Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-02 / 227. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 2. Gazdaság és fogyasztók 5 A válság újabb hulláma miatt a munkavállalók döntő többsége még nem számol fizetésemeléssel Továbbra sem nőnek a reálbérek Pozsony. A munkavi­szonyban levők döntő többsége nem számol azzal, hogyjövőre emel­kedik a fizetése, mind­össze 9 százalék bízik a közelgő bérfejlesztésben - derült ki a Focus közvé­lemény-kutató ügynök­ség felméréséből. Pedig a lakosság sem tavaly, sem idén nem számolhatott reálbér-növekedéssel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „A munkavállalók tudatosít­ják, hogy a válság újabb hullá­ma köszöntött be, ezért azt is tudják, nem érdemes abban bízniuk, hogy emelik a fizetés­üket” - nyilatkozta a Hospodár­ske novinynak Ivan Dianiška, a Focus vezető elemzője. Emel­lett sokan arra is gondolnak, a szigorúbb munka törvényköny­ve, a magasabb járulékok szin­tén az új munkahelyek teremté­se ellen hatnak, azaz az állások száma nem nő, ezért a munka- vállalók alkupozíciója romlik, ami a bérnövekedés ellen hat. Bizakodó magyarok A szeptemberi reprezentatív felmérésből kiviláglik, hogy ta­valy a megkérdezettek 74 szá­zalékának nem változott a fize-' tése, 18 százalék esetében nőtt, Jövőre az információtechnológiai, zatban várható fizetésemelés 8 százalék esetében pedig visszaesett. Kik bíznak még ilyen helyzetben is fizetéseme­lésre? A Focus adatai szerint a felsőfokú végzettségűek, a havi 1300-1500 euró közötti bevé­tellel rendelkező háztartások, a Pozsony megyében élők, továb­bá a magyar nemzetiségűek. Tavaly és az idei első félév­ben ugyan emelkedtek Szlová­kiában a nominálbérek (az or­szágos átlag 2011 végén 786 euró volt), azonban az infláció mértéke mindkét esetben gyor­sabb volt, ezért a pénzromlás ütemét figyelembe vevő reál­bérek visszaestek, és jövőre is a pénzügyi és a távközlési ága- (Gabriel Kuchta felvétele) csak minimális javulásra van esély. Tavaly 1,3 százalékkal csökkentek a reálbérek, 2012 második negyedévében pedig további 2 százalékkal. Az év második felében sem lesz jobb a helyzet, mivel a szlovák banki elemzők konszenzusa szerint az ősz és a tél folyamán a leg­fontosabb élelmiszerek 6-8 százalékkal drágulhatnak 2011 hasonló időszakához képest. 0%-os növekedés A pénzügyminisztérium mel­lett működő Pénzpolitikai Inté­zet (IFP) friss kitekintése sze­rint 2013-ban is csupán 0,4 szá­zalékkal emelkedhetnek a reál­bérek, ami akár optimista előre­jelzés is lehet, hiszen például az UniCredit Bank Slovakia előre­jelzése 0 százalékkal számol. „Sajnos, nem rózsásakajövő évi kilátások. Az alacsony gazdasá­gi növekedés miatt sem a fog­lalkoztatottság, sem a bérnöve­kedés üteme nem lesz érezhető” - mondta Boris Fojtík, a Raiffei- senbank-leány Tatra banka elemzője. Eva Sadovská, a Poš­tová banka elemzője úgy látja, a stagnáló ágazatokban „rendkí­vül gyenge a munkavállalók al­kupozíciója, ami a magasabb bérek kiharcolása terén fontos. Már az is kérdéses, hogy egyál­talán futja-e jutalmakra. Vi­szont 2013-ban várhatóan csökken az infláció üteme, azonban a bérnövekedés is lanyha lesz, ezért ami a reálbé­reket illeti, 0 százalék körüli növekedéssel, magyarán stag­nálással számolunk.” Jövőre egyedül az információtechno­lógiai, a távközlési ágazatban, továbbá a pénzügyi szektorban várható érdemi bérnövekedés. Jövőre ugyan nagy való­színűséggel a mostani 327 eu- róról 337 euróra emelkedik a minimálbér, ám ez viszonylag kevés munkavállalót érint, ha­bár minden nyolcadik szlovák alkalmazott havi 400 eurónál kevesebbet keres (ezen belül Eperjes megyében a munkavi­szonyban levők 20%-a). (shz) Az unióban Görögország szenved leginkább a válságtól, Szlovákia viszont a legsikeresebbek között Magyarország máig a 2005-ös szinten stagnál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Miközben a nyu­gati államok mellett a régiós or­szágok is lendületesen növe­kednek, Magyarország gazda­sága gyakorlatilag 7 évvel ez­előtti szinten stagnál. Bár a 2008-as