Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-16 / 239. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 16. Közélet 3 Kérvényminták, rendeletek, jegyzőkönyvek terén egyenesen katasztrofális a helyzet, magyar kérvénymintát csak négy település honlapján találunk Kevés a magyar információ a községi honlapokon KÖZSÉGI WEBOLDALAK MAGYARUL Magyar weboldalak aránya járásonként azokon a településeken, ahol több mint 20% magyar él és van önkormányzati honlap ■ 75% □ 50-75% □ 30-50% □ 15-30% ■ 0-15% Megj: Az Aranyosmaróti járásban csak egy településen haladja meg a magyarok aránya a 20%-ot, ezért nem tüntettük fel a térképen. Barslédec önkormányzati weboldalának van magyar változata is. Forrás: Pro Cívis Pt. A MAGYARLAKTA TELEPÜLÉSEK WEBOLDALA! 4 y //*// yy s /T * □ önkormányzati weboldalak aránya a magyarlakta településeken □ önkormányzati weblapok magyar nyelven , , ■ alapinformációk magyar nyelven E közérdekű információk magyar nyelven ■ Forrás: Pro Ovis Pt., grafikon: UJ SZÓ _______ _______________ _______ _________ Pozsony. A magyarlakta önkormányzatok túlnyomó többségének már van saját honlapja, ám csak kevesebb mint felén találhatóak magyar nyelvű in- formációkis. Még elkeserítőbb a kép, ha azt vizsgáljuk, hány oldal tartalmaz közérdekű információkat vagy rendeleteket. MÓZES SZABOLCS Rajta van a neten! - ez az utóbbi évtized jelszava. Manapság szinte minden megtalálható az interneten, a Radičová-kor- mány alatt pedig törvény született arról, hogy - többek között - az önkormányzatoknak milyen jellegű információkat kell közölniük weboldalaikon. Ha van ilyen, ugyanis arra senki sem kötelezi a falvakat, hogy saját honlapjuk legyen, ezt csak a városok számára írják elő. Ennek ellenére a községek túlnyomó többsége is működtet weboldalt. A Pro Cívis polgári társulás a közelmúltban felmérte a magyarlakta települések weboldaláit. A tanulmány szerint a „táblatörvényben” felsorolt 511 település közül 432 működtet saját önkormányzati honlapot. Az elemzésből kitűnik, hogy főként a gazdaságilag stabilabb régiók állnak jobban ezen a téren: a Galántai vagy a Nyitrai járásban minden magyarlakta településnek van saját honlapja, kettő híján a Dunaszerdahelyi járásban is mindegyik önkormányzatnak van weboldala. Alig van magyar információ A magyar adatok terén sokkal rosszabb a helyzet. A működő települési honlapokon is csak az esetek 43 százalékában található magyar információ. Legjobban ezen a téren a Galántaijárás magyarlakta települései állnak: 21-ből 17-nek van magyar oldalverziója is. A legmagyarabb, Dunaszerdahelyi járásban viszont csak a községi oldalak kétharmada tartalmaz magyar szövegeket is. A Komáromi járásban még rosszabb az arány: csak 53,1 százalékos. A Losonci járásban a legrosszabb a helyzet, Magyar weboldal a település nagysága szerint (%-ban) Szlovák honlap magyar változat* városok 100 77,3 2500 lakos felett 96,6 67,9 1000-2500 lakos között 96,2 56 500-1000 lakos 85,1 35,7 200-500 lakos 86,5 29,4 200 lakos alatt 64,9 20,8 *a magyar nyelvű honlapok száma a honlappal rendelkező, legalább 20-százalékos magyar lakosságú, szlovák honlappal rendelkező települések számához viszonyítvaForrás: Pro Cívis PT itt a legalább 20%-ban magyarok által lakott települések 10%-a közöl weboldalán magyarinformációkat. Sokszor viszont csak alapinformációkról van szó. A Pro Cívis ebbe a kategóriába a település megnevezését, múltjának leírását, a hivatal címét, elérhetőségét stb. sorolta. Közérdekű információt - amelyek közé az önkormányzati intézmények bemutatása, szolgáltatásainak helye, ideje, ára (pl. a szemétel- hordás napja, helyi adók mértéke) tartozik - ennél is kevesebb település közöl magyar nyelven. A 432 weboldalból csak 81 tartalmaz ilyet, ez kevesebb, mint 20%. Ezen a téren már a Dunaszerdahelyi járás áll az élen 38,5%-os aránnyal, a legrosszabb a helyzet a Rima- szombati járásban. Itt az 57 érintett település közül csak 2 közöl ilyen jellegű információt. Rendelet csak mutatóban Kérvényminták, rendeletek, jegyzőkönyvek közlése terén egyenesen katasztrofális a helyzet. Magyar nyelvű kérvénymintákat a 432 közül csak négy település weblapja tartalmaz. Pedig ezek tavaly óta szabadon letölthetők a Pro Cívis társulás onkormanyzat.sk oldaláról. A napokban a kisebbség- ügyi biztos honlapján is elérhetővé válnak a magyar minták. Önkormányzati rendeletet magyar nyelven csak két települési honlap tartalmaz, pedig