Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)
2012-10-11 / 235. szám, csütörtök
4 Közélet ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 11. www.ujszo.com 250 ezerrel kevesebb, mint az idei keret 4,25 millió euró a kisebbségi kultúrára ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A tavalyinál valamivel kevesebbet, 4,25 millió eurót szán a kisebbségi kultúrák támogatására a kormány. A 2013-as költségvetés tegnap jóváhagyott tervezete szerint a tavalyinál 250 ezer euróval alacsonyabb ez a keretösszeg. A költségvetés első, augusztusban nyilvánosságra hozott változata 1 miliő eurót irányzott elő erre a célra, de később a kisebbségi érdekképviseleti szervezetek tiltakozására a pénzügyminisztérium és a kormányfő is visszakozott, megígérve, hogy a kisebbségi kultúra támogatása jövőre nagyjából a jelenlegi szinten marad. Ficóék szerint az 1 milliós összeg elírás miatt került a tervezetbe. Az idei 4,5 millióból egyébként 2 millió 470 ezerre pályázhattak a magyar kisebbségi szervezetek, a kormányhivatalban történt átszervezések okozta csúszás miatt a kifizetések jelenleg is zajlanak. A jövő évet érintő pályázati felhívást várhatóan sokkal hamarabb közzéteszik, nyilatkozta korábban lapunknak A. Nagy László. A ldsebbségi kormány- biztos szerint már idén novemberben vagy decemberben megjelenhet a kiírás. Mivel a pályázatokat elbíráló bizottságok tagjait a törvény értelmében két évre választják, ezért a 2013-as évre vonatkozó projekteket már más összetételű testületek véleményezik, mint idén és tavaly. Az elmúlt években hol fogyott, hol nőtt nőtt a kisebbségi kultúrákra szánt pénzösszeg. 2005-ben, a második Dzurin- da-kormány idején 2,56 milliót különítettek el erre a célra, aztán 2006-ban - mivel választási év volt - majdnem megduplázták: ekkor 5,31 millió eurónak megfelelő szlovák korona volt a kisebbségi kulturális keret. Az első Fico-kormány aztán a választások után elvett belőle, így 2007-ben 2,66 millióra lehetett pályázni, 2008-ban pedig 3,31 millióra. A rá következő két évben 3,48 millióra emelkedett az összeg, amit a Radičová-kormány a 2011-es évre 4 millióra, idénre pedig 4,5 millióra emelt, (vps) Jövőre az ideinél valamivel kisebb összegből muzsikálhatnak a kisebbségek (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Költségvetés: néhány bevételi tétellel kapcsolatban a Szociális Biztosító is szkeptikus Rajtunk spórol a kormány Pozsony. A kormány tegnap elfogadta a költség- vetés tervezetét, amely már a maastrichti kritériumoknak megfelelően 3 százalék alatti hiánnyal számol. Ez azonban mintegy 2 milliárd eurós megszorítást igényel. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Keserű szájízzel várhatja a jövő évet Szlovákia lakosságának többsége, a 2 milliárd eurós megszorítócsomag szinte a lakosság minden rétegét érinti. A legnagyobb része a bevételi oldalt érinti, a kétmilliárdos csomagból 1,77 milliárdot a bevételek tesznek ki. A megtakarítás mindössze 246 milliós, ennek nagyobbik részét a központi költségvetés spórolná meg, a bérek, a dologi kiadások és a beruházások befagyasztásával közel 130 millió eurót akar megspórolni a kormány. A másik része az önkormányzatokra jut, a kormány elképzelése szerint 116 millió eurót kell megtakarítaniuk. Az 1,77 milliárd euró legnagyobb tétele, mintegy 716 millió euró a nyugdíjrendszer átalakításából származik. A kormány gyökeresen átalakította az öregségi nyugdíjjárulék megosztását az első és a második pillér között, a 18 százalékos járulékból már csak 4 százalékpont jut a második pülér- be, 14 százalékpontot a Szociális Biztosító