válság az uniós orszá­gok majdnem mindegyikének visszavetette a gazdasági növe­kedését (Lengyelország példá­ul még ekkor is növekedett), a 2005-ös állapotokhoz képest negatív tartományba nagyon kevés tagállam csúszott (konk­rétan Görögország, Portugália és Olaszország), Magyarország pedig idén a 2005-ös szinten stagnál, mindössze 0,4 száza­lékkal nőtt, ami a 27 tagú unió­ban a 24. helyhez elegendő. Az Eurostat statisztikája szerint 2012-re a magyar bruttó hazai össztermék 2005-ös átlagáron számolva 89,124 milliárd euró­ra jön ki, ami 0,4%-os növeke­dést jelent a bázisévhez, 2005-höz viszonyítva. A ma­gyar gazdaság teljesítménye válság előtt 4-5%-kal volt na­gyobb a 2005-ös szintnél, a vál­ság hatásaként viszont 2009-ben a teljesítmény 2%-kal a 2005-ös alá esett. A problémát az jelenti, hogy a beszakadást követő kilábalási szakasz annyi­ra lassú, hogy növekedés helyett inkább stagnálás mutatkozik. Az igaz ugyan, hogy az eurózó- na jelenlegi válsága minden or­szágra negatívan hat teljesít­mény szempontjából, ám a mostani problémák ellenére je­lentős gazdasági növekedések mutatkoznak, különösen a ré­giónkban - kivéve Magyaror­szágot. Míg 2005-ös átlagáron számítva a cseh, lengyel, román és szlovák gazdaság is a válság kitöréséig lendületes növeke­dést mutatott (Szlovákia egye­nesen kiemelkedett a maga bő­ven 20% feletti mutatójával), a magyar ütem hozzájuk mérve inkább stagnálásnak nevezhető már. Ráadásul a szlovák gazda­ság nagysága már 2010-ben vál­ság előtti szintre tért vissza - a lengyel vissza sem esett -, és az­óta is lendületes a bővülése. Magyarországnál rosszabb eredményt csak az olasz, a por­tugál és a görög gazdaság nyúj­tott a 2005 és 2012 közötti idő­szakban. Érdemes megnézni a rangsor élvonalát is, ahol az első hat helyen régiónk képviselőit találhatjuk bőven 10% feletti növekedéssel 2005-ös bázison. Lengyelország 35, Szlovákia 32%-os mutatót tudhat magáé­nak, Románia is 17,5%-kal, Csehország pedig 16%-kal büszkélkedhet. Arról nem is szólva, hogy az Európai Unió főszereplői, Né­metország, Franciaország és Nagy-Britannia már 2010-ben elérte a válság előtti szintet, ami azt is jelenti, hogy hatalmas bel­ső piacuk húzza a kisebb orszá­gok exportvezéreit ágazatait, ám Magyarország ezzel a lehe­tőséggel sem tudott érdemben élni. Szomszédunk idén is re­cesszióban van, jövőre csak mi­nimális növekedésre van kilá­tás, ezért nem kizárt, gazdasága csupán 2015-ben éri el újra a válság kirobbanása előtti szin­tet. (Mfor.hu, só) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2012. szeptember 30-tól) Bank 7nap 1 hónap 3hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyó számla ČSOB 0,05 0,1(H), 15 0,15-0,35 1,00 2,00 2^0 0,15-0,80 Privatbanka­0,50 0,70 1,10 2,70 3,40 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,70 3,30 0,00-0,20 Komerční b. 0,01-0,07 0,01-0,10 0,01-0,29 0,01-0,58 0,01-0,88­0,05-0,10 Volksbank­0,000,30 0,0(H),60 0,00-1,20 0,00-3,00 0,00-2,« 0,00-0,10 UniCredit Bank­0,000,10 0,000,80 0,00-1,30 0,00-2,00 0,00-2,80 0,00-0,05 Príma banka­0,30 0,70 1,30 2,00 3,00 0,05 Tatra banka 0,01 0,100,20 0,400,50 0,80-0,90 1,10 1,40 0,100,50 Slovenská sporiteľňa­0,100,40 0,80-1,10 1,00-1,30 1,10-2,50 1,40-2,20 0,1(H), 30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,10 1,00 1J0 3,00 2,60 0,106,00 Poštová banka­0,400,50 1,25-1,35 1,45-1,55 2,70 3,30 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2012. szeptember 30-tól) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmon­dásiidő nélkül Privatbank 0,70 1,10­1,30­1,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,15­1,20 0,10 Volksbank 0,40 0,70­1,10­1,40 0,10 UniCredit Bank 0,40­­­1,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,20 1,40­1,60­1,60 0,01 Príma banka­­­­­­­Tatra banka­­­­­­0,30 Slovenská sporiteľňa­­­0,01-2,20­­0,10 Všeobecná úverová banka 1,20 1,40­1,60­1,60 0,10 Orbánék betiltanák a pénznyerő játékgépeket Nem kell a hazárdjáték ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Pozsony. A pénz­nyerő