Új Szó, 2012. október (65. évfolyam, 226-252. szám)

2012-10-09 / 233. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. OKTÓBER 9. Közélet 3 Januártól emelkedik az egészségbiztosítási járulék, júliustól a társadalombiztosítás is jóval többe kerül - a változtatás minden kisiparost érint Évről évre nőnek a vállalkozók járulékterhei Pozsony. A társadalom- és egészségbiztosítási rendszer eddigi átalakí­tásának legnagyobb vesztesei az egyéni vál­lalkozók lesznek. Már a viszonylag alacsony be­vétellel rendelkező vál­lalkozók járulékterhei is közel 30 százalékkal emelkednekjövőre, és az emelkedés nem áll meg 2014-ben és 2015-ben sem. LAJOS P. JÁNOS A járulékteher emelkedésé­nek oka, hogy a Fico-kormány fokozatosan közelíti a vállalko­zók járulékterheit az alkalma­zottak járulékterhei irányába. A korábbi szabályozás a járulé­kok tekintetében kedvezőbb volt a vállalkozók számára. Az indoklás szerint a vállal­kozók maguknak teremtenek munkahelyet, ezt valamilyen formában jutalmazni kell, ezért indokolt, hogy keveseb­bet fizessenek a társadalombiz­tosítási és egészségbiztosítási alapokba. Ezért a társadalom­biztosításijárulék kivetési alap­ja esetükben az alkalmazottak kivetési alapjának fele volt, az egészségbiztosítás esetében pedig 46,72 százaléka. Az olló fokozatosan zárul majd a vállalkozók és az alkal­mazottak között, jövőre a kive­tési alapjuk már az alkalmazotti alap 52,63 százaléka, 2014-ben 62,5 százaléka, 2015-ben pedig 67,3 százaléka lesz. További hátrány a vállalkozók számára, hogy a járulékalap számítása­kor nem számít költségcsök­kentőnek az előző évben befize­tett járulék, ennek összegét hozzá kell adni az adóalaphoz. Mindez jelentős mértékben nö­veli a járulékok összegét. A vállalkozók - elsősorban a magasabb bevétellel rendelke­ző és átalánydíjas adózást vá­lasztók - helyzetét tovább ront­ja, hogy csökken a költségként leírható átalány összege. A mérték, a bevétel 40 százaléka ugyan megmarad, de a Fico- kormány havi 420, illetve évi 5040 euróbán maximálta az átalányköltség összegét, vagyis a 40 százalékos átalányköltsé­get teljes mértékben csak a havi 1050 eurós bevétellel rendel­kező vállalkozó veheti igénybe. A járulékemelés a kormány indoklása szerint a vállalkozók érdekét szolgálja - legalábbis a társadalombiztosítási járulék emelése -, mivel ez egyben magasabb nyugdíjat is biztosít majd a vállalkozóknak. Még ha ezt el is fogadjuk, az egészség- biztosítási járulék emelése és a 420 eurós plafon bevezetése az A JÁRULEKOK VÁLTOZÁSAI i Kiindulási adatok ■ A vállalkozó adóalapja: 8000 euró ■ Egészségbiztosítási járulék: 500 euró ■ Társadalombiztosítási járulék: 1000 euró ■ A vállalkozás működésének időtartama az adott évben: 12 hónap r Társadalombiztosítás ■ Az adóalap* 2012 8000 € 2013 9500 € ■ Az adóalap arányos része 666,66 791,66 ■ A kivetési alap 333,33 416,66 ■ A járulék összege 110,47 138,10 ■ A járulék összege a minimális kivetési alapnak megfelelően*** 112,66 _ Egészségbiztosítás 2012 2013 ■ Az adóalap kibővítve az egészségbiztosítási járulékkal** 8500 € 9500 € ■ Az adóalap arányos része 708,33 791,66 ■ A kivetési alap 330,99 416,66 ■ A járulékelőleg összege 46,33 58,33 ■ A járulékelőleg minimális kivetési alapnak megfelelően*** 47,58 _ r * Forrás: egészségbiztosítók, Szociális Biztosító *** 2013-tól a társadalombiztosítási járulék­kal kibővítve 2012-ben a társadalombiztosítási járulék számításánál a minimális kivetési alap: 339,89 euró, az egészségbiztosítási járuléknál 140,11 euró Megjegyzés: 2013-tól az egészségbiztosítási és a társadalombiztosítási járulékkal kibővítve átalányköltség esetében egyér­telműen a vállalkozók megsar­colását szolgálja, hiszen csak az egészségbiztosítás és az ál­lamkassza bevételeit növeli. A vállalkozók szövetsége el­sősorban az átalányköltség ma­ximalizálását tartja a legfáj­dalmasabb intézkedésnek. Ez a jövedelemadóról szóló tör­vényben szerepel, amit a jövő héten kezdődő ülésén tárgyal a parlament. A kisvállalkozók járulékter­heinek megemelését már a Radičová-kormány is tervbe vette, ám a koalíció több hóna­pos vita után sem jutott dűlőre a kérdésben. A történetnek a ka­binet bukása vetett véget. Az egyik legfontosabb változás már jövő januártól életbe lép: a kivetési alapot nagyobb összegből számítjuk A járulékemelkedés oka: a kivetési alap változása A kisiparosok egy része kényszervállalkozó, az építőiparban külö­nösen sok van belőlük. Jövőre ők is többet fizetnek be járulék gyanánt. (Pavol Funtál illusztrációs felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az egyéni vállalkozók járu­lékai a következő három év­ben fokozatosan emelkednek, aminek oka a kivetési alap összegének jelentős emelke­dése, pontosabban a beszámí­tott tételek változása. Az egyik