a kisebbségi nyelvtörvény alapján ezt kötelező közölniük a legalább 20%-ban magyarlakta településeknek. Igaz - ahogy tegnap írtuk -, a törvény nem tartalmaz szankciót, ám az in- fotörvény alapján kiszabható lenne a bírság. A tanulmány szerint a vizsgált települések honlapjain összesen 3503 szlovák nyelvű rendelet volt, és csak 58 magyar. Ezek közül 57 Rimaszombat honlapján - ők egyet kivéve az összes rendele- tüket lefordították magyarra. Jegyzőkönyvet és határozatot magyar nyelven csak négy községi weblap tartalmazott. A nagyság a döntő A Pro Cívistől elkértük a részletes adatokat is. Számításaink szerint azt, hogy hol van magyar weboldal, 50 százalékos arány felett nem a magyarság számaránya befolyásolja. Amint a mellékelt grafikonon is látszik, a szinte színmagyar községek alig több mint felének van csak magyar weblapváltozata, ez hozzávetőlegesen ugyanolyan arány, mint az 50-60%-ban magyarlakta településeken. Ott viszont, ahol lokálisan is kisebbségben vannak a magyarok, már sokkal kisebb arányú a magyar adatközlés. A 30-40%-ban magyarlakta községek honlapjainak 21 százaléka tartalmaz magyar nyelvű információt. Pedig a törvény rájuk is vonatkozik. Beszédesebb a települések nagyság szerinti felosztása. Minél nagyobb egy település, annál valószínűbb, hogy lesz magyar nyelvű honlapja is. A városok állnak a legjobban - nekik ez kötelező 77 százalékuknak van magyar honlapváltozata is. Az 1000 lakosnál kisebb települések esetében az arány 50% alatti. A 200-1000 lakos közötti falvak 86 százalékának van weboldala, de magyar információ csak a honlapok harmadán található. MAGYAR WEBOLDAL A MAGYARSÁG ARÁNYA SZERINT A magyar lakosság aránya a településen • Forrás: Pro Qvis Pt., grafikon: ÚJ SZÓ _______ Egy egyszerű, de a célnak megfelelő weboldal működtetése évi 100 euró alatti összegből is kihozható, elkészítése sem kerül sokba Nem kerül pénzbe a honlap magyar verziója, mégis hiánycikk ÚJ SZÓ-INFO RAAÁCIÓ Pozsony. Válságban minden fillér kiadását jól meg kell gondolni - ez a weboldalak fejlesztésével kapcsolatos leggyakoribb ellenérv. A honlapon történő magyar adatközlés ugyanakkor nem jár pluszköltséggel. Minden weboldal elkészíthető úgy, hogy akár több verziója is lehessen. Az információk magyar nyelvű közlése tárhelyben sem jár többletszükséglettel. A weboldalakon a képek és a videók foglalják el a legtöbb helyet, egy-egy word vagy pdf-do- kumentum alig foglal helyet. Az önkormányzatok közel ötödének nincs saját weboldala- főként a kisebb települések hanyagolják el a tájékoztatásnak ezt a formáját. Az átláthatóságról és az információközlésről rendelkező törvények értelmében ugyanakkor minden önkormányzatnak nyilvánosságra kell hoznia megrendeléseit, közbeszerzési dokumentumait. Ha nincs saját weboldala, akkor ezeket a központi nyilvántartásba kell elküldeni. „Kíváncsi vagyok, hogy ahol nincs honlap, ott elküldenek-e minden egyes szerződést, számlát a központba” - jegyezte meg Óry Péter, a Pro Cívis elnöke, egyben az MKP alelnöke. Egy honlap elkészítése és működtetése ma már nem kerül sokba. Egy saját szerkesztői rendszerrel rendelkező weblapot 350-700 eurós áron gyártanak le az erre specializálódott cégek, ám aki olcsóbb - de a célnak teljesen megfelelő - megoldással is beéri, maximum 100 euróból is össze tudja hozni. „Ha nem nagyon igényes a kliens, elég egy joomla-rendszerű olKöltségek ♦ elkészítés: 100 eurótól ♦ domain-név (évi bérlet): 12 eurótól ♦ web-hosting (évi bérlet) : 60 eurótól dal, valami alaptémával” - mondta lapunknak egy informatikus. A rendszer lényege, hogy alapértelmezett dizájnú és funkciójú sémák közül lehet válogatni, a panelek szabadon (le)cserélhetők benne. „Fő előnye, hogy a szöveget és a mellékleteket a kliens tölti fel, mintha egy szövegszerkesztőben dolgozna” - teszi hozzá a szakember. így nem kell külön informatikust vagy céget fizetni. „Ha egy diáknak adják ki, aki egyéni vállalkozóként internetes oldalakat készít, egy százasból is gond nélkül megoldható” - véli az informatikus. „Persze ez egy nyitott alapú rendszer, így veszélyesebb, mert fel lehet A pozitív példa Forrás: képarchívum tömi, de hát mindent fel lehet működtetése (domain-név bértömi. Különben is, nem az NBÚ- lése és a hosting) akár évi 70-80 nak készül, csak egy falunak” - euróból is megoldható, ehhez teszi hozzá a szakember. Számi- jön egyszeri kiadásként az elké- tásai szerint egy weboldal szítés ára. (MSz)