játékautomaták működ­tetésének teljes megszüntetését javasolja az Orbán-kormány - jelentette be tegnap Lázár Já­nos, a miniszterelnökséget ve­zető államtitkár. Lázár megje­gyezte, „a mi politikai családunk krédójával” önmagában ellen­tétes a szerencsejáték, így to­vábbi szigorítást tart szüksé­gesnek a kormány, bár a korábbi 25 ezer helyett már ma is csak körülbelül 4500 játékgép működik. A parlament ezért már ma elfogadhatja a kormány törvényjavaslatát, amely még októberben hatályba léphet, így „a koncesszióban működő já­tékkaszinókat leszámítva” a kö­vetkező hetektől Magyarorszá­gon nem működhetnek majd pénznyerőjátékgépek- mondta az államtitkár. A kieső bevéte­leket, 20-30 milliárd forintot az online szerencsejátékmegadóz­tatásából pótolnák. Nálunk szintén szigorították a hazárdjátékokról szóló tör­vényt. Először a KDH javasolta, hogy a játéktermeknek külön bejáratot kellene építeni, majd a Smer azzal szigorította az el­képzelést, hogy a játékterem ajtaja zárható legyen és képzett őr legyen a teremben. Az egyes települések helyi szinten meg­tilthatják a hazárdjátékokat, viszont minden játékautomata üzemeltetése után évi 3000 eu- rót kell fizetni - az összeg felét az állam, felét pedig az önkor­mányzat kapja. A hazárdjáté­kok üzemeltetői azzal érvel­nek, hogy évente tetemes összeget fizetnek az állam­kasszába és 15 ezer főnek ad­nak munkát. (MTI, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Költségvetés: kisebb a hiány Pozsony. Szeptemberben az állami költségvetés hiánya 2,586 milliárd euró volt, ez javulás augusztushoz képest, mivel a deficit 90 millió euró- val mérséklődött - jelentette tegnap a pénzügyminisztéri­um. Viszont 2011-hez viszo­nyítva romlott a helyzet, mi­vel egy éve 9 hónap után 400 millió euróval volt kisebb a hiány. Az idei állami költség- vetés egyébként éves szinten 3,675 milliárd eurós deficit­tel számol, háromnegyed év elteltével ennek 70,4%-a már teljesült. A költségvetés be­vételi oldala viszont nem ala­kul jól, 9 hónap után csupán 60,2%-on van, még a tavalyi összegtől is elmarad. (TASR) Pozsonyi VW: sztrájkkészültség Pozsony. A Volkswagen Slovakia autógyár alkalma­zottai tegnaptól sztrájkké­szültségben vannak, mivel nem tudnak megegyezni a munkaadóval a jövő évi kol­lektív szerződés részleteiben. A legfontosabb követelés a 6,8%-os béremelés, azonban a Volkswagen vezetése csu­pán 3,2%-os béremelést tud elfogadni. Zoroslav Smo- linský szakszervezeti vezető szerint az érdekképviselet kész arra, hogy újabb tárgya­lásokat folytasson a munka­adóval, ugyanakkor a mun­kavállalók a sztrájkkészült­ségnél keményebb lépésekre is elszántak. „Ha a munkaadó új ajánlattal áll elő, megnéz­zük annak tartalmát, és foly­tatjuk a tárgyalásokat. A tény­leges sztrájk lehetőségét azonban nem zárjuk ki” - szögezte le Zoroslav Smo- linský. (TASR) MOL és Slovnaft: elbocsátások Budapest/Pozsony. Ma­gyarországon 700, Szlováki­ában megközelítőleg 300 munkást bocsát el a MÓL olaj­ipari vállalat. A változások célja, hogy 2014-ig 500-550 millió dollárral növekedjen az üzemnyereség, amely az utóbbi időben 99 százalékkal visszaesett. A magyar vállalat Szlovákiában is több száz ember elbocsátását tervezi. A Szlovák Rádió értesülései szerint 300 személyt érinthet a leépítés. A pontos szám még nem ismert, most kezdődnek a tárgyalások a szakszerve­zettel. (MTI, Hirek.sk) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7983 Lengyel zloty 4,1057 Cseh korona 25,080 Magyar forint 285,13 Horvát kuna 7,4255 Román lej 4,5223 Japán jen 100,42 Svájci frank 1,2095 Kanadai dollár 1,2667 USA-dollár 1,2877 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,33-1,25 25,90-24,39 297,81-272,16 OTP Bank 1,34-1,25 26,08-24,20 295,48-274,12 Postabank 1,33-1,24 26,03-24,27­Szí. Takarékpénztár 1,33-1,24 25,83-24,40 298,97-273,23 Tatra banka 1,33-1,25 25,83-24,33 296,14-273,64 Príma banka 1,36-1,23 26,40-23,88 299,13-270,65 Általános Hitelbank 1,32-1,24 25,87-24,37 299,76-274,07 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom