Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-16 / 239. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 16. www.ujszo.com RÖVIDEN Bezárt a Műcsarnok sikerkiállítása Budapest. Vasárnap bezárt a Műcsarnok Mi a magyar? Kortárs válaszok című kiállítása, mely az elmúlt évtized legsikeresebb magyar kortárs képzőművészeti bemutatója lett. A záró hétvégén sokféle programmal várta a látogatókat a Műcsarnok. Egy háromnapos nemzetközi konferencián a visegrádi országokból érkezett képzőművészek és teoretikusok azt vitatták meg, hogyan érhető tetten a nemzeti identitás a kortárs képzőművészetben. Esténként a cseh, lengyel, szlovák és magyar jazzmuzsikusok négy fantasztikus, teltházas koncerten érzékeltették, hogy a közös zenei nyelvnek milyen nemzeti „nyelvjárásai” létezhetnek. A vasárnap vetített filmválogatás pedig azt is bemutatta, hogy a kortárs cseh, lengyel, szlovák és magyar filmrendezők miképpen nyúlnak a nemzeti és generációs kérdésekhez, a közelmúlt napjainkig ható örökségéhez, (k) A Nemzeti igazgatói pályázata Budapest. Kiírta a Nemzeti Színház igazgatói pályázatát az Emberi Erőforrások Minisztériuma; a kiírás a www.kormany.hu oldalon olvasható. A pályázatot azért kellett kiírnia a tárcának, mert a jelenlegi igazgató, Alföldi Róbert öt évre szóló mandátuma a színházi évad végén lejár. A pályázat beadására a megjelenéstől számított 30 nap áll rendelkezésre, azaz 2012. november 15-ig nyújtható be. A vonatkozó jogszabály értelmében a pályázatokat a benyújtási határidőt követő harminc napon belül kell elbírálni. Balog Zoltán miniszter döntése értelmében az új igazgató 2013. július elsejével kezdheti meg munkáját, megbízatása szintén öt évre, 2018. június 30-ig szól. Alföldi Róbert tegnap megerősítette azt a korábban már közölt szándékát, hogy újra pályázik a színház vezetésére. (MTI) Megalakult a határon túli bizottság Magyarkanizsa/Újvidék/Budapest. Megalakult a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Határén Túli Bizottsága a vajdasági Magyarkanizsán. A bizottságnak nyolc tagozata van: építőművészeti, film- és fotóművészeti, irodalmi, képzőművészeti, színházművészeti, népművészeti és néprajzi, zenei, valamint iparművészeti. Zelnik József, az MMA Határon Túli Bizottságának az elnöke elmondta, hogy az akadémia a Pesti Vigadóban kíván találkozókat szervezni annak érdekében, hogy a kapcsolatok tovább épüljenek egyfelől az anyaországi és határon túli alkotók között, másfelől az utóbbiak egymás közötti viszonyában az intézmény szakmai és anyagi támogatásával. (MTI) Elhunyt Bretislav Pojar Prága. Elhunyt Bretislav Pojar, a cseh animációs film kiemelkedő alkotója. A számos nemzetközi díjjal kitüntetett művészt pár nappal 89. születésnapja előtt érte a halál. Pojar bábanimációval alapozta meg hírnevét, két medvéről szóló sorozata rendkívül népszerű volt a hatvanas és hetvenes években. Berlinalén Arany Medve-díjat kapott a To See or Not To See című alkotásáért. A Filmfárum 2 című animációjáért a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon 2006-ban kapott díjat. 2007-ben a Karlovy Vary-i filmfesztivál adományozta neki munkásságáért a Kristályglóbuszt. (MTI) A fiatalon elhunyt Sziveri János költőt idézték meg barátai és pályatársai Pozsonyban A költő és a kultusz Barátai, költőtársai emlékeztek Sziveri Jánosra (A szerző felvétele) Egy lázadó poéta, akivel cudarul elbánt a sors, a kétpólusú, átjárók nélküli, szekértáboros irodalmi közélet, a süket és könyörtelen hatalmasok. Nem idomult senkihez, nem alkalmazkodott, nem alkudozott, egyszerre volt fekete bárány és fehér holló, ráadásul „határon túli”. És sajnos védtelen volt korunk örvényei ellen. JUHÁSZ KATALIN Sziveri János a huszadik század végi magyar költészet és szellemi élet kimagasló alakja és kultikus figurája. A bánáti Muzslán, a volt Jugoszláviában született 1954-ben. Első verskötetével, 1977-ben üstökösként robbant be az irodalomba. Három év múlva már a legendás újvidéki folyóirat, az Új Symposion főszerkesztője, ahonnét újabb három év múlva botrányos körülmények között elüldözik. Földönfutóvá válik, nem talál megfelelő, sőt semmilyen állást a Vajdaságban, egyre súlyosbodó betegségének kezelésére 1989-ben Magyarországra költözik, illetve inkább menekül. 