kap. Ez már biztos pénznek számít, hiszen a parlament már elfogadta a vonatkozó törvényt, ez azonban csak a tervezett bevétel egy része, mintegy 500 millió euró. A másik tétel, 216 mülió abból származna, hogy az idén szeptembertől jövő év január végéig megnyitott második pülérből 60 ezer ember lép ki. Ezzel kapcsolatban maga a biztosító is szkeptikus. A parlament már jóváhagyta I A kormány 2013-as megszorítócsomagja I ► a II. pillérbe irányuló járulék csökkentése 9-ről 4 százalékpontra, a II. pillér megnyitása öt hónapra, 2013. január végéig I ► a megbízási szerződések után bevezetett kötelező járulékfizetés (a 18 év alatti diákok 66 eurós keresetig nem fizetnek, az idősebb diákok és a nyugdíjasok kedvezményt kapnak) 126 millió I ► a járulékplafon egységesítése az átlagbér 5-szörösére I ► magasabb banki járulék 4,5 millió ► szabályozott vállalatok rendkívüli járulékai ► egyéni vállalkozók magasabb járulékai ► magasabb illetékek ► a dohánytermékek magasabb jövedéki adója ► a munkanéíküii-segéiy kifizetésének megváltozása A kormány már korábban jóváhagyta A kormány tegnap vQ elfogadta == ► a cégek 23%-os nyereségadója megmaradnak a rádió- és tévéhasználati díjak a természetes személyek a 2867 eurónál magasabb adóalapból 25%-os adót fizetnek, alkalmazottak esetében 3331 euró felett magasabb adókulcs 14 százalékos egészségbiztosítási járulék az osztalék után 420 eurós havi plafon az egyéni vállalkozók esetében az átalánykiadások leírására ► szerencsejátékokból eredő bevétel *• az adóalapból a házastárs után leírható adómentes rész csökkentésének szigorítása ► az állami intézmények béreinek és dologi kiadásainak csökkentése ► az önkormányzatok támogatásának csökkentése .4. f ► 15%-os osztalékadó ■ Rwás: pénzügyminisztérium, adatok euróbán, grafika SME/SS A második legnagyobb tétel a megbízási szerződések alapján végzett munka járulékkötelezettségének bevezetéséből származik, ez a tervek szerint 140 millióval gazdagítja a költségvetést. Azonban ez a bevétel még korántsem biztos, kérdés ugyanis, hogy a 48 százalékpontosjárulék mennyire riasztja el a munkavállalókat és a munkaadókat az ilyen típusú alkalmazástól, mekkora mértékben nő majd a feketemunka, illetve emelkedik más, legális, de kisebb járulék- és adminisztrációs teherrel járó munkavégzési forma aránya. A Szociális Biztosító ebben is szkeptikus, sőt hangsúlyozza, nem tartja reálisnak még a gazdaságilag aktív személyektől eredő bevétel növekedését sem, hiszen az országos átlagbér növekedésnek üteme és a munkanélküliség csökkenése sem olyan ütemű, mint ahogy azt a prognózisok mutatták. A biztosító szerint ez a három tényező együttesen okozhatja, hogy az állami költségvetésből a biztosítónak többet kell kapnia annak érdekében, hogy a nyugdíjak folyósítása problémamentes legyen. A kormány is érzi, hogy a költségvetés ingatag lábakon áll, mivel hatalmas, 500 millió eurós tartalékot alakított ki. A megszorítások legnagyobb vesztesei az egyéni vállalkozók lesznek, akik egyrészt 2016-ig évről évre fokozatosan magasabb járulékokat fizetnek majd, másrészt pedig csökken az átalányköltségként elszámolható tétel nagysága. Járulékok formájában 49 mülió euróval többet akar tőlük elvenni a kormány, a havi 420 eurós költségplafon pedig további 78 mülió euróval csökkenti nettó bevételeiket. Ehhez képest még a bankok is jobban járnak, hiszen a bankadó mindössze 85 mülió euróval emelkedikjövőre. (lpj, sán) A központi költségvetés ugyan csökken, de az államadósság átlépi az 50 százalékos határt - emiatt újra bizalmi szavazást kell kérnie a kormánynak Jobboldal: adóemelés