban, Floridában és Ohió- ban kiéleződött a küzdelem. Ez aligha megnyugtató a hivatalban lévő elnök számára. Elemzők szerint a végeredményre az gyakorolja majd a legnagyobb hatást, hogy milyen irányban dől el a harc Floridában (29 elektor), Ohióban (18) és Virginiában (13). Noha a két elnökjelölt a Politico szerint háromszor annyi kampányidőt töltött itt, mint az összes többi csatatérállamban, választási gépezetük pedig negyed- milliárd dollárt költött az itteni televíziós reklámkampányokra, sem Obama, sem Romney nem állíthatja, hogy szilárdan a markában tartja a 60 elektort jelentő nagy hármas bármelyikét. (MTI, TASR, ú) Egyszerre két szerb tömeggyilkos tárgyalása zajlott Hágában Karadzsics kitüntetést szeretne Hága. Azt mondta, ő egy toleráns ember, mindent megtett a háború elkerüléséért, és inkább jutalmat, kitüntetést érdemelne minden jóért, amit tett, semmint büntetést. Radovan Karadzsics volt bosznia-hercegovinai szerb elnökről van szó, akit 10 rendbeli népirtással, háborús és emberiesség elleni bűntettekkel vádolnak. ÖSSZEFOGLALÓ Karadzsics cinikusan nevetgélt. Hadzsics pere csak most kezdődött. (TASR/AP-felvétel és Képarchívum „Ami embertől telik, azt én megtettem, hogy elkerüljem a háborút és csökkentsem a szenvedést. Többször hirdettem egyoldalú tűzszünetet és megállítottam a szerb egységeket, amikor már a győzelem kapujában voltak” - állította. Szerinte ő egy „szelíd, megértő ember”, a háborúnak harmadvagy negyedannyi áldozata volt, mint amennyi a hivatalos adatokban szerepel. Karadzsics - akit az ügyészek többek között azzal vádolnak, hogy megtervezte vagy elrendelte a Bosznia-Hercegovinában élő muzulmánok és horvá- tok kiirtását, üldözte őket, és nem mellesleg ENSZ-békefenn- tartókat és szakértőket ejtett túszul - tegnap kezdte meg a védekezést az ellene folytatott eljárásban, a hágai nemzetközi törvényszéken. Egy másik tárgyalóteremben ugyanakkor kezdődött meg Goran Hadzsics volt krajinai - horvátországi - szerb vezető pere. Őt, aki az önkényesen kikiáltott Krajinai Szerb Köztársaság elnöke volt, a hágai törvényszék azzal vádolja, hogy felelősség terheli az 1991 júniusa és 1993 decembere között a horvátországi Kelet-Szlavónia területén elkövetett gyilkosságokért, kínzásokért, jogellenes fogvatartásért, embertelen bánásmódért, deportálásokért és rombolásért. Hadzsicsot jóval a délszláv háborúk befejeződése után, tavalyjúlius 20-án vették őrizetbe Szerbiában. Ő volt az utolsó szökésben levő, a hágai törvényszék által megvádolt 161 személy közül. Hadzsics a per hivatalos kezdetét megelőző eljárás során ártatlannak vallotta magát az ellene felhozott vádpontokban. Ami Karadzsicsot illeti, a terhére rótt háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények közül súlyában kiemelkedik az 1995-ös srebrenicai mészárlásért való felelősség kérdése. Itt a boszniai szerb katonák - egy további hágai vádlott, Ratko Mladics boszniai szerb főparancsnok vezetésével - nyolcezer muszlim férfit gyilkoltak le. Ez volt Európa második világháború utáni történelmének legborzalmasabb tömeggyilkossága. Karadzsics ellen az ügyészek összesen 300 tárgyalási órán át sorakoztatták fel a vád tanúit. A vádlott hatszáz órát kért, de ő is csak háromszázat kapott a mentőtanúk meghallgatására és kikérdezésére. Ez a tárgyalási szakasz kezdődött most meg. Mentőtanúként kívánja beidéztetni többek közt Karolosz Papuliaszt, aki a boszniai háború idején görög külügyminiszter volt. A védelem fő tanúja azonban Andrej Demurenko orosz ezredes, aki 1995-ben a Szarajevónál szolgálatot teljesítő ENSZ- békefenntartók parancsnoka volt. (MTI, TASR, NOL,ú) Politkovszkaja-ügy: lezárult a nyomozás Még nincs megrendelő MTl-HÍR Moszkva. Lezárult a nyomozás az Anna Politkovszkaja orosz újságírónő meggyilkolásával gyanúsítottak ügyében, de még nem derítették fel a bűncselekmény megrendelőjét - közölte tegnap a nyomozó bizottság szóvivője. Vlagyimir Markin szerint elegendő bizonyíték gyűlt össze az öt gyanúsított ellen. A nyomozást azonban folytatják a megrendelőjének kézre kerítésére és további ismeretlen személyek ellen. A vizsgálat szerint Anna Politkovszkaja meggyilkolását egy Ukrajnában elkövetett emberölés miatt 2008 óta 15 éves börtönbüntetését töltő, ismert csecsen keresztapa, Lom-Ali Gaj- tukajev szervezte meg 2006- ban. Ó vonta be a gyilkosság előkészítésébe, valamint végrehajtásába Dmitrij Pavljuscsenko rendőrtisztet, a csecsen Mahmudov testvéreket, Rusztamot, Ibragimot és Dzsabrailt, valamint egy Szergej Hadzsikurba- nov nevű férfit. Pavljuscsenko ügyét külön kezeli a hatóság. A volt rendőrtiszt együttműködött a nyomozókkal, elismerte bűnrészességét, és tanúskodott az ügyben érintettek ellen. ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Teherán. Törvénytelennek, irracionálisnak és embertelennek nevezte tegnap Ramin Mehmanparaszt külügyi szóvivő az iráni atomprogram miatt elfogadott legújabb uniós szankciókat, mondván, hogy azok a lakosságot sújtják. Hozzátette: büntetőintézkedésekkel nem lehet rákényszeríteni Iránt, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. Az unió kormányai tegnap léptették életbe az újabb szankciókat, amelyek ezúttal az iráni olaj- és földgázszektor főbb vállalatait sújtják. Szigorították a központi bankra rótt korlátozásokat is. Az EU hivatalos közlönyében megjelent lista szerint a harmincnál több érintett cég és intézmény között van az Iráni Nemzeti Olaj- vállalat (NIOC) és fiókcégei, valamint az Iráni Nemzeti Földgázvállalat (NIGC) és más, az olaj finomítását, forgalmazását és szállítását felügyelő intézmények. Kiterjednek a szankciók az energiaügyi és az olajipari tárcára is. Csaknem minden tranzakciót megtiltanak az európai és az iráni bankok között. Az exporthitelek tekintetében eddig csak a közép- és hosszú távú biztosítások voltak tiltottak, most a tilalmat kiterjesztik a rövid távúakra is. Tilos lesz ezentúl iráni gáz vásárlása, valamint a szénhidrogén-energiahordozók szállítására alkalmas új hajók eladása Iránnak, és befagyasztják harmincnégy további jogi személy - vállalat és kormányhivatal - Európában elérhető vagyonát. Nem lehet grafitot, alumíniumot és az acélt Iránba szállítani. Elvi megegyezés született az iráni távközlési szektor szankcionálásáról is. (MTI, ú) Újabb csapás a katasztrofális pénzromlással küszködő teheráni rezsimre Irán: embertelenek az EU-szankciók