1990-ben, harminchat éves korában meghal. Barátai azonban nem hagyják, hogy vele együtt művei is eltűnjenek a föld színéről. Megalapítják a Sziveri-díjat, amelyet egy állandóan változó kuratórium olyan költőknek ítél oda évente, akik még nincsenek agyonajnározva, ám minőséget képviselnek, és az irodalmi közéletben is részt vesznek valamilyen módon - szerkesztőként, kiadóként, szervezeti tevékenységgel. Ez a kis társaság fáradhatadanul „kampányol” Sziveri János érdekében, ha kell, felcsapnak porszívóügynöknek is, felolvassák a verseit, elemzik a munkásságát, sztoriznak, kí- nálgatják őt az olvasóknak. Ezt tették nemrég a fővárosban is, a Komenský Egyetem magyar tanszékének társszervezésében. A Sziveri-emlékdélutánon átfogó képet kaphattunk egy nálunk (is) kevéssé ismert költő, egy isten áldotta tehetség és ördögi fazon életéről és költészetéről. Reményi József Tamás sietett leszögezni, hogy nem Sziveri „legendásítása” a céljuk, hanem annak a süket csöndnek a megtörése, amely végigkísérte a költő életét. Az úgynevezett polgári oldal számára túl kócos és rendetlen, továbbá túl népnemzeti volt, bármit is jelentsen ez a szó. Mert hiszen az avantgárd ugyanolyan erővel jelent meg verseiben, mint a nemzeti érzelmek, illetve a közösségi témák, amelyek persze teli voltak magánéleti utalásokkal, érzelmekkel. De a népnemzetiek sem fogadták be, mert hozzájuk képest viszont túl modem és harsány volt, amit csinált. Légüres térbe került, és Magyarországra költözése után sem javult a helyzete, mivel a határon túli szerzőket nem fogadják tárt karokkal az „anyaországban”, illetve a megmondóemberek hangzatos lózungokban gondolkodnak, ám nem igazán ismerik az ország határain kívül alkotó művészeket. Ezt a merész gondolatot Géczi János fogalmazta meg, aki Sziveri könyörtelen, szigorú folyóiratszerkesztési módszereiről is szólt. A szintén újvidéki származású, jelenleg a veszprémi egyetemen tanító Ladányi István már másodikos gimnazistaként csodálta Sziverit, a versek mellett költői estjein produkált színészi játéka, mesteri előadásmódja és harcos egyénisége miatt is. Ladányi ma a Sziveri Intézet élén igyekszik bevonni a diákokat a közös munkába, az életmű gondozásába és kutatásába. Hizsnyai Zoltán, aki 1997-ben kapott Sziveri-díjat, azt hangsúlyozta, hogy költőnk egyszerre tudott emelkedett lenni és jól odamondani a rendszernek. Emellett az avantgárd egyfajta szintézisét teremtette meg verseiben, annak ellenére, hogy az avantgárdra általában az analitikus- ság jellemző. A fiatalabb költőnemzedéket képviselő Kollár Árpád pedig igenis kultikus figuraként kezeli Sziverit, aki nem ijedt meg a kockázatoktól és bátran lázadt a konvenciók ellen. Csehy Zoltán 2004-ben kapta meg a Sziveri-díjat, és egyfajta újjáéledő antik alapállást is felfedezett a költő verseiben, amely egyedülálló zenei energiákkal párosul. Ez a komponá- lási technika ritkaságnak számít, ezért sem tudtak vele mit kezdem oly sokan. Nemrég jelent meg a Gondolat Kiadónál Sziveri János összes műveinek gyűjteményes kiadása, Reményi József Tamás szerkesztésében. Ebben a költő hét verskötetének anyaga mellett a hagyatékban talált gyerekverseit, fiatalkori képző- művészeti írásait, drámai műveit, sőt fennmaradt rajzait is megtalálják az érdeklődők, akikből remélhetőleg nálunk is egyre több lesz. A Pozsonyban „térítő” társaság egyébként másnap Nyitrára volt hivatalos, ottani egyetemistákhoz, akik jó esetben magyartanárok lesznek egyszer. Úgyhogy még semmi nincs veszve... A kassai Thália Színház a héten mutatja be Yasmina Reza francia drámaíró Művészet című darabját Ľubomír Vajdička rendezésében Komédiázzunk intelligensen FECSÓYVETT Kassa. A modem művészet minden időben megosztotta a közönséget. Van, aki markánsan elutasítja, mások talán elfogadják, mégis bizonytalanok a véleményalkotásban, s olyanok is vannak, akik rajongásig istenítik. A kassai Thália Színház október 18-án bemutatásra kerülő darabjában három barát, Serge - Petrik Szilárd, Marc - Dudás Péter és Yvan - Nádasdy Péter a modern képzőművészet leegyszerűsített befogadói típusait képviselik. Serge, a kortárs művészetért rajongó bőrgyógyász egy napon ultramodern festménnyel érkezik haza. A fehér alapon fehér csíkos festményért őrült összeget fizetett ki. Marc az egyszerű fehér festmény láttán, de különösen a kifizetett összeg nagyságán teljesen felháborodik. Az ízléskülönbség a két barát között éles vitákat indít el. Yvan, a harmadik szereplő őrlődik két barátja véleménye között, hol az egyik, hol a másik oldalra hajlik. Hármuk vitájából mulatságos történet kerekedik, amelyben a rejtett központi kérdés, vajon az igazi barátság elbírja-e az egymással szemben álló véleménykülönbségeket, s hogyan alakulnak, alakulhatnak az emberi kapcsolatok egy lényegtelennek tűnő vásárlás kapcsán. Az édesanyai ágon magyar származású Yasmina Reza francia drámaíró Művészet című darabját Ľubomír Vajdička rendezte, akinek ez az első magyar nyelvű rendezése. A Thália Színház több jelenlegi tagjának is tanára volt a Pozsonyi Színművészeti Egyetemen. Czajlik József igazgató elmondása szerint nem csak ezért kérték fel rendezésre; nem titkolt cél, hogy a kassai magyar színház a hazai, szlovák színházi körök köztudatába is erőteljesebben bekerüljön. A darabot nagy sikerrel játszották szerte a világban, Magyarországon és Szlovákiában is bemutatták már. A francia drámaírót ez a darabja tette nemzetközileg is elismertté. A komédia bemutatóját a Márai Stúdióban tartják október 18-án, csütörtökön, majd 19-én pénteken. Az előadás előtte, holnap nyilvános főpróbán is megtekinthető. Mindhárom előadás este 19 órától kezdődik.