helyett kiadáscsökkentésre volna szükség ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az utóbbi évtizedek első olyan költségvetését fogadta el a kormány, amikor a kiadások összege alacsonyabb, mint egy évvel korábban volt. Igaz, ez csak a központi szervek költségvetésére érvényes, amely a tavalyi 17,299 müliárd euróval szemben 17,235 müliárd euróra csökken, a közszféra teljes költség- vetése - amely már tartalmazza a társadalombiztosítást, az egészségbiztosítást és az ön- kormányzatokat is - már növekedést mutat. Az idei 27,363 milliárd euróval szemben jövőre összesen 27,886 müliárdot fogunk elkölteni. Ezzel együtt a hiány a maastrichti 3 százalék alatt marad, Peter Kažimír pénzügyminiszter szerint a bruttó hazai össztermék 2,9 százaléka lesz. A viszonylag alacsony hiA költségvetési intézmények kiadásai (ezer euróbán) 2012 2013 Különbség 2013-2012 Különbség 2013-2012 {%} A parlament hivatala 25 435 24 207-1 228-5 A köztársasági elnök hivatala 3 849 4 259 410 11 A kormányhivatal 39 760 26 745-13 015-33 Az Alkotmánybíróság hivatala 3 288 3 357 69 2 A Legfelsőbb Bíróság 8 169 8 789 620 8 A Főügyészség 60 310 65 324 5 014 8 Szlovák Információs Szolgálat 41 552 41 467-85 0 Külügyminisztérium 122 977 117 340-5 637-5 Védelmi minisztérium 798 329 748 445-49 884-6 Belügyminisztérium 902 168 902 570 402 0,04 Igazságügyi minisztérium 302 834 314 167 11333 4 Pénzügyminisztérium 517 380 661 551 144 171 28 Környezetvédelmi miniszténum 384 087 604 352 220 265 57 Oktatásügyi miniszténum 2 434 335 2 464 622 30 287 1 Egészségügyi minisztérium 1 393 141 1 399 024 5 883 0,4 Munka-, szociális és családügyi minisztértum 1 997 634 2 172 870 175 236 9 Kulturális minisztértum 181 174 188 747 7 573 4 Gazdasági minisztérium 214 504 301 957 87 453 41 Földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztértum 1 409 114 1 245 980-163 134-12 Közlekedésügyi, építési és regionális fejlesztési minisztérium 2 126 191 2 288 121 161 930 8 Egyéb központi államigazgatási hivatal 4 333 749 3 651 321-682 428-15,75 Összesen 17 299 980 17 235 215-64 765-0,37 ány ellenére emelkedik az államadósság mértéke, amely így meghaladja majd a GDP 50 százalékát. Az eüenzék figyelmeztette is a kormányt, hogy a magas államadósság miatt - a tavaly elfogadott alkotmánytörvény értelmében - újra bizalmat kell kérnie a parlamenttől. Ugyan az 50 százalékos arány még mindig az egyik a legjobb a régióban, de Szlovákia GDP-ará- nyos államadóssága már régen, az ezredfordulón volt ilyen magas. Az ellenzék teljesen elfogadhatatlannak tartja a büdzsé tervezetét. Ivan Švejna, a Híd alelnöke szerint ez a demotivá- ció költségvetése. „Elveszi az emberek kedvét attól, hogy dolgozzanak, vállalkozzanak, megpróbálják kiegészíteni jövedelmüket” - jelentette ki tegnap a politikus. A Népi Platform másik két pártja, a KDH és az SDKÚ is elutasítja a költség- vetést. Ivan Štefanec szerint a kormánynak a költségvetés benyújtásával együtt bocsánatot kellene kérnie a drasztikusan emelkedő adók és járulékok miatt. „Nem tartalmaz semmüyen kitörési pontokat, lehetedenné teszi a gazdasági fejlődés beindulását” - magyarázta az SDKÚ parlamenti képviselője. A jobboldali pártok szerint a kormánynak inkább a kiadások csökkentésére kellett volna összpontosítania, ahelyett, hogy az adóemeléssel megfojtja a gazdaságot. A spórolás mértékét az elemzők is keveslik. Szerintük ebből a szempontból rosszul van összeállítva a konszolidációs csomag, alacsonyabbnak kellene lennie a megszorítások arányának. A kabinet szerint az első évben nem lehetett több kiadáscsökkentő intézkedést elfogadni, (lpj)