legfontosabb vál­tozás már jövő januártól élet­be lép: a kivetési alapot na­gyobb összegből számítjuk: az adóalaphoz hozzáadjuk a be­fizetett társadalombiztosítási és egészségbiztosítási járulé­kokat is. Eddig csak az egészségbiz­tosítási járulékot számították be, és csak az egészségbiztosí­tásijárulék kiszámítása során, a társadalombiztosítási járu­lék esetében a kivetési alapot kizárólag az adóalapnak meg­felelően határozták meg. Ez annyit tesz, hogy egy 8000 euró éves adóalappal rendelkező egyéni vállalkozó éves szinten 1000, illetve 1500 euróval nagyobb összegből számítja majd ki a kivetési alapját a biztosítások esetében. A másik változás, hogy a ki­vetési alap kiszámításához használt hányados nagysága 2015-ig évente csökken, így a kivetési alap összege emelke­dik. A változás eltérő ütemű lesz a társadalombiztosítás és az egészségbiztosítás esetében. Emellett emelkedik a minimá­lis kivetési alap nagysága is. Társadalombiztosítás Emelkedik a minimális kive­tési alap nagysága, amely ma még a két évvel korábbi átlag- kereset 44,2 százaléka, janu­ártól viszont már ennek az összegnek a fele lesz. A mini­mális társadalombiztosítási já­rulék a jelenlegi 112,66 euró- ról 130,27 euróra emelkedik. Az egyéni kivetési alap ki­számításának módja júliusban változik, akkortól kell ugyanis a 2012-es évnek megfelelő já­rulékot fizetni. A legnagyobb változás az adóalap arányos részének kiszámítása, amely­nek során már figyelembe kell venni az egészségbiztosítási és a társadalombiztosítási járu­lékokat is. Ezen túl a kivetési alap növe­kedését eredményezi az is, hogy változik a számítás képle­te: az arányos adóalapot nem 2-vel, hanem 1,9-cel osztjuk. A konstans értéke 2014-ben 1,6-ra, 2015-ben pedig 1,486-ra változik. Egészségbiztosítás A minimális kivetési alap a társadalombiztosítási kivetési alaphoz hasonlóan emelkedik: ma még a két évvel korábbi át­lagkereset 44,2 százaléka, ja­nuártól viszont már ennek az összegnek a fele lesz. A mini­mális egészségbiztosítási járu­lékelőleg összege a jelenlegi 47,58 euróról 55,02 euróra emelkedik. Az egyéni kivetési alap vál­tozása az egészségbiztosítási járulékelőleg összegét már ja­nuártól érinti. Ennek nagysá­gát azonban nem a vállalkozó­nak, hanem egészségbiztosító­jának kell kiszámítania. A biz­tosítóknak az összegről legké­sőbb január végéig tájékoztat­niuk kell a vállalkozókat, akik­nek először február nyolcadi­kéig kell befizetniük a nagyobb összegű j árulékelőleget. Az emelkedés oka itt is a ki­vetési alap összegének növe­kedése. A legnagyobb változás az adóalap arányos részének kiszámítása, amelynek során már figyelembe kell venni az egészségbiztosítási járulék mellett a társadalombiztosítási járulékokat is. Ez a példánkban bemutatott 8000 euró éves bevétellel ren­delkező vállalkozó esetében mintegy 90 euróval növeli a ki­vetési alapot. Ezen túl a kivetési alap növekedését eredményezi az is, hogy változik a számítás képlete: az arányos (havi) adó­alapot nem 2,14-gyel, hanem 1,9-cel osztjuk. A konstans ér­téke 2014-ben 1,6-ra, 2015-ben pedig 1,486-ra változik, (lpj) A JÁRULÉKSZÁMÍTÁS alapjai Kivetési alap ♦ A kivetési alap a társada­lombiztosítási járulék ki­számításánál az egyéni vál­lalkozó esetében a vállalko­zásból származó bevétel alapján kiszámított adóalap arányos részének (pomerná časť základu dane z príjmov z podnikania) a fele. + A kivetési alapot az egészségbiztosítási járulék kiszámításához úgy kapjuk meg, ha az adóalap arányos részét, amelyből még nem vontuk le az egészségbiztosí­tási járulékot, elosztjuk 2,14-el. ♦ Az arányos rész számítá­sánál csak a vállalkozás idő­tartamát kell figyelembe venni, vagyis ha például az egyéni vállalkozó az év so­rán csak nyolc hónapig vál­lalkozott, akkor az adóala­pot nyolccal kell osztani. ♦ A kivetési alapot egész centre, lefelé kerekítjük. Járulékok ♦ Az egyéni vállalkozó kö­telező társadalombiztosítási járuléka a következő tételek­ből áll: betegbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, rokkant­sági biztosítás, befizetés a tartalékalapba. A járulékok mértéke eltérő, mindegyiket külön kiszámítjuk - egész centre, lefelé kerekítjük. A társadalombiztosítási járulék teljes összegét az egyes téte­lek összege adja, ezt kell be­fizetnünk. ♦ Az egészségbiztosítási já­rulék előlege egyenlő az elő­ző év teljesítménye alapján kiszámított kivetési alap 14 százalékával. Ezt az előleget az egészségbiztosító kiszá­mítja, egy előkészületben lé­vő törvénymódosítás alapján az egészségbiztosítók január végéig kötelesek lesznek er­ről tájékoztatni minden ügy­felüket. Járulékkulcsok Egészségbiztosítás . 14% Betegbiztosítás 4,4% Öregségi nyugdíj 18% Rokkantsági nyugdíj 6,0% Tartalékalap 4,75%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom