Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-02 / 227. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER2. Közélet 3 Romániában is a levegőben lóg egy interetnikus regionális párt megalakulása, ha nem is holnap esedékes - véli Eckstein-Kovács Péter „Szövetkezni az ördögön kívül bárkivel lehet” A kisebbségi politikában szerinte az egy több, mint a kettő vagy a három. Eckstein-Kovács Péterrel, az RMDSZ politikusával a határon túli érdekképviseletekről és a közelgő romániai választásokról beszélgettünk. VERES ISTVÁN Szlovákiában márciusban voltak parlamenti választások, Romániában ez decemberben esedékes. Egyik országban sincs meg a magyar politikai egység. Szükségszerűnek tartja ezt a helyzetet? Erdélyben és a többi romániai területen kicsit más a helyzet, mint Szlovákiában. Bár Romániában is van két párt (az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt - a szerk. megjegyzése), és egy pártként működő szervezet, az RMDSZ, nem igazán vannak egy súlycsoportban. Az RMDSZ-nek van a legszélesebb képviselete az önkormányzatokban, és neki van esélye átlépni a parlamenti küszöböt. Nyilván nem segít az érdekképviseletben a töredezettség, de hát istenkém, ez van. Több párt jelenléte versenyhelyzetet idézhet elő, amely nagyobb aktivitásra sarkallhatja a politikusokat. A kisebbségi politikában az egy több, mint a kettő, sőt, több, mint a három. Ha egyetlen politikai erő gyűjti össze a magyar szavazatokat, az sokkal hatékonyabb, mint ha több irányba mennének. Szlovákiában az utóbbi időben volt példa arra, hogy civil kezdeményezések éppen ennek a versenyhelyzetnek köszönhetően tudták rákényszeríteni helyi szinten a politikai erőket a tényleges cselekvésre. Liberális politikusként elismerem, hogy a versenyhelyzet pozitív dolog, de nem úgy látom, hogy a kisebbségi politikában sok hozadéka lenne. Hogyan tekintenek a romániai magyar politikusok a Hídnak mint magyar-szlovák vegyes pártnak a tevékenységére? A Híd egy sajátos konstrukció. Erdélyben ezt lekoppintani nem lehet, sem a feltételek, sem az emberek nincsenek meg hozzá. Úgy gondolom viszont, hogy nálunk is a levegőben lóg egy interetnikus regionális párt megalakulása, ha nem is holnap vagy holnapután esedékes a dolog. Sok múlik majd az új választási törvényen. Többségi magyar vidékeken ez úgy működik, hogy ha egy ruhásszekrényt indít az RMDSZ, akkor a ruhásszekrény kerül be a parlamentbe. Szórványban viszont sokszor alacsony arányban vagyunk jelen, ezért kicsik az esélyeink politikai posztokat szerezni. Ezt a szavazók is látják, és sokan közülük úgy gondolják, hogy ha magyar pártra szavaznak, a szavazatuk gyakorlatilag elveszik. Ki szavazna akkor az említett interetnikus regionális pártra? Például a vegyes házasságban élők. A román-magyar ellentétek mennyire befolyásolják a szavazókat? Kolozs megyében és Kolozsváron is 17 százalék körüli a magyarok aránya, ez körülbelül 50 ezer fő. Közvéleménykutatás bizonyítja, hogy ezeknek az embereknek a 20 százaléka hajlamos arra, hogy ha választásnál van egy jó román jelölt és egy magyar, akkor inkább a jó román jelöltre szavazzon. Ugyanez az átszavazá- si arány a románoknál hét százalék, vagyis a magyarok hajlamosabbak románokra voksolni, mint fordítva. A magyar kormány Romániában mégis inkább a két kispárttal való jó viszonyát deldarálta az utóbbi időben, semmint az RMDSZ által képviselt egységet. Egy határon túli kisebbségi érdekképviseletnek szerintem a magyar kormánnyal mindenképpen szót kell értenie valahogyan. Nem tartozom azok közé, akik bestializálják a Fideszt. Az a döntésük, hogy Erdélyben kisebb, konkurens pártokat támogatnak az RMDSZ- szel szemben, nem bölcs hozzáállás, de ezt nekik kell megmagyarázniuk. A decemberi parlamenti választások kapcsán az Erdélyi Magyar Néppárt egyik politikusa, Toró T. Tibor azt javasolja, hogy a három magyar párt egy nemzetiségi minimum körül sorakozzon fel. Rászorul az RMDSZ egy választási szövetségre? Az RMDSZ-ről sok jót és sok rosszat el lehet mondani, de alapvetően pragmatikus pártról van szó. Ha eléri saját erőből a parlamenti küszöböt, nem érdeke, hogy szövetkezzen a két törpepárttal, és legyen minimum. Egy ilyen dokumentum létrejöttét egyébként alapvetően nem ellenzem, le lehet ülni, lehet róla tárgyalni. Az előjelek viszont arra mutatnak, hogy az RMDSZ egyedül fog indulni, és sikeresen fog szerepelni. A két törpepárt majd keresztbe tesz itt és ott, de körülbelül ennyi lesz a szerepük. A választásokat nagy valószínűséggel a jelenleg kormányzó USL nyeri. Victor Ponta miniszterelnökről nálunk az átlag újságolvasó legfeljebb annyit tud, hogy neki köszönhetően romlott meg az elmúlt évek átlagon felül jó román-magyar viszonya. Hajlandó az RMDSZ a jövőben együttműködni Pontáékkal? Szövetkezni az ördögön kívül bárkivel lehet. Az RMDSZ- nek nagy a koalíciós potenciálja, és a pártvezetésben is vannak hívei az említett szociálli- berális koalícióval való együttműködésnek. Milyen feltétellel? A legfontosabb az lenne, hogy Pontáék ne nyerjék túl magukat. Ha szükség lesz ránk, koalícióra lépünk velük, vagy adott esetben az ellenzéki liberális demokratákkal. Vagyis gyakorlatilag bárkivel a román politikai palettáról. A Slota stílusú lehetetlen emberek pártján kívül bárkivel. Aki kisebbségben politizál, annak nagyon fontos, hogy a hatalom közelében legyen, és tudja segíteni az embereket. Ezért nem is vagyunk mi ideológiailag elkötelezett politikai szervezet. Romániában elnöki típusú demokrácia van, Ponta viszont jelezte: a jövőben elképzelhetőnek tartja, hogy elvegyék az elnöktől a végrehajtó jogköröket. Egy ilyen változás milyen irányba befolyásolná az ottani magyarság helyzetét? Ezt Ponta szerintem nem tudja megcsinálni. Az RMDSZ egyébként a parlamentáris demokrácia híve, ahogy én is. Tudnánk támogatni, hogy az államelnököt ne a nép, hanem a parlament válassza meg, és inkább csak reprezentáljon, mint a legtöbb országban. Ennek az RMDSZ hangot is ad, viszont a megvalósítást illetően szkeptikusvagyok. A romániai magyarok tízezrével igénylik és veszik fel a magyar állampolgárságot, Szlovákiában ez jelenleg tilos. Az érzelmi kötődés megerősítésén kívül milyen előnyökkel jár egy romániai magyar számára, hogy kettős állampolgár lehet? Ez egyéni döntés kérdése. Jelentősége nagyrészt szimbolikus, legfeljebb annyi haszna lehet, hogy ha egy romániainak van magyar útlevele, nem kérnek tőle vízumot az USA-ban. Nálunk ártani nem árt, és nem is ellenezte senki, Románia ugyanis tömegesen osztja a moldáviai románoknak. Ön kettős állampolgár? Nem. Magyarnak születtem, az is vagyok, ezért nem látom értelmét. „Biztonságos közutakat és tiszta Szlovákiát kapunk" - mondta javaslata védelmében Zmajkovičová Jövőre megritkulhatnak az óriásplakátok A két ország kormányfője már egyeztetett Szlovák vadászgépek védenék a cseh légteret ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Manapság alig akad közút, melynek mentén ne lennének óriásplakátok. A helyzet valószínűleg változni fog, a parlament ugyanis második olvasatba utalta Renáta Zmajkovičová (Smer) javaslatát a közúti törvény módosításáról. A kormánypárti képviselő azt akarja, hogy lakott területen csak az utaktól több mint 80 méternyire lehessen elhelyezni ilyen plakátokat, lakott területen kívül pedig minimum 250 méterre. Ártalmas, bizonyos pontjaiban alkotmányellenes indítványról van szó, figyelmeztet Martin Chren, az SaS képviselője. Szerinte a módosítás egy egész üzletágat számol fel. Ä változás nagy bevételkiesést jelentene nemcsak a reklámfelületekkel kereskedő cégeknek, hanem az önkormányzatoknak, és a munkahelyek megszűnése miatt az államnak is - állítja a képviselő. „25 000 reklámfelület szűnne meg, 100 millió euró összértékben” - állítja Chren. Ha egy város nem képes rendet tartani a reklámfelületek terén, az az önkormányzat ügyetlenségét bizonyítja - jegyezte meg Andrej Hrnčiar. A Híd független képviselője ellenzi a korlátozást, egyetért Chrennel. ,A legtöbb városban nincs probléma az óriásplakátokkal” - állítja Turócszentmárton polgármestere. Számításai szerint az önkormányzatok eleshetnek a reklámfelületek bérbe adásából befolyó pénzektől, ráadásul saját hirdetményeiknek (például sportesemények vagy kulturális rendezvények propagálása) is új felületeket kell kialakítaniuk, ami euróezreket emészthet fel. Zmajkovičová úgy véli, Martin Chren a reklámbiznisz szószólójaként lépett fel. „Biztonságos közutakat és tiszta Szlovákiát kapunk” - mondta javaslata védelmében. Kisebb módosításokra a második olvasatban hajlandó - jegyezte meg a Smer parlamenti képviselője. Ha a módosítást októberben is megszavazzák a honatyák, már 2013 elejétől életbe lép. (SITA, vps) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Pozsony. Nem kizárt, hogy a szlovák hadsereg vadászgépei fogják védeni Csehország légterét, ha a cseh és a svéd félnek nem sikerül megegyeznie a Gripen típusú vadászgépek bérletének meghosszabbításáról. Cseh és szlovák szakértők már vizsgálják ennek a lehetőségnek a jogi feltételeit - írta a Lidové noviny című konzervatív cseh napilap a közelmúltban. A szlovák védelmi tárca csupán azt erősítette meg, hogy tárgyalnak erről a lehetőségről, de részleteket nem hajlandó elárulni. Csehország 2004-ben vett bérbe Svédországtól tíz évre 14 darab Gripen vadászgépet 19,6 milliárd koronáért. A mostani tárgyalások ennek a szerződésnek a meghosszabbításáról folynak. Prága szeretne kevesebbet fizetni, de Stockholm egyelőre nem hajlandó csökkenteni a bérleti díjat. Alexandr Vondra cseh védelmi miniszter egy hete úgy nyilatkozott: ha a feleknek most sem sikerülne'megegyezniük, a cseh kormány két-há- rom évre átmeneti bérleti szerződést kötne. A prágai sajtó már korábban úgy értesült: ha Svédország ebbe az átmeneti időszakba sem menne bele, akkor a csehek megpróbálnának megegyezni a szlovákokkal, hogy szlovák gépek védjék egy ideig a cseh légteret. A téma Robert Fico legutóbbi prágai tárgyalásain állítólag már napirenden volt. A szlovák kormány sajtóosztálya az ügy kapcsán feltett kérdéseinkre nem akart válaszolni, mondván, ez túl korai lenne, ugyanis egyelőre csak elméleti síkon mozognak a szlovák gépek csehországi „bevetésére” vonatkozó tervek. (MTI, dem) Lakott területen 80 méter lenne a cordon sanitaire
